Függetlenség, 1907. augusztus (20. évfolyam, 174-197. szám)

1907-08-01 / 174. szám

2. oldal Földvételek, haszonbérletek. Kovács Géza, szikrai gőzfű­rész-tulajdonos az iránt folyamodik, hogy ama 5 hold földte­rületet adja el részére a város, amelyet eddig 8 drb 10 koronás arany fejében bérelt. A tu­lajdonjogra szüksége van, mert munkáslakáso­kat akar építtetni, hitelt pedig bérelt területre nem kap. Ezenfelül 10 hold újabb területet kér kibérlésre. A kiküldött bizottság (Szegedi, Ör­dög Gy., dr. Kis A., Héjjas István) a fent em­lített 4 holdra 1600­­ árat javasol, a kérés má­sik részét illetőleg pedig csak 8 holdat jelöl ki bérbeadásra, erre megfelelő helyen s 10­0 bér­összeget ajánl kikötni. A közgyűlés az előter­jesztést elfogadja. Kovács Gézának kérelmére elővételi jogot biztosít a most bérbeadott terü­letre annak esetleges eladása alkalmára. — Kadafalva mellett 2 hold 360 négyszögöl terü­letű ballószögi földet kibérelt egy helvécziai telepes, miután azonban ez visszalépett, újabb árlejtés vált szükségessé. Az előbb fölajánlott 800 K-val szemben csak 600 K volt elérhető, mivel azonban a föld gyenge minőségű, a köz­gyűlés a bérbeadáshoz hozzájárult.­­ Az ágas­egyházi korcsma és földjének bérlete lejárván, az új árlejtésen Győre Ferenc 993, Makkos La­jos pedig 991 K-t ajánlott meg. A közgyűlés a javadalmi hivatal által megbízhatatlannak nyilvánított, bár 2 K-val előnyösebb ajánlatot tevő Győrével szemben Makkos ajánlatát fo­gadta el. A kaszinóház vétele. A kaszinó, mint ez városszerte ismeretes, megszándékozik venni a Szeless-féle házat; bár a tervnek jelentős ellenzéke van, a vá­lasztmány biztosítani akarta a testületet a vé­tel esetére s kérdést intézett a városhoz, váj­jon hajlandó lesz e jövő májusra elfogadni a fölmondást, noha a bérlet csak a terminustól számított 2 évre jár le. Kada polgármesternek aggályai vannak aziránt, hogy a város nem lesz képes a mostani 3000­­. évi bért elérni. Dr. Iványosi Szabó azt feleli, hogy a Gazdasági Egyesület úgy is kiszándékozik bérelni ezt a helyiséget s igy a várost kár nem érheti. Bár ez állítást a gazdák tiltakozása fogadja, dr. Kiss Albert is hangoztatja azt s mint olyan, aki e háztömb levágását pénzügyi szempontból elle­nezte. Kada polgármesternek szánt vágás kép­­pen csodálkozását fejezi ki azon, hogy a város feje aggódik a 3000 K.-ért, noha a lebontás­sal járó anyagi áldozattól nem rettent vissza. Védelmébe veszi a kaszinót. Kada Elek nem lát összefüggést a kisajátítás és a bérleti ügy között, kacsának mondja a Gazdasági Egyesü­letnek imputált tervet (élénk helyeslés), mi sze­rinte kész nevetség is lenne. A kaszinó ház­vételét nem helyesli s nyíltan megvallja, hogy főképp e terv megvalósítását akarja megaka­dályozni. Hosszú és rendkívül éles vita indul meg, melynek a főispán megoldása vet véget, ám adassék meg a kaszinónak a felmondás joga, de viselje a felelősséget a város esetle­ges károsodásáért. Ebben aztán mindenki megnyugodott. A Smolka-féle ecsetgyár. Ezt az, általunk többször fölemlített gyár­alapítási tervet ezúttal nem kívánjuk bővebben méltatni. Csak jelezzük, hogy Smolka Arnold ecsetgyáros ajánlatát átvizsgálva, a mai köz­gyűlés az alapítás feltételeit a következő pon­tokba foglalta: 1. 15 évi adómentesség, 2. 2115 négyszögöl ingyen telek és 2110 négy­szögöl bérbeadott terület négyszögölenként 5 K.-val, kizárólag gyártelep és munkáslaká­sok czéljaira. 3. Két évig nem fizet a gyár, azután 7 év alatt letörleszti tarto­zását. 4. 400.000 tégla önköltségi árban, a­mely azonban azonnal fizetendő. 5. A gyáros köteles az építést 1908. májusban megkezdeni; helybeli munkások az összes alkalmazottaknak csak 20%-át tehetik, nagyobb számhoz a ta­nács engedélye szükséges. 6. A vízlevezetésről Smolka gondoskodik. 7. A járda kövezését a 400000-ből kimaradó téglával eszközölheti, ha nem marad, e célra önköltségi árban kap tég­lát. 8. Smolka abban az esetben, ha gyár rész­vénytársasággá alakul, a társaság székhelyét csak úgy akarta Kecskeméten megtartani, ha a részvények 50%-át itt elhelyezheti. De a köz­gyűlés a kecskeméti székhelyet minden kikö­tés nélkül kimondandónak követelte. Kövezések: A Collner-közt 4 m. szélességben kera­­mittal, a járdákat bazalttal rendelte a közgyűlés burkolni, mivel a költségeket úgy a Máv. vi­seli, mint tulajdonos. A Folyóka-utcát Mayerfi Zoltán és társai önköltségükön fogják a köz­gyűlés jóváhagyása folytán kikövezni. És pedig a kocsiutat 4 m. szélességben keramittal, a többi részt élére rakott vasas téglával. A költ­ségek 16862 K.-ba fognak rúgni. Több apró személyi ügyet intézett még el a közgyűlés, ezekről hírrovatunkban számolunk be. Az ülést Gulner főispán déli 8­ 1 órakor zárta be. FÜGGETLENSÉG A kis­iparosok védelme. Az ipari erők megoszlásában aránytala­nul törpe hányadot képvisel a kisipar. A mi népünk érthetetlen módon idegenkedik az ipari pályától, mivel az azon való boldogulásnak tagadhatatlanul tengernyi az akadálya. A gyári ipar okvetlenül maga alá gyűri a magára ha­gyott, kicsiny tőkéjű kisiparost, annál is in­kább, mert azok a kezdetleges állapotok, amik oly nagy zajjal termik a közgazdasági abszur­­dumokat, tág kaput nyitnak nálunk idegen üzemek beözönlésére. Az idegen gyárak termőképessége — minden olyan esetben, amikor üzleti elágazásai magyar földre nyúlnak — nagy összegben emészt föl hazai pénzt. A helyzet tehát zavart, könnyen bekövetkezhető megrázkódtatásokkal fenyeget. Kiutat kell keresni. Ez a kiút pedig aligha lehet más, minthogy a gyáripart kell megépítenünk és egyben módott kell találnunk arra, hogy a kisipar is fellendüljön. Különösen hat a gyáripar és a kisipar egygyé kapcsolt kérdésével való olyan foglal­kozás, mely mindkettőnek egységes alapokra fektetésével, mindkettőt­­fejleszteni, hatalmas arányokban bővíteni akarja. De csak mesz­­sziről hat olyképen. Nálunk Magyarországon nemzetgyilkos­­ságszámba megy, mikor egyiket a másik rová­sára dédelgetjük és bőkezű áldozatkészséggel mikor lábra állítjuk esetleg az egyiket, óvakod­­j­nunk kell attól, hogy valahogy meg ne ássuk azzal a másiknak sírját. A gyáripar megterem­tése sok henye munkáskezet foglalkoztatna, a kisipar megdöntése azonban ugyancsak annyi munkáskéztől vonná el a megélhetés lehető­ségét. Amit a réven nyernénk esetleg, azt az összeget erősen megsokszorozva vesztenék el a vámon. A magyar kisiparosnak kétségkívül nehéz ma a helyzete. Kis bérfizetéssel kezdi meg mun­kássága rendelkezésére álló eszközök kezdet­legesek és hitele sincs olyan mértékben, hogy — ha csak valamelyes szerencsés véletlen nem játszik közre — munkakörét fokozatosan szé­lesebbre tágíthatná. E mellett az adó nagy, kiadásai folyton növekedőben vannak és ugyan­akkor, mikor az igények egyre többet követe­lők lesznek, egymás után dugulnak be a meg­élhetési források. A pénz hihetetlenül drága, nagy kamatra is nehezen közelíthető meg. Ha most már a nehezen egzisztáló kis­iparosságra ráeresztjük egy egészséges, fejlett gyáripar konkurrenciáját, el kell, hogy sorvad­jon — hozzá még rövid időn belül — a kis­ 174. szám iparos. Tönkre megy, szerte züllik. Pedig hát viszont az is tagadhatatlan, hogy gazdaságilag csak akkor erősödhetünk majd meg, ha hatal­mas, messze elágazóan üzemképes gyáripa­runk lesz. De a kisiparost is meg kell óvnunk. És ez sem lehetséges másképen, mint­hogy a gyáripar megteremtése is azon múlik, hogy az állam a maga támogatásának súlyával rendezze ezt a kérdést. A gyárnak a kisiparral szemben meg­van az az előnye, hogy nagyobb mennyiségben termel rövidebb idő alatt és olcsóbban jut az anyaghoz. Ha azonban ennek az aránytalan­ságnak ellenében állami támogatással rekom­penzáljuk a kisiparost, akkor rendben lesz a dolog. Az ilynemű fölszerelésnek ezez a módja: ingyen fölszerelés, közműhelytelepek létesítése, adóminimum, hitelszövetkezet állami ala­pon, stb. Reális iparpolitika nagyon jól tudja mind­ezt. Államiságunk két erős oszlopa a gyáripar és a kisipar. Mit ér, ha az épület egyik oszlo­pát vasból csináltatjuk is, mikor a másik el­korhadt faalkotmány ? Megőrli az idő és akkor ránk dől a tetőzet. A gyáripar kiszorítja az idegen árut, kül­földi piacokat teremt és ugyanakkor vele kar­öltve, a hazai szükségleteket ellátja — ameny­­nyiben méretei engedik — a föllendült kis­ipar. NAPI HÍREK. Kecskemét, 1907. julius 31. — Az elemi iskola gondnoksága. A nép­tanítókról szóló 1907. évi 27. törvénycikk el­rendeli, hogy az állami elemi iskolákra fel­ügyelőgondnokság is ujjáalakittassék. A tör­vény értelmében a gondnokságnak vannak ki­nevezett, választott és olyan tagjai, akik a gondnokságban hivataluknál fogva foglalnak helyt. Grezsa János tanfelügyelő a városi ta­nácshoz jelentést adott be, amely szerint a bizottsági közgyűlés számára a gondnokságban 5 hely van fenntartva. A közgyűlés az öt helyre Szabó József, dr. Tóth György, dr. Garzó Béla, Hornyik József és Dékány László bizottsági tagokat választotta meg. — Eskütétel: Molnár Pál járásbiró, a­kit ő felsége a király a napokban járásbiróvá nevezett ki, ma délelőtt tette le a hivatalos esküt a kecskeméti kir. törvényszék teljes ülése előtt. Az ülésen Kiss Ferenc tábla­­biró elnökölt. — Kecskeméti diák kitüntetése. Szép és ritka kitüntetés érte Komáromi Mihályt, a kecs­keméti református főgimnáziumnak ez évben érettségizett jeles növendékét.­­ Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter dön­tése alapján ugyanis Komáromi Mihályt az Eötvös-kollégiumba teljesen ingyenes állami javadalmazásu helyre vették föl. Ha elgondol­juk, hogy a megüresedett 7 állami javadalma­zásu helyre 40 érettségizett tanuló pályázott, akkor igazán nagyra tarthatjuk a sikert, amely e jeles, törekvő diákot érte. Komáromi Mihály a főgimnázium legjelesebb növendékeinek egyike volt; ez idén ő nyerte el a Rákóczi­­díjat pályamunkájával s Kada Elek polgármes­ter szép beszéd keretében adta át neki a köz­gyűlés keretében a Rákóczi-dijat. Komáromi­­ Mihály Héjjas István th. bizottsági tag, föld­­­birtokos házánál lakott Kecskeméten, aki ne­­meslelkűen a szorgalmas szegény diákot min­dennel ellátta. — A vízvezetéki előmunkálatok. A vízve­zetéki előmunkálatok állásáról hihetetlen tájé­kozatlanság uralkodik a nagyközönség körében s ezt a tájékozatlanságot csak teljessé teszik azok az alapjában téves híresztelések, melyek e rendkívül fontos kérdés tárgyában itt is ott is szárnyra kapnak. A sok tévhitet akarta Kada Elek polgármester eloszlatni, mikor a mai közgyűlésen a közigazgatás június havi állapo­táról beszámolva, a vízvezetéki előmunkálatok­ról, illetve azok eredményéről is referált. A polgármesteri jelentésnek erre a kérdésre vo­natkozó része szó szerint így hangzik : „Mint legalkalmassabnak látszó hely, a próbafúrásra a széktó fürdő melletti terület szemeltetett ki.

Next