Függetlenség, 1906. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-04 / 2. szám

2. oldal. FÜGGETLENSÉG többi esetleg szorgalmas, takarékos birtoktulajdonos társak vagyonát 13 dobra juttatja, azt veszik észre társai, hogy ki van a gyékény alóluk húzva s a csekély vételár rajok eső hánya­dával a vándor­botot vehetik kezekbe. Nem égbe kiáltó könnyelműség, mondhatni bűn ez. Hátha még a mi idegen érdekeket szolgáló pénzintéze­teink egyszer leeresztve a kamatlábat, belemennek polgártársaink, majd ké­sőbb felemelve, végre egyelőre nem látott esetre sokan felmondanák a hitelezett tőkét, mily ferb­r­lő helyzet lenne Magyar­honban a züllött viszo­nyok között. A mily arányban fogyott a kis­­birtok, és oly arányban szaporodott a nagy és kötött birtok. Például a hit­bizományi birtok 1869 ben 463 ezer holdról felszaporodott 1896 ig 2 millió 400 ezer holdra, tehát 27 év alatt majdnem hatszorosára. Hogy az utóbbi évek alatt mily rohamosan halad a nemzet a végpusz­tulás felé, mi sem mutatja jobban, mint az a szomorú tény, hogy 1891-ben 14 978 földbirtok került kótya­velyére. 1901-ben pedig már 19.932 birtok fe­lett ütötték meg a dobot, mely az át­lagos arányszámnál 6­.szorta magasabb. Német, francia stb. hercegek, banká­rok veszik meg a magyar földet Hova jutunk? Fájdalom, mai tör­vé­nyeink szerint még olyanok is, akik nem is magyar honpolgárok. A határ­széleken már alig van magyar kézen birtok. A statisztika mindent megmagya­ráz: a proletárok szaporodását, a ki­vándorlást, az egy gyermek rendszert, a nagy uraknak s birtokosoknak az eddigi kormánynyal való megelégedé­sét, ezzel szemben a nép minden ré­tegében érezhető elkeseredett forron­gást, a szocializmus terjedését. Mi az oka ennek a nemzeti szem­pontból annyira veszedelmes dolognak, arra egész szabatosan rámutat Rácz Gyula statisztikája. Az ok: az adó­rendszer. De azért ne gondolja ám senki, hogy csak maga az adórendszer, a kormány az oka mindennek, okai va­gyunk jórészben magunk is, de erről máskor. Dékány Károly,­ ségi vezérférfiú erélyes közbelépésének köszönhető, hogy halálra nem kínozták. A megcsúfolt megyefőnök nyomban el­­küldötte Kristóffynak lemondását. — Mi nem vagyunk barátai az ököljog elméle­tének, nem glorifikáljuk az erőszakot, bárhonnan jöjjön az, de érezzük, hogy a tegnapi debreceni eseményekben a vérig keserített magyar nép kétségbeesett ha­ragja nyilatkozott meg. Szolgáljon a deb­receni népítélet elrettentő például a többi megyefőnöknek és mindazoknak, akiknek egy pillanatig eszükbe jutna, hogy árulói legyenek a magyar alkotmánynak, ma­gyar becsületnek. Fejérváry Bécsben. Az ügyvezető kormány feje ma ismét Bécsbe utazik. Utazása hír szerint a tegnap esti debre­ceni eseményekkel áll összefüggésben. POLITIKA. Népítélet. Bécsben egyre azt súgják be a királynak, hogy a magyar népnek nincsen semmiféle nemzeti óhajtása, csu­pán néhány ellenzéki képviselő szájhős­ködése fújja nagyra az úgynevezett nem­zeti ellentállást. Hogy épen ezért nyugod­tan garázdálkodhatnak Magyarország nya­kán a Fejérváry-Kristóffy bűnbanda go­nosztevő tagjai, nyugodtan henceghetnek az elbizakodott udvari körök és nyugod­tan szemtelenkedhetnek a Laszbergek, Kubinyiak, Nagy Mihályok a törvény­hatóságok főnöki székében. Nos hát erre a vakmerő hazudozásra alaposan rácáfolt tegnap a debreceni magyar nép haragja. A debreceniek nyakára küldött új megye­­főnököt, Kovács Kálmán volt pénzügy­­igazgatót leráncigálták a vasúti kocsiból, félholtra verték, gyászkocsin vitték be a megcsufolt embert a Debrecen utcáin az ■egyik takarékpénztár épületben rögtönzött siralomházig és csak néhány független­ I .1IIII­­ S l­­i II k. — A szegediek és hódmezővásárhelyiek Nagy Mihály ellen. Szegeden a polgárság utálattal és megvetéssel várja Nagy Mi­hályt, aki k­istréberkedte magának a fő­­ispánságot. Néhány szubventionált szegedi vállalat tulajdonosát állítólag presszióval sikerült rávenni, hogy törvény­hatósági biz­­tag minőségükben részt vegyenek a megyefőnöki beigtatáson. De ez a néhány szerencsétlen ember is bujdosik becsületes szegedi cívisek elöl, ak­i máris olvashat­ják a szegedi lapokban Nagy Mihály életrajzát a tisztességes emberekre nézve legmegbélyegzőbb állításokkal és kitéte­lekkel. A városi képviselők különben a f. hó 10-ére egybehívott rendkívüli köz­gyűlésen felelősségre von­ják Tóth Pál h.­polgármestert és Rainer főkapitányt, amiért Nagy Mihály hívására a napok­ban Kecskeméten jártak. — A »Pesti Hírlap­ viszont azt írja, hogy Hódmező­vásárhelyen veréssel várják Nagy Mi­­hály urat. — A képkiállítás. Ma délben ért véget Szabó Antal karácsonyi képkiállítása, mely anyagilag is szép eredményt ért el. Kívánatos, hogy a fiatal festőművészt az erkölcsi siker további kitartó munkára serkentse, hogy a közelebbi kiállítása még értékesebb legyen. — Népies előadások. A Katona József kör az úgynevezett népies előadásokat az idén is megtartja, 10 előadást tart egy­másután. Az első előadás vasárnap d. u. 4 órakor lesz a szokott helyen, a Katona­­sétatér melletti Vigadó nagy termében. Résztvehet e felolvasásokon minden fel­nőtt férfi és nő teljesen ingyen, belépődíj nélkül. A vasárnapi előadásra külön is felhívjuk az érdeklődők, különösen az édes­anyák figyelmét, amelyen dr. Egressi Lajos úr, a m. kir. gyermekmenhely igazgató főorvosa a gyermekvédelemről fog tartani rendkívül érdekes és tanulsá­gos előadást. Azért kívánatos, hogy ezen előadáson minél többen legyenek jelen­ . — Hymen. Özv. Balázs Sámuelné úrnőt eljegyezte Hermányi Sztankay La­jos helybeli ipariskolai tanár. Gratulálunk! — Agg Mihály vendégei. A méltó­­ságos főispán urnak a tegnapi nap folya­mán előkelő vendégei voltak. Szegedről jött néhány párthíve és támogatója át Kecskemétre, hogy szeretett uruknak boldog új évet kívánjanak. Ne gondoljuk, hogy ezek az előkelőségek valami diadal­menetben érkeztek, z­andárszuronyoktól körülvéve, sőt ellenkezőleg a csendes éj leple alatt, hogy meg ne ismerje őket va­laki, mert ha ez megtörténik, bizonyosan kapnak előleget a húsvéti tojásból — új évkor. — Felhívás az iparossegéd­ekhez. A kecskeméti iparfejlesztő bizottság és az ipariskola igazgatósága felhívja mindazon iparossegédeket, akik az iparostanonc­­iskola helyiségeiben tartandó továbbképző esti tanfolyamokon részt óhajtanak venni f. hó 6-án, szombaton délután 2 órától 3-ig és f. hó 7-én vasárnap délelőtt 8 órától 9-ig az ipariskola igazgatóságánál inkább is beiratkozzanak, mivel az elő­adások már a jövő hét folyamán kezde­­teket, veszik. A tanfolyamok teljesen in­gyenesek és bármely szakmabeli iparos segéd részt vehet azon s a jelentkezők számához képest esetleg szakrajz órák is t­­irtatnak. — A gazdák figyelmébe. A múlt hé­ten a Gazdasági Egyesület föhivást bo­­csájtott ki, melyet annak idején mi is közöltünk és amelyben ajánlja a gazda­közönség figyelmébe, hogy egy dunántúli tenyésztő által a rendelkezésükre bocsáj­­tott 40 darab faj tehenet, darabját 500 ko­ronáért, vegyenek. A Gazdasági Egyesü­let megismételte felhívását, mivel eddig kevesen érdeklődtek a kedvező alkalmi vétel iránt. — Gyászjelentés. Özv. marosvásár­helyi Erszényes Elekné szül. Dékány Róza mint édes anya úgy a saját, mint testvérei özv. Káldy Gyuláné Dékány Teréz és Dékány Mihály ny. közigazga­tási biró, sógora Mihájovits Antal ny. miniszteri tanácsos s ennek gyermekei: Mihájovits Emilia s fórja dr. Buday József egyetemi magántan ,­ továbbá Mihájovits Géza és István, úgy az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy egyetlen kedves gyermekük, unokahútgok, illetve unokatestvérük s leg­jobb rokonuk marosvásárhelyi Erszényes Erzsébet f. hó 1-én d. u fél 1 órakor hosszas szenvedés után 22 éves korában az Urban elszenderült. A drága kedves halott hült tetemei f. hó 3-án, szerdán d. u. 3 órakor fognak, az ev. ref. teme­tőbe örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1906. január 1. A szeretet angyala virasz­­szon emléke fölött! — Szerencsétlenül járt rendőrtiszt. Tegnapi számunkban megemlékeztünk a szerencsétlenül járt Nagy Béla rendőrtiszt­viselő szomorú esetéről. Mint értesülünk állapotában komplikációk nem álltak be és igy remélhetjük, hogy nemsokára egészségesen, ujult erővel fogja elfoglalni hivatalát. — Eljegyzés. Szabó József pécsi posta és táv­­liszt eljegyezte Székács János vendéglős kedves és szép leányát, Juliskát. — A szegedi boszorkány. A dalköltő a szegedi boszorkányról olyan dalt csava­­rintott, hogy az ember lelke elérzékenyül rajta. Ugyan fog-e írni újabb dalt, pedig most már csakugyan lesz Szeged városá­nak boszorkánya. Főispánjával történt meg Kecskeméten, megírjuk. A szegedi főispán szobaleánya Kecskeméten cipőt rendelt a cipésznél. Megparancsolta, hogy a cipő új év reggelére otthon legyen. A cipész inas pontosan haza is vitte a cipőt és a számlát, de a szobaleány a számlát, kifizetés végett a főispán gazdájának vitte be, azt mondván, hogy az inas nem akar elmenni pénz nélkül. A főispán ki­ment az inashoz s ennek azt mondotta, amint a fiú állítja, hogy miként kíván­játok, hogy én uj év napján fizessek. Nem tudjátok, hogy aki uj év napján fizet, annak abban az évben nagyon sok kiadása lesz, én pedig keveset akarok ki­jük Nem is fizetett. Az inas dunnyogva n­­ént a kis ajtó felé s mikor látta, hogy elszaladhat, azt kiáltotta : hát mink mit eszünk, ha nem fizetnek. A főispán úr már megkapta a nagy fizetésit, íme, a főispán a boszorkány kifogásához fordult. Boszorkány táncot jár a politikában; boszorkány elvet vall a fizetésben. Most mondja meg azután a dalköltő, hogy „Míg azt mondják nincs Szegeden boszor­kány“ ! (Beküldetett.) — Kinevezés. Szőcs Sámuel kecske­méti lakost a polgármester a városnál megüresedett kapitánysági végrehajtó ál­lásra nevezte ki. — Felolvasás és táncmulatság. A kath. legényegylet vasárnap, 1. hó 7-én 2. száza.

Next