Függetlenség, 1906. október (19. évfolyam, 221-246. szám)
1906-10-02 / 221. szám
2. oldal, énektől zengő táj csöndes, sőt néma jön. Hozzájárul még délszakon élő népek hihetetlen madárpusztítása, táplálék céljából. A mi népünk pedig tavaszra kelve, várja csicsergő barátját, de az nem jön meg, mert régen beletemetkezett a kapzsi népek telhetetlen gyomrába. De itthon is megvan a vándormadarak sok ellensége: műveletlen népünk még műveletlenebb sarjadéka a pásztorgyerekek. Ezek csupa unalomból felkutatják a fák ágai között vagy a földön a gaz között elrejtett fészkeket, kiszedik a tojásokat és madárfiakat és csupa játékból elpusztítják. Kell tehát tenni valamit, hogy megvédjük és szaporítsuk a jó ég szárnyas áldását, lelkiismeretünk megnyugtatására, szemünk gyönyörűségére és gazdaságunk nagy hasznára. Van erre mód és alkalom. Magyarországon összesen 334 féle madár él, ezek közül 170 féle állandóan nálunk lakik, 164 pedig részint nyári, részint téli rendes vendégünk. Túlnyomó részük megbecsülhetetlen hasznára van az emberiségnek azáltal, hogy a terményeinket rongáló, pusztító állatokkal és rovarokkal táplálkozik s igy megvéd minket legnagyobb ellenségeinktől. Mivel pedig hasznos madaraink elszaporodásához a legszükségesebb kellék, az alkalmas fészkelő hely hiányzik legjobban, ezt pótolni kell mesterséges uton. Nem nehéz dolog ez, csak egy kevés áldozatkészség és önzetlenség kell hozzá. Hogy hogyan pótoljuk azt a természetadta fészkelő és szaporodási kellékeket, miket az emberiség a kultúra haladtával elpusztított és hogyan ápoljuk, védelmezzük madarainkat, azt Csörgey Titus nagyn világosan és szépen irta meg az »Útmutató a mesterséges fészekodvak alkalmazásához és egyéb madárvédelmi intézkedésekhez“ című füzetben, amit a Magyar Ornithologiai Központ (Budapest, Vill., József körút 66. szám) bárkinek ingyen megküld. Az alábbiakban tehát idézni fogom e műből azokat a tudnivalókat miket minden szőlő gyümölcsös tulajdonosának a saját és a közérdekében meg kell szívlelnie és jól meg kell jegyeznie. Hasznos madaraink fészkelés tekintetében két csoporhoz tartoznak. Odulakók és szabadon fészkelők. Odulakók a harkályokon kívül a cinegék, — kivéve a függő cinkét, — csuszka, fakúszó, kormos légykapó, kerti rozsdafarkú, nyaktekercs és fehér barázdabillegető. Ezek fészkelés céljából legszívesebben harkályok által vájt és elhagyott odvakat keresik fel, ami manapság az erdők és ligetek terjedelmének csekélysége és az okszerű erdőgazdaság folytán — mely a beteges, odvas és száraz fákat az erdőben magy nem tűri — vidékünkön nagyon gyéren és a gyümölcsösöktől messze találhatók fel. Ezért mesterséges fészekodvakat kell részükre elhelyeznünk. Ilyen fészekodvakat a földmivelésügyi kormány támogatása és a M. O. K. felügyelete alatt ifj. Kühnel Márton „Első Magyar Fészekodú-gyárában, Baranyakárászon (u. p Szászvár) készít. Áruk aránylag csekély. Darabonkint 60, 70 és 90 fillér. Ezek tökéletes utánzatai a harkályok által készített odúknak. A fészekodúk elhelyezését illetőleg a következők tartandók szem előtt: „A hely megválasztása elsősorban attól függ, mily madárfajt akarunk megtelepíteni. A széncinege, kék- és barátcinege jóformán minden bokros és fás területen megtelepszik. Ezek számára kertekben, különösen gyümölcsösökben, ligetekben, erdőszéleken helyezzük el az odvakat.“ „Vastag fákra egyszerűen rászegezzük az odvakat, fiatal gyümölcsösökben azonban a fák mellé állított alacsony karókra erősítjük azokat, ha lehet úgy, hogy a gyümölcsfák lombjától némileg fedezve legyenek.“ „Sűrűn látogatott kertekben a csöndesebb zugokat keressük ki. A gyalogösvényektől pár lépéssel hátrább eső facsoportokba, diszbokrok tisztásaiba állított karókra, elhagyott kerti gunyhók eresze alá, sőt a deszkakerítés oszlopaira vagy a kerítésfalakra is szögezhetjük az odvakat, ha van előttünk némi fedezetképen fa vagy bokor.« „Széljárta helyen, magánosan álló fiatal fára ne tegyünk odút.“ „A fészekodú nyílása elött legyen pár arasznyi szabad tér, — amint természetes harkályodú előtt is van, — hogy a madár szabadon repülhessen ki és be. Általában az a hely felel meg leginkább, mely a kiváncsi szemek elől némileg elrejti a fészket, de az odúból kileső madár elől mégse zárja el a kilátást.. . A fészekodú általában alacsonyan, egyketted és egy egyketted méter közt helyezendő el. A magasabbra függesztett odvakba ugyanis verebek tolakodnak és kivernek onnan minden más madarat. A fészekodújat ősz és tavasz, vagyis november és április közti időben kell elhelyezni. Legcélszerűbb azonban már november hónapban, hogy a messze földet bebarangoló cinegék azokat megtalálják, megszokják, bennök éjjeli szállást készítsenek, megszeressék, tavasszal, párzás idejében, költés végett bennük megtelepedhessenek. A fészekudúkba alkalmazás előtt kevés fűrészport (gyenge félmarokkal) kell szórni. Ez arra való, hogy egy- részt a harkály által készített odút s alakján kívül is hűen utánozzák, másrészt pedig, hogy a madár ürüléke hamarább megszáradjon és meg ne penészedjék. Meg azután néhány odúlakó madár nem béleli ki az odú belsejét puha anyagokkal, hanem tojásait közvetlenül a fatörmelékre rakja. Ahol macskától kell féltenünk az odút, ott a nyílás körül és a tuskó szélén szegsort alkalmazunk s a szegek fejét harapófogóval lecsípjük. A fészekodúkat a költés befejeztével, tehát ősszel ki kell takarítanunk. Ezért a mesterséges fészekodúk úgy vannak készítve,, hogy tetejük leemelhető. Leemeljük tehát a tetejét, az odúban lévő piszkot kikaparjuk s azután friss fürészport teszünk belé. A Szabadon fészkelő madarak megtelepítése és szaporítása érdekében tennivalókat, valamint a madarak téli etetését a legközelebbi számban fogom ismertetni. Selymessy Ferenc: FUGG*BLINSÉ# 221. szám. Kecskemét hodol a nagy fejedelemnek. Kecskeméten áll az első Rákóczi-szobor. Kecskemét, okt. 1. Lapunk tegnapi számában kifejezést adtunk Kecskemét város polgársága jogosult óhajának, hogy október 17-én, amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem szent hamvai kassai nyugovójára térve, váro■unk határába érnek, — adassék alkalom Kecskemét polgárainak, hogy ők is hódolhassanak a nagy fejedelemnek. A lelkes gondolat megihlette Kadét Elek polgármesterünket is, aki saját kezdeményezéséből értekezletet hívott egybe ez ügyben ma délelőtt 11 órára a városi székház bizottsági termébe. Az értekezlet behatóan megvitatta a kérdést s megtette a szükségesnek látszó előintézkedéseket a szent hamvak méltó fogadására. Az értekezlet részletes lefolyásáról következőkben számolua be: Pontban 11 órakor nyitotta meg Kada Elek polgármester a tanácskozást, melyben részt vettek Bagi László h. polgármester, Sándor István főjegyző, Mészáros József tanácsnok, dr. Angyal Vidor t. főügyész, Papp György főkapitány, dr. Dömötör Lajos első aljegyző, továbbá Balog János, Farkas Ignác, Fodor József, Györffy Balázs, Hajdú József, Héjjas Sándor, Kecskeméti Vilmos, E. Nagy Imre, dr. dr. Szabó László, dr. Tóth György és Vida József biz. tagok. A polgármester előterjeszti, hogy a kormánytól direkt értesítést nem kapott, csupán a lapok közléseiből értesült, hogy II. Rákóczy Ferenc fejedelem szent porrészeit október hó 27-én éjjel viszi a vonat Kecskeméten át. Több városban, mint Temesvártt, Szegeden megáll a vonat s a polgárság ünnepies formában hódol előtt a FRANK LAJOS férfiszabó az „Angol-divat“-hoz. Kecskemét, Nagykőrösi utca 223 szám. Férfi- és gyermek-ruha áruház. Az őszi és téli idényre kész férfi- és gyermeköltönyöket, felöltőket, télikabátokat, rövid, utazó és városi bundákat a legolcsóbban csakis nálam vásárolhat, amiről már az első próbavásárlásnál meggyőződhetik. Egy gyermeköltöny tartós téli szövetből 5 korona. Egy gyermek télikabát (3—10 évesig, 9 korona. Egy gyermeköltöny tartós téti szövetből 14 korona. Ijj Egy férfi fekete télikabát 20 korona. Szolid elv ! Külön mértékosztály dús szövetválasztékkal. Túlfizetés kizárva