Függetlenség, 1906. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-03 / 1. szám
I %i) ?o~M ^Kecskemét, 1906. január________Szerda XIX. évfolyam, I. szám. ELŐFIZETÉSI AR |g m Szerkesztőség és 2helyben }\cethCx mb BBBBEa BSHflBBUU Hl HMBHB HB BB ^dBBhk BHM Kiadóhivatal, fcorura H 0P*Sh Bpn '«BP» ■ JP« ill If §PR| lÉ®®* IP^8| Ref. egyház nyom- AKf is O II l|it rí C llvirn rflr I UUfUt, I LtllÖtiU ^HSKT*“ PCLITIK^I Fiókkiadóhivatal: ÄTvrere 760 S. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. ksfyvLÜSL Felelős szerkesztő ! Főszerkesztő Társszerkesztő TÖMÖRI JENŐ I SZAPPANOS ISTVÁN | KECSKEMÉTI VILMOS V I A haladó betyárok. Irta: Tömöri Jenő. Kecskemét, 1906. jan. 2. Egyik vármegyében »haladó betyár«-nak nevezték el az installáló megyei főnököt. Találókban nem is nevezhették volna el ezeket a szánalmas politikai prostituált egyéneket. Míg olvasom a lapokban a sötét, kétes egzisztenciáju neveket az uj megyefőnökökről, agyamban Lázas lüktetéssel kavarognak a gondolatok, vajon, honnét teremnek gomba módra ezek a sok, lelkesen hazaárulók ? Ennyi durvát, salakot, piszkot egy rakáson látni, csak a szemétdombon lehet. Vajon menniybe fog kerülni az országnak, amíg ezt a szemétdombot a dtakaritja, az Isten a megmondhatója. Amíg szemléljük az eseményeket, látjuk, hogy a történelem csodálatos módon megpótlódik. Voltak a múltban is szédelgő gazemberek ,a maihoz hasonlóak, azok a nemzet letörésére vállalkoztak. A negyvennyolcas dicső félisteneknek ma is vannak képmásai, és úgy, mint ahogy akadnak politikai gazemberek is. De amíg a nemzeti küzdelem minden harcosának lépését az ország igaz hálája kiséri, addig a Laszbergek, Pongrácok, Kubinyi Gézák, Szőts Pálok, kis és nagy miskák csúfos szerepléseit közmegvetéssel nézi a nemzet. Föl van jegyezve a történelem lapjain, hogy azokkal a gazemberekkel, akik a maihoz hasonló föladatokra vállalkoztak a múlt század elejn — éppen úgy elbánt velük az igazságos sorsnak bosszúálló keze, mint ahogy el fog bánni ezekkel is. Hiába a darabont kormány minden intrikája, hazaáruló gonosz aknamunkája, az öntudatra ébredt nemzeti erő viharzó hullámait elfojtani többé nem lehet. Lélekemelő fenséggel nyilvánul meg az ellentállás országszerte. Nincs olyan párt ebben az országban, amely az abszolút császári akaratnak érvényt, vagy tekintélyt tudni szerezni. Ideigóráig akad még egy pár kétes jellemű, gyönge agyú ember, aki erre a hitvány munkára vállalkozik, de rövid idő múlva ezeket a haladó betyárokat is el fogja seperni az egységes nemzeti erő vihara. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a királyi eskübe vetett ősi hitünket megrendítik a vármegyei és törvényhatósági székházakban kivillant zsandárszuronyok, mert ezekben a kivillant zsandárszuronyokban látjuk az abszolút császári hatalomnak minden erőszakosságát, törvénytelenségét s a nemzet megfélemlítésére irányuló törekvését. De ezt a büszke, magyar fajt megedzette már a „kimondhatatlan nyomor és szenvedés“ a további küzdelemre. Ez a hatalmas, egységes, erős magyar nép nem riad vissza ezektől a kivillant zsandár szuronyoktól sem, mert ezeknek a nyomán sarjad ki újra "a rontott drága véreinkből a magyar szabadság gyönyörű virága, amely teljes pompájában ismét beillatozza a nemzet friss vetéseit. Azt az országot pedig, amelynek ilyen fiai vannak — akik ily hősiesen meg tudják védeni alkotmányukat, — császári abszolutizmussal letiporni nem lehet. Az abszolút császári akaratal, amely a nemzet letörésére irányul, számolnunk kell, mert ne felejtsük el, hogy idegen dinasztia uralkodik rajtunk. Hallottuk azt is, hogy az osztrák császár a maga abszolút akaratát minden körülmények között keresztül hajtja. Szomorú tények ezek. A nemzet legyen mindenre elkészülve, mert az igazi, nagy, nemzeti küzdelem csak most kezdődik. Acélozza meg a szíveket az a gondolat, hogy a nemzetnek győznie kell. Erő a karban, kitartás a jövő küzdelmeire. POLITIKA. Wekerle Sándor békeakciója. Lukács László békéltetési kísérletei csődöt mondtak, ami nem csupán az udvari körök makacsságának és őszinteség-hiányának tulajdonítandók, de nagy része van benne a szövetkezeti pártok részéről megnyilvánult indokolt bizalmatlanságnak is. Most Wekerle Sándor dr. vette kezébe a békeakció fonalát s a bázis, amelyre tervezetét alapítja, előbb tekintettel van a koalíció törekvéseinek becsületes értelmezésére is.Wekerle Kossuthtal, Andrássyval, Bánffyval és még több ellenzéki vezérférfiúval állandó kontaktust tart fönn akciójában, így hát tisztességesebb békére nyílik kilátás, olyanra, amely nemcsak a képviselőket, de az országot is kielégítheti. Erre különben az idő lesz a legjobb bizonyíték. Felhívás előfizetésre. A nyílt abszolutizmus ránkszakadásával immár döntő stádiumba jutott a nemzetnek az állami önnállóságért kezdett nemes harcra, mely Magyarország újjászületését fogja eredményezni. A végső küzdelemben a nemzetellenes kormány a legvakmerőbb lépésre is rászánta magát: a magyar sajtónak erőszakkal és megvásárlással való megkerítésére. A politikai lélekvásárlás fölháborító tényei közt százszoros fontossága van a szeplőtlen tisztaságában megmaradt függetlenségi sajtónak, melynek eddig is oroszlánrésze van a nemzeti önérzet fölébresztésében, a nemzeti önbizalom megszilárdításában s a jogos nemzeti követeléseknek a köztudatban való elterjesztésében. Mostantól fogva feladata kettős: egyrészt stigmatizálni a nemzetkísértő törekvéseket s a hazug jalszavakkal dolgozó ál-messiásokat lehetetlenné tenni, másrészt az eddigi tiszta lelkesedéssel,, buzgalommal és odaadással diadalmas végre segíteni a nemzeti küzdelmet. A „Függetlenség" a vidéki sajtóorgánumok közt az elsők sorában tölti be a fentebb vázolt missiót, olyan eredménynyel, mely nagyban meggyarapította a tizennyolc éves múltban szerzett erkölcsi tőkéjét. Olvasóközönségünk egyre növekedő tábora rá a tanúbizonyság, hogy egy percre sem tántorodtunk meg az ideális sajtó nyílegyenes útján, ami kétszeresen érdem épen az Alföld szívében, Kecskemét városában. Politikai missiónkon kívül programmunk sarkalatos pontját épen közéleti viszonyainknak tárgyilagos kritikával, minden személyeskedést mellőző igazságossággal való megorvoslása teszi, amiben segítségünk van a társadalmunk iránt való tisztelet és a város érdekeinek minden személyi érdek nélkül való szeretete. Semmi áldozatot nem kímélünk, hogy a „Függetlenség“-et e tekintetben is a vidék egyik első, a fővárosi sajtóval egy színvonalon álló lapjává tegyük — de szelleme nem változott. A szerkesztőség erős és munkás gárdájának egy ambíciója van : a tárgyilagosság, a tiszta ízlés és becsülettudás hármas egységében naprólnapra szerkeszteni a lapot s bizonyára ez a hitvallás szeretteti meg az újságot a közönséggel, nem a szenzációhajhászás, nem a politikai elvekkel való játék, nem az ultramodernkedő hadjárat minden ellen, ami a közfelfogásban tisztelt és becsült.♦ A megtisztelő állandó támogatásért. * amelyben t. olvasóink a „Függetlenség"t