Függetlenség, 1907. február (20. évfolyam, 27-49. szám)
1907-02-01 / 27. szám
2T. Mám. örök időkre boldogtalan, ha a kincsekben nem lelik öröme és igy az iskolát börtönnek érzi, mely megfosztja őt szabadságától. Az iskola nemcsak azon hely, ahol a leendő ember az életben szükséges elemi ismereteket vagy ismeretek elemeit elsajátítja, hanem kiválóan azon hely, hol nevelődik, hol jellemét ,céltudatosan képezik. Szeretjük mondani, az iskola: a tanító. Igaz is, a tanító mint korlátlanul parancsol kis birodalmában, a kicsinyek birodalmában- De korlátlanul azért mégsem kell, hogy vezesse el a reá bízott ifjúság iránti szeretet. A tanító az iskolában a szülő szerepét viszi. Az iskolahelyiség a gyermekeknek kellemes tartózkodó helye legyen, hová vágyódik. Azért gondoskodni kell, hogy az iskola helyisége tiszta és otthonos legyen. Minden legyen benne, ami a tanulást elősegíti és mindaz hiányozzék, ami a gyermekeket kellemetlenül érinti, így pl a bot, a pálca száműzve legyen onnan. Külföldön, hol az iskolát fontos állami intézménynek tartják, sok gondot fordítanak az iskola bútorozására. Ne csak a közegészség szabályait tartsák szem előtt, hanem kényelemről is gondoskodjanak külföldön, hol az iskolában művészi képek függnek, melynek a gyermek eszthetikai képzését is elősegítik. A padok célszerűek, hogy a növésben levő tanulók jól ülhessenek, fölállhassanak és írhassanak bennük. De az iskolai helyiség berendezése és célszerű gazdag fölszerelésén kívül mégis csak legfontosabb a tanító. Ennek mintaembernek, a gyermekek eszményképének kell lennie. A tanító legyen mindig nyájas, barátságos és ha int vagy korhol is, azt is szeretettel tegye meg. Természetes nem a szavak hatnak, hanem a cselekedetek. Hiába tanítja a növendékeket, hogy legyenek jók, nyugodtak, kötelességtudók, pontosak, ha ő mindezekre példát nem ad. Csak a példa vonz. A tanító pedig mindazon eszményi tulajdonságokat csak akkor leírhatja, ha életkörülményei ezt megengedik. A legelső föltétel ahhoz, hogy a gyermekek nevelője harmonikus jellem lehessen, a tanító anyagi jóléte. Nincs talán nagyobb igazságtalanság a világon, mint az, hogy a tanítók olyan kevés díjazást kapnak, hogy kénytelenek iskola előtt és után más kereset után futkosni, ahelyett, hogy szabad idejüket nehéz, nemes hivatásukhoz szükséges folytonos tanulmányokra fordítsák. Még rosszabb, ha a szegénység, az anyagi szorultság gondjai ránehezednek lelkére és képtelenné teszik arra, hogy rája bízott növendékeit nyugodt vidámsággal tanítsa. A gyermekek sok örömet szerezhetnek a szülőknek, ha jól vannak nevelve, ha jellemüket öntudatosan nevelik az iskolában, melynek óriási hatása van a gyermeki lélkre. De a rosszul, vagy sehogyan sem nevelt gyermek sok bánatot okozhat a szülőknek. Szülők és gyermekbarátok legégetőbb óhaja legyen azért, hogy ÚJDONSÁGOK. Az éjjeli zene. (Uhland.) Mi ébreszt fel álmaimból, Mi cseng oly édeset? Nézd meg anyám, ki lehet az ily késő éjjelen? Nem látok, nem hallok semmit, Aludj csak csendesen. Nem hoz senki éji zenét, Beteg kis gyermekem. Nem is földi dalt hallok én, Égből angyal szavát, Fel a mennybe hi delával, Anyám, jó éjszakát. Bartók Lajos. — Az Alföldi Függetlenségi párt megalakulása. Több ízben megemlékeztünk már lapunkban a Délvidéki Függetlenségi Párt mintájára megindult alföldi 48-as szervezkedésről s annak hatalmas arányairól, az öt vármegyére kiterjedő alakulásban való részvételét eddig mintegy 25 választókerület jelentette be. Előbbi jelentéseink ama hírét, hogy Holló Lajos, Barabás Béla, Szappanon István, Nagy Emil, Lázár Pál, Ábrahám Dezső, Pozsgay Miklós országgyűlési képviselők személyesen megjelennek az alakuló közgyűlésen, most még megtoldhatjuk azzal, hogy újabban bejelentették megjelenésüket Endrey Gyula hódmezővásárhelyi, Fábry Károly gyomai, Molnár Jenő szentesi, Tasnády Antal csongrádi és Hock János kecskeméti képviselő. Az országgyűlési negyvennyolcas párt e jelesei fogják megalakítani az Alföldi Függetlenségi Pártot, amelynek terjeszkedésére és erősítésére a mozgalom élén állók gaanciául szolgálnak. Az alakuló közgyűlés szombaton, Boldogasszony □apján délután 3 órakor lesz a szegedi kereskedelemi és iparkamara közgyűlési termében. — Meghívó. A Kaszinó Egyesület 1907. évi február 9-én tartja saját helyiségeiben tánccal egybekötött estélyét. Az estély 8 órakor vacsorával kezdődik; az ételek és italok ízletes, pontos kiszolgálásáról a rendezőség gondoskodik. Ezen estélyre a Kaszinó Egyesület 1. tagjait azon figyelmeztetéssel van szerencsém meghívni, hogy az estélyen a Kaszinó Egyesület tagjai családjaikkal együtt, valamint az általuk meghívott s az igazgatónál bejelentett vendégek vehetnek részt. Kecskemét, 1907. jan. 31. Tóth István, a Kaszinó igazgatója. — A kereskedőifjak hangversenye. Mindjobban közeledik a nagy nap: február 9-ike, mikor is a nagyközönségnek módjában lesz végig élvezni a kereskedő ifjak által rendezett változatos s tartalmas műsort. Kiemelkedő számai lesznek az estélynek Parlagi Kornélia, Rózsa Sándor énekei és Heltai Jenő humoros előadása. Végleges megállapodás szerint Parlagi énekét Kerner Jenő karnagy kiséri zongorán. A kiváló, népszerű primadonna ez alkalommal Thomas „Mignon“ operából a Románcot és Kerner Jenő „Dalkeringő“-jét fogja énekelni. — Az irodalmi szakosztály névsora. A Joghallgatók Egyesületének tegnap tartott közgyűlése megválasztotta az irodalmi szakosztályt is, melynek tagjai lettek : Nagy Sándor és Váry István III. é., Beer Frigyes Ernő, Révész Bence és Riedel Nándor II. é. és Bencsik Géza, Hajagos József, H. Nagy László, Tápay Lajos, Tóth István I. é. joghallgatók. Itt említjük meg, hogy a tisztikar névsorából tegnapi számunkból kimaradt Kabók Károly alháznagy neve, mit most igazítunk helyre. — Pestmegye virilistái. Pestvármegye a napokban megküldötte városunknak Pestvármegye virilistáinak névjegyzékét, melyet röviden, kivonatosan ismertetünk. A háromszáz virilista közt az első helyet Várossy Gyula kalocsai érsek foglalja el 160,988 kor. 50 fill. adóval. Utánna következik gróf Csáky Károly váci püspök, majd báró Prónay Dezső, gróf Vigyázó Sándor, gróf Károlyi László, majd Fülöp koburgi herceg. A névsorban ott van még többek közt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Gulner Gyula pestmegyei főispán, Wekerle Sándor miniszterelnök és Tahy István volt főispán (!) neve is. — A magyar nyelv diadala. Temesmegye törvényhatósága elhatározta, hogy lelr a képviselőházhoz a magyar nyelvnek az elemi iskolákban való diadalra jutása érdekében. A felirat oda konkludált, hogy a magyar nyelv az összes iskolákban, tekintet nélkül azoknak felekezeti, vagy községi voltukra, kötelezővé tétessék.Városunkat Temes megye hasonló szellemű felirat hozatala érdekében keresi meg. — Adókötelessek összeírása. Az adóügyi osztály hirdetményt bocsájtott ki, melyben a hadmentességi dij fizetésére Köteles egyének összeírására vonatkozólag intézkedik. Az összeírás február végéig fog történni a város adóügyi osztályában. Felszólítja tehát az adóügyi osztály mindazon hadmentes°ket, kik az előző években hadmentességi díjat fizettek, az 1880 évi XXVII. t.-c. alapján február végéig a városi adóügyi számvevőségnél jelentkezzenek, minden további nagyobb kellemetlenség elkerülése végett. — Pestmegye megkisebbitése. Ha Pestmegye kettéosztása kérdésének megoldása késlekedik is, de a megye területének redukálása már is folyamatban van. Legújabban megengedte Pestvármegye törvényhatósága, hogy Mérges puszta önálló községgé alakuljon. Ez a határozat pedig nagy horderővel bír, mert Mérges puszta eddig Majsával áll az ideiglenes csatlakozási viszonyban, melynek felbontása a közegészségi, közbiztonsági közoktatási és közigazgatási ügyeket, eléggé kívánatos volt. Mérges puszta tehát azt kérte Pest megyétől, hogy engedje meg önálló községgé való alakulását , Csongrád megyéhez való csatlakozását, valamint egy új közjegyzőség kikerekítését. Most tehát már rövid idő alatt elszakad Mérges puszta Pest megyétől, miután Pest megye a puszta önálló községgé való szervezkedését megengedte. — Az okos paraszt. A paraszt ravaszságáról szól ez a történet. Egy kecskeméti polgár bevitt egy kocsi búzát a búzakereskedőhöz, hogy eladja. Útközben megáll és bemegy egy vaskereskedésbe. — Adjon Isten jó napot — mondja — tessék engem megmérni. A kereskedő eleget tesz a kérésnek, megméri a parasztot és közli vele az eredményt: — Nyolcvanegy kilós nyomkend. — Köszönöm — szól a paraszt és indul kifelé. A kereskedőt azonban érdekli az ügy. Ritka eset, hogy a paraszt kiváncsi a testsúlyára. Megkérdi aát tőle : — Miért mérette meg magát, öreg? Fontoskodó arccal felel a paraszt: FÜGGETLENSZcO. ajtanítók gond nélkül élhessenek hivatásuknak. Az iskolán megtakarított koronák nem képeznek vagyont, ellenben az iskolára fordított összegek gazdagon kamatoznak. Sasvári Béla: oldal.