Függetlenség, 1907. augusztus (20. évfolyam, 174-197. szám)
1907-08-01 / 174. szám
2. oldal Földvételek, haszonbérletek. Kovács Géza, szikrai gőzfűrész-tulajdonos az iránt folyamodik, hogy ama 5 hold földterületet adja el részére a város, amelyet eddig 8 drb 10 koronás arany fejében bérelt. A tulajdonjogra szüksége van, mert munkáslakásokat akar építtetni, hitelt pedig bérelt területre nem kap. Ezenfelül 10 hold újabb területet kér kibérlésre. A kiküldött bizottság (Szegedi, Ördög Gy., dr. Kis A., Héjjas István) a fent említett 4 holdra 1600 árat javasol, a kérés másik részét illetőleg pedig csak 8 holdat jelöl ki bérbeadásra, erre megfelelő helyen s 100 bérösszeget ajánl kikötni. A közgyűlés az előterjesztést elfogadja. Kovács Gézának kérelmére elővételi jogot biztosít a most bérbeadott területre annak esetleges eladása alkalmára. — Kadafalva mellett 2 hold 360 négyszögöl területű ballószögi földet kibérelt egy helvécziai telepes, miután azonban ez visszalépett, újabb árlejtés vált szükségessé. Az előbb fölajánlott 800 K-val szemben csak 600 K volt elérhető, mivel azonban a föld gyenge minőségű, a közgyűlés a bérbeadáshoz hozzájárult. Az ágasegyházi korcsma és földjének bérlete lejárván, az új árlejtésen Győre Ferenc 993, Makkos Lajos pedig 991 K-t ajánlott meg. A közgyűlés a javadalmi hivatal által megbízhatatlannak nyilvánított, bár 2 K-val előnyösebb ajánlatot tevő Győrével szemben Makkos ajánlatát fogadta el. A kaszinóház vétele. A kaszinó, mint ez városszerte ismeretes, megszándékozik venni a Szeless-féle házat; bár a tervnek jelentős ellenzéke van, a választmány biztosítani akarta a testületet a vétel esetére s kérdést intézett a városhoz, vájjon hajlandó lesz e jövő májusra elfogadni a fölmondást, noha a bérlet csak a terminustól számított 2 évre jár le. Kada polgármesternek aggályai vannak aziránt, hogy a város nem lesz képes a mostani 3000. évi bért elérni. Dr. Iványosi Szabó azt feleli, hogy a Gazdasági Egyesület úgy is kiszándékozik bérelni ezt a helyiséget s igy a várost kár nem érheti. Bár ez állítást a gazdák tiltakozása fogadja, dr. Kiss Albert is hangoztatja azt s mint olyan, aki e háztömb levágását pénzügyi szempontból ellenezte. Kada polgármesternek szánt vágás képpen csodálkozását fejezi ki azon, hogy a város feje aggódik a 3000 K.-ért, noha a lebontással járó anyagi áldozattól nem rettent vissza. Védelmébe veszi a kaszinót. Kada Elek nem lát összefüggést a kisajátítás és a bérleti ügy között, kacsának mondja a Gazdasági Egyesületnek imputált tervet (élénk helyeslés), mi szerinte kész nevetség is lenne. A kaszinó házvételét nem helyesli s nyíltan megvallja, hogy főképp e terv megvalósítását akarja megakadályozni. Hosszú és rendkívül éles vita indul meg, melynek a főispán megoldása vet véget, ám adassék meg a kaszinónak a felmondás joga, de viselje a felelősséget a város esetleges károsodásáért. Ebben aztán mindenki megnyugodott. A Smolka-féle ecsetgyár. Ezt az, általunk többször fölemlített gyáralapítási tervet ezúttal nem kívánjuk bővebben méltatni. Csak jelezzük, hogy Smolka Arnold ecsetgyáros ajánlatát átvizsgálva, a mai közgyűlés az alapítás feltételeit a következő pontokba foglalta: 1. 15 évi adómentesség, 2. 2115 négyszögöl ingyen telek és 2110 négyszögöl bérbeadott terület négyszögölenként 5 K.-val, kizárólag gyártelep és munkáslakások czéljaira. 3. Két évig nem fizet a gyár, azután 7 év alatt letörleszti tartozását. 4. 400.000 tégla önköltségi árban, amely azonban azonnal fizetendő. 5. A gyáros köteles az építést 1908. májusban megkezdeni; helybeli munkások az összes alkalmazottaknak csak 20%-át tehetik, nagyobb számhoz a tanács engedélye szükséges. 6. A vízlevezetésről Smolka gondoskodik. 7. A járda kövezését a 400000-ből kimaradó téglával eszközölheti, ha nem marad, e célra önköltségi árban kap téglát. 8. Smolka abban az esetben, ha gyár részvénytársasággá alakul, a társaság székhelyét csak úgy akarta Kecskeméten megtartani, ha a részvények 50%-át itt elhelyezheti. De a közgyűlés a kecskeméti székhelyet minden kikötés nélkül kimondandónak követelte. Kövezések: A Collner-közt 4 m. szélességben keramittal, a járdákat bazalttal rendelte a közgyűlés burkolni, mivel a költségeket úgy a Máv. viseli, mint tulajdonos. A Folyóka-utcát Mayerfi Zoltán és társai önköltségükön fogják a közgyűlés jóváhagyása folytán kikövezni. És pedig a kocsiutat 4 m. szélességben keramittal, a többi részt élére rakott vasas téglával. A költségek 16862 K.-ba fognak rúgni. Több apró személyi ügyet intézett még el a közgyűlés, ezekről hírrovatunkban számolunk be. Az ülést Gulner főispán déli 8 1 órakor zárta be. FÜGGETLENSÉG A kisiparosok védelme. Az ipari erők megoszlásában aránytalanul törpe hányadot képvisel a kisipar. A mi népünk érthetetlen módon idegenkedik az ipari pályától, mivel az azon való boldogulásnak tagadhatatlanul tengernyi az akadálya. A gyári ipar okvetlenül maga alá gyűri a magára hagyott, kicsiny tőkéjű kisiparost, annál is inkább, mert azok a kezdetleges állapotok, amik oly nagy zajjal termik a közgazdasági abszurdumokat, tág kaput nyitnak nálunk idegen üzemek beözönlésére. Az idegen gyárak termőképessége — minden olyan esetben, amikor üzleti elágazásai magyar földre nyúlnak — nagy összegben emészt föl hazai pénzt. A helyzet tehát zavart, könnyen bekövetkezhető megrázkódtatásokkal fenyeget. Kiutat kell keresni. Ez a kiút pedig aligha lehet más, minthogy a gyáripart kell megépítenünk és egyben módott kell találnunk arra, hogy a kisipar is fellendüljön. Különösen hat a gyáripar és a kisipar egygyé kapcsolt kérdésével való olyan foglalkozás, mely mindkettőnek egységes alapokra fektetésével, mindkettőtfejleszteni, hatalmas arányokban bővíteni akarja. De csak meszsziről hat olyképen. Nálunk Magyarországon nemzetgyilkosságszámba megy, mikor egyiket a másik rovására dédelgetjük és bőkezű áldozatkészséggel mikor lábra állítjuk esetleg az egyiket, óvakodjnunk kell attól, hogy valahogy meg ne ássuk azzal a másiknak sírját. A gyáripar megteremtése sok henye munkáskezet foglalkoztatna, a kisipar megdöntése azonban ugyancsak annyi munkáskéztől vonná el a megélhetés lehetőségét. Amit a réven nyernénk esetleg, azt az összeget erősen megsokszorozva vesztenék el a vámon. A magyar kisiparosnak kétségkívül nehéz ma a helyzete. Kis bérfizetéssel kezdi meg munkássága rendelkezésére álló eszközök kezdetlegesek és hitele sincs olyan mértékben, hogy — ha csak valamelyes szerencsés véletlen nem játszik közre — munkakörét fokozatosan szélesebbre tágíthatná. E mellett az adó nagy, kiadásai folyton növekedőben vannak és ugyanakkor, mikor az igények egyre többet követelők lesznek, egymás után dugulnak be a megélhetési források. A pénz hihetetlenül drága, nagy kamatra is nehezen közelíthető meg. Ha most már a nehezen egzisztáló kisiparosságra ráeresztjük egy egészséges, fejlett gyáripar konkurrenciáját, el kell, hogy sorvadjon — hozzá még rövid időn belül — a kis 174. szám iparos. Tönkre megy, szerte züllik. Pedig hát viszont az is tagadhatatlan, hogy gazdaságilag csak akkor erősödhetünk majd meg, ha hatalmas, messze elágazóan üzemképes gyáriparunk lesz. De a kisiparost is meg kell óvnunk. És ez sem lehetséges másképen, minthogy a gyáripar megteremtése is azon múlik, hogy az állam a maga támogatásának súlyával rendezze ezt a kérdést. A gyárnak a kisiparral szemben megvan az az előnye, hogy nagyobb mennyiségben termel rövidebb idő alatt és olcsóbban jut az anyaghoz. Ha azonban ennek az aránytalanságnak ellenében állami támogatással rekompenzáljuk a kisiparost, akkor rendben lesz a dolog. Az ilynemű fölszerelésnek ezez a módja: ingyen fölszerelés, közműhelytelepek létesítése, adóminimum, hitelszövetkezet állami alapon, stb. Reális iparpolitika nagyon jól tudja mindezt. Államiságunk két erős oszlopa a gyáripar és a kisipar. Mit ér, ha az épület egyik oszlopát vasból csináltatjuk is, mikor a másik elkorhadt faalkotmány ? Megőrli az idő és akkor ránk dől a tetőzet. A gyáripar kiszorítja az idegen árut, külföldi piacokat teremt és ugyanakkor vele karöltve, a hazai szükségleteket ellátja — amenynyiben méretei engedik — a föllendült kisipar. NAPI HÍREK. Kecskemét, 1907. julius 31. — Az elemi iskola gondnoksága. A néptanítókról szóló 1907. évi 27. törvénycikk elrendeli, hogy az állami elemi iskolákra felügyelőgondnokság is ujjáalakittassék. A törvény értelmében a gondnokságnak vannak kinevezett, választott és olyan tagjai, akik a gondnokságban hivataluknál fogva foglalnak helyt. Grezsa János tanfelügyelő a városi tanácshoz jelentést adott be, amely szerint a bizottsági közgyűlés számára a gondnokságban 5 hely van fenntartva. A közgyűlés az öt helyre Szabó József, dr. Tóth György, dr. Garzó Béla, Hornyik József és Dékány László bizottsági tagokat választotta meg. — Eskütétel: Molnár Pál járásbiró, akit ő felsége a király a napokban járásbiróvá nevezett ki, ma délelőtt tette le a hivatalos esküt a kecskeméti kir. törvényszék teljes ülése előtt. Az ülésen Kiss Ferenc táblabiró elnökölt. — Kecskeméti diák kitüntetése. Szép és ritka kitüntetés érte Komáromi Mihályt, a kecskeméti református főgimnáziumnak ez évben érettségizett jeles növendékét. Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter döntése alapján ugyanis Komáromi Mihályt az Eötvös-kollégiumba teljesen ingyenes állami javadalmazásu helyre vették föl. Ha elgondoljuk, hogy a megüresedett 7 állami javadalmazásu helyre 40 érettségizett tanuló pályázott, akkor igazán nagyra tarthatjuk a sikert, amely e jeles, törekvő diákot érte. Komáromi Mihály a főgimnázium legjelesebb növendékeinek egyike volt; ez idén ő nyerte el a Rákóczidíjat pályamunkájával s Kada Elek polgármester szép beszéd keretében adta át neki a közgyűlés keretében a Rákóczi-dijat. Komáromi Mihály Héjjas István th. bizottsági tag, földbirtokos házánál lakott Kecskeméten, aki nemeslelkűen a szorgalmas szegény diákot mindennel ellátta. — A vízvezetéki előmunkálatok. A vízvezetéki előmunkálatok állásáról hihetetlen tájékozatlanság uralkodik a nagyközönség körében s ezt a tájékozatlanságot csak teljessé teszik azok az alapjában téves híresztelések, melyek e rendkívül fontos kérdés tárgyában itt is ott is szárnyra kapnak. A sok tévhitet akarta Kada Elek polgármester eloszlatni, mikor a mai közgyűlésen a közigazgatás június havi állapotáról beszámolva, a vízvezetéki előmunkálatokról, illetve azok eredményéről is referált. A polgármesteri jelentésnek erre a kérdésre vonatkozó része szó szerint így hangzik : „Mint legalkalmassabnak látszó hely, a próbafúrásra a széktó fürdő melletti terület szemeltetett ki.