Függetlenség, 1906. augusztus (19. évfolyam, 171-195. szám)

1906-08-01 / 171. szám

2 oldal, hogy újból kedd este fél hét órakor a tekintetes fogyasztó úrhoz, bájos, fü- Jemile hangon adván mindazt neki tudtára, ami őt illeti. De hát a tekin­tetes úr a kaszinóban van, őnagysága pedig zsűrt ad éppen azokban a per­cekben is, mikor este felé betoppan ugyanazon piros képű, mo­solygós bácsi, aki, miként fentebb már olvas­ható volt, már aznap reggel is megje­­­­lent. Mit tegyenek a szobalányzók, kihívják Őnagyságát, mert az ügy­­bizalmas, lévén, a mosolygós bácsi önagyságával négyszem­közt óhajtja a titkot elmesélni. No, de hát Őnagy­sága udvarias, otthagyja a zsurt és kisiet, hogy a mosolygós Úrral tár­gyalásba ereszkedjen. S midőn az bi­zalmas titkát leadja a mit sem sejtő Úrasszonynak, hogy tisztelteti a vég­rehajtó bácsi, hogy . . . stb. A többit már tudjuk. Erre a nagyságos asz­­szony akkora dühbe gurul, hogy szinte szikráznak villogó szemei s mond olyant, amely minden, csaknem hála a megnyilatkozása annak, amit a mosolygós arcú bássi várt különben figyelmes intésére. Reggel azután 9 órakor beállit a végrehajtó teljes segédlettel s hogy unalmas ne legyek, megsúgom, hogy az árverést nem tartják meg, mert a feledékeny tekintetes Úr őrjöngve ro­han a javadalmi hivatalhoz, hogy há­zánál várakozó végrehajtót egy vil­lanyáram fizetését igazoló tárcával megnyugtassa. Az emberi gyarlóság fokozatos bűnra vetemedik,­­ mert ami fönntebb megírva vagyon, mondhatom, tapasz­talat szerint 3—4 hetenként meg-meg­újul, nagy gyönyörűségére az élet vál­tozatosságát élvező fogyasztónak. Az azonban olyan mellékes valami, hogy szinte nevetséges talán róla cse­­vegyni, hogy az áram fizetésénél holmi hat százalékos potom kamat is a plu­szok tengerét szaporítja, azt igazán észre se kellene venni. Igazán, az sem említésre méltó, hogy az a fogyasztó, aki 500—600 koronával tartozik a javadalmi hivatalnak és erős kilátás van arra, hogy esetleg az egész ösz­­szeget megtarthatja, sokkal több előnybe részesül, mint az a fogyasztó, akinél a pénz jó helyen van és igaz, csak 40—50 koronával van hátralék­ban. Mert nem az a fontos, hogy ki milyen summával adós, hanem az, hogy hány hónap óta ! De erős a csalódás, ha valaki olyant tételez fel ezen intézményről, mintha ez a városnak csak javát akarná, balga hit, erős a meggyőző­désem, hogy azért van ez a végletekig menős tréfásnak is mondható „összeköt­tetés“, hogy a fő­ villanymester elret­tentvén a fogyasztó publikumot, neki semmi vesződsége, semmi gondja ve­lük ne legyen. Mert, hogy egyéb lenne, bajjal hihető. Végül, hogy az öröm teljes legyen, megszerzik az embernek azt a dicsé­­retreméltó és ízlésesnek mondható előzékenységet, hogy a szerény polgár egy napon nyomtatásban a saját ne­vét, ismételem a saját nevét is olvas­hatja egy egész csomó tekintetes és nagyságos úrral. Ez már a demokrá­cia fényes diadala,­­ hogy pedig az a kiváló munka nem éppen „emlékmű“, hanem holmi „adóslista“, az teljesen mellékes , azt észre sem szabad venni. Örüljön a jámbor halandó, ha a be­cses nevét, ami egyébként talán, soha még lenyomtatva nem volt,­­ ingyen, ellenszolgáltatás nélkül megkaphatja. Fölzúdulás, avagy haragos arcot mutatni a világért sem szabad, mert különben, ami rendes befejezője a dolognak, mindennek tetejébe a jám­bor, elképpedt halandónak villanyos vezetékét könyörtelenül kikapcsolják, amitől pedig mindenkinek óvakodnia kell, mert ez olyan kimondhatatlanul érzékeny kár, hogy az anyagiak után az erkölcsi züllésbe is zavarja az em­bert! Hogy pedig mindettől azokat is megóvjam, kik mindezt még idáig nem élvezték végig, bátorkodtam szerény so­raimat — a gyöngébbem kedvéért is közreadni! UJDOSSÁG! 0­6. — A nagykőrösi választás. Barabás Béla nagykőrösi hívei nagy lelkesedéssel készülnek a­z augusztus hó 2-án, csütör­tökön leendő választásra, mikor is Ba­rabás Béla számos képviselő társaságá­ban Nagykőrösre utazik. Ellenjelöltje, aki komoly mérkőzésre adna alkalmat, nincs s így megválasztása bizonyos. Az Eötvös Károly frakció ugyan most dr. Perl Soma budapesti ügyvédet jelölte függetlenségi programmal, de Barabással szemben, ha mérkőzésre kerül a dolog, minden bizonynyal csúfos kudarcot vall. Valószínű azonban, hogy dr. Perl Soma visszalép a jelöltségtől. — Rajsz Gida, miniszteri tanácsos, közegészségügyi főfelügyelő ma reggel városunkba érkezett. Megérkezése a kór­házépítés ügyével van kapcsolatban. — Vivóakadémia Félegyházán. Tóth Ferenc vivómester szombati vivóakadé­­miájára Kecskemétről többen mennek át Félegyházára. Részt vesznek a versenyen dr. Garzó Béla egyleti művezető, dr. Kiss Endre és Nagy Mihály. — Hol vannak az orvosok ? A városi székház orvosi hivatala előtt állandóan tömegesen vannak az orvosi megvizsgá­lást és segélyt igénybe venni akaró sze­­génysorsú betegek, de a reggeli órákban 8 és 9 óra között nincs a hivatalban inspekció, orvos. Különösen a heveny bélbajok gyakoriak az alsóbb társadalmi rétegű egyének között ilyenkor a kániku­lában és ezek a gyors orvosi segélyt nem vehetik igénybe, mert a reggeli órákban üres az orvosi hivatal. A minapiban is egy haldokló cigányt vittek be az orvosi hivatalba, de orvost nem találtak. Pedig hát a főorvoson kívül van négy tiszti­orvosunk, akik bizony az inspekciót be­oszthatnák maguk között. Felhívjuk a városi tanács figyelmét arra az anomáliára, hogy Kecskemét 60000 lakosságú városá­ban, hol természetszerűleg oly sokan óhajtják igénybe venni a városi orvosi hivatalt, a betegek kénytelenek órák hosszat várni egy orvosra akkor, mikor a késedelem igen gyakran nagy vesze­delemmel jár. — A kecskeméti vasutasok hangver­senye. „A magyar szent korona országai vasutas szövetsége kecskeméti kerülete“ saját pénztára javára a helybeli Vigadó összes helyiségeiben f. évi augusztus hó 6-én hangversennyel egybekötött tánc­vigalmat rendez, melynek műsora a kö­vetkező : 1. Nyitány. Bellini: „Norma“­­dalműből ouvertur-trio. Előadják : Harmo­­niumon : Szadanovszky Lipótné úrnő, zon­gorán : Bischitz Dávidné úrnő, hegedűn: Felsmann István ur. 2. Üdvözlő beszéd, tartja: Bulin Gyula ur. 3. „Súlyt az átok . . ábránd. Rieding Oszkártól. Játsza: hegedűn Szadanovszky Lipótné úrnő, zongorán Bischitz Dávidné úrnő. 4. A balatoni özvegy, Sipulusz humo­reszkje. Előadja: Szadanovszky Lipót ur. 5. Magyar népdal egyveleg. énekli: Pa­­taky József színművész, zongorán kiséri: Szadanovszky Lipótné úrnő. 6. Hegedű solo. Előadja: Magyar Ernő ur. 7. Ko­moly szavalat. Előadja: Kiss Lajos ur. 8. Hupka S.: Rhapsodie Hogroisse. Zon­gorán előadja: Szadanovszky Lipótné úrnő. Kezdete este fél 8 órakor. A hang­verseny után tánc lesz. Belépő-díj: szö­vetségi tagok részére 1­60 K., családjegy 4 K., nem tagok részére személyjegy 2 K., családjegy 5 K. — Dinnyehéjjak. Még csak most nyílnak a völgyben a dinnyevirágok, még­­csak most indul a dinnye szezon — s már is teli az utca ténfergő dinnyehéj­­jakkal, megadva az alkalmat az emberi­ségnek hogy lábait kitörhesse. A megin­duló szezon elején figyelmeztetjük a közönséget hogy a dinnye­héjjakat ne dobálja el az utcákon. — A kovács segédek sztrájkja. Mai számunkban megírtuk, hogy a kovács segédek beszüntették a munkát az összes műhelyekben és csak akkor hajlandók munkába állni, ha a munkaidőt redukál­ják és a munkabéreket emelik a kovács mesterek. Ma azután a kovács iparosok társulata és a sztrájkolók öt-öt tagból álló bizottságot küldöttek ki, melyek az egyezkedést megkísérelték, de eredmény­telenül. A sztrájkolók ugyanis úgy a nyári, mint a téli szezonban a munka­időt reggeli hat órától esti 7 óráig köve­telik, közte másfél órai ebédszünettel. A munkaadók viszont a nyári szezonban öt órától hétig, télen 6 órától 6 óráig szabták meg a munkaidőt és ebédszüne­tül 1 órát engednek.. A bérekre vonatko­zólag a sztrájkolók a minimális napi bért 2 korona 60 fillérben kérik megállapítani, a mesterek viszont 2 koronát ígérnek. A mai egyezkedés hiába valónak bizo­nyult. A mesterek, tekintettel arra, hogy a nagy munkaidő náluk már elmúlt, mint hangoztatják, további engedményt nem adhatnak.­­ Baromfi kolera Kecskeméten. Az apró jószágok között a kolera járvány dühöng, minek következtében a rendőr­kapitányi hivatal betiltotta az élő barom­finak vámkülföldre való szállítását, mely letiltást figyelmébe ajánljuk a baromfi­­exporttal foglalkozó kereskedőinknek. — Lövöldöző szerelmesek. Szekeres Mária és Szurok Julianna rendőri fel­ügyelet alatt álló lányzók ma összekü­lönböztek egymással a fölött, hogy kit szeret igazán, hűen és szívből a közös ideál. A kérdést simán nem tudták elin­tézni, miért is Szurok Juliánna egy sö­rétes flóbert pisztollyal mellbe lőtte ve­­télytársát Szekeres Máriát. A lövés sze­rencsére nem halálos, mert a halcsontos derékben megakadtak a sörétek. A sebe­sülés 8 napon belül gyógyul. Az eljárás a lövöldöző féltékeny szerelmes ellen fo­lyamatba tétetett. — Skarlát a cigányvárosban. Az úgy­nevezett cigányvárosrészben, a piszkos putrik lakói között — mint értesülünk — a skarlát járvány szedi áldozatait és alig van család, hol ily nemű betegeskedés elő nem fordult volna. Nagyon helyén­valónak találnék, ha úgy óvintézkedések­kel, mint sürgős és lelkiismeretes orvosi segélylyel a betegség elharapódzását meg­akadályoznák az illetékesek. — Dög az utcán. A Festő­ utca ke­vésbé festői tájékán már vagy egy hete fetreng egy csonttá száradt döglött kutya hullája. Bűzös illata betölti a környék amúgy is poros levegőjét. Arra járnak­­kelnek a sinterek, de a csonttá száradt döglött kutyát a kutyába se veszik. FÜGGETLENSÉG, 171. szám.

Next