Függetlenség, 1907. augusztus (20. évfolyam, 174-197. szám)

1907-08-01 / 174. szám

Kecskemét, 1907. augusztus I. Csütörtök XX. évfolyam, 174. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR. | | | Szerkesztőség és házhoz ■■■ ■ H FÜGGETLENSÉG m Félévre . . . 7.60 fin. j­ kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. 145­ szám-Felelős szerkesztő : Főszerkesztő . Szerkesztő : TÖMÖRI JENŐ. SZAPPANOS ISTVÁN. K E C­S K E M É T I V I L M O S.■ _____________________________|_________________________________________|__________________­___________________ Vidékre postán küldve: rv^iin-iixAiiuArviiAn Negyedévre .. 3.80 fill. POLITIKAI NAPILAP Telefon: Városi közgyűlés. A mai közgyűlésből pedig az a morál, hogy a tanács ne tárgyalja a köz­gyűlés elé viendő ügyeket addig, amíg a polgármester oda van nyaralni. Mert máskor is megeshetik, mint ahogy ma megesett, hogy a polgármesternek min­den egyes előterjesztés felől más a vé­leménye, hogy pedig az ő különvélemé­nyeivel szemben a hivatalos tanácsi pro­­pozíciók nem tudnak érvényesülni, meg­győződhettünk eléggé erről ma, amikor szem- és fültanúi lehettünk a tanácsi javaslatok sorra buktatásának. Jó tizenöt tárgyat lemorzsoltak egész zavartalan nyugalommal a referensek, anélkül, hogy a legcsekélyebbke közbe­szólás is elhangzott volna, hanem aztán jött a Kaszinónak egy újabb ügye, ezen kipótolhatta a közgyűlés az eddigi mu­lasztást s rendezett is olyan csinos kis vitácskát, hogy megint csak egy óra felé kerülhettek haza a bizottsági tagok. Az­­art, hogy csinos éppen nem volt ez a kisded vita. A személyeskedés sohase volt csinos. Hanem azért elintézték a Kaszinó dolgát is kedvezően, meg mindnkinek a dolgát. Csak éppen a Dékány Gyula villámáram díján ütöttek egyet. Dékány Gyulának ugyanis nem engedte el a köz­gyűlés villámáram-díjának 25 százalékát, mint a többi vendéglősnek, mert Dékány Gyula bodogás és nem vendéglős. A tanácsnak ezt a nagy horderejű jogászi distinkcióját persze szintén nem akcep­tálta Kada Elek, hanem ez egyszer ő húzta a rövidebbet, mert a tanács állás­pontja 16 szóval 9 ellenében győzött. Hogy pedig végre a rendes referá­­dát is elkezdjük, a közgyűlésről a követ­kező tudósítást adjuk: Felsőbb leányiskola. A közgyűlést 10 órakor nyitotta meg Gulner Gyula főispán. A polgármesteri jelentés megemlékezik a vízvezetéki előmunkálatokról is, a jelentésnek ezt a passz­át hírrovatunkban szó szerint közöljük.­­ Ezután Sándor István referálja a felsőbb leányiskola ügyében érkezett miniszteri leiratot. Kecskemét városának ugyanis régi óhaja, hogy a polgári leányiskola felsőbb leányiskolává bővíttessék ki. Az e tárgyban szerkesztett feliratra e hó folyamán érkezett meg a közoktatásügyi miniszter válasza. A le­irat szerint a tárgyalásokat csak az esetben hajlandó a miniszter megindítani, ha a város a felsőbb leányiskolának ingyen telket ad, viseli a berendezési és első szervezési költsé­geket s ezen kívül évi 15.000 K. hozzájárulást biztosít. Hangsúlyozza a miniszter, hogy a polgári leányiskola megszüntetéséről hallani sem akar, mert ennek az intézetnek egészen más hivatása van. A mai közgyűlés a tanácsi javaslat folytán, mivel a miniszter teljesen le­hetetlen feltételekkel kezdte a tárgyalásokat, anyagi helyzetére való hivatkozással föladta a reményt, hogy a város óhaja közel­jövőben teljesülhessen s a további akciótól elállott. Közutaink kikövezése. Közutaink kikövezése tárgyában a keres­kedelemügyi kormányhoz intézett fölterjeszté­sünkben elsősorban kikövezendőnek a Halasi­­utat jeleztük s mivel ez itt Pest megye területén nem th. közút, kértük a minisztert, hogy annak ilyenné nyilvánítására szóllítsa fel a vármegyét, mert csakis th. közutakat lehet a beruházási kölcsön terhére kikövezni. A miniszter kérel­münket első ízben megtagadta. Úgyszintén nem talált kedvező elintézésre az a jogos kí­vánságunk sem, hogy a közutak kikövezése esetén útadó alapunk évi állami szubvencióban részesíttessék,­­ noha ezt a kérésünket a leg­súlyosabb argumentumokkal támogattuk. A miniszter kedvezőtlen válaszára újabb fölter­jesztéssel feleltünk s ennek a föliratnak meg is lett az eredménye, amennyiben a kereske­delemügyi kormány mindkét irányban kielégítő feleletet adott. A közgyűlés a miniszteri feiratot örvendetes tudomásul vette. A népnevelési bizottság. A népnevelési bizottságról alkotott sza­­bályrendeletet a miniszter jóváhagyta. A köz­gyűlés a szabályrendeletet tudomásul vette, kihirdetettnek nyilvánította és utasította a vá­rosi tanácsot, hogy életbe léptetése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Gyermekvédelmi alap. Esztergom vármegye közönsége feliratot intézett a képviselőházhoz a gyermekvédelem mostani rendszerének módosítása tárgyában. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy 7 éves korukig az állam gondoskodik az elhagyottá nyilvánított gyermekekről, 7—15 éves koruk­ban az illető község, noha a gyermek gondo­zása az áll. gyermekmenhelyek feladata. A fölirat azt kívánja, hogy ennek az állapotnak megváltoztatásával az elhagyottá nyilvánított gyermekekről kivétel nélkül az állam gondos­kodjék s létesíttessék e célból egy országos gyermekvédelmi alap. A mai közgyűlés csat­lakozott e fölfogáshoz, különösen abból az alkalomból, hogy a nagyobb városok arány­talanul nagyobb összegeket kénytelenek az elhagyott ,gyermekek segélyezésére fordítani, mint az összlakosság, mivel az idegen s nagy­részt ellenőrizhetetlen elemek beözönésével egyenes arányban áll az elhagyott gyermekek szaporodása. Elek József illetőségi ügye. Elek József kir. kir. végrehajtó az 1886: XXII. t.-c. 11. §-a alapján kérelmezte, hogy kecskeméti illetősége állapittassék meg. Mint­hogy azonban csak azt igazolta, hogy két év óta lakik a város területén, tisztviselő s hogy egy év óta az adózók lajstromába fölvétetett s s miután a hivatkozott a községi illetőségnek telepítés útján való megszerzését szabályozza — aminek pedig főkelléke, hogy az illető te­lepülési engedélyt kérjen, amit Elek József megtenni elmulasztott — a tanács őt kérelmé­vel elutasította. Felebbezés folytán a közgyű­lés elé került az ügy, mivel azonban a mon­dottak szerint kérelme jogtalan s csak külö­nös kedvezményképpen lenne a község köte­lékébe fölvehető e kedvezmény alkalmazására pedig semmiféle indok fönn nem forog, — a közgyűlés is elutasította a kérelmet s helyben­hagyta a tanács határozatát. A bor- és húsfogyasztási adó megváltása. A bor- és húsfogyasztási adó megváltá­sára kötött egyezmény ez év december 31-én lejár. A pénzügyigazgatóság leküldött egy p. ü. titkárt, hogy az újabb három évre történő egyezkedési tárgyalást kezdje meg, a kezelést vizsgálja át. Miután a húsárak óriási emelke­dése folytán a fogyasztási adóból befolyó jöve­delem erősen megcsappant, az új megváltásra vonatkozólag az a tanács javaslata, hogy a húsfogyasztási adó eddigi megváltási összege helyett 10,000 koronával kevesebb, tehát 45,000 K., — a boritaladó megváltása fejé­ben pedig az eddigi összegnél 10,000 K.-val több, azaz 115,000 K. ajánltassék föl, — szó­val a 160.000 K. összmegváltási ár érintetlen maradjon. Bagi K. polgármester fölszólalása után a közgyűlés a javaslatot elfogadta. Apróbb financiális ügyek. Az 1906. évi költségvetés tárgyalása al­kalmával a közgyűlés a vágatási díjakat két­szeresre emelte. A belügyminiszter azonban erre nézve a közvágóhidi szabályrendelet mó­dosítását követelte meg. A módosítás megtör­tént s azt a miniszter már jóvá is hagyta. — A főreáliskolánál alapított Széchenyi ösztöndíj ez évi 60­0. kamatát Takáts Ferenc helybeli illetőségű tanuló nyerte el. — A közgyűlés Beke Istvánnak, a budapesti iparművészeti iskola kitűnő növendékének a jövő iskolai évre is 400 K. ösztöndíjat adományozott. — özv. Bhúz Béláné — fölújitotta 3 hó előtt elutasí­tott kérelmét, a részére megszavazott 266,66 K. özvegyi nyugdijat 400 K.-ra kiegészíteni kéri. A kérést teljesítették. — Szőke Gyula számtiszt aziránt folyamodik, hogy a szolgálat közben szerzett szembajával járó 390 K. költ­ség tékítessék meg neki. A közgyűlés az ösz­­szeget Kada polgármester fölszólalására meg­szavazta. Erdeink állapota. Szegedi György tanácsnok bemutatja a város területén levő erdők 1906. évi állapotára vonatkozó erdőfelügyelői jelentést. Az összes erdők területe 15915 kat. hold, ebből városi tulajdon 10647, egyházi 1139 és magántulajdon 4068 hold. Wéber és Iv. Szabó dr. tagok az intenzívebb erdőművelést sürgetik. Szegedi ta­nácsnok megnyugtató választ ad.

Next