Függetlenség, 1905. augusztus (18. évfolyam, 47-50. szám)
1905-08-06 / 47. szám
4-ik oldal. FÜGGETLENSÉG 47-ik szám- Az dühösen nézett hátra, de a borbély a legnagyobb udvariasság hangján szólott: — Pardon! Azt hittem Andrássy gróf vagyok ! * „János Vitéz“ lázban élünk. E gyönyörű műnek a dallama hangzik fel mindenfitt, akármerre megyünk. János vitéz dalait énekli a kesergő szerelmes, Iluska bánat gyakorta felcsendül a szép leányok njakán, Bagó vigasztaló nótáit még az utcai gyerek is fütyüli. Sőt a rózsa dal is mindenki által ismeretes. Ez utóbbiról akarok valamit mesélni. A kecskeméti szép leányok legszebbikébe szerelmes volt a helyi „arany ifjúság“ egyik tagja. A nevét nem akarom kiírni, csak egyszerűen Pistának nevezem őt. Tehát Pista szerelmes volt. Éjjelnappal azon gondolkozott, hogy miként bizonyítsa be szíve választottjának az ő véghetetlen szerelmét. Éjjeli zenét nem akart neki adni, mert olvasta, hogy az „egy darab középkor“ a villanyosság századában, sőt mi több, §-ba ütközik. Tovább gondolkozott s ő közben arca hirtelen felderült. Megvan! Hogy mi van meg, azt nem mondotta, hanem felkerekedett s galopplépésben polkázott Farkasné virágárus üzletébe. Itt kiválasztotta a legszebb rózsát, s névjegye kíséretében, melyre ezt irta: »Egy rózsaszál szebben beszél, Mint a legszerelmmesebb levélt, elküldte imádottjához. Írás közben a mi Pista barátunk azonban alaposan félre dobta az orthográfia szabályait s ennek lehet köszönni azt, hogy másnap, midőn Pista epedve várta az ő „szive szerelme szitó angyalának“ válaszát, a rózsás, illatos levélkében csak ennyi állt : „Nem tud az írni, aki küldte !“ Hogy Pista azután mit csinált, arról nem szól a krónika. Figurus. Több oldalról hallottam, hogy a 19-ik század elején a Sörház u utcában, hol jelenleg új telkek kiosztásával új épületeket emeltek körülbelül a közepén, a kőhíd mellett meleg forrás szökött fel. A város népe megrémült, azt hitte, hogy özönvíz fogja elpusztítani a várost. A harangokat félreverték, a város apraja nagyja babonás félelemmel vette körül a forrást, Isten ujját látván benne, ki a gyarló földi halandókat el akarja pusztítani a föld szinéről. Végre rémületükből magukhoz tértek és szembeszálltak Istennel. Hatalmas terméskövekkel, homokkal elzárták a forrást s a vízözön félelme megszűnt A templomokban pedig hozsána szállott — a város megszabadulásáért az egek Urához. Ez történt vagy 100 évvel ezelőtt. Több igen szavahihető öreg embertől hallottam, hogy igy történt s hogy igaz, mutatja a kőhíd mellett levő hatalmas terméskő tömeg, melyek csakis ilyenféleképen kerülhettek oda. A város ezreket költött az ártézi kútra. Olyannyira, hogy mikor a Gyenes sétatéri artézi kút dugába dőlt szerkesztettek egy sírfeliratot az ártézi kút fölé is mely, az egész országot bejárta és derültségre fakasztotta, ilyenféleképen . Ha már most teljes erővel hozzáfog a tanács az artézi kút felkutatásához : igen célszerű volna — a hagyomány után indulva — a sörház utcai kohid mellett eszközölni a kutatásokat. Hátha imét, felfakad abból a forrásból a víz, amit remélhetőleg nem kell majd ismét betömni, hogy özönvíztől mentse meg e bűnös Sodomát, hanem a rég óhajtott ártézi víz áldásait hozza a városra, amely a környező városainkban mindenütt megvan, csak épen nálunk nélkülözzük, nálunk, ahol az ivóvíz a lehető legrosszabb, nálunk, ahol épen azért bölcsen gondoskodtak arról, hogy szikvíz igénybevételét horribilis adóval tegyék lehetetlenné. (1.) + Itt nyugszik 60.000 forint. ÚJDONSÁGOK. A kecskeméti artézi kút Kecskemét, augusztus 5. Ismét előtérben van az ártézi kút kérdése. Foglalkozik a tanács Gyulai lakatos tervével, ki szívesen megpróbálná az ártézi kút fúrását, — ha a város adna munkást a tetejébe, ha sikerülne — 10.000 koronát. Persze a terv ilyen alakban alig kivihető, mert a város ily abszurd ajánlatra semmiféleképen sem reagálhat. A napokban az ártézi kút kérdésével kapcsolatosan több oldalról figyelmeztettek, hogy van Kecskeméten egy hely, a melyre vonatkozólag egy hagyomány, áll fenn melyből következtetni lehet, hogy ott van a mi jövendő reményünk: az artézi kút. — Az új színigazgató szervezkedik. Bihari Ákos, a kecskeméti színház újonnan megválasztott igazgatója serényen hozzálátott társulata szerveréhez. Lehetőleg elsőrangú kvalitású társulatot óhajt toborzani, amely törekvését az eddig tudomásunkra jutott szerződtetései is bizonyítanák. — Szubrette-énekesnőnek Agnitelli Irént, a nagyváradi színház primadonnáját szerződtette, akivel a Magyar Színház igazgatósága is folytatott szerződtetése iránt tárgyalásokat. — Aqnelli Irénről mellékesen jegyezzük itt fel, hogy köztudomásom szerint ő a vidék legszebb énekesnője. Ezenkívül szerződtette Heltai Jenőt, a Magyarszínház közkedvelt komikusát, továbbá Czakó Gyulát, a kolozsvári nemzeti színház salonkomikusát, aki egyúttal titkára is lesz Bihari társulalatának. — Czakóné a vidék legjobb vígjátéki anyái közé tartozik.— Szerződtette még Marosi Adélt is, a Moly-féle társulat társalgási színésznőjét, ezenfelül Moly Tamás társulatnak mintegy 6—8 tagját kisebb szerepkörökre. A Bihari igazgató most folytat tárgyalásokat több elsőrangú színészszel és színésznővel, úgy hogy rövidesen teljesen szervezve lesz társulata. Az új színtársulat október 1én érkezik városunkba, ahol 14 ig próbákat tartanak. A szini idényt okt. hó 1- én nyitja meg az új igazgató. — A Kossuth-szobor leleplezése már megint kitolódott újabb határidőre — jövő év tavaszára. Teles és Tőry mesterek bejelentették a szoborbizottságnak, hogy a vas és fémmunkások sztrájkja következtében képtelenek őszre: szeptember, október havára elkészíteni, így hát télre marad a leleplezés. Télre ugyan vajmi kevés érdeklődés mutatkozna aszabadban, csikorgó hidegben történendő leleplezés iránt, így hát tavaszszal lesz a leleplezés. Ha csak akkora újabb értesítés nem jön, hogy csak a nyárra, vagy jövő őszre és igy tovább ... de reméljük tiz év alatt talán elkészül. — Országos Dalverseny Egerben. Az egriek is meghívták az országos dalszövetséget, hogy Egerben tartsák az 1907 iki dalárünnepélyt, melynek költségeit ők is ép úgy mint Kecskemét városa megszavazta. Ez igen kellemetlen a kecskeméti dalárdára nézve, mert ezideig egyedül Kecskemét volt az országos dalünnepély tartására kombinációba véve. Majd meglátszik, hogy a városok versenyéből Kecskemét vagy Eger került ki győztesen ? — Eljegyzés: Szűcs Géza a Magyar Általános hitelbank kassai fiókjának főnökhelyettese eljegyezte Gross Ilonka kisasszonyt. .. — Az ev. ref. főgimnázium ezidei értesítőjét Katona Mihály igazgató közli. Értekezésül dr. Garzó Bélának, pártunk kitűnő tagjának értekezését találjuk Jókai regény költészetről Kiváló elmeéllel, a nagy költő ragyogó műveit a maguk teljes egészében átérző hivatott kritikus tollal magasztalja. Nyelvezete emelkedett, költői lendülettel aposztrofálja Jókait, kinek emlékművet, szobornál ékesebbet, saját remeket állítottak az utókor részére. Az értesítő antropológiai méréseket is közöl az ifjúságról, tartalmazza az év történetét, a nagyösszegű jutalmazásokat a klasszifikációkat és statisztikai adatokat. — Jótékony táncmulatság. Az izz. szegénygyermekek felruházására a városi műkert ismét szép sikerrel biztató hangversenyt, szinielőadást és táncmulatságot rendez, az a rendező bizottság, mely a tél folyamán is kiváló sikerű mulatságot rendezett a kereskedelmi kaszinó helyiségében. A mulatság az eddigi megállapodások szerint e hó 26-án lesz. — Halálozás: Péntek Mariska egy szép fiatal leányka, Péntek József nyugalmazott városi végrehajtó 15 éves gyermeke hunyta örök álomra szemeit. Nehéz, súlyos kór lepte meg szervezetét, mely csakhamar ágyba döntötte s kínos szenvedés után kiszenvedett. Temetése szerdán délután volt óriási részvét mellett.