Függetlenség, 1908. május (21. évfolyam, 100-125. szám)

1908-05-01 / 100. szám

2 oldal, 15301 korona 60 fillér, hanem csak 13240 korona, akkor bizony alig marad a háznak jövedelme, de hát ez szem­fényvesztés és megtévesztés. Mert vegyük, hogyha a t. tanács 5 vagy 600.000 ko­ronát vett volna fel a házra, akkor ép­pen semmi jövedelme sem volna és a ház semmit sem érne. És hova tett 331.000 koronát? nem jövedelmez az a városnak. Igenis. Azon eredetileg 320.000 kor., a később átváltoztatott (convertált) 331.000 korona kölcsön a Baracsi puszta vételárához csatoltatott és ott okvetlenül kell jövedelmeztetni, miután a 320.000 kor. vett birtok ma megér 500.000 ko­ronát. Ott tehát a pesti ház jövedelme, amely hiányzónak van kitüntetve. A te­her­kamat törlesztése ezen házbirtoknál nem jöhet figyelembe, mert az a város­nak más helyén megtérül és veszteséget nem okoz. És ebből az a tanúság. Min­den bevételt, minden kiadást a tárgy­nak saját számlájára kell jegyezni. Végül annak megemlítésével, hogy a város ezen ingatlanát már 1902-ben egyszer már áruba bocsájtotta, akkor ha emléke­zetem nem csal 400.000 korona ár ajánl­­tatott érte Szaczellány képviselő úr által, de a t­. bizottsági közgyűlés által, az akkor lenyomott pénzügyi viszonyok miatt, az eladás vissza­utasítatott. Kér­dem mivel vannak ma kedvezőbb pénz­viszonyok? Ki vásárolt akkor ingatlant? természetes, aki olcsón vett megszorult eladótól. Hát Kecskemét városa annyira megszorult állapotban van, hogy dugá­­nás módjára hajhászók által akarja egy nagy vagyon értékű­ potom árért eladni. Ilyen esetben nem szabad elrejtőzni az üzlettel, aki méltányossabb árt ígér azé, aki legtöbbet fizet bírja békével, meg lehet kísérteni az önkéntes árverést és mely ha el nem fogadható, szabad ren­delkezést biztosít. Most pedig ha a le­csépelt árért eladatnék a ház s annak árából a 331,000 korona levonatnék, alig kapna érte 120,000 koronát. És miután a házra az újabb időkben is­­ nevezetes beruházások tétettek. Miután értesülésem szerint nem csak egy aján­lat érkezett be föllebbezésem indokolt­nak vélem. Tisztelettel kérem jelen föl­­lebbezésemnek a t­. közgyűlés utján a Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz fölterjeszteni, mellékelve mind­ezen, mind 1902. évi eladást tárgyaló iratokat. Hol az iránt esedezem. — Ke­gyeskedjék a fenti sérelmes határozatot megváltoztatni, illetőleg megsemmisíteni, helyben nem hagyni, legszorossabb eset­ben a városi tanácsot oda utasítani, hogy a netalán eladásra kerülő ezen kérdéses házat vagy egyébb vagyonsá­­gát árverés megtartásával érvényű­sítse. Mély tisztelettel 1908. évi április 20. Kecskemét th. bizottság tagjai: Szappa­nos István ügyvéd s. k., Halassy Gyula s. k., Dékány Imre s. k. Városi közgyűlés. Városi törvényhatóságunk április havi közgyűlése ma délelőtt zajlott le a városi székház dísztermében. A gyűlésen Gulner Gyula főispán elnökölt, ki a ta­nácskozást pontban 9 órakor nyitotta meg. A polgármesteri jelentés beterjesztése után tudomásul vették dr. Csabay Gézának tiszti főorvossá történt kinevezéséről szóló fő­­ispáni leiratot. Csabay a gyűlés színe előtt meleghangú köszönő beszédet intézett Gulner Gyulához. Ezután a közigazgatási bizottság terjesz­tette elő a közigazgatás 1907. évi második fél­évi állapotáról szóló és az erdők 1907. évi állapotáról szóló jelentést, melyeket a közgyű­lés egyhangúlag tudomásul vesz. A pusztaszentlőrinci birtok megvételének befejezéséről szóló tanácsi jelentés előadja, hogy az 5 milliós kölcsönt a belügyminiszter jóvá­hagyta. Idős Csabay János azt indítványozza, hogy szavazzon meg a közgyűlés a polgármesternek 50 hold földet vagy 50000 koronát. Mivel azon­ban a polgármester kijelentette, hogy ő ezt sohasem fogadná el, a közgyűlés nem járult hozzá az indítványhoz. A birtok kezelésével és igazgatásával dr. Dömötör Lajos bízatott meg. A vadászati jogra vonatkozólag pedig kimondta a közgyűlés, hogy azt a város magának fenntartja. A városi gyámpénztár számadási mérlegét és a javadalmi pénztár zárszámadásának meg­vizsgálásáról szóló jelentést tudomásul vették. Dr. Kecskeméti Lajos ny. tisztiorvos nyugdíját véglegesen 2000 koronában állapítot­ták meg. Özv. dr. Beliczay Jánosné kiskorú gyer­mekei nevelési járulékainak meghosszabbítása iránti kérvényét a közgyűlés a tanács javaslata alapján elutasítja. Kerekes Ferenc főmérnök előterjeszti, hogy a budapest-kecskemét-szegedi th. közutak ne úgy építtessenek, mint azt a belügyminiszteri leirat javasolja hanem olyanformán, hogy az a Rákóczy-út torkolatánál kezdődjön és ne 8, hanem 6 méter széles legyen és másfél méter szélességű járda építtessék hozzá. Ezután elfogadta a közgyűlés a tanácsi javaslatokat a felsőpusztaszeri újabb osztású földrészleteknek a jövőben leendő értékesítésére, a csalányosi tehéncsorda járásból kiosztott föld­részletek haszonbérbeadására vonatkozólag. Több kisebb ügy után a köztemetőben építendő halottas ház és csőszház ügye került letárgyalásra. A tanács jelenti, hogy a verseny­­tárgyalás eredményeként Fodor Pál és társa ajánlatát (3512 kor. 16 fill.) fogadták el. Smolka Arnoldnak az ecsetgyár felépíté­­sének 1909. május 1-ig leendő elhalasztását azon kikötéssel adja meg, hogy ha ugyanarra a helyre más gyár kér építési engedélyt, Smolka joga a telekre megszűnik és más helyet kap. Kovács Jenő azt az ajánlatot tette, hogy a Rákócy-úton levő üres telket négyszögölen­­kint 100 koronáért átveszi s ezzel kapcsolato­san kötelezi magát 2 éven belül egy 2 emele­tes palotát építtetni és a ház körül a járdát aszfalth­oztatni. Erre a telekre tett dv. Szabó László is ajánlatot, négyzetölenkint 110 korért és a csatorna megépítését magára vállalja. A közgyűlés azt határozza, hogy a telket árverés útján adja el. A régi izraelita temető terület kisajátítása ügyét a közgyűlés véleményezés végett a jog­ügyi bizottság elé terjeszti. A villanytelepre szükséges új gépcsoport szállítására vonatkozólag a tanács a Ganzgyár ajánlatát tartja elfogadhatónak (314922 korona 24 fillér). A közgyűlés a javaslathoz hozzájárul. Több kisebb ügy elintézése után ki­mondták, hogy a központi választmányban megüresedett helyet egy május 16-ára egybe­ NAPI HÍREK. Kecskemét, 1908. április 30. — Lapunk legközelebbi száma a munkás ünnep miatt csak szombaton este jelenik meg. — Halálozás. Kocsák József már. vasúti tiszt 26 éves korában elhunyt Budapesten. A kora sírba szállt törekvő fiatal­embert Kecske­méten lakó szülein és testvérein kívül kiterjedt rokonság gyászolja.­­ A szabadelvűpárt feltámasztása innen érdekes röpirat jelent meg ma a fővárosban, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy kell-e és lehet-e a szabadelvű­ pártot föltámasztani. Az író tagadólag válaszol a kérdésre és meg­győzően fejti ki, hogy a szabadelvű párt már formális bukása előtt is meg volt halva. Ter­mészetes örököse a függetlenségi párt, amely kormányképesnek bizonyult, melynek kormányra is kell jutnia és alkotmányos utón megvalósí­tania a maga törekvéseit. — A dánosi rablógyilkosok bünpöre. Ma is több tanút hallgattak ki, kik valamennyien azt igazolták vallomásaikban, hogy a vádlottak mint egy bandába tartoznak. A bűnpörnek legérdekesebb szereplője kétségkívül a Lakatos Róza, aki úgyszólván a Nemezist képviseli eb­ben a borzalmas ügyben. Bár vádlott ő maga is, mégis a tanút látja benne mindenki, azt világot vet a bűnösök sötét lelkű idébe. A vizsgálat alatt féltve őrizték a leányt, hogy a cigányok valamiképpen meg ne környékezzék és a gyilkosok leselkedő szemei elől nagy ti­tokban elszállították a pécsi gyermekmenhelyre, hogy ott őrizzék addig, amig nem kell többé semmitől sem féltenie a koronatanút. Ott is volt néhány hónapig, aztán ismét elvitték és egy börtönőr családjánál töltötte a vizsgálati fogság idejét. Lakktopánkáit, melyek a végtár­gyalásnál oly föltűnést keltenek, már ott„ vagy valamely jóakarójától kaphatta, mert hogy ilyen­nel az állami gyermekmenhelyen föl nem ru­házták, bizonyos. A pécsi gyermekmenhely ter­mészetesen mint hivatalos titkot kezelte a kis Lakatos Rózát, mert ha hire ment volna, hogy ott van, a cigányok országszerte kiterjedt maf­­iája elnyúlt volna odáig is és a leány most alig mondhatta volna a gyilkosok szemébe azo­kat a borzalmas igazságokat, melyek alkalma­sint halálos ítéletet eredményeznek.­­ Az Uránia tudományos színházban pénteken, 1908. május hó 1-én Rendnek mu­száj lenni. Három felvonásban, 165 színesen vetí­tett képpel és 10 mozgófényképpel kerül bemuta­tásra, írták : Székely V., Geguss D. és Huszár J. Ezt megelőzi mozgófényképelőadás fél hét órá­tól fél 8 óráig rendes helyárral. Felolvasó Tor­­mássy Sándor, Karnagy Farkas Elemér. Jegyek előre válthatók d. e. 9—12-ig, d. u. 3—5-ig, pénztárnyitás az esti előadásra fél 7 órakor. Kezdete 8 órakor, vége 10 és fél órakor. Hely­árak : 1 páholy 4 személyre 6 korona, I. hely 1­20, 11. hely 80 fillér, 111. hely 60 fillér. 1908. május 2-án szombaton mozgófénykép előadás új műsorral. Jegyek előre válthatók Littauer kereskedésében. — Kihágás. Szenes József városföldi mezőőrt köztisztaság elleni kihágásért feljelen­tették a rendőrség kihágási osztályánál, mi­vel tegnap egy szeméttel megrakott kocsit haj­tott végig a Lakatos-utcán s a szemetet elhul­­lata. Az eljárást megindították. — Népgyülés. A kecskeméti szociál­de­mokrata párt május 1-én, pénteken délután 4 órakor a Szentháromság téren népgyűlést tart. — Kolamizóriák. Egy egész csomó felje­lentés fekszik a rendőrkapitányság asztalán zöldség kofák ellen, mivel ezek a piacon „a meghatározott sorból kipakoltak s többszöri figyelmeztetés dacára sem voltak hajlandók az FÜGGETLENSÉG 100. szám. hívandó rendkívüli közgyűlésen fogják betöl­teni. Ugyanitt döntenek a budapesti ház ügyé­ben is. A másodosztályú fogalmazói állásra a közgyűlés Füredi Lajost választotta meg. A puszta­ alpári szülésznői állást pedig Pudics Antalnéval töltötték be. Ezzel a közgyűlés véget ért.

Next