Függetlenség, 1906. október (19. évfolyam, 221-246. szám)

1906-10-02 / 221. szám

2. oldal, énektől zengő táj csöndes, sőt néma jön. Hozzájárul még délszakon élő né­pek hihetetlen madárpusztítása, táp­lálék céljából. A mi népünk pedig ta­vaszra kelve, várja csicsergő barátját, de az nem jön meg, mert régen bele­temetkezett a kapzsi népek telhetetlen gyomrába. De itthon is megvan a vándor­madarak sok ellensége: műveletlen népünk még műveletlenebb sarjadéka a pásztorgyerekek. Ezek csupa una­lomból felkutatják a fák ágai között vagy a földön a gaz között elrejtett fészkeket, kiszedik a tojásokat és ma­­dárfiakat és csupa játékból elpusztít­ják. Kell tehát tenni valamit, hogy megvédjük és szaporítsuk a jó ég szár­nyas áldását, lelkiismeretünk megnyug­tatására, szemünk gyönyörűségére és gazdaságunk nagy hasznára. Van erre mód és alkalom. Magyarországon összesen 334 féle madár él, ezek közül 170 féle állan­dóan nálunk lakik, 164 pedig részint nyári, részint téli rendes vendégünk. Túlnyomó részük megbecsülhetetlen hasznára van az emberiségnek azáltal, hogy a terményeinket rongáló, pusz­tító állatokkal és rovarokkal táplálko­zik s igy megvéd minket legnagyobb ellenségeinktől. Mivel pedig hasznos madaraink elszaporodásához a legszükségesebb kellék, az alkalmas fészkelő hely hiány­zik legjobban, ezt pótolni kell mester­séges uton. Nem nehéz dolog ez, csak egy kevés áldozatkészség és önzetlen­ség kell hozzá. Hogy hogyan pótoljuk azt a ter­mészetadta fészkelő és szaporodási kellékeket, miket az emberiség a kul­túra haladtával elpusztított és hogyan ápoljuk, védelmezzük madarainkat, azt Csörgey Titus nagy­­n világosan és szé­pen irta meg az »Útmutató a mester­séges fészekodvak alkalmazásához és egyéb madárvédelmi intézkedésekhez“ című füzetben, amit a Magyar Ornit­­hologiai Központ (Budapest, Vill., Jó­zsef körút 66. szám) bárkinek ingyen megküld. Az alábbiakban tehát idézni fogom e műből azokat a­ tudnivalókat miket minden szőlő gyümölcsös tulaj­donosának a saját és a közérdekében meg kell szívlelnie és jól meg kell jegyeznie. Hasznos madaraink fészke­­lés tekintetében két csoporhoz tartoz­nak. Odulakók és szabadon fészkelők. Odulakók a harkályokon kívül a cinegék, — kivéve a függő cinkét, — csuszka, fakúszó, kormos légykapó, kerti rozsdafarkú, nyaktekercs és fehér barázdabillegető.­ Ezek fészkelés céljából legszíve­sebben harkályok által vájt és elha­gyott odvakat keresik fel, ami manap­ság az erdők és ligetek terjedelmének csekélysége és az­ okszerű erdőgazda­ság folytán — mely a beteges, odvas és száraz fákat az erdőben ma­gy nem tűri — vidékünkön nagyon gyéren és a gyümölcsösöktől messze találhatók fel. Ezért mesterséges fészekodvakat kell részükre elhelyeznünk. Ilyen fészekodvakat a földmive­­lésügyi kormány támogatása és a M. O. K. felügyelete alatt ifj. Kühnel Már­ton „Első Magyar Fészekodú-gyárában, Baranyakárászon (u. p Szászvár) ké­szít. Áruk aránylag csekély. Darabon­­kint 60, 70 és 90 fillér. Ezek tökéle­tes utánzatai a harkályok által készí­tett odúknak. A fészekodúk elhelyezését illető­­leg a következők tartandók szem előtt: „A hely megválasztása első­sor­ban attól függ, mily madárfajt akarunk megtelepíteni. A széncinege, kék- és barátcinege jóformán minden bokros és fás területen megtelepszik. Ezek számára kertekben, különösen gyü­mölcsösökben, ligetekben, erdőszéle­­ken helyezzük el az odvakat.“ „Vastag fákra egyszerűen rásze­gezzük az odvakat, fiatal gyümölcsö­sökben azonban a fák mellé állított alacsony karókra erősítjük azokat, ha lehet úgy, hogy a gyümölcsfák lomb­jától némileg fedezve legyenek.“ „Sűrűn látogatott kertekben a csöndesebb zugokat keressük ki. A gyalogösvényektől pár lépéssel hátrább eső facsoportokba, diszbokrok tisztá­saiba állított karókra, elhagyott kerti gunyhók eresze alá, sőt a deszkake­rítés oszlopaira vagy a kerítésfalakra is szögezhetjük az odvakat, ha van előttünk némi fedezetképen fa vagy bokor.« „Széljárta helyen, magánosan álló fiatal fára ne tegyünk odút.“ „A fészekodú nyílása elött legyen pár arasznyi szabad tér, — amint ter­mészetes harkályodú előtt is van, — hogy a madár szabadon repülhessen ki és be. Általában az a hely felel meg leginkább, mely a kiváncsi sze­mek elől némileg elrejti a fészket, de az odúból kileső madár elől még­se zárja el a kilátást.. . A fészekodú általában alacso­nyan, egyketted és egy egyketted méter közt helyezendő el. A maga­­­­sabbra függesztett odvakba ugyanis verebek tolakodnak és kivernek onnan minden más madarat. A fészekodújat ősz és tavasz, vagyis november és április közti idő­ben kell elhelyezni. Legcélszerűbb azonban már november hónapban, hogy a messze földet bebarangoló cinegék azokat megtalálják, megszok­ják, bennök éjjeli szállást készítsenek, megszeressék, tavasszal, párzás idejé­ben, költés végett bennük megteleped­hessenek. A fészekudúkba alkalmazás előtt­­ kevés fűrészport (gyenge félmarokkal)­­ kell szórni. Ez arra való, hogy egy-­­ részt a harkály által készített odút s alakján kívül is hűen utánozzák, más­részt pedig, hogy a madár ürüléke hamarább megszáradjon és meg ne penészedjék. Meg azután néhány odú­lakó madár nem béleli ki az odú bel­sejét puha anyagokkal, hanem tojá­­sait közvetlenül a fatörmelékre rakja. Ahol macskától kell féltenünk az odút, ott a nyílás körül és a tuskó szélén szegsort alkalmazunk s a sze­gek fejét harapófogóval lecsípjük. A fészekodúkat a költés befejez­tével, tehát ősszel ki kell takarítanunk. Ezért a mesterséges fészekodúk úgy vannak készítve,, hogy tetejük leemel­hető. Leemeljük tehát a tetejét, az odúban lévő piszkot kikaparjuk s az­után friss fürészport teszünk belé. A Szabadon fészkelő madarak megtelepítése és szaporítása érdekében tennivalókat, valamint a madarak téli etetését a legközelebbi számban fo­gom ismertetni. Selymessy Ferenc: FUGG*BLINSÉ# 221. szám. Kecskemét h­odol a nagy fejedelemnek. Kecskeméten áll az első Rákóczi-szobor. Kecskemét, okt. 1. Lapunk tegnapi számában kifejezést adtunk Kecskemét város polgársága jogo­sult óhajának, hogy október 17-én, ami­kor II. Rákóczi Ferenc fejedelem szent hamvai kassai nyugovójára térve, váro­­■unk határába érnek, — adassék alka­lom Kecskemét polgárainak, hogy ők is hódolhassanak a nagy fejedelemnek. A lelkes gondolat megihlette Kadét Elek polgármesterünket is, aki saját kez­deményezéséből értekezletet hívott egybe ez ügyben ma délelőtt 11 órára a városi székház bizottsági termébe. Az értekez­let behatóan megvitatta a kérdést s meg­tette a szükségesnek látszó előintézkedé­­seket a szent hamvak méltó fogadására. Az értekezlet részletes lefolyásáról következőkben számolua be: Pontban 11 órakor nyitotta meg­­ Kada Elek polgármester a tanácskozást, melyben részt vettek Bagi László h. pol­gármester, Sándor István főjegyző, Mé­száros József tanácsnok, dr. Angyal Vi­dor t. főügyész, Papp György főkapitány, d­r. Dömötör Lajos első aljegyző, továbbá Balog János, Farkas Ignác, Fodor József, Györffy Balázs, Hajdú József, Héjjas Sándor, Kecskeméti Vilmos, E. Nagy Imre, dr. dr. Szabó László, dr. Tóth György és Vida József biz. tagok. A polgármester előterjeszti, hogy a kormánytól direkt értesítést nem kapott, csupán a lapok közléseiből értesült, hogy II. Rákóczy Ferenc fejedelem szent por­részeit október hó 27-én éjjel viszi a vo­­­­nat Kecskeméten át. Több városban, mint­­ Temesvártt, Szegeden megáll a vonat s a polgárság ünnepies formában hódol előtt a FRANK LAJOS férfiszabó az „Angol-divat“-hoz. Kecskemét, Nagykőrösi­ utca 223 szám. Férfi- és gyermek-ruha áruház. Az őszi és téli idényre kész férfi- és gyermeköltönyöket, felöltőket, télikabátokat, rövid, utazó és városi bundákat a legolcsóbban csakis nálam vásárolhat, amiről már az első próbavásárlásnál meggyőződhetik. Egy gyermeköltöny tartós téli szövetből 5 korona. Egy gyermek télikabát (3—10 évesig, 9 korona. Egy gyermeköltöny tartós téti szövetből 14 korona. Ijj Egy férfi fekete télikabát 20 korona. Szolid elv ! Külön mértékosztály dús szövetválasztékkal. Túlfizetés kizárva

Next