Függetlenség, 1907. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-01 / 1. szám
— ---------------------------£77 •* «' * * ' ""V Iszeskemét, 1917. január 1._____ kedd XX. évfolyam, 295. skr. in-ELŐFIZETÉSI ÁR MM 1 Szerkesztőség és Keltben mémdvcStán E9DILIT,ZK.-A.Ietkdendők.kal Félévrere 7.60 fél kecskeméti függetlenségi és 48-as párttulajdona és hivatal ősi közlönye. 1 I 1 _ . Felelős szerkesztő Főszerkesztő Szerkesztő TÖMÖRI JENŐ SZAPPANOS ISTVÁN | KECSKEMÉTI VILMOS | I 1906-1907. Nincs alkalmasabb időpont, mint épen a naptári évforduló, hogy összegezzük az elmúlt év tanulságait, hogy mérlegeljük az elért eredményeket, s hogy számot vethessünk a jövő feladataival. Az 1906. esztendő mindenha nevezetes évforduló lesz hazánk történetében és jelentőségében hasonlatos az 1825., 1848. és 1867. év számaival, szóval egy nagy történeti kor és fordult időjelzője lesz. A kishitüek, a kétkedők és levert belső ellenségeink rosszindulatú lármája hiába hirdeti, hogy a függetlenségi párt és a vele szövetséges koalíciós pártok munkája nem vitte előbbre a nemzeti türhetlenségünket és gazdasági önállóságunkat és hiába hirdetik, hogy a két éves küzdelem meddő és gyümölcsléjén maradt és hiába hangoztatják azt is, hogy a nagy lármával felvert nemzeti küzdelem a függetlenségi és 48 as párt politikájának kivihetetlenségét tette nyilvánvalóvá. Ez csak a hatalomról leszorított elemek csúfolkodása, amely a dolgok lényegét fürkésző hazafit meg nem téveszti. Szinte isteni kéz munkált a ti v» «1 «t * a «( v a. Á cigányleány. Irta: Bibó Lajos. Valahol a pusztai homokbuckák között született, lombos akácok hűvös árnyában, egy útszéli cigánysátor alatt. Apja, az öreg Zsiga cigány, begöngyölte a siró apróságot a sátorból leszakított füstös rongyba, megmutatta a mosolygó rajkóknak s elnevezte Évának. Ennyiből állott a keresztelési ceremónia. Azután együtt nevelkedett a többi szurtos purdéval, vándorolta ő is széltőlhosszig az országot, megtanult kártyát venni, jövendőt mondani. A nyári nap rekkenő heve hamvas, olajbarna arcát pirosra perzselte, mig homlokát teleszórta csillogó hóval a téli éjszakák zimankója. És erre a homlokra rendetlen összevisszaságban ráhullott a hullámos, acélfényü zuhatag, miket fárabban, hogy a régi rendszer nemzetbomlasztó és a nemzet életerejét sorvasztó hivtrit a hatalomról leszorította, s hogy igy az állam kormányzatát az ellenzék nagynevű vezérei vették kezükbe. Ezek tehetségeiknek terjedelme és ereje, egyéniségük tisztasága megtisztította közéletünket a paraziták grázdálkodásától és biztosította a nemzeti akarat szabad megnyilvánulását. Az 1906. esztendő hozta meg azt a tanúságot is, hogy Magyarországon csak a függelenségi és 48-as párt politikája lehet uralkodó és minden jövendő kormányzatnak csak ezen politika alapján lehet uralmon maradni, mert Magyarország polgársága, a politikai nemzet többsége ezen párt politikájának az alapján áll. Ez a párt még a koalícióba belépett pártokkal való barátságos megegyezésben is, amidőn tisztelte és nem bolygatta a 67-epártok által elfoglalt állásokat és az alkotmánypárti és néppárti kerületekben hivatalos jelölteket nem állított, sőt pártjának programmjával önként fellépőket nem is támogatott, ennek ellenére a nemzet akaratából számbeli többséggel jutott be a képviselőházba. Kétségtelen előjele ez annak, hogy a nemzet közvéleménye akkor, tökbe göngyönített a kavargó förgeteg. Mikorra odekerült a vásárhelyi délibábos rónára, már nagy volt, egészen felcseperedett leány s a pásztoremberek úgy hívták: — Éviké, a szép cigányleány. Mély tüzü, ábrándos szemeiben annyi forró vágy, epedő mámor, lázas szenvedély égett, amennyi épen elég volt egy hosszú élet boldogtalanságának a megteremtésére. Ezek nélkül a vogó szemek nélkül, melyek tele voltak babonás delejjel, talán a Török Mihály uram számadója, Szabó Bandi, a nyalka csikós sem vette volna észre a leányt. Hanem mikor beletekintett a mélységes szempárba, odatapadt hozzá a szeme, a szive, a leke. Valami megnevezhetetlen, őrült vágy szállta meg a szivét: letörni ezt a harmatos, üde virágot. Bomlott utána a legény. Meleg délben, mikor hevesen tűzött a nap a rónára s messziről a sugár tornyot felkapta a délibáb a hátára, oda terelte Bandi a nyáját az Patóhoz, leheveredett a virágos gyepre, tekintetével amidőn a koalíció munkáját bevégezve, a függetlenségi és 48-as párt is önállóan rendelkezhetik a választások felett és egész erejével felléphet a választási küzdelemben, még nagyobb, az eddiginél fényesebb eredményűvel fogja e politikai pártnak programmját, mint nemzeti akaratot érvényre juttatni. Magyarországon tehát nem lehet más életképes politika, mint a függetlenségi és 48-as párt politikája. Ezen politika eredményességén munkálni minden magyar hazafinak első kötelessége, mert a béke köztünk és Ausztria között még csak nem is látszólagos. Ellenségeink lármája és acsarkodása nem szűnt meg, sőt fokozódott. Kitűnt ez a delegációk tár- r gyalásánál, napról napra kitűnik a reichsrash tárgyalásaiból és kitűnik . Ausztria kormányának minden nyilatkozatából, minden ténykedéseiből A kiegyezést tehát fentartani lehetetlen, mert ez a két állam között áldandó békétlenségnek volt eddig is a forrása és az marad a jövőre is Ha tehát mi nem akarjuk erőinket állandóan az Ausztriával való közjogi és gazdasági küzdelemben kimeríteni és e meddő célra felhasználni, akkor válnunk kell, és pedig minél előbb, annál jobb. Jobb csomorkányi út szélén szürkéllő sátrakra tapadt s bánatos szavú tilinkójával igyekezett kicsalni a leányt magához, a szikes pusztára. A vén pásztor, az öreg Gyurka bácsi csóválta a fejét. — Mit akarhat ez a gyerek ? Egyszer aztán szép, csillagos estén, a holdvilág ezüstös fényénél találkozott a kútra siető leánnyal. Hirtelen, egy rövidke szempillantás alatt a leány mellett termett, megölelte és megcsipkedte az arcát. — Te Évike, olyan vagy, mint egy szent, maholnap búcsúra járnak hozzád. A cigányleány megrebbent, mint a fészkén fogott madár s csak félve tekintett a csikós kipirult arcába. — Jövendőt akar mondatni figyelmed? Bandi megfogta a remegő kezeket, melyeknek kicsinységét egynagyságos asszony is megirigyelhette volna, átkarolta a hajlékony derekat s a leányt lekényszeritette maga mellé, a virágos gyepre. (Folyt. köv.) Kemig Izidor kertyüs és kötszerész Kecskeméten« Ajánlja újdonságait báli kertyükben, úgy szintén saját készítésű börkeztyü-, mellfüző-, bőrerszény-, szivartárca- és pipere cikkeit mint a legalkalmasabb újévi ajándékokat. r ______ ■ cike m *^*zifi