Függetlenség, 1881. június (2. évfolyam, 150-178. szám)
1881-06-03 / 152. szám
Budapest, 1881. segélyezésére ajánlotta fel, annak 50,000 franknyi bevételt biztosítván. De a Salon jury kamarillája azt visszautasította. Erre a szépművészeti társulat igazgatósága ajánlotta fel múzeumja egyik termét, mely a Salon termeivel összeköttetésben áll. De ebben a múzeumban is több tagja a Salon bizottságnak bír szavazattal s igy ennek kamarillájához tartozik. Ezek ugyan mindenütt ott vannak. Az igazgatóság azonban megmaradt szándékánál. Erre a Salon jurgja összeröffent, borzasztó merényletnek tartá azt, hogy Munkácsy képe kiállíttatnék a nélkül, hogy a Salon azt befogadta volna magánál s most azzal fenyegetődzött, ha a képet a múzeumban kiállítják, be fogja záratni a közlekedési ajtót. Így történt azután, hogy a jelen század mesterműve Sedelmeyer ur la Rochefoucault utczabeli termében állíttatott ki. Látni kell azt, mert most először történik, hogy e jelenet történelmi, nem pedig katholikus szempontból van felvéve, és most először történik az is, hogy a valóságos élet a művészetben diadalt arat a képzeményi felfogás felett. Ezen a természet ömlik el a kép egész színezetében ép úgy a háttérben, mint a főalakoknál, melyek elől mutatkoznak. E kép látása az egész közönséget meggyőzte arról, hogy egy ily rendkívüli szép műnek kizáratása a szalonbeli kamarilla által a művészeten elkövetett erőszak és zsarnokság, melyet többé tűrni nem lehet, s hogy a zsarnokság és önkény már húsz év óta sulyosodik a franczia festészeti iskolára. A panaszok már régóta hangoztatnak és most a szalon bizottság jelen fellépése által az ingerültség ellene a legmagasabb fokra hágott. Ez onnét van, mert e bizottság még most is azokból az emberekből áll, melyekből ezelőtt 20 évvel állott. Mint mondom, e képet látni kell, hogy az ember a benne rejlő művészetet kellőképen felfoghassa, a leírás után arról ítélni épen nem lehetséges. Ny— J—f. Választási mozgalmak. Kassán a függetlenségi párt Thaly Kálmánt, pártunk kitűnő tagját léptette fel. Megválasztatása Péchy Manó gróf ellenében, ki a kormánypárt jelöltje, biztos. Mint kassai levelezőnk írja, ottan a függetlenségi párt eszméinek mindinkább több hívei vannak, s remélhető, hogy Kassa városa függetlenségi pártit küld a parlamentbe, hiszen a múlt választáskor is csak a nagy megerőltetésekkel és vesztegetésekkel győzött a kormány a függetlenségi párt ellenében. A kereskedők, — mint közlik, — szintén állítanak jelöltet. A gödöllői kerületben történt korteskedésekről hozott mai közleményünkre vonatkozólag Gullner Gyula úr ma személyesen jelentette ki szerkesztőségünkben, hogy ő csak egy alkalommal mondott a gödöllői kerületben programmbeszédet. Ekkor rögtön hangsúlyozta, hogy az esetben, ha valaki a függetlenségi párt részéről fellép, — ő, — nehogy a kormány jelöltje győzzön kötelességének ismeri visszalépni. E kijelentésnek kötelességünk volt helyt adni, annyival is inkább, mert Gullner Gyula úr, mihelyest Simonyi Ernő a jelöltséget elvállalta, rögtön visszalépett. A Szombathelyi választókerület függetlenségi pártja 1881 junius 5-én azaz pünkösd napján d. u. 3 órakor Szombathelyen a Batthyány-ligetben (Prater) nagy közgyűlést fog tartani a végrehajtó bizottság megalakítására s a képviselőjelölt Schwarcz Gyula bemutatására. A brassói választókerület függetlenségi párt jelöltje dr. Farkas Emil. A battonyai kerületben (Csanád megye) Pompéry János a szabadelvű párt jelöltje. Miskolczon a kormánypárt dr. Stiller Móriczot lépteti föl. Az ottani habarékjelölt Lichtenstein József. A h.pályás függetlenségi párt népes értekezletet tartott gr. Zichy Ernő elnöklete alatt. A képviselőjelölt felállításban még eddig nem jutottak megállapodásra. A dobrai kerületben több választó Lázár Pált léptette fel. Pártállásáról eddig nem tudunk. A tiszaháti kerületben (Beregm.) Füzesséry Gézát léptette fel a függetlenségi párt. A kormánypárti Kántor Gyulának (néhai Bach-huszár) bukása biztos. A franczia szenátus. Az opportunisztikus politika, melynek élén Gambetta áll, nagy veszedelemben forog, hogy törést fog szenvedni, olyformán mint a maga idejében Jules Ferry 7-dik czikke szenvedett. De nagy kérdés, fogja e Gambetta a jelen akadályt oly ügyesen elháríthatni, mint a tavalyit, midőn a márczius 29-diki dekrétumot szavaztatta meg. Gambettának szüksége van a szenátusra, hogy a departamenti választásokat keresztül vihesse és mindent megtesz, hogy azt megnyerje, hízeleg, cahorsi útját arra használta fel, hogy azt hosszú életűnek, szükségesnek proklamálja, azt mondotta, hogy a szenátus a köztársaság legerősebb védbástyája és fellegvára, késznek nyilatkozott, hogy azt mindenki ellen meg fogja védeni és az alkotmány felülvizsgálatát visszautasítja. Van sem a német birodalomban, sem az örököstartományokban nem bir a cs. kamara a Rákócziház nagy kiterjedésű uradalmainak megfelelő javakkal, azért ő Felsége nincs azon helyzetben, hogy a felajánlott cserét elfogadhatná. Egyébiránt, még ha abban a helyzetben volna is, saját érdekei tiltanák e cserét , mert több hasznos szolgálatot várhat a fejedelemtől ő Felsége Magyarországon, mint bárhol másutt. A császárnak e nyájasan hangzó felelete még jobban éleszté Rákóczi boszankodását Kinsky ellen, s mivel tudá, hogy ez és a bíbornok egymásnak éles vetélkedésben álló versenytársai : elmondott neki mindent, ami közte és Kinsky közt történt, hozzátévén, hogy ő neki szándékában van a császárnál Kinsky ellen, sértő vádjaiért személyesen panaszt emelni. Kollonics Rákóczit e szándékáról nem igyekezett lebeszélni; mindazáltal ez, mielőtt Kinskyt csakugyan bepanaszolná, megüzené a főminiszternek : Ne fáradjon tovább a jószágcsere ügyének előterjesztésével a császárnál, mert ő, Rákóczi, ez iránt már kedvező választ nyert ő Felségétől, kit maga iránt — vigasztalására — több jóindulattal viseltetni tapasztalt, mint egynémely miniszter urakat! — ezt az izenetet s terveinek ilyetén „kijátszását“ a főminister fölötte zokon véve Rákóczitól; mert élesen boszszantá őt, hogy vele oly könnyűszerrel el nem bánhatott, mint a szegény, ügyefogyott II. Apafi Mihálylyal, kit ugyanez időtájban erdélyi trónörökösödési igényeiből és családi jószágaiból egy kis ráijesztéssel szépen kiforgatott. II. Rákóczi Ferencz keményebb ember volt! Ezúttal azonban Gambettának nincs szerencséje, a szenátus nélkül számolt, mert a szenátus ugyan azon a napon, amelyen a választási kérdés a kamarában megszavaztatott, ellentétbe teszi magát azzal és a kormánnyal, tanúsítja klerikális nézeteit és makacsul ellent áll minden valóságosan köztársasági reform behozatalának. A szenátus a kormánynak bizalmatlanságot szavazott s azt megrovásra méltónak jelentette ki. Ezt épen alkalmas időben tette, épen akkor, mikor Gambetta Cahorsban dicséretekkel halmozza el, a szenátus nem azt bizonyítja be, hogy a republikánizmus utolsó védbástyája és fellegvára, hanem a klerikalizmusé és az apáczazárdáké, nőknek megmaradását a kórházakban ki akarja erőszakolni. Az 1875-diki alkotmányra hivatkozik, mely nem volt egyéb, mint a köztársaságra nézve egy nagy kelepcze. Ez az alkotmány Fourtou és Broglie herczeg munkája, ezt a republikánus elv legnagyobb ellenségei csak azért találták fel, hogy minél előbb hozhassák be a monarchiát. Nagyon kevésbé múlt, hogy czéljukat nem érték el. Ez az 1875-diki alkotmány és a szenátus a legnagyobb akadály arra nézve, hogy a köztársaság megszilárduljon. Igaz, hogy Francziaszág köztársaság névleg is elvben is, de azért a szenátus által mégis arra van kényszerítve, hogy fentartsa a monarchikus intézményeket. Épen azon alkalommal, melyben Gambetta a szenátust egekig magasztalta, azt is kimondotta, hogy Francziaországnak szüksége van nagy reformok politikájára. Várjon, hogy tudja ő a nagy reformok politikáját a szenátus fenntartásával összeegyeztetni? Nemsokára e kérdésben is szólania kell, mindenki kiváncsi arra, miként fog ebből kibontakozni, anélkül, hogy magával ellentmondásba essék. Mindenesetre, bármi ügyességgel bírjon is a cahorsi triumfátor, mégis nehéz dolog ám össze nem egyeztethetőséget összegyeztetni. Gambetta Francziaországról azt mondotta, hogy a szabadságban a rendet szereti és minden forradalmi merényletet visszautasít, békés és haladó reformokat akar, de e reformoknak republikánusoknak kell lenniök, így a többek közt végre valahára tisztába akar jönni az egyháznak az államtól való elválasztása kérdésében, ezt pedig lehetetlen keresztül vinni, míg a szenátus vétójával akadályul szolgál. FÜGGETLENSÉG: Muszkaország bonyodalmai. A czár, Ignatiev és a nihilisták. Ignatiev gróf csak rövid idő óta kormányoz, még eddig csak egy rendeletet bocsátott közre, de azért mégis az állam hajója borzasztón ingadozik. Kivévén a czárt, senkinek sincs bizalma Ignatievbe, még a pánszlávistáknak se, kikből kormánytöbbséget szeretne képezni. Akszakov Iván pártja egy szabad szláv testvéri szövetkezését rajong, melyben osztály különbség nem léteznék és ez Ignatievnek eszközül szolgál arra, hogy a nemességi kiváltságok mellőzése mellett működjék a paraszt földek felszabaditánál. A parasztoknak azt mondják, hogy a nagy földbirtokosok leginkább akadályoztatják az ő felszabadításukat, melyet a czár igen szívesen biztosítana számukra. Mindezek következtében most Pétervárból és az udvartól az egész arisztokráczia megszökik, mert tudja, hogy a czár felett Ignatiev uralkodik és az újonnan alakult forradalmi végrehajtó bizottság bombáival gacsinai palotája legbensőbb rejtekében fenyegeti őt. Ez a fenyegetés és a nihilisták szaporodása már annyira megy, hogy a czár már a palotabeli tisztekbe sem bízhatik többé, mivel már ezek között is többen elfogattak. E tisztek egyikétől a vallatásnál azt kérdezték, vajon merényletet szándékozott-e elkövetni a czár élete ellen, erre ő egész nyugodtan azt felelte, hogy még eddig a czárra nem mondatott ki a halálos ítélet. Mióta Pobedenoseff mindenbe avatkozik, mindennél nagyon hangsúlyoztatik a vallási szempont; — Így történt, hogy egy tengerész tiszt, kinek iskolai bizonyítványai az ő egykori buzgó vallásosságát dicsérték, megkérdeztetett, vajjon nem gondolt-e az istenre, az örökkévalóságra és a mennyekre, midőn összeesküvésbe ereszkedett. A fiatal 23 éves tiszt hangosan felkaczagott és sötét arczczal azután így felelt : „A menny? Ez a hatalmasok számára létezik, kiknek azt a szent zsinat megszerzi; a szegény nép emberéé csak a nyomor, az ínség, és bosszúállása, ezekkel pedig nem juthat el a mennyországba.“ Mindenki gyűlöli a Pobedenoseff által kormányzott szent zsinatot, mely ismét arra készül, hogy minden nem az orthodox egyházhoz tartozó felekezeteket, a roszholnikokat, starowerziket, a prawoslavnijeket stb. megsemmisítse. A nihilizmus leginkább ezekből a vallásfelekezetekből toborz magának híveket, ennélfogva a miniszterré lett pánszlávizmus képviselője Ignatiev az államegyházzal szövetkezik egyelőre és az ezen egyházhoz tartozó falusi köznépet, mely a nagy többséget képezi, a czár köré igyekszik tömöríteni, őket ígéretekkel tartja, de kifejezi sajnálatát, hogy ezeket akkor tarthatja meg, ha a czárnak hitetlen ellenségeit már megsemmisítette. Hogy a várakozókat foglalkoztassa, megengedi nekik, hogy egyelőre üldözzék a hitetleneket és ez üldözést kezdjék meg a zsidókkal. Később majd az óhitü görög felekezetekre is fog kerülni a sor. Ezt már a táviratok is megerősítik, melyek azt jelenték, hogy több mint 40 falu, melyekben nem csak zsidók laknak, a lázadóktól egészen kiraboltatott és elpusztíttatott. Ha pedig a parasztok egyszer földtehermentesítést fognak követelni, akkor Ignatiev majd vallóit vonja, és azt fogja nekik mondani, hogy a nemesség az akadály, hogy ez történjék és ép úgy mint most a zsidók lemészárlását nézi nyugodtan, fogja azt is nézni, ha a földesúri kastélyokban gyilkosságok, mészárlások történnek, mint a harminczas és ötvenes években történt. így szándékozik ő a birodalom lakosságát foglalkoztatni, míg a panszlavisztikus államot megteremtette és ha utóbb a belbonyodalmakból nem tud többé kibontakozni, akkor ép oly nyugodtan fogja kedvencz czélját elérni akarni az által, hogy Ausztria Magyarországot tegye tönkre és más mederbe a külföld felé fogja irányozni cselszövényeit. A doni „Golos“ azt jelenti, hogy igen tekintélyes rosztovi egyéniségek a Don mellett felszólításokat kaptak a forradalmi végrehajtó bizottságtól, hogy a kormánytól reformokat követeljenek, a gyártulajdonosoknak pedig e bizottság által meghagyatott, hogy munkásaik birságait engedjék el, különben véres bosszúnak tetszik ki magukat. A városi hatóság külön ülést tartott, melyben a gyártulajdonosokat arra szorította, hogy munkásaiknak csak a pünkösti ünnepek után fogja napszámukat fizetni Május 21-dikén egy elegánsan öltözködött úriember Rosztovban a rendőrség szeme láttára, mely nem mert közbe lépni, proklamácziókat osztogatott ki a munkások közt, kik nagyon izgatva voltak. Egy más izgató az utczákon szórt el lázító kiáltványokat, ezekben az állott, hogy a munkások ne bántsák többé a zsidókat, hanem a vagyonnal bíró muszkákat. Két proklamáczió. Az izraelita nemzetközi unió minden laphoz a következő felszólítást küldötte : „Elisabetgrádban, Kievben, Odesszában és más nagy muszka városokban a zsidókat megtámadják, házaikat megrohanják, vagyonukat elrabolják és megsemmisítik. „Dél-Muszkaország jelenleg oly látványt mutat fel, mely a középkor legsötétebb napjaira emlékeztet. „A zsidók személyenkint nem kíméltetnek. Irgalom nélkül ölik meg a nőket, gyermekeket, aggastyánokat, a halottak és sebesültek száma igen nagy. „A baj naponkint nevelkedik, a hatóságok azt még nem bírták mindeddig elfojtani. „A szerencsétlenségek és károk óriásiak. A zsidók elmenekülnek, futásukban nem találnak menhelyet, ruha és eledel nélkül vannak. Honnét érkezzék segítség? „Mindeddig csak a külföldről érkező könyöradományok nyújtanak némi segélyt. Muszkaországban a zsidók törvényen kívüli állapotba helyeztetnek és ott kénytelenek magukat kivételes rendszabályoknak alávetni. „A közvélemény mélyen megindult a barbárság e felébredésén most a 19. század vége felé, mindenütt élénk rokonszenv nyilatkozott e gyalázatos üldözés áldozatai iránt. „Az izraelita nemzetközi unió az üldözöttek részére aláírást nyit minden európai fővárosban. Minden nemesszivű emberhez fordul valláskülönbség nélkül, bensőleg meg van győződve arról, hogy felszólítása mindenütt visszhangra fog találni és hogy mindenki hozzá fog járulni e humanitárius és testvéri szeretetből származó adakozásokhoz. A bizottság:“ A másik proklamáczió, melynek elime a következő : „III. Sándor cár ellen kimondott halálos ítélet.“ Ezt a proklamácziót a muszka nihilisták bocsátották közre, s ez Pétervár, Moszkva és több nagy muszkaországi városban ki volt ragasztva, mind ugyanegy napon. Ez már koránt sincs oly mérsékelt irányban fogalmazva, mint az, melyet a május 10-diki dzári manifesztum után hirdettek ki. Ez uj proklamáczióban tudtára adják, hogy kivégeztetése visszavonhatlanul el van határozva, mert az idő e hó 13-kán letelik, melyet neki a forradalmi végrehajtó bizottság engedett. ügyére vonatkozólag kaptak, a következő volt: „Adja Midhatnak értésére, hogy nekünk nincs jogunk és valójában nem is tehetjük, hogy neki ez ügyben védelmet adjunk.“ Külföldi hírek. A bolgár válság. Bulgáriában mind komolyabb irányt vesz az ellenzék agitácziója a fejedelem intencziói ellen, amennyiben azok a bolgár alkotmány megváltoztatására irányulnak. Szófiából ugyanis bizalmas útán arról értesültek a porta köreiben, hogy a fejedelem útjának rögtöni félbeszakítása, valamint a kiadott parancs, hogy a fejedelmi palota építésével hagyjanak föl, összefüggésben áll a fejedelem abbeli félelme, hogy lázadás fog ellene kitörni s ily körülmények között a fejedelem lemondását elkerülhetlennek tartják. A választási mozgalmak és agitácziók nagy hévvel folynak a nemsokára egybeülendő nemzetgyűlés érdekében s a fejedelem bármennyire megfeszíti is erejét és latba veti tekintélyét, nem képes azokat ellensúlyozni. Német dolgok: Bismarck herczeg nehány nap óta rheumatikus bajban szenved s azért sem a parlamenti üléseken meg sem jelenhetett, hol a sokat vitatott munkás biztositó törvényt tárgyalták, sem nem fogadhatta Gorcsakov herczeget, ki Pétervárra utazva, Berlinben megállapodott. (Erre nézve különben nagyon eltérők a hírek. Másfelől azt jelentik, hogy a két államférfi mégis találkozott egymással.) A parlament május 31-ei tárgyalásai Bismarck részvétele nélkül is érdekesek voltak. Az első pontnál a haladó párt a törvényt és a biztosítást az összes munkásokra kérte kiterjeszteni. Kleist-Retzow a törvényt a gépeknél alkalmazott mezőgazdasági munkásokra kívánta kiterjeszteni s hevesen polemizált a Manchester-emberekkel és az „éjjeli őr-állam“mal. A szociáldemokraták nevében Liebknecht szólt s nagy feltűnést keltett azon nyilatkozatával, hogy a javaslat szoczialisztikus és kezdete a szoczialista programm valósításának. Bismarck azt hiszi — mondá — hogy megfogta a szoczialistákat, pedig ezek fogták meg őt. Még Lasker és Schorlemer-Alst beszélt mire a többség a bizottság javaslata szerint fogadta el az első pontot. Az osztrák-cseh konfliktus. A prágai egyetem ügyében az osztrák képviselőház szakbizottságának német és cseh tagjai közt tudvalevőleg megegyezés létesült. Most az ügy végleges eldöntése, melynek eredményével azonban teljesen meg van elégedve, a prágai Politik azzal vádolja az alkotmánypártot, hogy nem tartotta meg a kiegyezést s engesztelhetetlenségét olyan meztelen és gyűlöletes módon fejezte ki, hogy az adott szó megszegésétől sem riadt vissza. A czentralista párt — mondja a prágai lap — néhány napig komédiát játszott, de most ismét igazi alakjában mutatja magát. Akik hittek neki, azok nagyon csalatkoztak. A cseh képviselők azonban ez alkalommal is bebizonyították, mennyire szívükön hordják a kiegyezést, míg a czentralisták csak játékot űztek vele.É s hogy a csalást teljessé tegyék, még kompromisszumot is kötöttek, hogy az utolsó perczben frivolul megszegjék. Következmények nélkül — végzi a lap kifakadásait — e párt nem űzhet ilyen játékot a politikai becsületével. Midhat basa ügyében írják, hogy midőn a szmyrnai idegen konzulok által kiadatott és a török katonai parancsnok Halim basa elé ment, igen le volt verve és aggódott. A franczia konzulátus elhagyásakor utolsó szavai voltak : „Ami személyemet illeti, nem félek semmitől. Nekem végem van. Csak az fáj, hogy gyermekeim vannak, kiket nem bírtam fölnevelni és kiknek nem hagyhatok vagyont. De bele kell nyugodnom sorsomba.“ A távirat, melyet a franczia, német és olasz konzulok kormányaiktól tudhat KÖZGAZDASÁG. A fogyasztási adók kivetése. A pénzügyminiszter május 31-én fogadta a fővárosi fűszer és gyarmatáru kereskedők által kiküldött bizottság küldöttségét, mely a fogyasztási adók tárgyában kidolgozott emlékiratot átnyújtotta. A küldöttséget Izsipy Géza a magyar kereskedelmi csarnok fűszer és gyarmatáru szakosztálynak elnöke vezette és abban kívüle Kreische Antal, Mészáros Miklós, Schneidl Sándor, Stojanovits József és dr. Schreyer Jakab bizottsági jegyző vettek részt. Az átnyújtott emlékirat elsősorban azon visszásságokkal foglalkozik, mellyel a fogyasztási adóknak az átalány és adómegtérítés rendszerén alapuló keresztülvitele jár. Kimutatja, hogy az e rendszeren alapuló keresztülvitel tarthatatlan, mert a fogyasztási adóknak magukra az árukra és így a fogyasztókra való áthárítás, tehát az igazságos és egyöntetű, a fogyasztás mérvének megfelelő felosztását lehetetlenné teszi Az átalány és adómegtérítés rendszere emellett tönkre teszi a szabad forgalmat, anélkül, hogy a vele kapcsolatos eljárás szüksége következményeként az államkincstárnak azon jövedelmezőséget biztosítaná, melyet ez időtől a czukor és kávé általánosan elterjedt fogyasztása folytán egyébként várni lehetne. A fogyasztási adók igazságos keresztülvitele az emlékirat szerint csak akkor lehetséges, ha oly kiviteli módozatokról lenne gondoskodva, melyek mellett az adó magát az árut éri. Ez önálló vámterület nélkül is, melyről ez idő szerint szó nem lehet, lehetséges akként, hogy az adó alá eső fogyasztási czikkek után — mihelyt oly területből érkeznek, melyre az adó ki nem terjed, — az adó a végérkezési pontról a közlekedési vállalatok segélyével behajtatik, és miután ekként csakis adóval terhelt áru jöhet forgalomba, a forgalom ismét szabaddá tétetik. — Az emlékirat terjedelmesen kifejti ezen rendszernek előnyeit és kiviteli módosításait, mely mellett az államkincstár bizton és kevés költséggel hozza meg a törvényhozás által megszavazott adót. Foglalkozik az e rendszer ellen tehető ellenvetésekkel is, és azok tarthatlanságát, különösen a kocsiszállításokra vonatkozólag kimutatja, végre mint az emlékirat melléklete külön tárgyaltatnak azon részletes javítási módozatok, melyek a jelen rendszer fenntartása mellett kívánatosaknak mutatkoznak. Izsépy Géza, mint a küldöttség vezetője az emlékirat ezen főbb tartalmát szóval is előterjesztvén, a miniszter úr megígérte, hogy az emlékiratot alapos tanulmány tárgyává fogja tenni. A küldöttség azon reményben távozott, hogy a beadványnak azon fontosság fog tulajdoníttatni, melyet az objektív és szakszerű álláspontjánál fogva megérdemel. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Június 2. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Búzát ma gyengén kínáltak, a malmok tartózkodók voltak és tetemes engedményeket követeltek, ebbe azonban a tulajdonosok nem egyeztek bele, ezek következtében nem volt üzlet, az irányzat lanyha. Egyéb gabonaneműekben is csekély volt az üzlet, aminek a kínálat hiánya volt az oka. — F. hó 7-én való átvételre ma 18,500 mm. tengerit mondtak. Hivatalosan egy kötést sem jegyeztetett. Határidőüzlet : Szokvány búza tavaszra 00.00 — 00.00, őszre 11.70—11.75. Zab tavaszra 0.00—0.00, őszre 6.50—6.55. Tengeri május—júniusra 6.28—6.32. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 12/4 —12»/a,ért. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A szilárdabb kezdet daczára az árak csakhamar ellanyhultak, itt hiányozván a támogatás. Magyar 6 °/0-O3 aranyjár. 117.65. Uj 4 °/C-os aranyjáradék 91.85. Papírjáradék 91.75. Osztrák hitelrészvény 355.90—354.20—355.10. A déli tőzsde nem javított a helyzeten. — Magyar 16%-os aranyjáradék 117.60. Új 4 ° C-os aranyjáradék 91.75—80. Papírjáradék 91.75. Osztrák hitelr. 365.20— 354.30 355. Anglo bank 149.75, Unic bank 142.60. I Leszámítoló bank 151—160.75. Iparbank 60. Bankegy ilet 117.50. Osztrák államvasut 377. Magyar hitelr. 358.50. Közúti vaspálya 432 - 433. Első magy. ált. bizt. társaság 4000—4100. Bécsi ált. bizt. 360-370. Dräsche 151 p. 1 Az üzlet igen csekély volt és csak némely értékekre terjedt ki. 1 Arany olcsóbb. Napol. ar. 9.30. A közelebbi zsidó és utánna a mi pünkösdi ünneeink alig adnak élénkebb üzletre kilátást. Hivatalos leszámítoló árfolyamok : Magyar aranyl. I 117.50, magyar ált. hitelbank 358.—, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 151.—, m. földhitelintézeti részv. —, magyar jelzálogbank részv. ——, osztrák hitelrészvény 355.— , angol-osztrák bank —Unicbanki —, tiszai és szegedi kölcsön 114.—, magyar papirjáradék 91.75. Pénznemek : Magyar királyi arany 5.55—5.57, Reczés arany 6.52- 5.55, Osztr.magy. 8 frtos arany 9.30'/»—9.32 /a, 20 frankos arany 9.30'/, 9.32'/j, Török arany lira-----9.20 O.m. ezüst 100.=—100.10, Német birodalmi bankjegy 100 b. m. 57.20—57.30, Bécs, junius 2. (Magyar értékek zárlatja.) Magyar földteherm. kötv. 98.70, Erdélyi földt. kötv. 97.50, M. s zálogl. 102.50, Erdélyi vasút 166.50, Magyar keleti vasút 96.50, Magyar sorsj. 124.—, Szőlődézsmav. 95.75, Aranyjáradék 117.60, Tiszavölgyi sorsjegyek 114.20, Magyar vasúti kölcsön 135.—, Magy. hitel 358.—, Alföldi vasút 175.—, Magyar északk. vasút 164.50, Keleti vasúti elsőbbs. 91.25, Tiszai vasút 249.50, Magyar leszámítoló bank 150.50, Kassa-oderbergi vasút 151.25, Magyar,papirjáradék 91.80, Bécs, június 2. (Osztrák értékek 1 zárlatra.) Hitelrészvény 355.75, Lombard 130.—, Aranyjáradék 94.90, London 116.90, Galicziai 324.25, 1864-es 176.25, 1860-as 133.—, Frankfurt —.—, Nemzeti bank 824.—, Angol- I osztrák 149.50, Államvasut 380.50, Napoleond’or 93.05, I Járadék 76.90, Hitelsorsjegy 179.50, Porosz pénztári utalvány 57.15, Cs. arany 5.54, Török sorsjegy 27.75, Ezüst járadék 77.40. Vízállás június 2-án. TÁVIRAT, Kolozsvár, június 2. (A Függetlenség saját távirata.) A kolozsvári függetlenségi párt ma a „Kossuth Világ“ szerkesztőségének helyiségeiben gyűlést tartott, melynek folyamában az első kerület részére Bartha Miklóst, a máso Junius 3. dik kerület részére Ugrón Gábor állította fel nagy lelkesedés közt egyhangúlag képviselőjelöltül. Szeged, junius 2. Zsák Hugó és Válkay Imre kir. főmérnökök, mint a közlekedési miniszter küldöttei ide érkeztek a külterületi vadvizek levezetése ügyében. A küldöttek holnap kezdik az összes tanyákon a vizsgálatot és a vadvizek területéről felvételeket eszközölnek. A vizsgálatok alapján egy állandó levezető csatorna fog építtetni, mely a határt egyszer s mindenkorra mentesíteni lesz hivatva a vadvíz pusztításaitól. Ordódy közlekedési miniszter a királyi biztos közbenjárására ezen intézkedéssel Szeged régi súlyos baját fogja gyökeresen orvosolni. A marstéri kaszárnya telep építésére ma tartott versenyen egy ajánlat adatott be Neuschlosz és fia és Gotthilf és fiai czégek, mint társvállalkozók által, kik a honvédtiszti pavillont is építették. A vállalkozók az egységi árakon túl 12 százalék ráfizetést kértek, mely összeggel a kaszárnya telep 500,000 frtba fog kerülni. Ugyanennyi van az állami kölcsönből előirányozva. A sópajták építésére öt ajánlat érkezett be. A legolcsóbb az egységi árakból 4 százalék leengedést ajánl s így a sópajták építése 58,000 frtba kerülnek. Dublin, jun. 2. Hir szerint tegnapelőtt Arrah-More szigetén zavargások törtek ki. A lakosság öt csónakot, melyek a törvényszéki szolgák megvédése czéljából ott állomásozó „Goshawk“ ágyúnaszádhoz tartoztak,, szétrombolt. A „Goshawk“ ezen esemény miatt a szigetre lőtt. Pétervár, június 2. A kormányzóságoknak a vetések állásáról szóló jelentései igen kedvezők , még a kevésbbé termékeny kormányzóságokban is jó kilátások vannak. Kiev, június 2. Tegnap este fejezték be a csendzavarók ellen megindított pert. A haditörvényszék Proborzevet, a zavargások főszervezőjét összes jogaitól megfosztása mellett 3 s fél évi, három főrészest 1 s fél évi fegyházra, nyolczat 2 havi fogságra és négyet háromheti börtönre ítélt. Két vádlottat fölmentettek. Prága, junius 2. A Prager Abendblatt jelenti : A trónörökösi pár junius 8-án érkezik ide. Az utazás Schönbrunnból Prágába az inkognitó szigorú megőrzése mellett fog megtörténni. Fogadtatás sem Prágában sem a vasúti állomásokon nem lesz. Az ünnepi programm szerint szerdán kivilágítás lesz, csütörtökön a hatóságok és testületek, pénteken az ajándékokat átnyújtó küldöttségek fognak tisztelegni; aznap díszelőadás lesz a német színházban, szombaton pedig a cseh színházban; vasárnap a lövészek egylete rendez ünnepélyt. Berlin, június 2. A birodalmi gyűlés a 41-ik §-ig elintézte és elfogadta a munkásoknak balesetek ellen való biztosításáról szóló törvényjavaslatot, megegyezőleg a bizottság indítványaival és azután július 9 ig elhalasztotta üléseit. Berlin, jun. 2. A Grauden várában eszközölt lövési kísérletek alkalmával egy gránátlöveg szétrobbant. A szétpattanó darabok három századost, egy altisztet és egy tüzérkatonát megöltek, egy ezredest, két tüzérkatonát és egy a polgári osztályhoz tartozó mérnököt megsebesítettek. Madrid, jun. 1. A minisztertanács foglalkozott a képviselői kamara számára megejtendő új választások kérdésével; a választások augusztus havában, a kortes megnyitása szept. havában fognak végbe menni. A kormány a szenátust is reformálni és a szenátorok számát szaporítani szándékszik. Krakó, junius 2. (Er. távirat.) A Kurier Varsavszki jelenti: Viaziemszki herczeg, a sajtóhatóság igazgatója a pétervári lapok szerkesztőinek kijelenti, hogy a belügyminiszter az eddigi repressiv rendszer helyett jobbnak látja a serkesztőket a kormány pártolása czéljából értesítésekkel ellátni. A Vick Vilno szerint egy egyént elfogtak, mivel a birtokos osztály ellen izgató, hektográffal sokszorosított proklamácziókat terjesztett. A vilnai vidéken rablók garázdálkodnak. Budna, junius 2. (Er. távirat.) Dervis basa Gusínjéhez közeledik és legközelebb Skutariba váratik. Miután néhány törzs a tized fizetését megtagadta, Skutari kormányzója Osman basa Konstantinápolyba azt a kérdést tette, hogy a behajtást erőszakolja-e. Montenegróból fegyverkezéseket jelentenek. LEGÚJABB. Emlékezhetnek olvasóink, hogy a kassai úri Casinóból, mely — úgy látszik — a legszemenszedettebb szolgákból áll, kitiltották az Abauj-Kassai Közlönyt Hedry Bódog azon czikke miatt, melyért az esküdtszék egyhangúlag fölmentette. A független polgárok legnagyobb része tiltakozott e pimasz határozat ellen, s ezek közt volt Bolla Mihály mérnök is, aki szerencsétlenségére egyúttal tartalékos cs. kir. hadnagy is. S Kassán ismétlődött a Hoitsy esete. Bolla Mihályt azért, mert ez ildomtalan, komisz eljárás ellen, szavával és a Casinóból való kilépésével, tiltakozott, megfosztották tiszti rangjától. E dologra még visszatérünk s ezúttal csak a becsületbírósági ítélet szó szerinti fordítását közöljük az Abauj-Kassai közlöny után, amint következik: „Cs. kir. XV. gyalog-hadtest. Főtisztek és hadapródok becsületbirósága. Határozat : A kassai XV. gyalog hadtest által a főtisztek és hadapródok számára felállított becsületbiróság egyhangúlag elhatározta : Bolla Mihály, a Lipót főherczegről nevezett 2-dik számú műszaki (genie-) ezred tartalékos hadnagya, az ellene indított becsületbírósági vizsgálat alapján oly érzület tanúsítása miatt (Bethätigung einer Gesinnung), mely a tiszti becsület fogalmaival a legmerevebb ellentétben áll, és mely abban nyilvánult, hogy egy ujságczikket irt alá, mely egy, a cs. kir. hadsereg durva bántalmazása miatt a kassai társalgási egyletből kitiltott lapnak megtartását követelte, tiszti rangjától megfosztatik. Kassán, 1881. évi május 25. Kronfuss József, s. k., főhadnagy, Weszelovszky Károly s. k., főhadnagy, Goldschmidt János s. k. őrnagy, Overbeck Sándor s. k., százados, Weikard Frigyes s. k., alezredes mint elnök. Minthogy a fenti határozat egyhangúlag hozatott, a becsületbirósági eljárás 19. §-a 8-ik kikezdése értelmében azonnal érvénybe lép. Kassán, 1881. május 25-én Weihard Frigyes s. k., alezredes, a becsületbíróság elnöke.“