Függetlenség, 1881. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1881-01-16 / 15. szám
Budapest 1881. Az én párbaj ügyem. Kriszt János kir. törvényszéki alelnök úrtól, a budapesti törvényszék fenyitő osztályának vezetőjétől, ma délután következő értesítést kaptam : 13/eln. sz. 1881. Az igazságügyminiszter ur ő nagyméltóságának folyó évi január 14-én 1567. szám alatt kelt magas rendelete folytán értesítem önt, miszerint, ő császári és apostoli királyi felsége folyó évi január 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával a budapesti kir. törvényszék bünfenyitő osztálya által párviadal vétsége miatt önre kiszabott s másodbíróságilag is helyben hagyott 2 heti államfogház büntetését kegyelemből elengedni méltóztatott. Budapesten, 1881. jan. 15. Kriszt kir. tvszéki alelnök. Midőn a királyi kegyelem e tényét a férfias ildomosság tiszteletével tudomásul veszem , az igazság érdekéből meg kell jegyeznem, hogy e kegyelmet nem kértem, s annak kérésére senkit föl nem szólítottam. Budapest, 1881. január 15. Verhovay Gyula: Reclus magyar előszava. A természettudományi társulat a kiadásában megjelent Reclus világhírű könyve „A Föld“ magyar fordításának második kötete is. A nagy tudós e kötethez külön előszót irt, mely a természetvizsgáló oly derült bölcseletével, a kitűnő iró oly költői szép hangjával s a szabadságért küzdő férfiú oly rokon szenvével, szeretetével szól hazánkról, hogy nem állhatjuk meg, hogy ne mutassuk be olvasóinknak. A fordítást az eredeti kéziratból Király Pál tanár teljesítette. Magára a nagyszerű műre, melyhez foghatót eddig még soha sem írtak, fölösleges fölhívni közönségünk figyelmét. Íme az előszó: „A Föld“ negyedik franczia kiadása jelen fordításának megjelenése alkalmából magyar barátaim arra hívnak föl, hogy írjak hozzá néhány szónyi élőbeszédet. Az ő jóságukból egy pillanatra magyarrá leszek és tartózkodás nélkül szólok magyar olvasóimhoz. Mindenekelőtt engedjék meg olvasóim, hogy saját könyvemmel szemben óvatosságra intsem őket. Az olyan könyveket kivéve, melyek a legszebb művészi alakban az ember legmagasabb gondolatait s a szeretetnek és igazságnak legékesebb szózatait tartalmazzák, minden könyv káros lehet, kiváltképen pedig az olyanok, melyek a tudományt merésztk érinteni; ezeket csakis úgy kell olvasnunk, hogy a természet vagy az ember tanulmányozásával ellenőrizzük őket. Kalauzolnak ezek, de csak csekély távolságra, s a vizsgálódó csakhamar túlhalad rajtuk az igazság kutatásában; puszta jelző csövekek ezek a nagy út mellett, csupán arra valók, hogy a már megfutott tér határait mutassák. Szerencsére mi sem könnyebb, mint fiziográfiai munkát ellenőrizni, s fölismerni, hogy mi benne a tiszta éret, s mi a hamis öntevény. Előttünk a természet, mely számtalan tüneményeinek szünet nélküli mozgalmasságával beszél értelmünkhöz; ez az igazi könyv, mely bennünket hívogat, hogy tanulmányozzuk, s melyben egyszerre olvashatjuk azt, amit nekünk az emberi tolmácsok több-kevesebb világossággal mondanak el, meg azt is, amit senki sem képes előttünk kinyilvánítani. A természet ölén a tanulmányozás egybeolvad az élettel; egyidejűleg kereng ereinkben a vér és vésődik agyunkba a gondolat. S a Földnek e nagy könyvében, mily nagyszerű és büszkén írott egy lap Magyarország lapja! A hegyek óriás amfiteátrumként környezik az országot és mindegyikök más-más korszakáról regél a Föld történetének. Itt egy rétegzet lassan rakódott le, amott egy-egy tömeg hirtelen repedéseken át nyitott magának utat. Itt a lejtők szelidek, alig szakgatják meg vagy csak folytatják a mezőség hullámzatát; amott bérczfalakká merednek föl, melyeket alpesi erdők és lappföldi zuzmók borítanak; föltartóztatják a küzködő szelektől feléjök sodort felhőket, kiragadják belőlök a villámot és a szélvészes esőt, s a légkör láthatatlan páráit csillogó hóvá változtatják. A Kárpátok övezte hatalmas medenczében hosszú ottléte nyomait hagyta hátra a tenger. Tenger tölté be egykor e síkságot, s itt egy tó, amott egy mocsár emlékeztet sós vizével a hajdani óczeánra. S a Duna, mely két nagy kanyarodását a magyar síkságon írja le, nem csodálatos példája-e a folyamélet tüneményeinek : fövény- és iszaphordás, zátony- és szigetképződés, kígyózó folyás, elágazás, áradások, jégzajlás és fölfelé folyás? A mint a kazáni sötét szorosba benyomul s nesztelenül tova siklik azon kőszálak tövében, melyek egykor útját szegék, úgy tetszik, hogy a viaskodás az elemek közt csak alig-alig, hogy elcsöndesedett. A bérez mintha csak most szakadt volna át, s a beltenger mintha csak most válnék folyóvá; de ömöljék be egy hegyfal, s a Duna újra a régivé alakul, hogy tengerül hömpölyögjön a mögötte levő sikságon. E csodálatos kép előtt, melyik szerző ne esnék, hegyekről és folyókról írva, kisértetbe, hogy könyvét fölkapja s beledobja az előtte elfutó folyamba? Ki ne örülne, látva, hogy könyvét ez örvénylő habok nyelik el ? S íme a fordító urak mégis készek könyvemet a Dunából kihalászni s lapjait kiszárogatni. Ám olvassák tehát, de ne tegye le a nélkül senki, hogy tekintetét megint ne a dicső, az élő Földre fordítsa. TÁRCZA: A havasok királya. Hosszasan eltűnődöm a változó emberi sors felett, van okom elmerengni a múltakon, hiszen a jelen oly sivár s a csapások, melyeket a végzet reánk mér, nem ritkák. S ha rágondolok a számos szomorú képre, minőket szemlélni nem soknak adatott, minduntalan felmerül emlékezetemben a végzet által nagyon sújtott havasok királyával való találkozásom. Szegény Janku! Nem tudom mennyi való van azok állításában, kik beszélnek arról, hogy a marosvásárhelyi tábla fiatal joggyakornoka nagy reményeket keltett személye iránt azokban, kik érdeklődtek jövője iránt, de annyi kétségtelen. HÍREK. Napirend január 16-án. Naptár- Vasárnap, január 16. 1881. Róm. kath. B. 2. Jézus szent nevének ünnepe. Prot. B. 2. Marczel. Görög-orosz (január 4.) D. 1. 70 apostol emlékezete. — Nap kel 7 óra 44 p. nyug. 4 ó. 37 p. — Hold kel 5 ó. 57 p. (1. n. nyug. 7 ó. 55 p. reggel. — A zugligeti nyárilak részvénytársulat évi rendes közgyűlése d. e. 10 órakor. V. Dorottya utcza 14 sz. — A budai olvasó egylet rendes évi közgyűlése d. u. 3 órakor. 1. vár, uri utcza 6 sz. — A budapest tabáni kibedóvó egylet közgyűlése d. u. 4 órakor. — A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület rendkívüli közgyűlése d u. 4 órakor. Ferencziek hazára I. em. — A magyarországi központi Frőbel nőegylet álarczos bálja a Vigadó termeiben. — A budapesti polgári dalkör dalversenynyel egybekötött első’ tánczvigalma az Orient szálló nagytermében. — Iparmuzeum a műcsarnokban d. u. fél 3 fél 6. — Orsz gazd. és tanszermineum a Köztelken d. e. 10—12 ás d. u. 24. — Képzőművészeti társulat kiállítása d e. 9—d. u. 5 órakor. Belépti dij 50 kr. — Múzeumban régiségtár d. e. 9—d. u. 1. — Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 2. — Akadémiai könyvtár, d. u. 3—7. — Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. — Állatkert nyitva egész nap. — Lapunk szerkesztője ma délután a budapesti fenyitőtörvényszék alelnökétől értesitést kapott, mely szerint a párbaj vétségéért rárótt s másodbiróságilag is megerősített két heti államfogházbüntetést a király kegyelem utján elengedte. Ez ügy végleges befejezéséül a következőket kell elmondanunk. Verhovay Gyula előtt deczember 29-én hirdették ki a királyi tábla ítéletét s ő kijelentette, hogy belenyugszik. Ügyei rendezketése végett ekkor azt kérte a törvényszéktől, hogy január 12-ig hagyják szabadlábon. E kérés teljesíttetett. Lapunk szerkesztőjét ezután barátai arra kérték, hogy vagy előbb, vagy később kezdje meg fogságát, hogy a január 23-ai országos értekezletben részt vehessen. Verhovay erre január 6-án személyesen ment el az igazságügyminiszterhez hogy büntetésének megkezdésére jan. 8-át engedélyezte, hogy 22-én kijöhessen. A miniszter megjegyezte, hogy azt nem teheti, mert még az ügy mentelmi oldalára nézve is kell értekezni Péchy Tamással, a ház elnökével. Erre Verhovay büntetésének két héttel való elhalasztását kérte, mire nézve Pauler a törvényszékhez való fordulást ajánlotta, megígérvén, hogy ha a törvényszéknek aggályai volnának, ő meg fogja adni a kért haladékot. Verhovay ennek következtében a kérvényt beadta a törvényszékhez s a halasztást meg is kapta. A FÜGGETLENSÉG. TÁRSADALOM hogy a mit az erdélyi románok vezére az 1848 —49-iki időszakban szereplésével tanusitott, az következtetni engedi, hogy volt benne sok az anyagból mi vezéri működésre képesítette. A körülmények a fegyvert ragadott erdélyi románok élére helyezték, s mint az osztrák császári ház szövetségese a magyarok szabadságharczában ez utóbbiak ellen foglalt állást. De hát végre is e felett itéletet mondani nem itt van kelén. A 70-es évek elején ellátogattam a Geina hegyen tartatni szokott leányvásárra. A népünnep alatt beszédbe ereszkedtem egy aggastyánnal, kinek erőteljes termete meghazudtolni látszott a vállára hulló ősz fürtöket. Az öreg havasi lakó elmondta, hogy ő több mint 90 tavasz virágait látta nyitni, de azért 70 éves korában még kezébe ragadta a kaszát s hallotta sivitani feje felett a gyilkos golyókat; ott volt a n.enyedi, abrudbányai mészárlásokon, mert Janku úgy akarta. — Janku parancsnokolt felettünk s mi készek voltunk meghalni az ő parancsából végre az öreg. — Ti imádjátok Jankut ugye ? — kérdem. — Imádjuk uram, de mit ér annak a mi ragazkodásunk, aki nem érti azt meg. Egykor havasaink királyának neveztük, ma a szemétdombok lakója és a kis gyermekek réme: bolond ember, kinek se istene, se hazája. Bolyong ide-oda, megpihenni nem tud, nem akar sehol. — Mi idézte fejére e sorsot? Az aggastyán felsóhajtott. — A hálátlanság ! Ott ama hegyormon gránitkőből készült emlékszobor felirata teszi eltagadhatlanná a napot, melyen ez ország uralkodója meglátogatott bennünket. Fehér lován itt e tereken nyargalt végig a fiatal császár s mikor hirét vette, hogy Janku szólni akar vele itt az isten szabad ege alatt, a büszke fiatal ember megizente, hogy nem akar találkozni eféle emberekkel. A mi vezérünk azután felment Bécsbe. Ott nem tudott meg mást, mint azt, hogy parancsot adtak ki, mely meghagyja neki, hogy azonnal térjen haza, különben lánczot tesznek kezeire és sötét börtönre vetik. Hazajött .... a hálátlanság megfosztotta eszétől. Az Aranyos mentén találkozhatik a szegény jó bolonddal, a ki nem bánt senkit. Kevéssel ezután erdélyi utazásom folyamán K. városban egyik előkelő megyei tisztviselőhöz voltam ebédre hivatalos. Egymásután jöttek a vendégek s csakhamar helyet foglaltunk az asztalnál. Egy hely üresen maradt. A háziúr figyelmeztetett reá, hogy az Jankunak van fentartva, ki megígérte eljövetelét. Meg is jött. A bozontos haj, mely fejét fedő, szürkülő tüskés szakála s mélyen barázdált arcza, nyomoru ruházata a koldusra vallottak. Csak mélyen fekvő sötét tüzü szemeiből sugárzott ki büszkeség, mely ellentéte volt e koldus ruházatnak és e megtört alaknak. Halkan köszöntötte a társaságot, elfoglalta helyét az asztalnál s mohó étvággyal látott hozzá az eléje rakott ételek elköltéséhez. Közben nem szólt semmit, bort sem ivott. Midőn az étkezés véget ért, elhagyta helyét és épen oly hidegen üdvözlé a társaságot mint érkezésekor s eltávozott. Hallottam elbeszélni, hogy ilyenkor a korcsmába szokott menni, hol a pálinkaivásnak adja magát s iszik a mig csak öntudatnál van. Hosszasabb ideig egy és ugyan azon helyen meg nem marad, a vendégszeretetből csak annyit vesz igénybe a meddig jóllakik s azután tova veszi útját. A roskatag, szellemileg és anyagilag tönkrejutott szegény bolonddal találkoztam még egyszer a mint az Aranyosban horgászott. Megkisérlettem beszélgetni vele. Közönyösen nézett végig rajtam, gondolkozni látszott. Majd mondani akart valamit, de úgy láttam nem nyertem meg rokonszenvét. Felszedte horgászó eszközeit s pár lépésnyire távozott. Ott leült egy vén fűz lábaihoz, elővette kis tilinkóját s szomorú román dalokat játszott rajta. Az egyik dal közepén tilinkója kiesett szájából s a szegény bolond zokogásba tört ki. Sokáig néztem a síró koldust és ma is gyakra visszhangzik fülemben a megszakadt dallam, melyet az erdélyi havasok lakója a „Janku indulójának“ nevez.Új képviselőház elnökének az volt a nézete, hogy a háztól újabb határozatot kell provokálni a fogságbüntetés végrehajtásának engedélyezésére. Az ügyet be is jelentette a házban és a ház a mentelmi bizottsághoz utasította véleményadás végett. Az ügynek a mentelmi bizottsághoz történt utasításával maa az elhalasztás kérdése tárgytalanná vált, mert a bizottság jelentése és a ház újabb engedélye nélkül Verhovayn a büntetés amúgy sem lett volna végrehajtható. Lapunk szerkesztője és készült a ház jegyzőkönyvi határozatának melléklése mellett a kérvényben kért két heti időhaladék megengedését, mint a ház kiadási határozata előtt tárgytalant s a mentelmi jogba ütközőt az elv fentartása érdekében visszavonatni, midőn ma délután egész váratlanul megkapta a fent emlitett alelnöki értesítést. — Németh Dániel kecskeméti ügyvéd esetére vonatkozólag következőket irja a Kecskemét: Németh Dániel ellen a reform, egyház, mint volt hivatalnoka ellen, miután 500 és nehány forintról, többszöri, bár csupán privát jellegű felszólítás daczára is, elmulasztó beterjeszteni a számadásokat, megtette a fenyitő följelentést. A kir ügyészség erre, minden előleges megidézés nélkül, kiküldötte Németh behurczoltatására poroszlóit, kocsira rakatta és behozatta a városba. Ez a brutális eljárás, mely a mily indokolatlan volt — miután a sikkasztás egyáltalában nem evidens — annyira törvényellenes is: oly megrendítő hatást gyakorolt a szerencsétlen emberre, hogy útközben, a nála levő tőrrel öngyilkossági kísérletet ten, amit azonban sem a mellette, sem a vele szemben ülő rendőrök nem vettek észre — ami szinte megfoghatatlan. Beérkezve a törvényszéki épület elé, a leszálláskor Németh ismételten két erős szúrást ejtett magán, amelyek már veszedelmesebb jelleggel bírtak, mint az előbbi, annyira, hogy a szerencsétlen fogoly egész tegnapig a legkritikusabb seblázban élet és halál között lebegett. Kétsgtelen dolog, hogy amíg Németh a legnagyobb könnyelműséget követte el önmaga irányába akkor, amidőn elmulasztó az egyház többszöri felszólítására számadásit beadni; másrészt ép oly bizonyos az is, hogy a kétségbeesett öngyilkossági kísérletre, a minden idézés nélküli brutális behurczoltatás erőszakos és lealázó ténye vitte, a minden hibái mellett is önérzetes embert. És e tekintetben a kir. ügyészséget a legszigorúbb felelősség és a legsúlyosabb vád terheli. A közfelháborodás emiatt a városban általános és ennek kifolyásakép az ügyvédi kamara is ülést készült tartani, megteendő az ügyvédi kar tekintélyét is kétségkívül mélyen sértő eljárás ellen a kellő lépéseket. Meg is tartotta ülését a kamara. És mit határozott ? Nincs köszönet benne. Az ügyvédi „függetlenség“ nagyobb dicsőségére kimondta hogy miután Németh D. ügyvédje, Török Árpád úgy is megteszi az ügyészség eljárása ellen a felterjesztést, az ügyvédi kamara nem tartja magát illetékesnek Németh Dániel ügyvédjévé szegődni és belekapni a törvény kerekébe, de még az ügyvédi karra, az ügyészség eljárását sérelmesnek egyáltalában nem is tartja. Németh állapotában legutóbbi értesülésünk szerint lényeges javulás állott be, a seblázon túl van s felgyógyulása valószínű. — Sajtópereinkhez. Hentaller Lajos belső munkatársunkat ma hallgatta ki Csery Kálmán sajtóügyi vizsgálóbíró a Kozma Sándor közvádló által lapunk 318. számában megjelent , „Az osztrák tisztika”“ és „Kardbojtos orgyilkosok“ czimü inkriminált hirlapi czikkek tárgyában. A „Kardbojtos orgyilkosok“ czimü hirlapi közleménynek az a része, melyet Hentaller írt (a hirlapirói egyesület nyilatkozatának bevezető sorai) nem inkriminált passzus. „Az • osztrák tisztikar“ czimü czikkben azonban hét különböző tételt sajtótörvényekbe ütközőbe a közvádló,__s a fbüntető— törvénykönyv 258. és 261-dik §§-ai alapján az osztrák tisztikar elleni rágalmazás és becsületsértés miatt emel Hentaller ellen vádat. Hentaller Lajos a vizsgálóbíró kérdésére, hogy mit hoz fel védelmére, kijelentette, hogy semmit, mert amit „Az osztrák tisztikar“ czimű czikkben megírt, az mind való igaz. — Inczédi László munkatársunkat a vizsgálóbíró úr hétfőn délelőtt fogja kihallgatni. A honvágy hatalma. R. G. pest megyei illetőségű fiatal kereskedőt, ezelőtt mintegy 15 évvel besorozták a katonasághoz. Katona-köteezettségének teljesítése elől azonban külföldre szökött. A fiatalember ez idő alatt bejárta egész Európát, hosszabb ideig tartózkodott Amerikában, mígnem Párisban telepedett le, s szorgalma és ügyessége által tetemes vagyonra tett szert; de mindemellett sem volt képes elfelejteni hazáját és több ízben kísértette meg, hogy Magyarországba visszatérhessen, így mintegy öt évvel ezelőtt kérvényt nyújtott be a hadügyminisztériumhoz, melyben késznek nyilatkozott a rendes katonai szolgálati idő kitöltésére az esetre, ha tettéért külön büntetés alá nem vonják. A hadügyminiszter e kérvényt elutasítólag intézte el. Most R. újólag folyamodott a magyar kir. igazságügyminisztériumhoz, melyben megújítja fentebb érintett kérelmét és egyúttal elkövetett vétségét tetemes pénzbírsággal ígéri megváltani. A miniszter határozatának jogász körökben nagy érdeklődéssel néznek elébe, mert hasonló eset alig fordult még elő büntető jogszolgáltatásunk évkönyveiben. — Borzasztó állatseregleti jelenet. Múlt szerdán délután a bingleyhalli birminghami állatsereglet szolgáját Iarrist az oroszlán, melyet gazdája egészen megszelídítettnek tartott, borzasztó módon támadta meg. Ez oroszlán különben oly szolid volt, hogy egy tánczjátékban szabadon szerepelt a színpadon. Szerdán nem tudni miért, rögtön neki vadult és Harrisra támadt, kinek vállát irtózatosan összemarta. A szerencsétlen szolga bizonyosan áldozatul esett volna, ha az állatszelidítő Alimaconsa oda nem siet. Pisztolyát az oroszlánra sütötte, de a golyó nem találta a fenevadat, mire ostora nyelével olyat ütött az oroszlán fejére, hogy ez eltántorult és eleresztette Harriet. A szerencsétlen eszméletlenül vitetett a kórházba ; állapota nagyon aggasztó. — Tissot Viktor úr „La Hongrie inconnue“ czimü hirhedett hóbortos könyve, — mint megdöbbenéssel olvassuk a Daily Telegraphból, — megjelent angol fordításban is, a Bentley and Son londoni czégnél. Ez bizony nagy baj. Nem elég, hogy Tissot úr tévútra vezette a francziákat, most az angolok is olyanoknak fognak bennünket megismerni az „Unknown Hungary“ után, aminek nem vagyunk. Azoknak az uraknak, kik itt Magyarországon nagyon erősen képviselik a külföldet, bizony kötelessége volna ily esetekben a külföld előtt reprezentálni Magyarországot és úgy a komoly tiltakozás, mint a gimy fegyverével leküzdeni az olyan jóbarátainkat, kiktől, — mig ellenségeinkkel magunk végezünk, — az isten nem óvott meg, s a milyen Tissot úr. — Uj Francesconi-eset híre járta be ma este a szerkesztőségeket. Rajki Ferencz pénzeslevélhordó ugyanis, ki reggel nyolcz órakor indult el szokott körútjára, délután egy órakor, a szokott időben nem jelent meg a pénzleadó osztályban. Se lakásán nem találták. Villámsebesen terjedt el a hír, hogy a pénzeslevélhordó vagy új Francesconi-merénylet áldozata lett, vagy megszökött. A postaigazgatóság rögtön jelentést tett a rendőrségnél s ez bejárta az összes lakásokat, hol ma Rajkinak leveleket kellett volna átadni, valamint táviratoztak minden irányban körözést, személyleirást stb. Este kilencz óra után egyszerre értesítés érkezik a rendőrséghez : ne tessék kutatni az eltűnt levélhordót. Mert az voltaképen nincs eltűnve. Megkerült és nincs hiba se pénzben, se emberben. Alighanem egy félmeszely jó bor tartóztatta vissza útjában, így értesülünk a szenzácziós dolog végéről késő éjfélutáni órában. — A budapesti korcsolyázó-egyesület a jégpályát holnap vasárnap délután 3 órakor fogja zeneszóval ünnepélyesen megnyitni. Az egylet választmánya intézkedett az iránt, hogy a jégpályán a Ganz-féle gyár által a lehető legrövidebb idő alatt 10 villanyos lámpa állíttassák fel, hogy a korcsolyázás az esti órákban is gyakoroltathassák. Egyszersmind elrendelte, hogy minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap délután katonazene legyen, mégpedig hétköznapokon 3—6-ig, vasárnap pedig 3 tól fél 7 óráig. — Csiky Gergely úrhoz Újvári Béla soproni tanár ismert írótársunk nyilt levelet intézett a Hon ma reggeli számában. E nyilt levélben Újvári Béla azzal vádolja Csiky Gergely urat, hogy a Fővárosi Lapokban imént közlött „A múlt“ czímű elbeszélésének nemcsak meséje, alakjai és helyzetei, de egyes kifejezései is abból a drámából vannak „kölcsönözve“, melyet ő (Újvári Béla) a nemzeti szinházhoz beadott s melyet ép Csiky úr (ki drámabiráló) buktatott meg. Vagyis Újvári Béla Csiky Gergely urat a legszemérmetlenebb plágium oly fajtájával vádolja, mely eddig példátlan a magyar literaturában. Újvári Béla egyszersmind azt ajánlja Csiky Gergely úrnak, hogy ha vádját alaptalannak tartja, a megítélést terjessze választott bíróság elé. — Ez az, mivel Újvári Béla Csiky Gergely urat vádolja, ez az a keztyü, melyet Csiky úr elé vet, ha ugyan szokás és lehet keztyüt dobni a kárvallottnak a — hogy is mondjuk csak — károkozó elé. Mi Újvári Bélát, mint a legderekabb irók s legkomolyabb férfiak egyikét ismerjük, aki nagyon meggondolva ír és cselekszik mindenkor, legkivált olyankor, mikor írása és cselekvése megbecstelenitő lehet valakire. Hogy vádja nem alaptalan, azt hisszük, sőt tudjuk , mert becsületes ember emelte a vádat. Hogy az irodalmi becsület és írói tulajdonjog érzete által ajánlott választott bíróság létrejö-e, azt nem tudjuk. Egyet azonban tudunk. Tudjuk azt, hogy Újvári Béla ma kiadott nyilatkozatával (melynek lenyomtatását több lap előre megtagadta) tönkre tette magát a mai magyar irodalomban. Mert ő hallatlan szentségtörést követett el. E sorok napviláglátásával egyidejűleg — biztosan tudjuk, — több megrohanás fog intéztetni a páratlan merénylő ellen. A rostélyos párt sörös kancsókat fog az attentátor fejéhez vagdalni. Mert ahhoz a szentséghez nem szabad nyúlni. Aztán agyonhallgatják. Ez lesz sorsa. — A természettudományi társulat választmánya január 12-én este ülést tartott, melyen a jövő héten (19-én) tartandó közgyűlésre az előkészületek megtétettek. A választmány a forgó tőke múlt évi maradékából 3150 frtot az alaptőkéhez határozott csatolni. Több folyóügy elintézése után az egyes bizottságok jelentései olvastattak fel. A Természettudó Közlöny ez évben 3—5 ívvel bővittetni fog. Takács János, kir. főtávirdaigazgató, s a társulat tiszteleti tagja 100 írttal az alapitó tagok sorába lépett, s ezúttal 60 uj rendes tagot választottak, kikkel a társulat tagjainak létszáma 5380-ra emelkedett, kik között 112 alapitó tag. A közgyűlés tárgyai: A közgyűlés megnyitása. Titkári jelentés. Pénztárnoki jelentés. Könyvtárnoki jelentés. A választmány előterjesztései s különösen az alapszabályok módosítása. Pályakérdések ügye. A választmány megválasztása 1881-re. Netalán teendő indítványok. — A czár házassága Dolgoruky herczegnővel immár hivatalos tény. A házasságról császári ukáz adatott ki, melyben a czár tudatja a szenátussal, hogy „miután herczeg Dolgoruky demoisellelel második törvényes házasságra lépett“ stb. Dolgoruky „demoiselle“ Jurevszki név alatt esküdött meg a czárral. A gyermekek törvényesek, de ki vannak zárva a trónörökösödésből. Valamint az uj feleség sem császárné, így irja ezt a Standard pétervári levelezője. — A hivatalos lapból. Kinevezések. A király Miskovics Lajos szentszéki ülnököt, és zajtai plébánost, valamint Hampel János szentszéki ülnököt, ungvári főgymnáziumi hittanárt és hitszónokot, a szatmári székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezte ki. Endrődy Géza 50-ik honvéd zászlóaljbeli közhonvéd, a honvédgyalogság szabadságolt állományában hadapróddá kineveztetett. A vallás-és közoktatásügyi miniszter, Saxun János közalapítványi kir. ügyigazgatósági dijtalan joggyakornokot dijas joggyakornokká nevezte ki. — Névváltoztatás: Spiegel Samu budapesti lakos vezetéknevének „ Szilágyi“ra s Preczechtyei Vincze esztergomi lakos vezetéknevének „Pataki“ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Ügyvédi kamarákból. A szabadkai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Bérics Sándor óbecsei lakos ügyvéd, elhalálozása folytán, Ilail Márton óbecsei lakos ügyvéd, elhalálozása, Vidai Károly szabadkai lakos ügyvéd önkéntes lemondása folytán az ügyvédi lajstromból kitöröltettek; ellenben abba Thurszki János hódsági lakos ügyvéd folytatólag felvétetett, továbbá Kozses István zentai la Január 16. kos Ügyvéd az ügyvédekről e kamaránál vezetett lajstromba folytatólag felvétetett , ellenben Skultéty János bajai lakos ügyvéd Baja város alkapitányává lett megválasztása folytán ugyanabból kitöröltetett, Mészáros Gáspár ,vidéki lakos ügyvéd, az ügyvédekről e kamaránál vezetett lajstromba folytatólag felvétetett s végül Kozma Lászó ügyvéd, lakhelyét Kuláról Zomborba - a kamara kerületén belől — helyezte át. — A mai időjárás áttekintése Európában. A depresszió (743 -759) kiterjed az egész kontinensre , a nyomás annak északnyugati, a kisebb pedig délkeleti részén van. Északi és északnyugati mérsékelt ?^ezrm eltett az idő többnyire borús. Csapadék kevés, hőmérséklet kisebbedett, erős fagy. — Hazánkban: Többnyire északi és észkkeleti erősbödött szelek mellett a légnyomás általában kevéssel feljebb, a hőmérséklet ellenben tetemesen lejebb szállt. A derülés északnyugaton borússá változik. Délkeleten borús idő mellett helyenkét havazás volt. A Kárpátok északkeleti vonalában 20,23 foknyi nagy hideg van. — Jóslat: jm borús idő várható, jelentékeny csapadék nélkül, kemény fagy, nagy hideg mellett. MŰVÉSZET. — Wilt Mária asszony, mint értesülünk, már megérkezett a fővárosba. A művésznő először kedden, e hó 18-án lép föl „Don Juan“-ban. A műcsarnokból. Az állandó képárucsarnok iránt, melyet február hó elején nyitnak meg a műcsarnokban, a hazai művészek nagy érdeklődést tanúsítanak. A legjelesebb festők is már értesítették a társulat titkári hivatalát, hogy műveikkel a kiállításon részt fognak venni. Makart „Diana vadászata" czimü képét naponta csaknem 200-an nézik. — Kilenczvenöt év előtt, a Stackovics Remigius panonhalmi főapátsági levéltárnok által összeállítandó és a magyarországi benczések középkori egyházi műkincseire vonatkozó leltárak közt igen érdekes adatok vannak. Kiváló figyelmet érdeklő okmány a rendnek 1786-ban történt eltöröltetése alkalmából egy beállított leltár, melyben minden tárgy le van írva és megbecsülve, persze potom módra. Volt például egy szentségtartó, mely 1540 darab aranyat nyomott 6566 forintra becsülve; két dombormüvekkel ékes 4 láb magas ezüst gyertyatartó 1968 lat 13 latos ezüstből 1792 forint 45 krra becsülve, holott a művész honoráriuma egyedül 3000 frtot tett ki. Kilencz művészi becsű mise mondómba összesen 13 forint értékűnek van lajstromozva. ■ Egy nagyszerű elefántcsonttáblát, melynek hossza 12 magassága 3 láb, több mind 1000 domborművű alakkal, 20 forintért adtak el egy kereszttel együtt, holott műértéke 40,000 forintra rúgott. És még ily nevetséges becslési árak mellett is felment az inventárium 33,521 forint 16 kétnyolczad krra. A többi leltárak is igen érdekes adatokat tartalmaznak. — Színházi műsorokA nemzeti színházban: kedden Wiltné asszony első vendégjátékául „Don Juan“, szerdán „A mama“ és „Egy kényes ügy,“ csütörtökön Wiltné asszonnyal „Sába királynője“, pénteken „Két év múltán“, „Rendelő óra“ és „A diplomata“, szombaton Wiziak Emma asszony utolsó vendégjátékául „Lahore királya," vasárnap „A váltó“, hétfőn „Dóra“ — Várszínház: csütörtökön „A mama,“ szombaton „A saintcyri kisasszonyok“, vasárnap „A fekete dominó.“ A népszínházban holnap, vasárnap a „Dragonyosok“ operette kerül ismét színre. A jövő hét további műsora a következőleg van megállapítva : hétfőn „A szökött katona“, kedden „A francziák Milanóban“, szerdán „Dragonyosok“, csütörtökön „Sárga csikó“, pénteken „Dragonyosok“, szombaton „Boccaccio.“ vasárnap „Nagyapó.“ Szini előadások 1881. január 16-án. Nemzeti színház. Másodszor: „Két év múltán.“ Vígjáték 1 felv. Irta Almási Tihamér. — Másodszor : „Rendelő óra.“ Vígjáték 1 felv. Irta Almási Tihamér. „Házasság hajdan.“ Vígjáték 2 felv. Irta Donnery-Holnap : „A nábob“. Színmű 5 felv. Irta Daudet Alfonz. Várszínház. „Jeanette menyegzője.“ Massé vig dalműve 1 felv. — „Coppélia.“ Ballett 2 felv. Zenéjét szerzette Delibes. Népszínház. Harmadszor : „Dragonyosok.“ Operette 3 felv. Zenéjét szerzetté Maillart. Holnap : Blaháné asszony mint vendég : „A szökött katona.“ Népszínmű 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : VERHOVAY GYULA. Nyilt tér.*) Hálanyilatkozat. Alul jegyzettek ezzel legbensőbb hálás köszönetüket nyilvánítják első sorban és kiválólag a helybeli izr. hitközség tekintetes elöljáróságának, az érdemes „Chevráh Kadisá“-nak és valamennyi hitközségi tagoknak, továbbá városunk összes lakosságának, valamint egész vidékünkből e czélra ide seregletteknek ama megtisztelő, a veszteség fölött érzett fájdalmat enyhítő részvétért, melyet t. ez. nevezettek e hó 12-én az elhunyt szeretett, felejthetlen férj, atya, ipa, boldogult Neuhaus Ábrahám, tapolczai kerületi rabbi urak örök nyugalomra való kisérése alkalmával különösen kitüntető módon mind a megboldogult, mind alulírottak iránt tanúsítottak. Fogadják egyszersmind köszönő s hálás elismerésünket a tisztelendő urak, dr. Rosenberg S. kaposvári és Kohn N. keszthelyi főrabbi a ravatalnál tartott kitűnő gyászszónoklatokért, melyekkel a gyászszertartás ünnepélyességét kiválóan emelték. Zala-Tapolcza, 1881. január 13-án. Özv. Neuhaus Ábrahámné, Kircz Józsefné, leánya, Kircz József, veje, budapesti képezdei tanár. Dr. Löventritt és dr. Lövensohn tekintetes uraknak Fogadják legbensőbb köszönetünk és hálás elismerésünk nyilvánítását azon baráti, testvéri érzelmek tanúsításáért, melylyel idvezült elhunytunk körül hosszas, gyógyíthatatlan betegsége alatt — a fájdalmak enyhítése czéljából — valóságos odaadással lankadatlanul fáradoztak. Zala-Tapolcza, 1881. jan. 13. Özv. Neuhaus Ábrahámné, Neuhaus Betti, férjezett Kircz Józsefné, Kircz József. *) E rovat alatt közlöitekért nem válal felelősséget a Szerk.