Függetlenség, 1907. május (20. évfolyam, 100-122. szám)

1907-05-01 / 100. szám

2. oldal —?—------------------------------------------------------------A gyűlés az eladáshoz hozzájárult s mivel nem törzsvagyonról van szó, a határozat jogerős. Építkezések, kövezések, kisajátítások. A Vásári nagy-utca végétől a máriavárosi állomásig vezető gyalogjárda kikövezését a­­ közgyűlés elrendelte. Az újonan létesült gazda­sági gépgyár részvénytársaságnak 600 négy­szögöl területet, 15 évi adómentességet szava­zott meg s a szükséges téglaanyagnak az elő­állítási árban történő kiszolgáltatását is elren­delte. Rothbaum Rudolf és társai kérvényt in­téztek a városhoz, hogy a Folyóka- és Ótemető­utcákat kiköveztesse s hajlandóknak nyilatkoz­tak a városra eső kövezési költségek kamatát 3 évig viselni. A tanács a mérnöki hivatal számításai alapján megállapította, hogy a Folyóka-utca burkolása 34, az Ótemető pedig 15 ezer koronába kerül s minthogy sokkal fontosabb utcák várnak még kikövezésre, nem látja időszerűnek a kérelem teljesítését. A köz­­i gyűlés ehhez képest folyamodókat elutasította. Szívtelen apa, Tóth Gergely máriavárosi lakosnak van egy 26 esztendős gyengeelméjű fia. Ez a sze­rencsétlen élőhalott csikorgó hidegben, hiá­nyos ruházatban járta be a szomszédok por­táját s koldult kegyelem kenyeret; lakása sem volt, az apja istálójában kellett magát meg­húznia. A rendőrség nyomozást indított az embertelen apa ellen s meggyőződvén a való­ságról, a fiút a szegényházba vitette. Újabban a család kérelmére kiadták, mivel azonban a régi nóta elölről kezdődött, a tanács ismét a szegényházban helyeztette el a gyenge elméjű Tóth Józsefet és ott az apa költségére ápol­tatja. Tóth Gergely ezt az állapotot megfele­­dette a mai közgyűléshez, fölebbezését azon-­­­ban elutasították. Szabadságolt tisztviselő. Szőke Gyula városi számtiszt szemba­jára való tekintettel 8 heti szabadságért folya­modott. A közgyűlés a tanács javaslatára a szabadságot megadta. Ujraalakult bizottság. Az esküdtek 1908. évi alaplajstromát ösz­­szeállító bizottság tagjainak megválasztása is e közgyűlésnek képezte tárgyát. A tavalyi bizott­ság tagjai voltak: Ifj. Szappanos Elek, Halassy Gyula, Tóth István, Héjjas József, Dékány Károly, Sántha Gábor. A közgyűlés a lemon­dott Tóth István és az elhalt Sántha­ Gábor helyébe Héjjas Istvánt és dr. Kiss Bélát vá­lasztotta meg, a többi tagokat meghagyta. Második nap. A szabályozási tervezet. Délutáni öt óra felé járt hétfőn az idő, mikor a bizottság a főmérnök előadása nyo­mán belekezdett a szabályozási tervezett tár­gyalásába. Természetes, hogy e napon alig végezhetett már valamit, annál kevésbbé, mivel a sok bizottsági tag mind közelébe akart fér­kőzni a kiterített térképeknek s majd mind­egyiknek volt valami megjegyzése az újonnan megállapított vonalhoz. A főbb utcák és terek közül mégis elfogadták a Rákóci-útra, az újonnan kinyitandó Széchenyi utcára és a Szabadság-útra, a Nagykőrösi, Halai, Mezei, Csongrádi nagy utcákra s a Széchenyi térre vonatkozó terveket. Mindössze a Jókai utcánál történt a tanács javaslatán módosítás, ameny­­nyiben dr. Kiss Albert indítványára a közgyű­lés a piarista rendház északnyugati sarkától a konviktus sarkáig vonatta meg a szabályozási vonalat, hogy a Régi iskola­ utca felöli kocsi forgalom fennakadást ne szenvedjen. A belső piactér tárgyalása félbe­szakadt s a főispán a közgyűlés folytatását kedden i. e. 9 órára tűzte ki. Kedd délelőttjét teljesen igénybe vette a szabályozási és új kerületi beosztások tárgya­lása.­­ Mindjárt a belső piactér szabályozá­sánál óriási vita keletkezett. A tanács javaslata szerint a kaszinó és népbank épülete lerom­boltatnék, hogy a nagy templom, mint a város legmonumentálisabb épülete teljesen érvénye­süljön s hogy a forgalmi és esztétikai köve­telmények is kielégítést nyerjenek. Pacsu b. tag ez ellen indítványt adott be, amelynek tár­gyalására azonban nem került sor, mert a közgyűlés dr. Kiss Albert indítványára a Széc­henyi- és piactér, valamint a Budai nagy u. belső szakasza által határolt háztömb szabályo­zását, mint a legfontosabb s eléggé meg nem világított kérdést kikapcsolta a tárgyalásból s annak megvitatására, illetve a jövő közgyűlés elé leendő jelentéstételre kiküldött egy szűkebb bizottságot, melynek tagjai: Szabó József, Wéber Ede, dr. dr. Szabó László, Héjjas Ist­ván, dr. Kiss Albert, Petter Géza, Hornyik József, Balogh János, S. Kovács József, Farkas Ignác, Nyirády László, Szappanos Elek és a városi tanács tagjai. A városháza mögött a tanács a volt ka­tonai kórház és a tűzoltó laktanya lebontásával vásártartási célokra használható tér nyitását tervezte. Bár az ellen élesen kikelt Wéber Ede és G. Fekete Mihály, kik a keletkező tér be­építése mellett harcoltak, a közgyűlés Kada Elek felszólalása után a tervet elfogadta. Közbe olyan rendetlenség támadt a te­remben, hogy sokszor hárman is szavaltak, anélkül, hogy bárki is odafigyelt volna. A fő­mérnök a nagy zűrzavarban tanácstalanul pis­logott a főispán felé, az azonban mosolyogva vonogatta a vállát: „Akarásnak nyögés a vége.“ A tizedekre kerülvén a sor, kezdték be­látni a b. tagok, hogy a nagy huzavonának nem sok értelme van s szívesen vették, hogy az előadó gyorsvonatsebességgel darálta le az egyes utcákat. A fővitázók az utcakeresztelés­­hez gyűjtötték az erőt, ment tehát a dolog, mint a parancsolat. Alig egy-két kivétellel a tanács javaslata győzött az egész vonalon. A tegnapi csorba ezzel ki volt köszörülve. A belterület vonalának kitolása provokált még nagyobb vitát, végre ezt is sikerült elfo­gadtatni, mire a közgyűlés a szabályozási s­zer­vezetnek a tanácskozások alapján való végle­ges megállapítására 10 tagú bizottságot kül­dött ki; ennek tagjai: dr. Kiss Albert, Pacsu Mihály, Vértessy József, G. Fekete Mihály, Wéber Ede, Tormássy Sándor, Farkas József, Mócza János, Fodor József, Vida József. Uj kerületi beosztás, új utca­nevek. Bár a legérdekesebb tárgynál már már alig harminc b. tag volt a teremben, mégis rengeteg indítvány merült föl az egyes utcák elnevezésére. Dékány Károly és Tormási Sán­dor tanítók egész kis fióktervezettel fegyver­keztek föl s csak a déli harangszó mérsékelte őket, meg a többi tagokat a javaslattételben. Olyan derült tárgyalásra, mint ez a mai, senki vissza nem tud emlékezni. A harsogó kacajt provokáló epizódok elfoglalták teljesen a refe­­ráda helyét, azért itt csak a komoly beszá­moló szerepét töltjük be, a jóízű jeleneteket jövő számunkban adjuk — bokrétába kötve. “ A közgyűlés mindenekelőtt kivégezte a „kerület“ elnevezést és meghagyta a régi tized nevet. Az egyes városrészek tekintetében a ki­nyomatott javaslaton csak annyi változás esett, hogy az I. tized lett Honvéd-város helyett Árpád-város, a IV. tized Bethlen-város és az V. tized Rákóci-város. Az utca, illetve tér nevek tekintetében a tervezet, melyet egész terjedelmében már ismer­­­­tettünk, a következőleg módosult: I. Árpád-város: Dob-u. helyett Dobó Ist­­ván-u. Bene-m­ mostani Kisvásári-u. helyett Kisfaludi-u. II. Mária-város: Tér-u. helyett Toldi-u. Széktó-u. mostani Közép-u. helyett Hétvezér-u. III. Széchenyi-város: A javaslat változat­lanul elfogadtatott. IV. Bethlen-város: Kakas-u. helyett Ka­­zincy-u. Péró-u. helyett Frangepán-u. Karla-u. helyett Nefelejts-u. Borz-u. helyett Bajza-u. Bethlen (mostani Zöldkert-u.) helyett Bocskay-u. Árpád-körút (mostani Katona-sor) helyett Beth­­len-körút. V. Rákóci-város : Búzás Mihály- (mostani Főiskola-) tér helyett Kálvin-tér. Bocskay­­(mostani Könyves-) u. helyett Werbőczy-u. Bottyán-u. helyett Vak Bottyán-u. Szolnoki-u. helyett Bem-u. VI. Erzsébet-város: Lovarda-u. helyett Zrínyi Ilona-u. VII. Kossuth-város: Perc-u. helyett Percel Móric-u. VIII. Szent-László-város: Csillag-u. he­lyett Garay-u. FÜGGETLENSÉG 100. szám A tervezetet ezen módosításokkal elfogad­ván, főispán ur megköszönte a bizottsági ta­gok érdeklődését s a gyűlést bezárta. A hirös városból. (A váci püspök.) Héjjas Józsi szakácsnéjának kis leánya az elemi iskola második osztályának szorgalmas növen­déke. Vannak vagy hetvenen az osztályban és ezen a címen akár mindegyik kislányt megénekelhetnénk; ez azonban még nem jogcím arra, hogy valaki e rovat­ban szerepeljen. Evvel a kislánynyal olyan jóízű tör­ténet esett meg a napokban, amelyet égbekiáltó bűn lenne fel nem jegyezni s az utókorra átörökíteni. A szóban forgó kis leányka egyszer nagy sírva jött hazafelé. Otthon természetesen faggatják, mi okozta a könnyeket. Végre azután nagy szepegve elmondta a kis nebuló, hogy a tisztelendő úr pacsit adott neki és pedig azért, mert nem tudta megmondani, hogy miként hívják a váci püspököt. Nagy sírás között elmesélte azután s igy­­ meg­tudták, hogy a tisztelendő ur (Sipos Benedek ferenc­­rendi áldozát) felszólította a szomszéd Fehérék Esztiké­ét és megkérdé: — Mond csak kis leányom, hogy hívják a mi püspökünket, a váci püspököt? Nagy büszkén felelt a kisleány: Grosz Adolf. A főtisztelendő ur természetesen elképped a nem várt feleletre s nagy hamarosan leülteti a tudatlan kis leánykát. Felszólitja azután a szakácsnő kis leányát: — No, kis leánykám, ne félj, mond meg szépen te, hát hogy is hívják a váci püspököt, tudod, a mi püspökünket. No, csak bátran, ki vele, biztatja a szepegő kis teremtést már előre is örülve az adandó kitűnő feleletnek. — A váci püspököt Grósz Csáky Sándor­nak hívják — hangzott a várva-várt felelet a kisleány ajkairól. A főtisztelendő ur erre azután csakugyan kijött a türelméből s egy pacsit ad a kisleányka kezére. El­kezdett erre a kis nebuló keservesen sirni s még most is folyton emlegeti, hogy ő nem tudja, mikor oly szé­pen megmondta, ki a váci püspök, a tisztelendő ur mégis nagyon megharagudott reá, sőt még pacsit is kapott. Pedig ő azt nem is érdemelte. De. Budapest fő- és székvárosnak a községi takarékpénztár létesítésére vonatkozó iratai. I. tanács VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztályának elő­terjesztése a létesítendő kuzsegi takarekpenztar ügyeben. (Folytatás). A takarékpénztárnak a reá bízott betéteket, valamint saját vagyonát a következőképpen kell felhasználnia: I. Jelzálogkölcsönökre, gyámhatósági biz­tosíték mellett. 7. Értékpapírokra, a tőzsdei árfolyamnak legfeljebb a/4 része erejéig és semmi esetre sem a nevezteken felül nyújtandó előlegekre. J. Kölcsönöket adhatnak községeknek és kerületeknek, ha azok ilyenek felvételére és adópótlékok kivetése útján leendő visszafize­­tésére saját önkormányzati hatáskörükben jogo­sa vannak, vagy a kölcsön felvételére a tör­­vényes engedélyt megkapták. 4. Betétként helyezhetik el oly községi takarékpénztáraknál, melyeknek alapszabályai szerint a község egész vagyonával nyújt biz­tosítékot* . 5 Értékpapírok vásárlására, a­mire nézve azonban a helytartóság külön engedélye szük­séges Ezen engedély előzetesen, bizonyos időre és pénzösszegre kérhető. 6 prágában vagy külvárosaiban fizetendő váltók leszámítására* ...... 7 Árverés alá bocsájtott ingatlanok meg­vételére ha a vétel a takarékpénztár részéről nyújtott­ jelzálogkölcsön biztosítása céljából szükséges! Uj ingatlanok azonban ismét elár­­verezendők ma ez a takarékpénztár érdekeinek veszélyeztetése nélkül lehetséges. Ezenkívül — mindazáltal csakis a felsőbb hatóság engedélyével — tartalékalapból a ta­karékpénztár saját szükségletbe ingatlanokat vásárolhat.

Next