Függetlenség, 1905. szeptember (18. évfolyam, 51-54. szám)

1905-09-24 / 54. szám

4-ik oldal. FÜGGETLENSÉG 54-ik szám. Színházi jelentés. Bihari Ákos színigazgató most bo­csájtotta ki előleges színházi jelentését. E jelentés adatai szerint: A megnyitó előadás október 14-én lesz a következő programmal: 1. Bekö­szöntő, tartja Bihari Ákos. 2. A magyar dal, énekes melodráma, előképpel. Írták : Herodek Sándor és Kerner Jenő. Szavalja Pataki József. 3. A hajdúk hadnagya. A társulat névsora: Művezetőség: Bihari Ákos igazgató, főrendező; Czakó Gyula titkár, rendező; Pataki József ren­dező ; Kerner Jenő karnagy; Moskovitz Villy kartanító; Bende Ödön ügyelő; Nyitrai Sándor könyvtárnok; Simándy Zsigmond súgó. Előadó személyzet. Nők: Agnelly Irén, Soubrette énekesnő, Czakóné Mik­lósi Margit vígjátéki komika, Fehér Olga operette és népszínmű énekesnő, Gerőfi Ilona drámai szende, Gitta Ottilia másod­­soubrett és táncosnő, Juhászné Pajor Ágnes operette komike, Losonczi Juliska operette és népszínmű énekesnő, Marosi Adél vígjátéki soubrette, Rónaszéki Irén társalgási, Szabó Gizi vígjátéki és ope­rette színésznő, Szász Anna drámai anya, Szepesi Szidi opera és operette coloratur, Sziklai Blanka coloratur soubrette, Szi­láéi Juliska naiva, Vécsei Ilona hősnő, Antal Aida, Dolli Juliska, Füredi Ferike, F. Halász Anna, G. Kállai Lujza, Havi Rózsika, Kádas Mariska, Micsei Aranka, Pálfiné Hermir, Sebestyén Frida, V. Bor­osai Erzsike, kar- és segédszinésznők.­­ Férfiak: Bérczi Ernő bonvivant, Bihari Ákos hősszerelmes, Bihary László lyrai szerelmes, Boldizsár Andor kedélyes apa, Czakó Gyula operette tenorbuffo, énekes bonvivant, Csáky Ferenc opera, operette bariton és népszínmű énekes, Gysnis Ede siheder, Heltai Jenő vígjáték és operette komikus, Horváth Arnold opera és ope­rette tenor, Juhász Sándor apa és segéd­bariton, Kellér Gyula jellemkomikus, epi­zód, Kőhalmi Andor opera és operette bassus, Nyitrai Sándor vígjátéki apa és operette buffó, Pataki József hős jellem, Vákár Vilmos énekes siheder, Vértesi Dániel drámai apa, Alpár Géza, Boross Gusztáv, Eőry Pordán Béla, Ernyei Emil, Földesi Vilmos, Gondos Alajos, Medgya­­szai Máthé J., Pálfi Boldizsár, Szalai Mihály, Szilágyi Ödön, Váradi Ede, kar- és segédszínészek. Az idény alatt szinrekerülő újdonsá­gok : Bizánc, Herczeg Ferenc történelmi drámája. — Az elnémult harangok, szín­mű, írták: Rákosi Viktor és Malonyai Dezső. — Az emigráns, történelmi dráma, irta: Kemeczey Jenő. — Veér Judith ró­zsája, történelmi színmű, irta: Lampérth Géza. — Nero anyja, Tardos K. Viktor tragédiája. — Radnóthyné, társadalmi színmű, irta: Kampis János. — Sursum Coria, Bosnyák Zoltán színműve. — Dó­­czy József népszínműve: Liliom Klári; továbbá eddig itt még nem adott nép­színművek : Flórika szerelme, irta: Mol­­dován Gergely. — Az erősebb, irta: Géczy István. — Parasztszivek, irta : dr. Balassa Ármin. — A selyembogár, irta Mészáros Kálmán. — Flirt, Ferenczy Ferenc vig­játéka.— Utazás az özvegység felé, Széchy Ferenc vigjátéka. — Katona József eddig még sehol nem adott drámája: Monostori Veron­ka. Idegen ezertek újdonságai : Sardou: A boszorkány; Barrie: Egyenlőség, fantázia és Vén leányok, vígjáték. — Pierre Wé­­ber: A kis pajtás; Ohorn: A szentber­­náti barátok; Cavalotti: Énekek éneke; Strindberg: Az apa; Ibsen: A kisértetek. Operák: A cremonai hegedűs, Carmen Zsidónő: Bajazzók. Operettek: Stojanovits: A kis kofa, Michu leányok, írta: Wessa­­ger; Hűvös J.: Katinka grófnő; Lehár: A pesti nők; Linóké: A makrancos höl­gyek (Lysistrata); Caryll Monckton : A postás fiú (The messinger boy); Claude Terass : Én, te, ő! Varney : A kis bá­­ránykák, Reprisek: Varázsgyűl­éi, Az ikrek, Üdvöski, Hoffman meséi, Furcsa háború, Gerolsteini nagyhercegnő, Kékszakálú herceg, Varázshegedű. Classikusok közül: S­hakespeare: Julius Caesar, Velencei kalmár, Makrancos hölgy. — Moliére: Don Juan, Képzelt beteg, Tudós nők, Fösvény. — Calderon: Az élet álom. — Goethe: Faust. — Schiller: A haramiák. — Csiky Gergely: A Proletárok, A Stom­­fay család. — Jókai Mór: A fekete vér, Dózsa György: A fekete gyémántok. — Kisfaludi Károly : Csalódások. — Vörös­marty : Csongor és Tünde. — Dóczi: A csók, Széchy Mária. — Dumas fils: Fran­­cillon. — Sardou: A haza. — Björnson: A csőd. — Augier: A Fourchambault család.­­Ezeken kivüll: A lőcsei fehérasszony, énekes történelmi színmű; Kukoricza Já­nos, paródia; Smólen Tóni, énekes víg­játék ; A., ördög pilulái és Strogoff Mihály utazása, látványosságok, forgatással sóhajtja: szivem szerelmé­nek szitó angyala! Huh ! Ezt az utóbbi sóhajfélét egészen önkénytelenül én hal­lottam, elszörnyedve a szerelem ama fenomenális kifakadásán. Láttam azután, hogy az emlitett férfi arc tulajdonosa egetverő gesztu­sokkal kiséri szerelmes kitöréseit. Mind­két kezét szivére szoritja s úgy igye­kezik minél nyomatékosabban és érzé­kelhetőbben nyilvánítani, ami szivé­ben él. Majd szájának csucsorítása s nyel­vének megfelelő helyzetbe hozása egy fizikai tüneményt hozott létre, amit a gyarló világban éneklésnek neveznek. Én azonban szörnyű sértést követnék el ama hangömlési folyamaton, ha ének­nek mondanám. Az átellenes ablak bájos lánykája mosolyogva fogadta lovagjának szerel­mes áradozásait s álmodó lélekkel hall­gatta, amint az minden erejét megfe­szítve harsogta bele az est csendjébe : Gyere velem akáclombos falumba, Oda várlak két ölelő karomba! ... Az esti szellő hűvös szokott lenni , én megelégedve a túlvilági élvezetet, tovább haladtam utamon. Az utca nép­­telen volt, a csillagok milliárdjai ezüs­­tös fénynyel ragyogtak a tiszta égbol­tozaton. A távolból pedig szívhez szó­lón, szerelmesen hangzott felém a dal: Oda várlak két ölelő karomba!... Figurus. ÚJDONSÁGOK. Tövisek. Nagyon sokszor elgondolkozom a a sorsnak ama tévedéséről, amely meg­semmisítette az ábrándos szerelmesek boldog korszakát, elsöpörte a lovago­kat, s az álmodozó királykisasszonyo­kat, s helyébe ezt a mai minden köl­­tőiséget nélkülöző prózai világot te­remtette. Nincsenek ma már szerelmes trou­­badourok, akik belesírják szerelmüket gitárjuk zengő húrjaiba, nincsenek áb­rándos lelkű várkisasszonyok, akik meg­értsék a busongó szerelmes sóhaját. És mégis! Amint a hét egyik csillagos estéjén a H . . . utcán gon­dolataimba merítlten sétálok fel s alá, egy nyitva lévő ablakból hatalmas só­hajók hangja szűrődött kifelé. A kíván­csiság és az átkos tudnivágyás megál­lított s érdeklődve vettem észre, hogy az átellenben levő ablak szintén nyitva áll s abban egy gyönyörű ragyogó szemű lányka arca látható. Hallgattam s vártam mi követ­kezik. Az előbbi ablakban nemsokára egy férfiarc jelenik meg s szerelmes szem­— Városi közgyűlés. A törvény­hatósági bizottság 28-án csütörtökön tartja meg szeptemberi közgyűlését. — Kecskemét a ref. egyházke­rület gyűlésén. A dunamelléki ref. egy­házkerület közgyűlése most folyik a fővárosban. A kecskeméti egyházközség képviseletében az egyháztanács részéről Győrffy Balázs főgondnok, a főgimnázium­tól Katona Mihály, a jogakadémia részéről Kiss Albert igazgató, dr. Kováts Pál, az egyházkerület aljegyzője, továbbá Mészá­ros János egyházi és dr. Szeless József világi tanácsbíró vesz részt a közgyűlésen. — A közigazgatási bizottság­­f. hó 29-én pénteken reggel 10 órakor tartja szeptember havi rendes ülését. — Tanévmegnyitás. A jogakadé­mia tanévmegnyitó ünnepélye vasárnap folyt le a nagy­közönség jelenlétében. A megnyitó beszédet dr. Szeless József az igazgatótanács elnöke mondotta, azután pedig dr. Kiss Albert igazgató tartotta meg általános tetszéssel fogadott tartal­mas igazgatói beköszöntőjét. Végül Joó Gyula dr. olvasott fel Fiume közjogi helyzetéről nagy tudásra, készültségre valló alapossággal. — A Katona-Kör évkönyve. A Katona József-Kör 1901—1904 iki ciklu­sának évkönyvét most adta közre Marton Sándor titkár. A hivatalos rész a tartal­mas titkári jelentést, az ünnepélyek, fel­olvasó ülések és népies előadások tárgy­­sorozatát, a kör tisztviselőinek és tagjai­nak névsorát foglalja magában. A körnek ezidőszerint 10 alapító, 1 tiszteletbeli, 52 rendes és 85 pártoló tagja van. A máso­

Next