Függetlenség, 1907. december (20. évfolyam, 274-294. szám)

1907-12-01 / 274. szám

4. oldal­ ­akból következtet a tüdővészre. Csak rendsze­res fogápolás, mely teljesen megfelel a modern gyógykezelésnek, ölheti meg a bacillust csirá­jában és ennek teljesen megfelel a Sarg-féle „Kalodont“ cinntubusokban és ezért sok fog­orvosi kiválóság legmelegebben ajánlja. — A pénztárnál! A Jótékony Nőegylet mai hangversenyére a helyszínen, a pénztárnál is kaphatók jegyek. Még pedig ülőhelyek 2 és 1 koronáért, állóhelyek 60 fillérért. — Köszönetnyilvánítás. A siketnémák helybeli intézetének igazgatósága a szegény­­sorsú siketnéma tanulók számára tett adomá­nyaikért ez után is hálás köszönetet mond az alább következő jószivű adakozóknak: Kerekes Ferenc városi főmérnök ur, cselédügyből ki­folyólag 14 kor., Győrffy Balázs ügyvéd ur, mezőrendőri kihágási ügyből 4 kor. 40 fillér, Váry Salamonné asszony 2 kor., Gerő Ignác ur, fogadásból kifolyólag (aug. hó 29.) 2 kor., Kovács László reál. isk. tanuló 80 fillér, Ne­mes Gusztáv ur (Kiskőrös) 5 kor., Dékány György ur, mezőrendőri kihágásból kifolyólag 9 kor., özv. Szappanos Sándorné úrasszony 20 kor., Aszódi József ur 2 kor.­­. Fillér-estély. A Kecskeméti Iparos Ifjúság Önképző Egyesülete 1907.­ december hó 1-én, Beke Imre ur tánctermében fillér­estélyt rendez, melyre ezúttal is felhívja a nagyérdemű közönség becses figyelmét, a ren­dezőség. — A husvásárló közönség figyelmébe. Tegnapi számunkban megjelent nyílttéri ro­vatban Brett Salamon neve volt aláírva, melyet azonban Brett Miksa úr adott le, amit ezennel helyre igazítunk. — Karácsonyi bazár az árvaházban. Az országos tanítói árvaház az idén is rendez ka­rácsonyi elárusítást az intézet dísztermében. Eladásra kerülnek a növendékek által készített női kézimunkák, dobozok, kisebb bútorok és különböző dísztárgyak. A bazár dec. 1-én nyí­lik meg és nyitva marad 10-éig mindennap d. e. 8—12 és délután 2—5 óra között. A be­folyó jövedelem a kilépő növendékek segítésére fordíttatik. táramat. Tea-sütemény, Cakao, Csokoládé, cukorka és deszert különlegességek rendkívül nagy vá­lasztékban. „GALA PÉTER“ a világ legnagyobb tejcso­koládéjának főelárusítója, 10 deka vaníliás tör­melék csokoládé 12 kr., 10 deka,, töltött törmelék csokoládé 14 kr. EGRy P. FÜLÖP csokoládé és cukorka különlegességek gyári raktára Kossuth­­tér ref. egyház bazár-épületében. Meglepi a szülőket a SCOTT-féle Emulsio hatása minden alkalom­mal, ha azt angolkórban szenvedő gyermekük­nek adják. A SCOTT-féle Emulsió feltűnő gyorsan gyógyítja és izmosítja a gyermeket, erősíti a csontokat és elősegíti fejlődésüket. Ily rend­ Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT-féle módszer védje­gyét, a halászt, kérjük figye­lembe venni. kívüli gyógyhatás valóban csak ilyen kiváló szerrel érhető el. A SCOTT csakis elsőrendű alkatrészeket tar­talmaz s az eredeti SCOTT-féle el­járás okozza, hogy hatásában felül­múlhatatlan és nemcsak fiatal és öreg, hanem még a halál küszöbén hitt gyermek is könnyen emészti. Egy eredeti üveg ára 2­0. 50 fillér. Kapható a gyógyszertárakban. — Legnemesebb karácsonyi ajándék: Csa­ládunk javára szóló életbiztosítás, minőt a leg­különfélébb módozatok szerint ajánl Brachfeld Vilmos a Triesti ált. biztosító társaság (Generali) helybeli képviselője. — Tánciskola a nyári urikaszinóban Növendékek felvétele naponként d. u. 2—7-ig és 7—10-ig. Órákat tart tetszés szerint. Kívá­natra magánháznál is elvállal tanítást. Tiszte­lettel Urbán István, aki­ tánctanító. — Az Otthon legelegánsabb találkozó helye a kecskeméti úri közönségnek. Gyönyörű kávéháza és étterme kedvelt tanyája a bohé­meknek. Ízletes ételek, tiszta, jó borok s figyel­mes kiszolgálás. Színház után friss vacsora. Esténként Korodi Gyula hírneves pécsi zene­kara hangversenyez. Csokoládé és cukorka kedvelők figyelmébe ajánlom a dúsan felszerelt és minden a szak­mába vágó különlegességekkel ellátott gyári rak­ FÜGGETLENSÉG SZÍNHÁZ. Heti műsor: Vasárnap délután: Falu rossza. Bérlet­szünet. Félárak. Vasárnap este: Bolond. Páratlan bérlet. Hétfőn: Kis pajtás. Bérletszünet. Félárak.­­ Pályázat a kecskeméti színházra. A kecskeméti színházra meghirdetett pályázat a mai napon lejárt. Kérvényeiket beadták : Markó Elemér színész (Pozsony), Heves Béla szín­igazgató (erdélyi színi kerület), Mezei Kálmán színigazgató (Besztercebánya), Szabados László színigazgató (Eperjes), B. Polgár Béla igazgató (munkács­halasi kerület), Pesti Ihász Lajos volt színigazgató, Szilágyi Dezső igazgató Szekszárd), Máriházi Kövér Miklós főrendező és h. igazgató (Arad), végül Bihari Ákos. — A tanács a jövő hét legelején megejti a vá­lasztást, színházi ügyekben, — ez alkalommal is érvé­nyesíti majd döntő szavát. Hiszen nálunk épen az a baj s ez a szülőoka nagyban színészetünk fejlődésképtelen­ségének, hogy itt mindenki színigazgatni akar. Az utcai, kaszinói, kávéházi dramaturgoskodás­­nak pedig sohasem volt jó eredménye és nem is lesz. Bízzuk tehát a választást, minden egyéb külső befolyástól menten a legnagyobb bizalom­mal a városi tanácsra. Határozott meggyőző­désünk ugyanis, hogy a városi tanács is tuda­tában van annak, hogy Kecskemét város szí­nészetének lobogóját csak olyan tapasztalt, széles látó­körű, alkalmazkodni tudó, munkaképes szín­igazgató kezébe adhatja, ki minden ha Kecske­métért és a kecskemétieknek akar harcolni a magyar színészetnek egyik védbástyájában, a kecskeméti színházban. Itt az ideje, hogy megszűnjék végre a színigazgatók ciklusonkénti változása, mert csakis így juthat el a kecskeméti színészet arra a nyugalmas, termékeny talajra, ahol városunk hírnevéhez méltóan nagygyá és erőssé növeked­h­et. Koller Ferenc: Lejárt a pályázat! Kecskemét, 1907. november 30. A mai napon lejárt immár a kecskeméti városi színházra hirdetett pályázat s a pályázó igazgató-jelöltek között folyik is erősen a versen­gés, a kultúra eme szép hajlékának elnyeréséért. Nem érdektelen ez alkalommal konstatálni, hogy talán sehol sem történik a vidéken annyi változás a színház igazgatásában, mint Kecs­keméten. Körülbelül ahányszor lejárt a színházi szerződés, annyiszor változott a színigazgató is. A különböző színtársulatok felvonulása nem ér véget és ciklusonként újra kezdődik a sziszifuszi munka, mely a kecskeméti színészet lejtőjén egy bizonyos magasságra szeretné vinni a mű­vészet ügyének nehéz szikláját, de a szikla minden igazgató mögött visszahull a mélybe és ezért van, hogy a kecskeméti színészet ma is csak ott tart, ahol tartott. Azon a ponton van, ahol a kecskeméti közönség egyéni, de alig fejlődő ízlése megszokta. Miért van ez így? Miért kell itt kézről­­kézre adni a színházat? Lesz-e a kecskeméti színház valaha termő talaja és kertészete a fej­lődésképes művészetnek ? Azok után, hogy eddig sohasem volt, lehet-e a kecskeméti színházban olyan szellem, amely a vidéki színészet átkától hajszolt színtársulatok ide-oda vetődő forgata­gából kiemelkedik és beleplántálódik a kecske­méti színház talajába, fejlődve, erősödve és virágozva, meghozva egyszer azt a dús lomb­koronát, amely alatt a színészet és közönség gyönyörűséggel mepihenhet? E kérdések miatt nézünk feszült várako­zással a hétfői tanácsülés elé, találgatva, várjon kinek javára dönt a városi tanács. Igen, mert ennek a döntésnek a mikéntjétől függ, hogy e kérdésekre megkaphassuk a feleleteket. Hallunk ugyan hangokat, amelyek azt vél­nék szükségesnek, hogy valamiképen a bérlő közönség szava is latba vettessék a döntés kér­désében. Bármily észszerűnek lássék is e kí­vánság, a mi szerény véleményünk szerint nem helyes. Nem pedig azért, mert bár elévülhetlen joga a közönségnek, hogy a színházat s ennek ügyeit megkritizálja, — mivel a kritizálás s az ennek nyomán támadt tetszés, vagy nem tet­szés sajátképen nem egyéb, mint a színművé­szeinek adózó elismerés egyik formája, — de annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy ki legyen a kecskeméti városi színház igazgatója, teljes megnyugvással tölthet el mindenkit az a tudat, hogy az illetékes döntő fórumot, a városi taná­csot, határozataiban mindig a részrehajlatlan igazság vezeti s hogy e döntő fórum elnöke­, Kada Elek városunk kitűnő polgármestere, ki mindenha a leghelyesebb érzéket mutatott a IRODALOM. A magyar kereskedő könyve. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész­vénytársaság Budapest, VIII., Üllői­ út 18. szám, előfizetési felhívást bocsát ki a következő műre: A Magyar Kereskedő Könyve, a kereskedelmi tudnivalók képes enciklopédiája. Kereskedők, gyárosok, iparosok, kereskedelmi és pénzinté­zeti tisztviselők, bírák, ügyvédek és hivatalno­kok számára. Kiváló szakférfiak közreműködése mellett szerkeszti: Schack Béla dr. 4 kötet, mintegy 2400 szövegoldallal, rendkívül sok tér­képpel, színes és fekete műlappal, diszkötés­­ben. Előfizetési feltételek: A mű ára 80 korona és szállíttatik 2 koronás havi részletfizetés mellett. A Magyar Kereskedő Könyve 4, egyen­­ként mintegy 38—40 éves nagy nyolcadrétnyi kötetből fog állani a következő beosztással: I. kötet. Kereskedelmi alapismeretek. 1. A műveit magyar kereskedő. írja Harmat Mór. 2. Közgazdasági és kereskedelmi alapismeretek, írja Jónás János. 3. A közgazdaságokról és a közgazdaságtan irodalmáról. írja Kovács Gy. dr. 4. A kereskedelem általános történelme. írja Domanovszky Sándor dr. 5. Magyarország kereskedelmének fejlődése. írja Kerekes György. 6. Társadalomtudományi alapfogalmak. írja Máday Andor dr. 7. Általános gazdasági és kereskedelmi földrajz. írja Simonyi Jenő dr. 8. Magyarország közgazdaságának földrajzi alapjai. írja Péter János. 9. A kereskedelmet előmozdító tényezők. írja Vágó József. 10. Kereskedelmi szakoktatás. írja Schack Béla dr. 11. A kereskedőt érdeklő jogszabályok. írja Márkus Dezső dr. II. kötet. A kereskedelmi üzletvitel. 1. Az üzlet szervezése és megindítása. Kereskedelmi propaganda. írja Bánfi Oszkár. 2. A főnök és alkalmazottai. írja Kreutzer Lipót dr. 3. A magyar kereskedelmi nyelv és stílus. írja Koltai Virgil dr. 4. A szépírásról. írja Eckert János. 5. A gyorsírásról. írja Kozma Bernát. 6. A gép­írásról. írja Szabó Imre. 7. A kereskedelmi le­velezés általános része. írják Harmat Mór és Kreutzer Lipót dr. 8. A kereskedelmi számtan általános része. írja Havas Miksa. 9. Mértékek és pénzek. írja Mittelmann Nándor. 10. A könyvvitel általános része. írja Mittelmann Nándor. 11. Irodai munkálatok. írja Kárpáti Béla. 12. Posta, telegráf, telefon. írja Hennyei Vilmos dr. 13. Adók és illetékek. írja Komin János dr. III. kötet. Az értéküzlet. 1. A pénz az állam háztartásában. írja Márffy E. dr. 2. Pénz, valuta , értékpapírok. írja Jónás János. 3. Bank­ügyletek. írja Pláner Miksa dr. 4. Hazai na­gyobb pénzintézeteink, írja Czakó Emil. 5. Csekk-, zsiro- és kliring-forgalom. írja Baross Géza. 6. A postatakarékpénztár, írja Baross Géza. 7. Az értékpapírtőzsde és ügyletei, írja Bánfi Oszkár. 8. Pénzintézetek számvetése, írja Havas Miksa. 9. Folyószámlák. írja Német Lajos. 10. A politikai számtan elemei. írja Szuppán Vilmos. 11. Pénzintézetek könyvelése 274. szám

Next