Függetlenség, 1907. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
1907-03-02 / 51. szám
2. oldal mezteti az énekre, igy szólítván meg őt: „Walther, hallod-e a magyarok éneke mily édes?“ Vagy midőn 1151-ben a magyarok Izaszlow fejedelem mellett harcoltak, mint szövetségesek, s a győzelem után Kiewbe bevonultak, a városiak ünnepies lakomákat adtak a győzőknek s boldog volt az a ház, melyben a magyar zene és ének fölhangzott. Természetesen ezen adatok a népies zenére szólnak, melyet — bár a kereszténység fölvétele alkalmával iparkodnak lehetőleg kiirtani, mint az új hívek korábbi vallására és szokásaira emlékeztető káros elemet — megsemmisíteni nem képesek. Sőt a haladás változhatlan törvényénél fogva a dalnokok révén — kik által a királyi udvarba és főuraink körébe is bejut — megindul azon az útón, mely a művészi zene kialakulása felé vezet. A szerencsétlen Zách Klára esetéről, Konti és a 32 nemesről szóló énekek, melyekről föl- J jegyzéseink megemlékeznek, már ilyen művé-sziesebb dalok, melyeket később a nép is átvett.Királyaink udvarában ismerték és szerették meg a magyar zenét és táncot a külföldiek is, akik azokat magokkal vitték hazájokba s igy terjesztették és kedveltették meg a magyar zenét messze idegenben is. Külföldi nótás könyvekben és lanttáblázatokban meglehetős sűrűn találkozunk olyan táncdalokkal, melyek, ha nem is eredetiek, de legalább is magyar stíl utánzatok : passamezzo ongaro, saltarello ongaro, ungarescha, tönlende, ungerischer lanz, ongara stb. nevekkel vannak megjelölve. Ilyen gyűjtemények pl. Heckel lanttáblázata 1562-ből, Pax-nek a följegyzései 1583-ból, egy „Balli d’arpicordo“ című füzet 1621-ből stb. Még inkább terjed a magyar zene iránt való szeretet és nagyrabecsülés a külföldön a XVIII. század végén és a XIX. század elején, amikor a zenetörténelemnek oly kimagasló alakjai foglalkoznak vele és használják föl műveikben a magyaros elemet, mint Haydn, Schubert, ki 1818-ban „Divertissementes hongrois“-t ír és Beethoven maga, aki egyetlen hegedű szonátájában fölhasználja a mi hallgató nótáink figuráját. Ez időben lesz általánossá az „alla ongarese“ jelzés, mely magyaros tartalmat és előadást is jelentett. Napjainkban pedig, mint azt magunk is tudjuk, cigányaink révén diadalmasan járja be a magyar dal az egész világot. Hogy miben nyilvánul a magyar zenének ez a sajátos eredetisége és bája, annak okát a magyar daloknak a más népekétől elütő hangsorában, hangköreiben, összhangjában, dallamfüzésében, ékesítésében és főleg ritmusában találjuk meg. És itt érdemesnek tartom idézni Liszt Ferencnek magkapó költői szárnyalása fejtegetését a magyar ritmusról már csak azért is, mert Lisztet közönségesen a kozmopolita zene apostamindig azon kellett rettegniök, hogy egyszer csak betoppan az igazi apa s azt mondja: itt van a száz forintotok, de ez a gyerek az enyém, visszaviszem magamhoz. Aztán meg igaz, hogy az a leány úgy ragaszkodik hozzájuk, mintha édes szülei volnának, hanem hát mindennapi imádsággal fohászkodik a menyekben édesanyjához, s mindennapi imádságában kéri az áldást távol élő apjára. Ki tudja, hogy ha egyszer ide vetődik az az igazi apa, nem inkább ahhoz húz e majd annak a jó léleknek a szive? Esztendő számra csak ezen töprenkedtek le Csótiék, s bizony nagyon is megszolgáltatta velük az Isten a rájuk pazarolt jóságát. Aztán csakugyan volt is okuk az aggodalomra. A Vladák János felett is átzúgott a nagy idők viharja, ősz haj bontotta a fejét. Mikor már oda jut az ember, hogy többször gondol a halálra, mint az életre, hát úgy szereti intézni a sorát, hogy a nagy út előtt lerázza lelkéről a terhet. A Vladák János lelkét két dolog nyomta. Tizenöt esztendeje nem imádkozott a felesége sírján, meg tizenöt esztendő óta nem látta az elszakadt gyerekét. Nem volt már egyéb vágya, mint hogy még egyszer eljuthasson jó felesége sírjához, s életében még egyszer meglássa gyermekét. (Vége köv.) fának szokták tekinteni, minden nemzeti érzést megtagadván tőle, vagy legalább is igen keveset hagyva meg neki. Márpedig olyan rajongó lelkesedéssel írni a magyar ritmusról, mint ez, az alább következő idézetben tapasztalható, melyet Ponori Thewrewk Emil is fölhasznál „A magyar zene ritmusáéról írt tanulmányában , csak magyar lélekkel, magyar szívvel lehet. Halljuk tehát, miként nyilatkozik a mester a magyar ritmusról. (Folyt. köv.) NAPI HÍREK. Kecskemét, március 1. — A Nőegylet kabarett-zsurja. A Jótékony Nőegylet kabaréit tea-zsurja, mint illetékes helyről értesülünk, az első megállapodáshoz híven március hó 19-én vasárnap d. u. 5 órakor tartódik meg. — Öngyilkosság az idegenben. Ismét eldördült a fegyver és egy fiatal embernek éleitét oltotta ki. Dudás István, Dudás János, Vili. tized 86. szám alatt lakó földbirtokos, sokra- jogosított fia tegnap Nagyszebenben főbe lőtte magát és a lövés után egy óra múlva meghalt. A szerencsétlen öngyilkos az önkéntességi jogot akarta megszerezni, de a vizsgálaton elbukott és ebbeli elkeseredésében önkezével vetett véget életének. A városszerte ismert, műveit fiú iránt általános a részvét. A mélyen sújtott család hazahozatja szerencsétlen fiát és itthon temetted el. — Kecskemétiek küldöttsége. Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárt tegnap küldöttség kereste föl Kecskemétről, a melynek nevében Szappanos István országos képviselő kérte az államtitkárt, hogy vegye pártfogásába a Kecskeméten alakítandó gazdasági gépgyárnak állami támogatására irányuló kérelmét. Szterényi József államtitkár válaszában kijelentette, hogy a szubvenció megadását megnehezíti az a körülmény, hogy eddig egyetlen gépgyár sem részesült állami támogatásban, de a maga részéről a legnagyobb jóindulatot ígérte. — Kinevezések. Mint a hivatalos lap mai száma jelenti, az igazságügyminiszter Balázsfalvi Kiss Jenő, pécsi törvényszéki aljegyzőt pécsi törvényszéki, Oláh Béla temesrékasi járásbírósági aljegyzőt temesrékasi járásbirósági, Harkay József szegedi törvényszéki aljegyzőt szegedi törvényszéki jegyzővé kinevezte. — Schreier Sándor hangversenye. Schreier Sándor hegedű játékos, kinek játéka eléggé ismeretes közönségünk előtt a Royal-Beretvás vendéglőben és a sétatéri kioszkban rendezett zeneestélyei révén , március hó 9-én hangversenyt rendez a Kereskedelmi Kaszinó nagytermében. E hangversenyen közreműködik Darabos Lajos hódmezővásárhelyi ev. ref. kántor is, ki magyar dalokat énekel. — Az újvidéki dalosok ünnepe. Az Újvividéki Magyar Daloskor az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a daloskor Teleki Arvédné grófné, született Teleki Bella grófnő zászlóanya védőségével május 19-én és 20-án dalosversennyel egybekötött zászlószentelő ünnepet rendez. Az ünnepre az újvidéki daloskor meghívta városunk mindkét dalos egyesületét. — Az 1905—6. évi ellenállás története. Ezzel a címmel érdekes díszmunka fog megjelenni a napokban Horváth József dr. országgyűlési képviselő tollából. A mintegy ötszázoldalra terjedő munka négy fejezetre oszlik s e fejezetekben kimerítően tárgyalja a lefolyt alkotmányos küzdelmet. Megtaláljuk majd a könyvben hiteles névsorát azoknak az embereknek is, akik a vármegyei törvényhatóságokban a Fejérváry-kormány alatt királybiztosi, vagy főispáni állást vállaltak, valamint azokét is, akik a törvénytelen kormány alatt főispáni állásukat megtartották. Az alsóbbrendű tiszti állások vállalkozóit az illető vármegye fejezetében sorolja fel a könyv. De még ebben a fejezetben bélyegzi meg azokat, akik vármegyékben állást nem vállaltak ugyan, hanem azért különös buzgósággal vettek részt a vármegyék ellenállásának megtörésében. Ilyenek gyanánt említi a belügyminisztériumból Kaffka László miniszteri tanácsost, a későbbi államtitkárt, aki a főispánok beiktatása érdekében maga járt el Kassán és Sátoraljaújhelyen, Roth Károly miniszteri osztálytanácsost, aki Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében és Ungvármegyében szerepelt vizsgálóul és kormánybiztosul, valamint Horváth Elek miniszteri titkárt is, aki az erőszakos installációk körül buzgólkodott. A városi törvényhatóságok királyi biztosairól, kormánybiztosairól és főispánjairól abban a fejezetben emlékezik meg, amely a városi törvényhatóságok ellenállását ismerteti és méltatja. — Gazdasági tanulmányút Németországba. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által Németországba rendezendő tanulmányútra a jelentkezések nap-nap után folynak. A német gazdák nagyban készülnek magyarországi gazdatársaik fogadására. A német Bund der Landwirte vezeti az előkészületeket. Darányi földmivelésügyi miniszter utasítására a földmivelésügyi minisztérium két szaktudósítója, Krisztinkovich Ede és Leitgeb Imre egész útján végig kisérik a társaságot, amely május 29-én indul a fővárosból. A jelentkezés határideje március 15-ike. — Új kivándorlási törvény. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a mind nagyobb mérveket öltő kivándorlás megakadályozására törvényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni. A javaslat tervezete már elkészült, most csak a részletes indokolás kidolgozása van függőben. Azonkívül számos statisztikai adatot kell még beszerezni, mire nézve az intézkedések már megtörténtek. A kivándorlással kapcsolatban kiegészítést nyer határrendőrség szervezete, azonkívül pedig az útlevél-ügy újból fog szerveztetni. A belügyminisztériumban annak előtte fennállott útlevél-osztályt ismét életbe fogják léptetni, úgy, hogy a külföldi útlevelek ismét csak a belügyminisztérium utján lesznek beszerezhetők. A reform megbeszélésének céljából Andrássy Gyula gróf tavaszszal szaktanácskozmányt fog összehívni. A törvényjavaslatot magát az őszszel fogják a képviselőház elé terjeszteni. — A hernyók irtása. A földmivelésügyi miniszter a folyó év elején szigorú rendeletet adott ki a hernyók irtása ügyében. Eme miniszteri rendeletből folyólag a rendőrhatóság a kellő hirdetéseket, illetve felhívásokat a gyümölcsfa tenyésztők tudomására hozta több ízben. Jó lesz tehát a hernyókat rohamosan irtani, mivel az irtást elmulasztókkal szemben a kihágási eljárás meg fog indíttatni. — Megvadult mén-ló. Ma reggel a szolnoki közön, amint a csődörösök szokásos napi járatásukat végezték, az egyik vezetékló valamitől megijedve, lerántotta a katonát a lóról s az alatta levő ló elszabadult, de a katonának kisebb sérülésen kívül nagyobb baja nem történt. — Katonaképzés az iskolában. Minket Kecskemétieket igen érdekel a kormánynak az a határozata, amelyről most értesítette Bugyi Sándor biharpüspöki ref. lelkészt. Bugyi Sándor ugyanis katonai gyakorlatokra, fegyverfogásokra oktatta az iskolás gyermekeket, akik ezt könnyen elsajátították. Az alispán erről jelentést tett a honvédelmi miniszternél s most arról értesítette a miniszter az alispáni hivatalt, hogy utasította a nagyváradi 4. honvédgyalogezredet, hogy a kellő fölszerelést bocsássa a lelkész rendelkezésére és egy tisztet és két tartalékos tisztet, akik segítségére legyenek a gyermekek kiképzésénél. Az érdekes újításban az első lépést látjuk ahhoz, hogy a katonaképzést az iskolában kezdik majd és így nem kell három évig szolgálni. — A gyermekvédő liga bélyegei. Az országos gyermekvédő liga mindenképpen hozzáférkőzni igyekszik az emberek jószívűségéhez. Most újfajta bélyegeket adott ki, amelyeket darabonként két fillérért árusítanak úton-útfélen. A bélyeg sárga mezejében egy angyal a gyermeket dédelgeti, a mező peremén pedig kél a nap. A jótékonysági bélyegek nyilván nagy keletűek lesznek. . — Zólyom megye átirata. Zólyom- és Nógrádmegye megállapodásra jutottak a községi és közjegyzői szolgálati viszonosság tekintetében, amennyiben, ha az egyik vármegyében levő segédjegyzőt, kör, vagy községi jegyzőt a másik megyében megválasztják, az ott eltöltött idejüket beszámítják a másik vármegyében is a nyugdíjba és a nyugdíjalapra befizetett ősz- FÜGGETLENSÉG 51. szám