Függetlenség, 1881. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)
1881-08-04 / 213. szám
Budapest, 1881. Valóban nincs szó, a mely a tényhez méltó erélylyel sújthatná a muszka konzult felelős kormányzatunk hivatalos közegévé avató rendszere példátlan visszaélését. Bezzeg a kormányelnök hazafiságát, Tisza Kálmán, erélyességét, a miniszterelnök önállóságát kürtölgető, s minden léha szavára ujongó lapok hallgatnak most. A személyes szabadság, az államfenség, a kormányzati függetlenség ily leplezetlen megsértése alkalmából nincs egy árva „apróságuk“ vagy „rovásuk“. Nekik csak akkor perczeg a tolluk, amikor a sepsi-szentgyörgyi szógymnasztikára kell hasábrengető üvöltésbe kitörniük. A sajtó legszentebb hivatásai azok a nagy czélok, amelyek elnyomás esetén védszárnyat adnak az üldözöttnek, önkény esetén harczra kelnek a szabadság nevében, nemzeti érdeksértés esetén síkra kelnek a becsület erejével: mind e nagy czélok elenyésznek szemeik előtt, mint köd és pára, mert nem a kötelesség, de a szolgaság az ő parancsolójuk. Nem Niemijovszkyról a nihilistáról, s nem Tisza Kálmánról a hatalom képviselőjéről van itt szó. Niemijovszky lehet nihilista is, lehet szédelgő is. De az elv, amelynek megsértéséről szó van, akár nihilista, akár szédelgő a tárgya, sokkal erősebben markol állami és kormányzati fenségünk testébe, hogy sem át lehetne fölötte surranni, s egy napi esemény agyonhallgatásának taktikájával elfeledtetni. Az ördögbe is ott a körül forog a dolog, hogy a muszka konzul helyettesíti Tisza Kálmánt hatósági jogkörében, és Tisza Kálmán úgy szerepel, mint a muszka politikai és policziai rendszer egyik gyűrűje, mint kéme, mint rendőre. Emlékezzenek csak vissza azokra az elmúlt időkre, amikor a megyék és a rendek zöld asztalánál vihart keltett a reakeziónak ama föllépése, a melylyel az Oroszországból menekülteket áttolonczoltatta a határon. Még az a reakezió se az orosz konzult bizta meg a vallatással; — abban is volt annyi jogérzék az állam hatalomkörének függetlensége iránt, hogy maguk voltak a kémek, vallatok és fogdmegek. Tisza Kálmán azonban nemcsak fogdmegje a muszkának, ő nemcsak különbséget nem ismer politikai bűnös és nem bűnös között, amit Magyarországon Werbőczy óta mindig ismertek, ő tovább megy, ő hivatalát és e hivatalban a hivatalos állást engedi át az idegen ügyvivőnek, mintha ez volna a magyar felelős kormánynak a magyar törvényekre esküdött tagja és Tisza semmi más, mint a czárnak hódoló zsandárja. Képtelenül bolond és bolondul képtelen helyzet, de megvan, úgy van, mert tényen, az orosz konzul inquiráló, kiadatással és Szibériával fenyegetődző tényén alapszik. Esz elitéli, jogérzék megtámadja, becsület tiltakozik e tény ellen. Magyarországon mi még uralni is, csak magyart kívánunk, s nem tudtuk, hogy Tiszában a magyarral a muszkát is uraljuk.* A muszka konzul által rendőri fedezet mellett csinált muszkaszabású nihilista-fogás ügyében Niemijovszky védőjétől Kovács Gyula úrtól kaptuk a következő levelet. Levél a „Függetlenség“ szerkesztőjéhez. Niemijovszky ügyében lapja mai száma leleplezéseket közöl. Ezen leleplezések során az én személyem is említtetik. Nehogy ez félreértésekre adjon alkalmat, engedje meg, hogy lapjában kijelenthessem, miszerint eljárásomról csak megbízóm, Niemisovszky pártfogóját értesítettem. Végül még ami az én eljárásomat illeti, meg kell jegyeznem, hogy a belügyminisztériumnál Jekelfalussy miniszteri tanácsos úrral személyesen nem beszéltem. Szabadjon hinnem, hogy ezen ügyvédi működésemet érdeklő ügyben jelen soraimat közölni fogja. Budapest, 1881. aug. 3-án. Tiszteletteli egész történet valószínűtlen volt; nem is igen törődtem tovább vele. Egyszerre csak gyorsan lő velem szembe a városi rendőrbiztos P. J. s sokat jelentő arczmozdulattal súgott valamit fülembe; megint a nihilistáról szóló rege volt. Midőn elbeszélését skeptikus mosollyal hallgattam, meghívott, hogy személyesen hallgassam ki a „nihilistát“. Köszönettel fogadtam az ajánlatot. A városház udvara rendkívül népes volt. Akinek csak szabad ideje volt, ide jött, hogy része legyen a nap eseményében. Kiváncsiak százai, köztök szép szemek, tekintgettek egy ajtóra, amely mögött a csinos, barna fürtű orosz fogoly volt. Midőn beléptem, fölemelkedett ültéből. Fiatal ember volt kiválóan intelligens vonásokkal. Barna fürtök lógtak le homlokára, bús kifejezés ült sápadt arczán. Foszlott téli kabát fedte reszkető tagjait. „Meguntam az életet — válaszolt egy neve iránt tett kérdésemre, — hét nap óta nem ettem semmit. Eső, szél, és hideg voltak útitársaim ; magam akartam magamat följelenteni az itteni városi kapitányságnál, azonban útközben elfogtak. Nem volt semmi igazolványom — ám pardon! Ön uram azt kérdezte hogy falnak ? Nevem Nimosevics Lajos, Moszkvából való vagyok ; könyörüljön rajtam uram, kérem adjon valamit ennem.“ — E pillanatban jött a hajdú kezében párolgó leveses tállal, hússal és főzelékkel ; azután a közönség adományait hozták be neki : szivarokat, és bort. Miután a korgó gyomor ki volt elégítve, elérkezettnek láttam az időt specziális kérdéseket intézni Nimosevicshez. Csodálatraméltó egykedvűséggel beszélte ekkor el nekünk, hogy Moszkvában az egyetemen járt és a bölcsészet hallgatója volt. Mint tagja a nihilista szövetségnek több társával, szintén nihilistákkal értelmi részt vett a II. Sándor czár ellen készített vasúti merényletben. A merénylet felsülése után hatvan társával együtt elfogták. Rövid kihallgatás után száműzetésre ítélték Szibériába. Út közben azonban sikerült neki más két elítélttel megszöknie. Ausztriának irányozták útjukat. A határon elváltak egymástól, hogy gyanút ne keltsenek. Ő Magyarországra jött. Nyolcz hónapja — folytatá fájdalmas hangon — hogy Magyarország földjén, a legnagyobb nélkülözéseknek kitéve, kószál. Hogy a rendőrség kezébe ne kerüljön, mindenféle ürügy alatt koldult, nyáron az éjjeleket a szabadban, amióta pedig hidegebb van, pajtákban és korcsmákban tölté. Most már megunta az életmódot. Történjék vele, ami történni akar. Megjegyzésemre, hogy az esetben, ha Oroszországnak kiadják, biztos halálnak néz elébe, komoran nézett maga elé, majd fürtjeit lesimítva homlokáról, mondá : „Eh uram ! még szép napok is jöhetnek.“ Ezután kimerítőleg beszélte el a vasúti merénylet egyes részleteit ; elmondta, hogy Hartmannt a merénylet jól ismeri. Keresztkérdéseimre tisztán és határozottan felelt. Miután még a moszkvai egyetemről kérdezősködtem részletesebben, és ő nekem kimerítő felvilágosításokkal szolgált, elhagytam a fogolyt, meggyőződve arról, hogy most az egyszer igazi nihilistát inter wiewoltam — vagy egy kitanult szédelgőt. Három nappal később a rendőrségre mentem, hogy megtudakozzam, mi történt „az orosszal“. A rendőrségi tisztviselő, aki a tolonczozás ügyével van megbízva, önérzettel felelt : — „Nem tudtam magam eltökélni, hogy e szabadsághőst Oroszországnak kiadjam, hanem Visontán át Ausztriába tolonczoztattam“. — „Hová ? Ausztriába ?“ kérdeztem elcsodálkozva. — „Hát Varsóba, Ausztriába“ volt a felelet. És a midőn az osztrák-magyar monarchia e birtoknagyobbítása felett csodálkozásomat egy mosollyal fejeztem ki, a tisztviselő rész néven vette azt, elővett egy kékkötésü könyvet és felindulva szólt : — „Nem hiszed ? Azt gondolod talán, hogy kiadtam, ne olvasd hát !“ A gyöngyösi rendőrség kék könyvében tisztán volt olvasható : „96. sz. Nimosevics Lajos. Varsóba Visontán át.“ E famózus „ki nem adatás“ a szegény gyöngyösi rendőrtisztviselő fejére egész özönét zúdította a „belügyminiszteri rendeleteknek.“ Mert amint Nimojevics Lajos a budapesti városligetben öngyilkossági kísérletet tett, s később a Rókus kórházból felgyógyulva elbocsáttatott és kihallgattatott, gyöngyösi elfogatása és „ki nem adatása“ is szóba került, amely annyiban nem sikerült, hogy Nimojevics ur Kápolnán kísérőitől megugrott és a szabadságért lelkesülő gyöngyösi rendőrtisztviselő jótékonysága igy kárba veszett. Mikor néhány nap előtt a „Függetlenség“-ben a panaszt olvastam, a mely tiltakozás volt Nimojevics Lajosnak, mint politikai fogolynak Oroszország részére való kiadatása ellen, eszembe jutott az elfogott nihilista , a ki nem adatási történet. osztályokban terjesztessék , kora ifjúságában szoktattassék az ifjúság az olvasáshoz. Köszönetet szavaz a miniszternek és az egyházmegyei főhatóságoknak ez érdemben nyilvánított érdeklődésükért. Végül javasolja, hogy az eddig létező könyvtárak szaporittassanak s újak állíttassanak fel. A bizottság a Csathó javaslatát általában elfogadta s nézeteit magáévá tette. Ezzel ez ülés véget ért. Folytatása holnap d. e. 9 órakor. Itt megemlítjük, hogy Weisz B. Ferencz kir. tanácsos az előkészítő bizottság tagjainak tiszteletére szombaton nagy ebédet ad. Dr. K 0 v á t s Gyula. Midőn közöljük e levelet, nem hallgathatjuk el, hogy e sorok által a „nihilista“ Niemijovszky védője, dr. Kovács Gyula ur, mint e részben egyik legilletékesebb személy által látjuk, a Jekelfalussy személyét közvetlenül illető dolog kivételével, megerősitve a „hivatalos titok“ tárgyát képező rendőri eljárást. * A rendőri fogságban tartott és a muszka konzul közbenjárásával, sőt annak egyenes vizsgáló bírói szereplésével zaklatott Niemijovszky ügye, a lapunkban tett leleplezések folytán, mindenféle felkeltő az érdeklődést. Ez érdeklődés sorsának oly előzetes viszontagságairól is föllebenti a fátyolt, amelyek a nagyközönség előtt ismeretlenek voltak, de annál jobban ismerték azokat a belügyminisztérium rendőri osztályában, így a „N. P. J.“ közöl egy gyöngyösi levelet, amely láthatólag a pikantéria tetszetős irályában megforgatva, adja elő Niemijovszkynak, akit a levél következetesen Nimosevicsnek mond, a gyöngyösi tolonczosztályban átélt történetét. E levél, amint egy részt, ha adatai a részletekben is megbízhatók, érdekes világot vet a mi külföldi politikai bűnösökkel szemben követett rendezetlen állapotainkra, rendőrségi és tolonczozási viszonyainkra, úgy másrészt gyöngyösi forrással adja tudtunkra, hogy a belügyminisztériumban értesülve voltak Niemijovszkynak gyöngyösi sorsáról is, bár Kovács Gyula ügyvéd előtt kereken tagadták. Maga a gyöngyösi levél egész terjedelmében így hangzik: JSiemijovszky nihilista, mint toloncz. Múlt évi őszkor történt, hogy egy borús esős napon az itteni rendőrök egy rongyolt ruhájú emberi alakot kiűztek. Asszonyok és gyerekek csapata lármázva követte a menetet. Egyike volt ez ama szomorú meneteknek a városházára, aminek szokásban vannak, amikor közbiztonságunknak hajdúkból konstablerekké előléptetett őrei jó fogást csinálnak. Nos, ez most jó fogás volt. Villámgyorsan terjedt el a kis városban a hír, hogy egy nihilista, mégpedig a veszélyesebb jellegűek közül rendőri fogságban néz elé szomorú sorsának. Elöttem az Az országos tanítógyülés. — Ötödik nap. — Az előkészítő bizottság mai folytatólagos ülésén Orbán Ferencz előadta, hogy a tegnapi gyűlésben tárgyalt Gyöngyössy-féle indítvány elvetésének indokául a lapok csak azt említették, hogy a kérdéses indítvány tárgyalása nem tartozik a bizottság hatáskörébe szóló utólagosan még kimondatni kívánja azt is, hogy az indítvány elvettetett azért is, mert a többség nem osztotta az abban kifejezett eszméket és mert a Néptanítók Lapjában nem úgy fordulnak elő a neheztelt passusok. Orbánnak e javaslata elfogadtatott s a megjegyzés jegyzőkönyvbe vétetett. Göbel János a tanítóegyletek kérdésében letárgyalt javaslat előadója még némi javítást óhajtana tenni javaslatán, s azért azt kiadatni kéri. A bizottság szóló ez óhajtásának eleget tett s a letárgyalt munkálatot pótjavaslat-tétel végett Gőbelnek kiadta. Békey Imre elnök , tekintettel az országos tanítógyűlés nagy horderejére, indítványozza, hogy a magas kormány keressék föl, hogy a megnyitáson képviseltesse magát; hasonló czélból megkeresendő volna a főváros közönsége is. A bizottság egyhangúlag elfogadta ez indítványt s Gőbel János vezetése alatt küldötte ki a kormány és a fővárosnál átadni a meghívást. Egyúttal kimondatott, hogy az egyházak, felekezetek, testületek s átalában a tanügyet érdeklődők is tisztelettel meghivatnak a lapok utján, vendégekül megjelenni. Ezek után folytattatott az orsz. tanítógyűlés szervezősére vonatkozó Lakits-féle munkálat tárgyalása, mely némi módosításokkal elfogadtatott. Ennek jelenti, hogy eddig 8 munkálat adatott be a nagygyűlés tárgyainak előadói által. A munkálatok közül az „iskolai- és népkönyvtárak“ kérdése vetetett föl most a tárgyalás alapjául. Az elnöki széket, Békey eltávozván, Gőbel alelnök foglalja el. Csathó Alajos előadó által beterjesztett javaslat 12. §-ból áll, melyben Csató kimondatni óhajtja, hogy iskolai és népkönyvtárak felállítását szükségesnek tartja a bizottság, továbbá ajánlja, hogy az eszme már az első FÜGGETLENSÉG. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — Meghívás. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsának határozata szerint, az idei gépkiállítással egybekötött budapesti Vili. nemzetközi gabona- 68 magvásár f. ö. szeptember hó 1-ső napján fog megtartatni. E gabna és magvásárban résztvenni óhajtókkal a következő határozatokat közli a bizottság : a) A budapesti VIII. nemzetközi gabona- és magvásár az „Uj világ“ kerti helyiségeiben (a Tükör-féle töltésen) f. ó. szeptember hó 1-én reggeli 8 órakor csengetési jel mellett fog megnyittatni, és ugyan ily jeladás által délután 5 órakor bezáratni, b) Belépti jegyek augusztus hó 30-áig délelőtt 1 frtnyi d?f mellett, a tőzsde titkári hivatalában válthatók, és a gabonavásár napján csakis a gabonavásári pénztárnál kaphatók, e) Külön helyek, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi díj előleges lefizetése mellett kaphatók. Akik oly helyekre számot tartanak, szíveskedjenek legkésőbb folyó évi augusztus hó 20 áig a tőzsde titkári hivatalában eziránt nyilatkozni, minthogy külön helyek csakis korlátolt számban állnak rendelkezésre, d) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására, külön magy. kir. távírda és postahivatal fog felállittatni. A gabonavásárt látogatói felkéretnek, hogy a hozzájuk intézendő sürgönyöket és leveleket, lehető leggyorsabb kézbesithetése végett, „Budapest gabonavásár“ (Budapest, Saatmarkt) jelzés mellett czímeztessék. e) A tőzsdei titkári hivatal ezen napon a gabonavásáron és irodát nyit, ahol a látogatók szüséges felvilágosításokat készséggel nyernek és fuvartariffák is kaphatók lesznek. A vásáron, a t. látogatók használatára, egy telephen is fog felállíttatni. f) A gabnavásár gépkiállítással, továbbá a malom- éa szeszipar szakmába vágó szerek kiállításával lesz egybekötve. Ezen kiállításhoz a bejelentések a szükségelt tér terjedelme kijelölése mellett legkésőbb f. é. augusztus 25-éig a tőzsde titkári hivatalához intézendők. Minden kiállító 10 frtnyi díjat tartozik e helyért fizetni. g) A cs. kir. dunagőzhajózási társulat személyszállító hajóin úgyszintén az üszög-mohácsi vaspályán a gabonavásárt látogató t. közönség számára, az ide- és visszautazásra 331/s °/C-nyi menetdíj leszállítást engedélyezett, mely kedvezmény f. ó. augusztus hó 2- ától bezárólag szeptember hó 6-áig érvényes. Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látogatók, kik ezen utazási kedvezményben részesülni kívánnak, hogy idejében rendeljék meg a szükséges igazolványokat, amelyeket az 1 frtnyi belépti jegy előleges váltása ellenében (de nem utánvét mellett) a tőzsde titkári hivatala az illetőknek azonnal meg fog küldeni. A magyar úgyszintén az osztrák vaspályák ellenben a menetdíj leszállítását az idén megtagadták. — Az osztrák államvaspálya társulat folyó évi május hó 30-án tartotta Bécsben közgyűlését. A társulat múlt évi üzletéről és annak eredményéről kimerítő és könnyen áttekinthető jelentést terjesztett az elnök a közgyűlés elé, melyből kiemeljük a következőket: Az üzlet lendülete folytán a vasutak nyers bevétele 758,464 forint 85 krral szaporodott és bányáink, huzáink és uradalmaink tiszta jövedelme az előző év jövedelmét 466,653 frt 20 krral túlhaladta. A régi hálózat kamatozása és törlesztése, a forintot alnak számítva, az 1879. évi 12.909,982 forint 64 krral szemben 13.246,894 forint 8 krt vett volna igénybe. A kevésbé kedvező érték viszonyok folytán a kiadások forint bank értékben az 1879. évi 15.033,621 frt 10 krral szemben 15.534,579 frt 20 krt tettek, úgy hogy az ebből eredő árfolyamszerü vesztesség, mely 1879. évben 2.123,638 forint 46 kr., azaz 16,45 °/C volt, 1880. évben 2.263,802 forint 56 krra, azaz 17-27 °/C-ra emelkedett. A brünn-rossitzi vasút márkákban fizetendő papirjainak katamatozása és törlesztése al pari 115,740 frtot tett volna; az ebből eredő árfolyamszerü vesztesség 18,357 frt 43 frt, azaz 15,86 ° C-ot ért el. A magyar leszámítoló- és váltóbank igazgató testülete, amint már jelentettük, külön szervezőbizottságot küldött ki, mely elsősorban azzal foglalkozik, hogy a közraktár üzletet tökéletesen szervezze, hogy az üzlet a közraktáraknak és az elevátoroknak a fővárostól való átvételének megtörténtével azonnal megindíthassák, miután a négy közraktárépület, a miniszterelnök f. évi október 1-én a közforgalomnak átadandók lesznek. Ekkor fog ezen osztály részére igazgató is kineveztetni. Beck Miksa és Holl Frigyes eddigi igazgatók, amint lapunknak jelentik, az igazgatótestület által igazgatókként meghagyattak eddigi hatásköreikben. — Bizonyos egyes agendákra nézve ezenkívül később még egy végrehajtó bizottság is fog választatni. — Az áruforgalmi statisztika roppant halmaz adatainak rendszeres összeállítása, mint kezdet, nagy dolgot adott az illető hivatalnak, de a munka már annyira haladt, hogy az első (május) hó adatai, pár hét múlva áttekinthető alakba lesznek foglalva. Az összeállításnál úgy a kivitt, mint behozott tárgyakra nézve külön főrovatokat nyertek Ausztria és más olyan államok, amelyekkel nagyobb forgalmunk van s azután a nomenclaturák szerint alrovatokba foglaltatott, a forgalmi czikkek különféleségéhez képest, azoknak s értékeiknek kimutatása. — Ezen első hónap adatainak összeállítása, magára a hivatalra nézve is ugyszólva gyakorlatot képezvén, a munkakörben is folytonosan tétetnek rajta, a szerzett tapasztalatok szerint czélszerű újabb és újabb változtatások, ezért a tulajdonképeni hivatalos használatra szolgáló pontosabb kimutatások csak azok lesznek, amelyek június havától kezdődnek. A májusra vonatkozólag eddig összeállított adatokból ítélve, évi kivitelünk értéke mintegy 300 millióért lehet, mert az azon havi kimutatás már eddig is mintegy 21 milliót tüntet elő, pedig még mindig érkeznek kiegészítések s pl. a postai küldemények is még hiányoznak, úgy, hogy ezen, különben sem legélénkebb forgalmú hónapban is körülbelül 25 millióra lehet tenni. — A behozatalra vonatkozó eredményt még ennyire sem ismerjük, de nagyobb értéket képviselhet. , tengeri 1882. május—júniusra élénk, elkelt 20,000 mm. 6.62—6.70 frton. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza tiszavidéki új 100 mm. 79.8 kis 12.65, 200 mm. 79.7 kis 12.55, 200 mm. 78.5 kis 12.40, 200 mm. 79.5 kis 12.55, 200 mm. 78.5 kis 12.40, 100 mm. 78 kis 12.45, 100 mm. 78 kis 12.40, 100 mm. 78 kis 12.45, 100 mm. 78 kis 12.40, 100 mm. 76.6 kis 12.40, 100 mm. 77 kis 12.35, 100 mm. 76.5 kis 12.25, 100 mm. 75 kis 12.10, 100 mm. 74.6 kis 12.—, fehérvári 400 mm. 78 kis 12.30, 300 mm. 78 kis 12.E0, 200 mm. 75.5 kis 11.80, pestvidéki 100 mm. 79 kis és 100 mm. 78 kis 12.20, 200 mm. 76 kis, 11.50, bánáti 200 mm. 76.5 kis 12.15, 100 mm. 76.5 kis 12.25, felsővidéki 100 mm. 78 kis 12.45, északm. 100 mm. 76.8 kis 11.50, pancsovai 750 mm. 72.2 kis 10 frt 30 kr. Rozs 500 mm. 8.60 p., 200 mm. 8.65 p. Zab 209 mm. 6.90 p., 200 mm. 6.80 p. Határidőüzlet: Szokványbuza őszre 11.57 —11.60, tavaszra 11.95—12.—. Zab őszre 6.27—6.30. Tengeri julius—augusztusra 1(1882.) 6.65—6.70. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 13.25 pénz IS8/» áru. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Ma különösen szilárd napunk volt, és a mi legjelentékenyebb az, hogy az áremelkedés tulajdonképen a magyar járadékokkal kezdődött. Magyar 6%-os aranyjáradék 117.75. Új 4%-os aranyjáradék 91.77. Papírjáradék 90.35. Osztrák hitelrészvények 368.60 és 370.80 per medio. A déli tőzsdén az áremelkedés folytatódott. — Magyar 6%-os aranyjáradék 117.80. Új 4%-os aranyjáradék 91.87-ig. Papirjáradék 91.40. Vasúti kölcsön 134.75. Osztrák hitelrészvények 368.30—368.60 (370.90 per 5. aug.) Magyar hitelrészvények 362.25—361.75. Leszámítoló bank 165 -163.80 bágyadt. Anglo bank 157.80. Unic bank 147.75. Osztrák államvaspálya 356.50. Közúti vaspálya 443.50—442 — 440 szintén olcsóbb. Kassa-oderbergi vasút 153.50. Arany kevéssé drágább. Napol.aj. 9.31. Általában az egész vonalon a legderültebb hangulat uralkodik, sőt a javulás még mindig emeltebb árakra bizton váratik. Hivatalos leszámítoló árfolyamok : Magyar aranyl. 117.75, magyar ált. hitelbank 362.—, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 164.—, m. földhitelintézeti részv. —.—, magyar jelzálogbank részv. —.—, osztrák hitelrészvény 369. — , angol-osztrák bank —.— Unicbank —.—, tiszai és szegedi kölcsön 115.—, magyar papirjáradék 91.40. Pénznemek : Magyar királyi arany 5.56—5.58, Reczés arany 5.54—5.56, Osztr.magy. 8 frtos arany 9.30‘/a—9.3120 frankos arany 9.30‘/a 9.30*/2, Török arany lira-----9.29 O.-ia. ezüst 100.——100.10, Német birodalmi bankjegy 100 b. m. 57.30—57.35. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Augusztus 3. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv ugyan korlátoltabb volt, de hangulat szilárd, a forgalom 6000 mm., az ár változatlan tartott. Búza csendes, változatlan. Egyéb gabonanemüekből zab, árpa hiányzik, 15—20 krral drágább, tengeri szilárd. — Határidőre búza őszre elkelt 5000 mm. 11.55 frton, búza tavaszra 5000 mm. 12 frton. Bánáti A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, aug. 3. Búza tavaszra 11.87—11.90, máj.— júniusra —.— —.—, őszre 11.47—11.50; rozs magyar 9.10—9.50 ; zab őszre 7.40—7.42, táv. 7.70—7.72, üzleti áru 8.75—8.85; tengeri julius—aug.-ra 6.57—6.60, aug.szeptemberre 6.85—6.90, kész áru 6.85-7.— ; repczeolaj kész áru 33.50—33.75, szeptember—deczemberre 32.75—33.— ; szesz kész áru 35.75—36.—, Bécs, aug. 3. (Osztrák értékek zárlatra.) Hitelrészvény 368.75, Lombard 130.50, Aranyjáradék 94.25, London 117.35, Galicziai 329.50, 1864-es 175.75, 1860-as 132.—, Frankfurt, —, Nemzeti bank 837.—, Angolosztrák 158.10, Államvasut 357., Napoleond’or 93.15, Járadék 78.02, Hitelsorsjegy 183.25, Porosz pénztári utalvány 57.32, Cs. arany 5.53, Török sorsjegy 28.75, Ezüst járadék 78.80. — A mai időjárás áttekintése : Európában: A nagy légnyomás (768—770) a kontinens északnyugati felében, a depresszió (758 -760) a Balkán félszigeten van. Németországban bizonytalan változó irányú, gyenge szeleknél az idő derült, meleg. — Hazánkban: Többnyire északnyugati és északi erősbödött, helyenkint viharos szelek mellett a hőmérséklet alább szállt. Az idő felhős-borús, napos derülttel változó. Helyi esők gyéren voltak, égi háborúval Zágrábban. — Jóslat : Általában véve derült meleg nappalokra felhős-borus, hűvösebb éjjelek várhatók, erős szelek, helyenkint esők és zivatarok mellett. TÁVIRAT: A király utalása. Salzburg, aug. 3. (Er. táv.) A király ma reggel fél négykor megérkezett. Miután a hivatalos fogadás elmaradását kívánta, a királyt csak Thun gróf helytartó és Biebl polgármester fogadta. A király üdvözölte őket az udvari kocsiból való kilépéskor és sajnálatát fejezte ki, hogy éjjeli nyugalmukat zavarta. Ezután beült az ott váró udvari fogatba és a palotába hajtatott. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) Reggel hat órakor a gyakorló téren az itteni helyőrség szemléje tartatott meg. Ekkor már nagy néptömeg gyűlt össze. A király pont hat órakor érkezett meg Philippovics és Vécsey tábornokok kíséretében. A csapatok először zászlóaljanként azután a király rendeletére taktikailag vonultak fel. A szemle teljes két óráig tartott. Ennek bevégeztével a király előlépteté a tiszteket és beszédet tartott hozzájuk, megelégedését nyilvánítva ki a csapatok magatartása fölött. Ezután a nép lelkes éljenzése közt haza hajtatott. A délelőtt folyamán a király, a papság, a tisztikar, a helytartóság, a községek és egyéb polgári hatóságok küldöttségeit fogadta. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) Rudolf trónörökös, ki királyi atyja üdvözlésére fél hatkor érkezett meg, a királyt a szemléhez kikisérte, ezután pedig visszatért Hellbrunnba. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) A király a fogadások bevégeztével nyitott kocsiban Hellbrunnba ment fiának és menyének látogatására. Moszkva, aug. 3. A czár Nisni-Novgorodban csapatszemlét tartott, azután családjával Jurjevetzba, a kostromai kormányzóságba utazott, ahol egy küldöttség kenyérrel és sóval fogadta London, aug. 3. A törvényszék Mac-Grath és Mac-Kevitk izlandiakat, kik junius 10-én a levegőbe akarták röpiteni a liverpooli városházát, az előbbi életfogytiglani, az utóbbit 15 évi kényszermunkára ítélte el. Órán, aug. 3. Hatvan hazatért spanyol, mert munkát nem kaphattak, Spanyolországból ismét ide visszatértek. — Bu-Ameria hat spanyolt, kik váltságdíjat fizettek, szabadon bocsátott. London, aug. 3. A felsőház második olvasásban, szavazás nélkül, elfogadta az írországi földtörvényt. London, aug. 3. (Er. távirat.) Hírlik, hogy Illinois államban Peoriában bizonyos Mr. Crowe-t, állítólag a liverpooli pokolgépek készítőjét, elfogták. A féniek nyelve mindig zabolátlanabb lesz; dicsekedve mondogatják, hogy augusztus hónap elteltével egyetlen angol hajó sem lesz előttük biztos. Páris, aug. 3. Florenczből érkezett hir szerint, Rómában nagy feltűnést keltett Guibert bibornok érsek azon levelének heves tartalma, melyet a párisi klérushoz intézett. Téves az a hir, hogy az olasz kormány felhívta a franczia kabinet figyelmét erre a levélre; azt hiszik, hogy első sorban a franczia kormányt érdekli a levél és hogy ez ügyben már kérdőre is vonta volna Guibert érseket. Olyan személyiségek, kik a Vatikánnal sűrűen érintkeznek, fél Augusztus ’f vannak hatalmazva annak kijelentésére, hogy a pápa rosszalja mindazon fáradozásokat, melyek oda irányozzák, hogy Olaszország vagy Francziaország klérusát a politikai harczokba sodorják. London, aug. 3. A Reuter ügynökségnek tegnapi kelettel, azt jelezik Praetoriából, hogy a boérekkel kötött szerződést még nem írták alá , az angol kormány ratifikácziója se érkezett még meg. A benszülöttek vezérei ma gyűlést tartottak, melyen a királyi bizottság tagjai és a boérek képviselői is részt vettek. Az angol biztos előadta kormányának Transvaalországra vonatkozó szándékait. A benszülöttek közül többen kinyilatkoztatták, hogy Transvaalország nem a boéreké; ők tehát nem vetik magukat alá a boérek uralmának, sőt szükség esetén szívós ellenállást fognak kifejteni. Madrid, aug. 3. A minisztertanács elhatározta, hogy a vatikán jegyzékére azt fogja válaszolni, hogy Spanyolország sajnálkozik a Rómában előfordult események fölött, azonban nemzetközi kötelessége tiltja azt, hogy Olaszország belügyeibe avatkozzék. Bukarest, aug. 3. (Ered. táv.) A „Monitorul“ közli a külügyminiszternek engedélyezett hitelről szóló törvényt, a Janinában és Bisoliában felállítandó konsulatusok költségeinek fedezésére. London, aug. 3. (Er. távirat.) A Bradlaugh meeting a Trafalgar Square-n nyugodtan folyt le. Bradlaugh nyugodtan beszélt és a jelen volt tizenötezer embernek csak nagyon kis része követelte, hogy erőszakosan hatoljanak be a parlamenti épületbe, azonban a rendőrség ezeket is csendre kényszerítette. A parlamentben ma minden előkészületet megtettek, hogy Bradlaughnak j előre jelentett bejövetelét megakadályozzák. Ő maga fog jönni és minden valószínűség szerint elfogják. London, aug. 3. (Er. távirat.) Az orvosok és gyógyszerészek nemzetközi kongresszusa igen sikerült és nagy eredményeket mutat föl. Rendkívül sokan látogatják üléseiket és a leghíresebb nevek képviselve vannak. Az angol orvosok által rendezett fogadtatás meglepően nagyszerű volt. London, aug. 3. (Alsóház.) Gladstone jelenti, hogy a boérekkel kötött egyezséget még nem írták alá, a boérek vezetői azonban az aláírás végett már útban vannak. Labouchére jelenti, hogy Bradlaught erőszakkal távolították el a házból, ő tehát azt indítványozza, mondja ki a ház, hogy a ház hivatalnokai túlmentek meghatalmazásuk határán és megsértették a képviselők szabadalmait. Az elnök kijelenti, hogy a hivatalnokok csak az ő parancsát hajtották végre. Gladstone kormányelnök helyesli a speaker eljárását és ennélfogva Labouchére indítványát ellenzi. Northcote szintén pártolja az elnök cselekedét. Többet kijelentik, hogy ámbár helyeslik az elnök eljárását, mégsem szavazhatnak az indítvány ellen, mert nem akarják közvetve a ház magatartását helyeselni. Holland napirendet indítványoz, mely helyesli a speaker és a hivatalnokok eljárását. — A ház 191 szavazattal 7 ellenében elvetette Labouchére indítványát Számos radikális képviselő nem szavazott és eltávozott a teremből. Holland indítványát sazavzás nélkül elfogadták. — A parlamenti palota bejáratai előtt katonák állnak. — A parlamenti tér rácsozatának kapui be vannak zárva; kívül ezrekre menő néptömeg áll, mely élénk kiáltásokkal fogadta Bradlaught. LEGÚJABB. Lapunk zártakor Nagy-Becskerekről a következő táviratot vettük : „Három tiszt lakásom előtt fölfegyverkezve jár s ha csak véremben fetrengve nem akarom hirdetni a sajtószabadságot, fogságra vagyok kárhoztatva. A vizsgálat be van fejezve. A század ellen a legsúlyosabb vádak emeltettek, minek következtében a tisztek állása tarthatlan. Ma a birlapirói egyesület intervenczióját is kértem. Létmányi:“ Addig is, míg e tárgyra visszatérünk, kérjük Tisza Kálmánt, a főügyész urat, és különösen Edelsheim Gyulai ő exczellencziáját, hogy sajtópereljék Létmányit bármiért, bárhogyan, de épen az általuk oly nagyon védett katonai tisztikar becsülete érdekében, annak megóvása végett, azonnal, sürgősen intézkedjenek, táviratilag rendelkezzenek, hogy a Barthauffaire ne ismétlődjék, hogy egy ember, habár a tiszt urak nézete szerint bűnös is, úgy meg ne bosszultassék, mely újra csak a katonatiszti becsületet szennyezné be. Nem hivatkozunk arra, hogy mit irt és mit nem irt Létmányi, hanem hivatkozunk arra, hogy a tisztikar becsületének megvédése, annak tisztán tartása érdekében akadályozzák meg a botrányokat, az egész ország felingerlését. Ez kötelessége úgy Tisza Kálmánnak, mint Edelsheim Gyulainak. Ha a botrányt elhárították, ha a saját állásuk becsületére nem vigyázó katonatiszteknek megparancsolták, hogy legyenek nyugodtak és állítólagos sérelmeikért a törvényes úton keressenek igazságot, ám akkor pereljék, idézzék, czitálják Létmányit mindenféle illetékes és becsületbíróság elé, de hogy egy pár ember önmaga bíráskodjék, hogy egy pár katonatiszt úgy gyakorolja az önbíráskodást, hogy azt az oly nagyon védett portepée szeplőtlenségét újra bemocskolja, azt ne tűrjék. Még most csak egy hatalomszóval megakadályozhatják a botrányt. Azután járhatnak el tetszésük szerint akár a rendes, akár a becsületbíróság előtt. De e hatalomszónak azonnal, gyorsan, távirati uton meg kell adatni. Ezt nem egyedül Létmányi sorsa, ezt nem egyedül az önbíráskodás meg nem engedhetősége, hanem ezt a katonai tisztikar és így Edelsheim Gyulainak is becsülete kívánja, parancsolja.