Függetlenség, 1906. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-04 / 2. szám
2. oldal. FÜGGETLENSÉG többi esetleg szorgalmas, takarékos birtoktulajdonos társak vagyonát 13 dobra juttatja, azt veszik észre társai, hogy ki van a gyékény alóluk húzva s a csekély vételár rajok eső hányadával a vándorbotot vehetik kezekbe. Nem égbe kiáltó könnyelműség, mondhatni bűn ez. Hátha még a mi idegen érdekeket szolgáló pénzintézeteink egyszer leeresztve a kamatlábat, belemennek polgártársaink, majd később felemelve, végre egyelőre nem látott esetre sokan felmondanák a hitelezett tőkét, mily ferbrlő helyzet lenne Magyarhonban a züllött viszonyok között. A mily arányban fogyott a kisbirtok, és oly arányban szaporodott a nagy és kötött birtok. Például a hitbizományi birtok 1869 ben 463 ezer holdról felszaporodott 1896 ig 2 millió 400 ezer holdra, tehát 27 év alatt majdnem hatszorosára. Hogy az utóbbi évek alatt mily rohamosan halad a nemzet a végpusztulás felé, mi sem mutatja jobban, mint az a szomorú tény, hogy 1891-ben 14 978 földbirtok került kótyavelyére. 1901-ben pedig már 19.932 birtok felett ütötték meg a dobot, mely az átlagos arányszámnál 6.szorta magasabb. Német, francia stb. hercegek, bankárok veszik meg a magyar földet Hova jutunk? Fájdalom, mai törvényeink szerint még olyanok is, akik nem is magyar honpolgárok. A határszéleken már alig van magyar kézen birtok. A statisztika mindent megmagyaráz: a proletárok szaporodását, a kivándorlást, az egy gyermek rendszert, a nagy uraknak s birtokosoknak az eddigi kormánynyal való megelégedését, ezzel szemben a nép minden rétegében érezhető elkeseredett forrongást, a szocializmus terjedését. Mi az oka ennek a nemzeti szempontból annyira veszedelmes dolognak, arra egész szabatosan rámutat Rácz Gyula statisztikája. Az ok: az adórendszer. De azért ne gondolja ám senki, hogy csak maga az adórendszer, a kormány az oka mindennek, okai vagyunk jórészben magunk is, de erről máskor. Dékány Károly, ségi vezérférfiú erélyes közbelépésének köszönhető, hogy halálra nem kínozták. A megcsúfolt megyefőnök nyomban elküldötte Kristóffynak lemondását. — Mi nem vagyunk barátai az ököljog elméletének, nem glorifikáljuk az erőszakot, bárhonnan jöjjön az, de érezzük, hogy a tegnapi debreceni eseményekben a vérig keserített magyar nép kétségbeesett haragja nyilatkozott meg. Szolgáljon a debreceni népítélet elrettentő például a többi megyefőnöknek és mindazoknak, akiknek egy pillanatig eszükbe jutna, hogy árulói legyenek a magyar alkotmánynak, magyar becsületnek. Fejérváry Bécsben. Az ügyvezető kormány feje ma ismét Bécsbe utazik. Utazása hír szerint a tegnap esti debreceni eseményekkel áll összefüggésben. POLITIKA. Népítélet. Bécsben egyre azt súgják be a királynak, hogy a magyar népnek nincsen semmiféle nemzeti óhajtása, csupán néhány ellenzéki képviselő szájhősködése fújja nagyra az úgynevezett nemzeti ellentállást. Hogy épen ezért nyugodtan garázdálkodhatnak Magyarország nyakán a Fejérváry-Kristóffy bűnbanda gonosztevő tagjai, nyugodtan henceghetnek az elbizakodott udvari körök és nyugodtan szemtelenkedhetnek a Laszbergek, Kubinyiak, Nagy Mihályok a törvényhatóságok főnöki székében. Nos hát erre a vakmerő hazudozásra alaposan rácáfolt tegnap a debreceni magyar nép haragja. A debreceniek nyakára küldött új megyefőnököt, Kovács Kálmán volt pénzügyigazgatót leráncigálták a vasúti kocsiból, félholtra verték, gyászkocsin vitték be a megcsufolt embert a Debrecen utcáin az ■egyik takarékpénztár épületben rögtönzött siralomházig és csak néhány független I .1IIII S li II k. — A szegediek és hódmezővásárhelyiek Nagy Mihály ellen. Szegeden a polgárság utálattal és megvetéssel várja Nagy Mihályt, aki kistréberkedte magának a főispánságot. Néhány szubventionált szegedi vállalat tulajdonosát állítólag presszióval sikerült rávenni, hogy törvényhatósági biztag minőségükben részt vegyenek a megyefőnöki beigtatáson. De ez a néhány szerencsétlen ember is bujdosik becsületes szegedi cívisek elöl, aki máris olvashatják a szegedi lapokban Nagy Mihály életrajzát a tisztességes emberekre nézve legmegbélyegzőbb állításokkal és kitételekkel. A városi képviselők különben a f. hó 10-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésen felelősségre vonják Tóth Pál h.polgármestert és Rainer főkapitányt, amiért Nagy Mihály hívására a napokban Kecskeméten jártak. — A »Pesti Hírlap viszont azt írja, hogy Hódmezővásárhelyen veréssel várják Nagy Mihály urat. — A képkiállítás. Ma délben ért véget Szabó Antal karácsonyi képkiállítása, mely anyagilag is szép eredményt ért el. Kívánatos, hogy a fiatal festőművészt az erkölcsi siker további kitartó munkára serkentse, hogy a közelebbi kiállítása még értékesebb legyen. — Népies előadások. A Katona József kör az úgynevezett népies előadásokat az idén is megtartja, 10 előadást tart egymásután. Az első előadás vasárnap d. u. 4 órakor lesz a szokott helyen, a Katonasétatér melletti Vigadó nagy termében. Résztvehet e felolvasásokon minden felnőtt férfi és nő teljesen ingyen, belépődíj nélkül. A vasárnapi előadásra külön is felhívjuk az érdeklődők, különösen az édesanyák figyelmét, amelyen dr. Egressi Lajos úr, a m. kir. gyermekmenhely igazgató főorvosa a gyermekvédelemről fog tartani rendkívül érdekes és tanulságos előadást. Azért kívánatos, hogy ezen előadáson minél többen legyenek jelen . — Hymen. Özv. Balázs Sámuelné úrnőt eljegyezte Hermányi Sztankay Lajos helybeli ipariskolai tanár. Gratulálunk! — Agg Mihály vendégei. A méltóságos főispán urnak a tegnapi nap folyamán előkelő vendégei voltak. Szegedről jött néhány párthíve és támogatója át Kecskemétre, hogy szeretett uruknak boldog új évet kívánjanak. Ne gondoljuk, hogy ezek az előkelőségek valami diadalmenetben érkeztek, zandárszuronyoktól körülvéve, sőt ellenkezőleg a csendes éj leple alatt, hogy meg ne ismerje őket valaki, mert ha ez megtörténik, bizonyosan kapnak előleget a húsvéti tojásból — új évkor. — Felhívás az iparossegédekhez. A kecskeméti iparfejlesztő bizottság és az ipariskola igazgatósága felhívja mindazon iparossegédeket, akik az iparostanonciskola helyiségeiben tartandó továbbképző esti tanfolyamokon részt óhajtanak venni f. hó 6-án, szombaton délután 2 órától 3-ig és f. hó 7-én vasárnap délelőtt 8 órától 9-ig az ipariskola igazgatóságánál inkább is beiratkozzanak, mivel az előadások már a jövő hét folyamán kezdeteket, veszik. A tanfolyamok teljesen ingyenesek és bármely szakmabeli iparos segéd részt vehet azon s a jelentkezők számához képest esetleg szakrajz órák is tirtatnak. — A gazdák figyelmébe. A múlt héten a Gazdasági Egyesület föhivást bocsájtott ki, melyet annak idején mi is közöltünk és amelyben ajánlja a gazdaközönség figyelmébe, hogy egy dunántúli tenyésztő által a rendelkezésükre bocsájtott 40 darab faj tehenet, darabját 500 koronáért, vegyenek. A Gazdasági Egyesület megismételte felhívását, mivel eddig kevesen érdeklődtek a kedvező alkalmi vétel iránt. — Gyászjelentés. Özv. marosvásárhelyi Erszényes Elekné szül. Dékány Róza mint édes anya úgy a saját, mint testvérei özv. Káldy Gyuláné Dékány Teréz és Dékány Mihály ny. közigazgatási biró, sógora Mihájovits Antal ny. miniszteri tanácsos s ennek gyermekei: Mihájovits Emilia s fórja dr. Buday József egyetemi magántan , továbbá Mihájovits Géza és István, úgy az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy egyetlen kedves gyermekük, unokahútgok, illetve unokatestvérük s legjobb rokonuk marosvásárhelyi Erszényes Erzsébet f. hó 1-én d. u fél 1 órakor hosszas szenvedés után 22 éves korában az Urban elszenderült. A drága kedves halott hült tetemei f. hó 3-án, szerdán d. u. 3 órakor fognak, az ev. ref. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1906. január 1. A szeretet angyala viraszszon emléke fölött! — Szerencsétlenül járt rendőrtiszt. Tegnapi számunkban megemlékeztünk a szerencsétlenül járt Nagy Béla rendőrtisztviselő szomorú esetéről. Mint értesülünk állapotában komplikációk nem álltak be és igy remélhetjük, hogy nemsokára egészségesen, ujult erővel fogja elfoglalni hivatalát. — Eljegyzés. Szabó József pécsi posta és távliszt eljegyezte Székács János vendéglős kedves és szép leányát, Juliskát. — A szegedi boszorkány. A dalköltő a szegedi boszorkányról olyan dalt csavarintott, hogy az ember lelke elérzékenyül rajta. Ugyan fog-e írni újabb dalt, pedig most már csakugyan lesz Szeged városának boszorkánya. Főispánjával történt meg Kecskeméten, megírjuk. A szegedi főispán szobaleánya Kecskeméten cipőt rendelt a cipésznél. Megparancsolta, hogy a cipő új év reggelére otthon legyen. A cipész inas pontosan haza is vitte a cipőt és a számlát, de a szobaleány a számlát, kifizetés végett a főispán gazdájának vitte be, azt mondván, hogy az inas nem akar elmenni pénz nélkül. A főispán kiment az inashoz s ennek azt mondotta, amint a fiú állítja, hogy miként kívánjátok, hogy én uj év napján fizessek. Nem tudjátok, hogy aki uj év napján fizet, annak abban az évben nagyon sok kiadása lesz, én pedig keveset akarok kijük Nem is fizetett. Az inas dunnyogva nént a kis ajtó felé s mikor látta, hogy elszaladhat, azt kiáltotta : hát mink mit eszünk, ha nem fizetnek. A főispán úr már megkapta a nagy fizetésit, íme, a főispán a boszorkány kifogásához fordult. Boszorkány táncot jár a politikában; boszorkány elvet vall a fizetésben. Most mondja meg azután a dalköltő, hogy „Míg azt mondják nincs Szegeden boszorkány“ ! (Beküldetett.) — Kinevezés. Szőcs Sámuel kecskeméti lakost a polgármester a városnál megüresedett kapitánysági végrehajtó állásra nevezte ki. — Felolvasás és táncmulatság. A kath. legényegylet vasárnap, 1. hó 7-én 2. száza.