Függetlenség, 1907. október (20. évfolyam, 223-248. szám)

1907-10-01 / 223. szám

Október IO. Irta: Pozsonyi Lajos. Még egy napot akar szomorú em­lékűvé tenni a nemzet gyászhónapjában a nemzetközi szociáldemokrata párt: Október 10-ikét. Ezen a napon ül össze a nyári szünet után először a képviselőház s ezt az alkalmat ragadják meg a szociálista munkások vezérei, hogy országszerte általános munkaszünettel tüntessenek az általános titkos választói jog mellett és hogy a kormányt alulról szorongassák annak rövid idő alatt való behozatalára. Ki van adva a jelszó, megindult a fáradhatlan agitálás, röpiratok, falragaszok szólítják fel a népet, hogy október 10-én tegye le a munkaszerszámot, hagyja ott a műhelyt és vonuljon ki az utcára a tömeg, súlyával tüntetni, magyarán szólva félelmet gerjeszteni. És csak ideges nyugtalanság vesz erőt az egész társadalmon, az emberek kínos bizonytalansággal néznek a kriti­kus napáié, amikor megkell, hogy bá­muljon ebben az országban minden ipari, gazdasági és kereskedelmi élet s tétlenség ernyesztő nyugalma üli meg a munkára rendelt hétköznapot. Minden tisztességesen gondolkodó, humánusán érző ember előtt rokonszen­vesek a munkásmozgalmak. Ma már erő­szakos forrongások nélkül is egyre om­lanak össze a társadalmi osztályok közt levő korlátok s az előítéletek felett győ­zedelmeskedik a modern elv, hogy a munka nemesit. A jogfosztottak, a proletárok milliói bizalommal tekinthetnek a jövőbe, az ő napjuk is már felkelőben van. Rövid idő kérdése és ők is belül lesznek az alkotmány sáncain, teljesen egy sorban azokkal, akik hajdan és most a politikai jogot kizárólagosan gyakorolták. A függetlenségi párt már alakulá­sakor programmjába vette az általános választói jog keresztülvitelét és hogy nem valósíthatta meg, annak oka épen az a fórum volt, amely most puszta tak­tikából felszínre hozta. Természetes, hogy a függetlenségi párt siet élni az alkalommal, hogy ős­régi kívánalmai egyikét megvalósíthassa. Még a konzervativált gondolkozásu alkot­mány párt is belement a választói jog kiterjesztésébe s a belügyminisztériumban lázasan folyik a munka, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat minél előbb készen legyen. Andrássy Gyula gróf maga nyilat­koztatta ki, hogy ő is egész nyáron a törvényjavaslat előkészítésével foglalko­zott s becsületes, a társadalom minden rétegét megnyugtató választói reformmal fogja meglepni az országot. így állván a dolgok, joggal kérd­hetjük, mire való ez a nagy forradalmi készülődés a szociáldemokrata vezetőség részéről ? Miért ez a sok hü-hó semmi­ért ? Miért kell egy napi munkabért, a mely annyi dolgos kéz henyélése folytán tízezrekre rúg, elveszteni s amellett ki­tenni a munkásságot, esetleg véres ösz- szeütközéseknek. Mert azt sehogysem Írhatjuk alá, amit a vezetőség lelkesen hirdet, hogy ezért a napért ,,a vér sem nagy ár.“ Igenis, nem nagy ár a vér, bár min­dig elég drága, ha nagy eszmék szolgá­latában omlik, amelyek az egész embe­riség jövőjét képesek megtermékenyíteni. Nem nagy ár cserébe a nemzetek sza­badságáért, zsarnoki önkényeknek bu­kásáért. De ha csak egy csöpp munkásvér is hull egy olyan cél szolgálatában, amely a rendes, békés fejlődés utján elérhető, annak eléggé nagy árt szabni nem lehet s annak hullását előmozdítani bűnös könnyelműség. A képviselőház, a kormány, a tár­sadalom mind kezet fogott, hogy az ed­dig elhanyagolt munkásosztály helyzetén könnyítsen. A munkabér úgy az ipari üzemekben, mint a mezőgazdaságban aránytalanul magasra szökött, egymás­után nyílnak meg a munkásjóléti intéz­mények s minden dolgozó ember tekin­tet nélkül alárendeltebb helyzetére, tisz­tességes, emberhez illő bánásmódban részesül. Ép ezért nagy hálátlanság volna a munkásságtól az irányukban felébredt figyelmet és jóindulatot a rendes gazda­sági élet kerekének megkötésével viszo­nozni. Különben is az általános sztrájk már önmagában is őrültség és kivihetet­len. Ahol csak megkisérlették, mindenütt kudarcot vallottak vele. Annyira, hogy maguk a nagy külföldi szociáldemokrata zászlóvivők, a nemzetközi párt elismert tekintélyei futták le mindannyiszor, ha szóba került. A külföldi államokban már fenyegetőzéskép se mernek előhozakodni az általános sztrájkkal, mert mindenütt köznevetség kiséri. A sztrájkjogot elvitatni nem lehet és nem is szabad. Mint gazdasági fegyver. A munkás egyetlen tisztességes fegyvere a tőke hatalmas erejével szemben. Éljen is vele mindig, ha úgy érzi, hogy mél­tánytalan kizsákmányolják munkaerejét. De politikai célok eléréséért vissza­élni a sztrájkjoggal vétkes dolog, amely rendesen megboszulja magát. Hisszük, hogy a szociáldemokrata párt vezetőséget is csak az elvakult politikai szenvedély ragadta az első lépésre, de mielőtt a másodikat tenné, komolyan veszi a helyzetet és az elsőt is vissza­húzza. Az általános választói jog mérföldes léptekkel közeledik s mindennemű tár­sadalmi forrongás, politikai válság csak akadályokat állít útjába. Ez pedig, ha nem célja a szociál­demokrata pártnak, akkor nem fog ren­dezni országháboritó, rendfelforgató, sőt esetleg véres október 10-ét. LEGÚJABB. — Saját tudósítónk telefon jelentése. — A kiegyezési tárgyalások ujrafölvétele. Bécsből jelentik, hogy az osztrák kor­mány tagjai holnap Budapestre utaznak s újra megkezdik a magyar kormánynyal a kiegyezési tárgyalásokat. Kedden délután már a két mi­niszterelnök tanácskozik, mig a szakminiszte­rek és szakreferensek szerdán ülnek össze tár­gyalásra. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költség- vetése. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, ma reggel hosszas megbeszélést foly­tatott a kormányelnökkel, tárcájának költség- vetése tárgyában. Hir szerint ama nagyszabású reformok költségei is fölvétettek, melyekről Apponyi a minap párthívei előtt említést tett. Wölfling Lipót újabb házassága. Wölfling Lipót, az ex Habsburg kir. her­ceg, alig hogy elvált feleségétől, Adamovics Vilmától, máris eljegyezte Ritter Mária kisasz- szonyt. Wölfling szerint az ismeretség már régebbi keletű, elvált neje azonban — kit a legutóbbi napok izgalmai teljesen összetörtek — azt állítja, hogy vetélytársnője csak a válás óta hódította meg férjét. — Wölfling Lipót a kö­vetkező táviratot adta föl a Dayle Chromile c. angol újságnak: Jegyet váltottam Ritter Mária Magdolna kisasszonnyal, esküvőnk néhány nap múlva lesz Svájcban. Montignoso grófnő regénye. Drezdában ma minisztertanács volt a szász király elnöklete mellett, amelynek kizárólag Montignoso grófnő házassága volt a tárgya. A szász udvar el akarja szakítani Pia Monica hercegnőt a kalandorvérű édes anyától, az olasz kormány azonban kijelentette, hogy a kis her­cegnő kiadását csakis az olasz bíróság ítéletére lenne hajlandó foganatosítani s nem tűrné meg, hogy a szász titkos ügynökök az olasz földön erőszakoskodjanak. A szász udvar a firenzei rendőrségnél szorgalmazza Pia Monika kiadását. A patriarka-helyettes balesete. Karlócáról jelentik, hogy Zmejanovics püs­pök és Nikolics képviselő egy sétakocsizás al­kalmával kifordultak a hintóból és mindketten súlyosan megsérültek. Különösen a püspök szen­vedett komoly sérüléseket, aki tudvalevőleg Brankovics György halála óta a patriarka-he- lyettesi tisztet tölti be. Nagy vasúti katasztrófák. Egyszerre három helyről is kaptunk hirt ma este, melyek nagy vasúti szerencsétlensé­gekről számolnak be. Amerikában, Bellaire ál­Kecskemét 1907. október I. _______»__________________Kedd_______________________XX. évfolyam, 223. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR. B Q ^ Szerkesztőség és Helyben házhoz H HL ■ HHI srre:::^;: JrJ BITlfir fHl ff MC1 IC ÉP '■T'r.vrr FI iiaipír* 1 1 FÍ\Ha»^ Vasár- és ünnepnapi szám ■ 1 Bili |i Ifi I 1 ti fä Hl M ■ srellemi résrft illető kdz­' r' H VáWI | bM leinények is küldendők. Vidékre postán küldve : Negyedévre . . 3.80 fi«. POLITIKAI NAPILAP Telefon: Félévre . . . 7.60 fin. j\ kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. I45' szam­Főszerkesztő: Kiadja: Felelős szerkesztő : ____szappanos istván. a „FQggB11cHség“ nyomdauállalat. tömöri jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék