Függetlenség, 1907. december (20. évfolyam, 274-294. szám)
1907-12-01 / 274. szám
2. oldal on velünk. Addig nem akarjuk ismerni a nappalnak nyugalmát, az éjszakának álmát, míg a földre döntött kapu zuhanása nem jelenti a régi világnak összeomlását. Azután sem pihenünk, hanem hűséges munkásai leszünk a jövendőnek, a szabad, független Magyarországnak ! Ez a programmje az igazi függetlenségieknek ! A húskérdés megoldása. Azon általános panasz, ami nálunk a húskérdés minden oldala körül felhangzott, természetesen a hatóság részéről is tanulmány tárgyát képezi, foglalkozott már azzal a városi tanács. Alakult e célra egy külön közélelmezési bizottság és foglalkozik e nagy kérdéssel minden illetékes tényező. Hiszen a húskérdés terén nemcsak a drága húsviszonyok nyomultak a legutóbbi időben előtérbe, hanem annak közegészségügyi mizériái is feltűntek minden vonalon. A közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén órákon keresztül folyt e dolgokról beható tanácskozás és ezen alkalomból Kada Elek polgármester külön megbízást adott Forró Lajos közvágóhídi felügyelőnek arra nézve, hogy az ott ismertetett előmunkálatait foglalja össze egy memorandumba s azt bővebb kidolgozás céljából lehetőleg sürgősen juttassa kezeihez. Forró Lajos a dolog csakugyan sürgős voltához képest a legrövidebb idő alatt eleget tett ezen megbízatásának. Most itt áll előttünk a memorandum teljes egészében és mint olyant, amelynek minden pontját magunk is helyeseljük, olvasóink elé bocsátjuk azon óhajunk kapcsán, hogy bárcsak minél előbb megvalósulnának az abban foglalt igazán üdvös dolgok. A közélelmezési kérdések megoldására szükséges adatok memoranduma. Nagyságos Polgármester Úr! 1906. évben Kecskeméten a húsárak átlag óriási százalékban emelkedtek. Aminek oka elsősorban is abban keresendő, hogy a helyi szarvasmarha és juhtenyésztés igen alacsony fokon áll, másodsorban quantitativ sem volt képes Kecskemét saját szükségletéhez képest a megkívánható százalékban hozzájárulni. T. i. a levágott szarvasmarhák közül helybeli tenyésztésű felnőtt állati 68 %, borjú 77 %, juh 39 °/o, így kénytelenek voltak iparosaink beszerzés végett néha 2—300 kilométernyire eső városokat is felkeresni, mert Budapest és Szeged közé beékelt helyzetünknél fogva vágóállat a közelben csak igen magas áron volt kapható. Félegyháza, Nagykőrös és Czegléd szintén felhasználják termelésüket, tehát a szomszédság nem volt segítségünkre. Nem csekély befolyással volt a húsárak emelkedésére a szerb határzár is, aminek következtében Budapest fogyasztása tőlünk sok állatért elvont. A harmadik és nem kevésbbé fontos tényező az, hogy az adásvétel, a nagy kültelki viszonyok által előálló nehézségek miatt a kupecek kezén megy keresztül s iparosainkra valósággal a húsuzsora megteremtését jelentette. Itt csak példának hozom fel, hogy a levágás alá került szarvasmarhák között, egy 200 koronás állat legalább is 250 koronájába került a húsiparosnak, amit természetesen a közönség kénytelen megfizetni. Számvetésem szerint pedig a levágott állatok (szarvasmarhák) összesének 30 %-a volt ezen uzsorával adózott. A sertés húsárak tapasztalt felszökését egyrészt a bőségesen kínálkozó kereslet (vidéki) húsáru elvonása idézte elő, másrészt azon körülmény, hogy vágóhíd hiányában a henteseknek néhány sertés feldolgozásához aránylag óriási személyzetet kell tartani. Ami a húsvizsgálati eredményeket illeti, a szarvasmarha és juh húsárak vizsgálata, dacára a közvágóhíd alig használható voltának, kielégítően volt keresztül vihető, de a sertés húsvizsgálati eredmények rosszak, ami abból ítélhető meg legkönnyebben, hogy egyes alföldi városokban nyújtott vizsgálati kimutatások a mienkkel szemben igen szomorú viszonyt tüntetnek fel. Ennek oka a sertés vágóhíd hiánya, mert 50—60 hentes udvarában télen naponta átlag 200 sertés húsvizsgálata képtelenség és lehetetlenség. A jelenlegi szarvasmarha közvágóhidunk igényeinknek teljesen elégtelen, a tisztasága azonban példaszerű. Természetesen a szennyre levezető csatorna nagyon sok kívánni valót hagy hátra, ami a vízvezeték hiányával és valamilyen folyóvíz távolságával magyarázható. A húsiparosok képzettsége tekintetében csupán a mészáros iparosok elfogadhatók, míg a hentesek és juh vágok igen csekély kivétellel tanulatlan kontárok, akikben a szakértelem hiányon kívül az a nagy hiba is megvan, hogy a tisztaság és a húsáruval való tisztánbánás iránt semmi érzékünk sincs. Egyébként mint a lefolytatott kihágási eljárások mutatják, igen sokszor kerültek a törvényes renddel összeütközésbe. A közvágóhídi rend csak állandóan alkalmazott szigorral volt fentartható. A levágásra felhajtott állatok közül a közvágóhídon sem megbetegedés, sem elhullás nem történt. A levágott állatok közül egészben elkoboztatok 5 helybeli és 4 vidéki szarvasmarha. Az Csókolózás. E szokás eredetét a rége Trója város pusztulásával hozza kapcsolatba. Mikor az onnan menekültek Itáliába a Tibet partjára érkeztek, szét akartak nézni a vidéken, hol lesz alkalmas hely a letelepülésre. Hogy messze ne menjenek, a vidék hölgyei csókot nyomtak az ajkukra visszahívó inger gyanánt és a derék férfiak el sem mentek. Utóbban arra szolgált a házastársi csók, hogy meggyőződjenek a táborozásból hazajött férjek, vajon a feleség nem ivott-e bort befelejtésül. Utóbb szokássá lett utcán is csókolózni, míg Romulus király azt korlátozta és csak házasoknak engedélyezte egymás között. Kérdés, hogy a tilalmat figyelembe vették-e? Volt szerepe a jogi életben a csóknak mindig. Jele volt az a szilárd ünnepies akaratnak, azzal pecsételték meg a háború befejezését hajdan. A primitív népek azzal kötnek békét ma is, az utazó nyugodt lehet, ha a törzsfőnöktől csókot kapott. Rómában nem volt szabad csókot váltani azoknak, akik között a házasság ki volt zárva. A középkorban csókkal szerződtette jobbágyát a földesúr, a lovagoknál föltétlen hódolat és megadás jele volt az. Törvény parancsolja, hogy Kelet uralkodói színe előtt csókkal illesse a földet az ember, ez a szabály a szultán, a sah, khinai császár, a japáni mikádó előtt, mert csak az a jele a föltétlen meghódolásnak. Nagyon komolyan veszi az angolszász törvény a csókot, a bíróság alaposan elbánik azzal, aki annak a szentsége ellen könnyelműen vét. Szólnak róla esetek. 1904. nyarán 3 pajkos urfi hajtott az országúton, velük szemben gyalogosan csinos parasztmenyecske jött, leugrottak a fiatalok a cybriolettről s a menyecske minden ellenkezése dacára körülcsókolták. Panaszt emelt a bíróságnál, s a tettesek bocsánatot kértek bár a tréfáért, de a bíróság fájdalomdij címén 5—5 font sterling birságra ítélte őket, ami összesen 375 koronát tesz ki pénzünk szerint. Úgy indokolta a bíró az ítéletet, hogy amely csak az embernek nem kívánatos, az fájdalmat okoz, a menyecske pedig azt vallotta eskü alatt, hogy ő biz nem kívánta, van ő neki hitvestársa, akivel meg van elégedve. San Louisban egy vidám férfiú mulatságot csinált magának abból, hogy néptelenebb utcákon meglepett egy-egy csinos hölgyet, hirtelen átkarolta, megcsókolta és a kocsijába ugorva elvágtatott. Egyszer rajta vesztett mégis, elcsípte a rendőrség és a törvény őt 3 évi fegyházra ítélte, mint az egyéni szabadság megtámadóját. Cifrán járt Chicagóban bizonyos Thomson úr. A jó barátja feleségétől csokrot kért, de válaszul azt kapta, hogy soha. Semmi áron ? kérdezte a kísértő, de már erre az amerikai asszony azt felelte, hogy a szegényház javára 500 dollárért igen. Az ur elsietett, meghozta az 500 dollárt és megkapta a csókot, s azután benyitott barátja irodájába és igy szólt: Azt az 500 dollárt, amelyet tőled kértem, megadtam most a feleségednek. Az érzékenyen megbánod házaspár az aljas tettet törvény elé vitte és a bíróság nemcsak az 500 dollár megfizetésére ítélte Thomson urat, hanem csalásért 1000 dollár bírságra is azonfölül. Némely nő maga bünteti meg ajka illetéktelen érintőjét. Nem ment le a Nap V. Károly császár birodalmában, de azért egy cselédleány,akit átkarolt és megcsókolt a szőlőlugasban, úgy arcul ütötte a legyeskedő uralkodót, hogy leesett a kalapja. Szigorúbb időkben a koronája is leeshetett volna. XII. Károly svéd király is úgy járt egy udvarhölgy részéről, és e miatt a pórul járt gavallér nőgyűlölő lett, holott az ellenkező lett volna a megfelelőbb. Csókháború keletkezett 1902-ben Amerikában, az új erkölcsök hazájában. Evanston városban, Illinois államban klub alakult, mely nemcsak a vasúti peronon és gőzhajók kikötő pontjain tiltani törekszik a csókolózást, ahol az forgalmi akadály, de egyáltalán az egészségre is ártalmasnak jelentette ki. Ellene a North- Western egyetem diákkisasszonyai kiáltványt tettek közzé, hogy ők nem akarnak khinaiak lenni, akik találkozáskor az orruk hegyét dörzsölik össze, ha kevésbbé ártalmas is, mint az ajkak érintkezése. Minnesotában az állami törvénykezés csak olyanoknak engedi meg a csókolózást, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy egészségesek ; meghagyja pedig az orvosoknak, hogy szívbajos részére csókra fölszabadító bizonyítványt ki ne adjanak. FÜGGETLENSÉG 274. szám. B^*l^^IM**^^^iTjdftbetegségek, honitok, számár* ^ • W* köhögés, skrofulozis. Influenza JJ # (t 'fc W WrJyJg W WW ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, MTgjM*gjff , .. . „ Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ^W *En,eli 31 étváevaia a tesUVIrt. raegsiBO- " Hnftht“ ftrtuletá oaomaaoUkSL. Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárrt. I» teti a köhögést, váladékot, éjfétt izzadást. ” - ban. Ara üvegenként 4 - korona I F. Hoffmann-Ian Bocie & Co. Basel (Svájc)