Függetlenség, 1881. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)

1881-08-04 / 213. szám

Budapest, 1881. Valóban nincs szó, a mely a tényhez méltó erélylyel sújthatná a muszka konzult felelős kor­mányzatunk hivatalos közegévé avató rendszer­e példátlan visszaélését. Bezzeg a kormányelnök hazafiságát, Tisza Kálmán, erélyességét, a miniszterelnök önállóságát kürtölgető, s minden léha szavára ujongó lapok hallgatnak most. A személyes szabadság, az államfenség, a kormányzati függetlenség ily lep­lezetlen megsértése alkalmából nincs egy árva „apróságuk“ vagy „rovásuk“. Nekik csak akkor perczeg a tolluk, a­mikor a sepsi-szent­györgyi szógymnasztikára kell hasábrengető üvöltésbe kitörniük. A sajtó legszentebb hivatása­i azok a nagy czélok, a­melyek elnyomás esetén védszár­­nyat adnak az üldözöttnek, önkény esetén harczra kelnek a szabadság nevében, nemzeti érdeksértés esetén síkra kelnek a becsület erejével: mind e nagy czélok elenyésznek szemeik előtt, mint köd és pára, mert nem a kötelesség, de a szolgaság az ő parancsolójuk. Nem Niemijovszkyról a nihilistáról, s nem Tisza Kálmánról a hatalom képviselőjéről van itt szó. Niemijovszky lehet nihilista is, lehet szé­delgő is. De az elv, a­melynek megsértéséről szó van, akár nihilista, akár szédelgő a tárgya, sokkal erősebben markol állami és kormányzati fenségünk testébe, hogy sem át lehetne fölötte surranni, s egy napi esemény agyonhallgatásá­­nak taktikájával elfeledtetni. Az ördögbe is­ ott a körül forog a dolog, hogy a muszka konzul helyettesíti Tisza Kálmánt hatósági jogkörében, és Tisza Kálmán úgy szerepel, mint a muszka politikai és policziai rendszer egyik gyűrűje, mint kéme, mint rendőre. Emlékezzenek csak vissza azokra az elmúlt időkre, a­mikor a me­gyék és a rendek zöld asztalánál vihart keltett a reakeziónak ama föllépése, a melylyel az Orosz­országból menekülteket áttolonczoltatta a hatá­ron. Még az a reakezió se az orosz konzult bizta meg a vallatással; — abban is volt annyi jogér­zék az állam hatalomkörének függetlensége iránt, hogy maguk voltak a kémek, vallatok és fogdme­­gek. Tisza Kálmán azonban nemcsak fogdmegje a muszkának, ő nemcsak különbséget nem ismer politikai bűnös és nem bűnös között, a­mit Magyarországon Werbőczy óta mindig ismertek, ő tovább megy, ő hivatalát és e hivatalban a hivatalos állást engedi át az idegen ügyvivőnek, mintha ez volna a magyar felelős kormánynak a magyar törvényekre esküdött tagja és Tisza semmi más, mint a czárnak hódoló zsandárja. Képtelenül bolond és bolondul képtelen hely­zet, de meg­van, úgy van, mert tényen, az orosz konzul inquiráló, kiadatással és Szibériával fenye­­getődző tényén alapszik. Esz elitéli, jogérzék meg­támadja­, becsület tiltakozik e tény ellen. Magyar­­országon mi még uralni is, csak magyart kívá­nunk, s nem tudtuk, hogy Tiszában a magyar­ral a muszkát is uraljuk.* A muszka konzul által rendőri fedezet mel­lett csinált muszkaszabású nihilista-fogás ügyében Niemijovszky védőjétől Kovács Gyula úrtól kaptuk a következő levelet. Levél a „Függetlenség“ szer­kesztőjéhez. Niemijovszky ügyében lapja mai száma le­leplezéseket közöl. Ezen leleplezések során az én személyem is említtetik. Nehogy ez félreértésekre adjon alkalmat, engedje meg, hogy lapjában ki­jelen­thessem, miszerint eljárásomról csak megbí­zóm, Niemisovszky pártfogóját értesítettem. Vé­gül még a­mi az én eljárásomat illeti, meg kell jegyeznem, hogy a belügyminisztériumnál Je­­kelfalussy miniszteri tanácsos úrral személyesen nem beszéltem. Szabadjon hinnem, hogy ezen ügyvédi mű­ködésemet érdeklő ügyben jelen soraimat kö­zölni fogja. Budapest, 1881. aug. 3-án. Tisztelettel­i egész történet valószínűtlen volt; nem is igen tö­rődtem tovább vele. Egyszerre csak gyorsan lő ve­lem szembe a városi rendőrbiztos P. J. s sokat jelentő arczmozdulattal súgott valamit fülembe; megint a nihilistáról szóló rege volt. Midőn elbe­szélését skeptikus mosol­lyal hallgattam, meghívott, hogy személyesen hallgassam ki a „nihilistát“. Kö­szönettel fogadtam az ajánlatot. A városház udvara rendkívül népes volt. A­kinek csak szabad ideje volt, ide jött, hogy része legyen a nap eseményében. Kiváncsiak százai, köz­tök szép szemek, tekintgettek egy ajtóra, a­mely mögött a csinos, barna fürtű orosz fogoly volt. Mi­dőn beléptem, fölemelkedett ültéből. Fiatal ember volt kiválóan intelligens vonásokkal. Barna fürtök lógtak le homlokára, bús kifejezés ült sápadt ar­­czán. Foszlott téli kabát fedte reszkető tagjait. „Meguntam az életet — válaszolt egy neve iránt tett kérdésemre, — hét nap óta nem ettem semmit. Eső, szél, és hideg voltak úti­társaim ; magam akartam magamat följelenteni az itteni vá­rosi kapitányságnál, azonban útközben elfogtak. Nem volt semmi igazolványom — ám pardon! Ön uram azt kérdezte hogy falnak ? Nevem N­i­mo­se­v­i­c­s Lajos, Moszkvából való vagyok ; könyö­rüljön rajtam uram, kérem adjon valamit ennem.“ — E pillanatban jött a hajdú kezében párolgó le­­veses tállal, hússal és főzelékkel ; azután a közön­ség adományait hozták be neki : szivarokat, és bort. Miután a korgó gyomor ki volt elégítve, el­érkezettnek láttam az időt specziális kérdéseket in­tézni Nimosevicshez. Csodálatraméltó egykedvűség­gel beszélte ekkor el nekünk, hogy Moszkvában az egyetemen járt és a bölcsészet hallgatója volt. Mint tagja a nihilista szövetségnek több társával, szintén nihilistákkal értelmi részt vett a II. Sándor czár ellen készített vasúti merényletben. A merénylet felsülése után hatvan társával együtt elfogták. Rö­vid kihallgatás után száműzetésre ítélték Szibériába. Út közben azonban sikerült neki más két elítélttel megszöknie. Ausztriának irányozták útjukat. A ha­táron elváltak egymástól, hogy gyanút ne keltse­nek. Ő Magyarországra jött. Nyolcz hónapja — folytatá fájdalmas hangon — hogy Magyarország földjén, a legnagyobb nélkülözéseknek kitéve, kó­szál. Hogy a rendőrség kezébe ne kerüljön, min­denféle ürügy alatt koldult, nyáron az éjjeleket a szabadban, a­mióta pedig hidegebb van, pajtákban és korcsmákban tölté. Most már megunta az élet­módot. Történjék vele, a­mi történni akar. Megjegyzésemre, hogy az esetben, ha Orosz­országnak kiadják, biztos halálnak néz elébe, ko­moran nézett maga elé, majd fürtjeit lesimítva hom­lokáról, mondá : „Eh uram ! még szép napok is jöhetnek.“ Ezután kimerítőleg beszélte el a vasúti me­rénylet egyes részleteit ; elmondta, hogy Hartmannt a merénylet jól ismeri. Keresztkérdéseimre tisztán és határozottan felelt. Miután még a moszkvai egyetemről kérdezős­ködtem részletesebben, és ő nekem kimerítő felvi­lágosításokkal szolgált, elhagytam a fogolyt, meg­győződve arról, hogy most az egyszer igazi nihi­listát inter wiewoltam — vagy egy kitanult szé­delgőt. Három nappal később a rendőrségre mentem, hogy megtudakozzam, mi történt „az oros­szal“. A rendőrségi tisztviselő, a­ki a tolonczozás ügyével van megbízva, önérzettel felelt : — „Nem tudtam magam eltökélni, hogy e szabadsághőst Oroszországnak kiadjam, hanem Vi­­sontán át Ausztriába tolonczoztattam“. — „Hová ? Ausztriába ?“ kérdeztem elcso­dálkozva. — „Hát Varsóba, Ausztriába“ volt a felelet. És a midőn az osztrák-magyar monarchia e birtok­­nagyobbítása felett csodálkozásomat egy mosol­lyal fejeztem ki, a tisztviselő rész néven vette azt, elő­vett egy kékkötésü könyvet és felindulva szólt : — „Nem hiszed ? Azt gondolod talán, hogy kiadtam, ne olvasd hát !“ A gyöngyösi rendőrség kék könyvében tisztán volt olvasható : „96. sz. Nimosevics Lajos. Var­sóba Visontán át.“ E famózus „ki nem adatás“ a szegény gyön­gyösi rendőrtisztviselő fejére egész özönét zúdította a „belügyminiszteri rendeleteknek.“ Mert a­mint Nimojevics Lajos a budapesti városligetben öngyil­kossági kísérletet tett, s később a Rókus kórházból felgyógyulva elbocsáttatott és kihallgattatott, gyön­gyösi elfogatása és „ki nem adatása“ is szóba ke­rült, a­mely annyiban nem sikerült, hogy Nimoje­vics ur Kápolnán kísérőitől megugrott és a szabad­ságért lelkesülő gyöngyösi rendőrtisztviselő jótékony­sága igy kárba veszett. Mikor néhány nap előtt a „Függetlenség“-ben a panaszt olvastam, a mely tiltakozás volt Nimoje­vics Lajosnak, mint politikai fogolynak Oroszország részére való kiadatása ellen, eszembe jutott az el­fogott nihilista , a ki nem adatási történet. osztályokban terjesztessék , kora ifjúságában szoktattas­­sék az ifjúság az olvasáshoz. Köszönetet szavaz a mi­niszternek és az egyházmegyei főhatóságoknak ez érdem­ben nyilvánított ér­deklődésükért. Végül javasolja, hogy az eddig létező könyvtárak szaporittassanak s újak állít­tassanak fel. A bizottság a Csathó javaslatát általában elfogadta s nézeteit magáévá tette. Ezzel ez ülés véget ért. Folytatása holnap d. e. 9 órakor. Itt megemlítjük, hogy Weisz B. Ferencz kir. taná­csos az előkészítő bizottság tagjainak tiszteletére szom­baton nagy ebédet ad. Dr. K 0 v á t s Gyula. Midőn közöljük e levelet, nem hallgathatjuk el, hogy e sorok által a „nihilista“ Niemijovszky védője, dr. Kovács Gyula ur, mint e részben egyik legilletékesebb személy által látjuk, a Jekelfalussy személyét közvetlenül illető dolog kivételével, megerősitve a „hivatalos titok“ tár­gyát képező rendőri eljárást. * A rendőri fogságban tartott és a muszka konzul közbenjárásával, sőt annak egyenes vizs­gáló bírói szereplésével zaklatott Niemijovszky ügye, a lapunkban tett leleplezések folytán, mindenféle felkeltő az érdeklődést. Ez érdeklődés sorsának oly előzetes viszontagságairól is fölle­­benti a fátyolt, a­melyek a nagy­közönség előtt ismeretlenek voltak, de annál jobban ismerték azokat a belügyminisztérium rendőri osztályában, így a „N. P. J.“ közöl egy gyöngyösi levelet, a­mely láthatólag a pikantéria tetszetős irályá­ban megforgatva, adja elő Niemijovszkynak, a­kit a levél következetesen Nimosevicsnek mond, a gyöngyö­si tolonczosztályban átélt történetét. E levél, a­mint egy részt, ha adatai a rész­letekben is megbízhatók, érdekes világot vet a mi külföldi politikai bűnösökkel szemben köve­tett rendezetlen állapotainkra, rendőrségi és to­­lonczozási viszonyainkra, úgy más­részt gyön­gyösi forrással adja tudtunkra, hogy a belügy­minisztériumban értesülve voltak Niemijovszkynak gyöngyösi sorsáról is, bár Kovács Gyula ügyvéd előtt kereken tagadták. Maga a gyöngyösi levél egész terjedelmé­ben így hangzik: JSiem­ijovszk­y nihilista, mint toloncz. Múlt évi őszkor történt, hogy egy borús esős napon az itteni rendőrök egy rongyolt ruhájú em­beri alakot kiű­ztek. Asszonyok és gyerekek csa­pata lármázva követte a menetet. Egyike volt ez ama szomorú meneteknek a városházára, a­minek szokásban vannak, a­mikor közbiztonságunknak hajdúkból konstablerekké előléptetett őrei jó fogást csinálnak. Nos, ez most jó fogás volt. Villámgyorsan terjedt el a kis városban a hír, hogy egy nihilista, még­pedig a veszélyesebb jellegűek közül rendőri fogságban néz elé szomorú sorsának. Elöttem az Az országos tanítógyülés. — Ötödik nap. — Az előkészítő bizottság mai folytatólagos ülésén Orbán Ferencz előadta, hogy a tegnapi gyűlésben tár­gyalt Gyöngyössy-féle indítvány elvetésének indokául a lapok csak azt említették, hogy a kérdéses indítvány tárgyalása nem tartozik a bizottság hatáskörébe szóló utólagosan még kimondatni kívánja azt is, hogy az in­dítvány elvettetett azért is, mert a többség nem osztotta az abban kifejezett eszméket és mert a Néptanítók Lap­jában nem úgy fordulnak elő a neheztelt passusok. Orbánnak e javaslata elfogadtatott s a megjegyzés jegy­zőkönyvbe vétetett. Göbel János a tanítóegyletek kérdésében letárgyalt javaslat előadója még némi javítást óhajtana tenni javas­latán, s azért azt kiadatni kéri. A bizottság szóló ez óhajtásának eleget tett s a letárgyalt munkálatot pótja­­vaslat-tétel végett Gőbelnek kiadta. Békey Imre elnök , tekintettel az országos taní­tógyűlés nagy horderejére, indítványozza, hogy a magas kormány keressék föl, hogy a megnyitáson képvisel­­­tesse magát; hasonló czélból megkeresendő volna a fő­város közönsége is. A bizottság egyhangúlag elfogadta ez indítványt s Gőbel János vezetése alatt küldötte ki a kormány és a fővárosnál átadni a meghívást. Egyúttal kimondatott, hogy az egyházak, felekezetek, testületek s átalában a tanügyet érdeklődők is tisztelettel meghivatnak a lapok utján, vendégekül megjelenni. Ezek után folytattatott az orsz. tanítógyűlés szer­vezősére vonatkozó Lakits-féle munkálat tárgyalása, mely némi módosításokkal elfogadtatott. Ennek jelenti, hogy eddig 8 munkálat adatott be a nagygyűlés tárgyainak előadói által. A munkálatok kö­zül az „iskolai- és népkönyvtárak“ kérdése vetetett föl most a tárgyalás alapjául. Az elnöki széket, Békey el­távozván, Gőbel alelnök foglalja el. Csathó Alajos előadó által beterjesztett javaslat 12. §-ból áll, melyben Csató kimondatni óhajtja, hogy iskolai és népkönyvtárak felállítását szükségesnek tartja a bizottság, továbbá ajánlja, hogy az eszme már az első FÜGGETLENSÉG. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — Meghívás. A budapesti áru- és érték­tőzsde tanácsának határozata szerint, az idei gépkiállítás­sal egybekötött budapesti Vili. nemzetközi gabona- 68 magvásár f. ö. szeptember hó 1-ső napján fog megtartatni. E gabna és magvásárban résztvenni óhajtókkal a következő határozatokat közli a bi­zottság : a) A budapesti VIII. nemzetközi gabona- és magvásár az „Uj világ“ kerti helyiségeiben (a Tükör-féle töltésen) f. ó. szeptember hó 1-én reg­geli 8 órakor csengetési­ jel mellett fog megnyit­tatni, és ugyan ily jeladás által délután 5 órakor bezáratni, b) Belépti jegyek augusztus hó 30-áig délelőtt 1 frtnyi d?f mellett, a tőzsde titkári hiva­talában válthatók, és a gabonavásár napján csakis a gabonavásári pénztárnál kaphatók, e) Külön he­lyek, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi díj előleges lefizetése mellett kaphatók. A­kik oly he­lyekre számot tartanak, szíveskedjenek legkésőbb folyó évi augusztus hó 20 áig a tőzsde titkári hi­vatalában eziránt nyilatkozni, minthogy külön he­lyek csakis korlátolt számban állnak rendelkezésre, d) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására, külön magy. kir. távírda és postahivatal fog felállittatni. A gabonavásárt látogatói felkéretnek, hogy a hoz­zájuk intézendő sürgönyöket és leveleket, lehető leggyorsabb kézbesithetése végett, „Budapest gabo­navásár“ (Budapest, Saatmarkt) jelzés mellett czí­­meztessék. e) A tőzsdei titkári hivatal ezen napon a gabonavásáron és irodát nyit, a­hol a látogatók szüséges felvilágosításokat készséggel nyernek és fuvartariffák is kaphatók lesznek. A vásáron, a t. látogatók használatára, egy telephen is fog felállít­­tatni. f) A gabnavásár gépkiállítással, továbbá a malom- éa szeszipar szakmába vágó szerek kiállítá­sával lesz egybekötve. Ezen kiállításhoz a bejelen­tések a szükségelt tér terjedelme kijelölése mellett legkésőbb f. é. augusztus 25-éig a tőzsde titkári hivatalához intézendők. Minden kiállító 10 frtnyi díjat tartozik e helyért fizetni. g) A cs. kir. du­­nagőzhajózási társulat személyszállító hajóin úgyszin­tén az­ üszög-mohácsi vaspályán a gabonavásárt lá­togató t. közönség számára, az ide- és visszauta­zásra 331/s °/C-nyi menetdíj leszállítást engedélyezett, mely kedvezmény f. ó. augusztus hó 2- ától bezá­rólag szeptember hó 6-áig érvényes. Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látogatók, kik ezen uta­zási kedvezményben részesülni kívánnak, hogy ide­jében rendeljék meg a szükséges igazolványokat, a­melyeket az 1 frtnyi belépti­ jegy előleges váltása ellenében (de nem utánvét mellett) a tőzsde titkári hivatala az illetőknek azonnal meg fog küldeni. A magyar úgyszintén az osztrák vaspályák ellenben a menetdíj leszállítását az idén megtagadták. — Az osztrák államvaspálya társulat folyó évi május hó 30-án tartotta Bécsben közgyűlé­sét. A társulat múlt évi üzletéről és annak ered­ményéről kimerítő és könnyen áttekinthető jelen­tést terjesztett az elnök a közgyűlés elé, melyből kiemeljük a következőket: Az üzlet lendülete folytán a vasutak nyers bevétele 758,464 forint 85 krral szaporodott és bányáink, huzáink és uradalmaink tiszta jövedelme az előző év jöve­delmét 466,653 frt 20 krral túlhaladta. A régi hálózat kamatozása és törlesztése, a forintot al­nak­ számítva, az 1879. évi 12.909,982 forint 64 krral szemben 13.246,894 forint 8 krt vett volna igénybe. A kevésbé kedvező érték viszo­nyok folytán a kiadások forint bank­ értékben az 1879. évi 15.033,621 frt 10 krral szemben 15.534,579 frt 20 krt tettek, úgy hogy az ebből eredő árfolyamszerü vesztesség, mely 1879. év­ben 2.123,638 forint 46 kr., azaz 16,45 °/C volt, 1880. évben 2.263,802 forint 56 krra, azaz 17-27 °/C-ra emelkedett. A brünn-rossitzi vasút márkákban fizetendő papirjainak katamatozása és törlesztése al pari 115,740 frtot tett volna; az ebből eredő árfolyamszerü vesztesség 18,357 frt 43 frt, azaz 15,86 °­ C-ot ért el.­­ A magyar leszámítoló- és váltóbank igazgató testülete, a­mint már jelentettük, külön szervező­­bizott­ságot küldött ki, mely első­sorban azzal foglalkozik, hogy a közrak­tár üzletet tökéletesen szervezze, hogy az üzlet a közraktáraknak és az elevátoroknak a főváros­tól való átvételének megtörténtével azonnal megindíthas­sák, miután a négy közraktárépület, a miniszterelnök f. évi október 1-én a közforgalomnak átadandók lesznek. Ekkor fog ezen osztály részére igazgató is kineveztetni. Beck Miksa és Holl Frigyes eddigi igazgatók, a­mint lapunknak jelentik, az igazgatótestület által igazgatók­ként meghagyattak eddigi hatásköreikben. — Bizonyos egyes agendákra nézve ezenkívül később még egy vég­rehajtó bizottság is fog választatni. — Az áruforgalmi statisztika roppant hal­maz adatainak rendszeres összeállítása, mint kezdet, nagy dolgot adott az illető hivatalnak, de a munka már annyira haladt, hogy az első (május) hó ada­tai, pár hét múlva áttekinthető alakba lesznek fog­lalva. Az összeállításnál úgy a kivitt, mint beho­zott tárgyakra nézve külön főrovatokat nyertek Ausztria és más olyan államok, a­melyekkel na­gyobb forgalmunk van s azután a nomenclaturák szerint alrovatokba foglaltatott, a forgalmi czikkek különféleségéhez képest, azoknak s értékeiknek ki­mutatása. — Ezen első hónap adatainak összeállí­tása, magára a hivatalra nézve is ugyszólva gya­korlatot képezvén, a munkakörben is folytonosan tétetnek rajta, a szerzett tapasztalatok szerint czél­­szerű újabb és újabb változtatások, ezért a tulaj­­donképeni hivatalos használatra szolgáló pontosabb kimutatások csak azok lesznek, a­melyek június havától kezdődnek. A májusra vonatkozólag eddig összeállított adatokból ítélve, évi kivitelünk értéke mintegy 300 millió­ért lehet, mert az azon havi kimutatás már eddig is mintegy 21 milliót tüntet elő, pedig még mindig érkeznek kiegészítések s pl. a postai küldemények is még hiányoznak, úgy, hogy ezen, különben sem legélénkebb forgalmú hónap­ban is körülbelül 25 millióra lehet tenni. — A behozatalra vonatkozó eredményt még ennyire sem ismerjük, de nagyobb értéket képviselhet. , tengeri 1882. május—júniusra élénk, elkelt 20,000 mm. 6.62—6.70 frton. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza tiszavidéki új 100 mm. 79.8 kis 12.65, 200 mm. 79.7 kis 12.55, 200 mm. 78.5 kis 12.40, 200 mm. 79.5 kis 12.55, 200 mm. 78.5 kis 12.40, 100 mm. 78 kis 12.45, 100 mm. 78 kis 12.40, 100 mm. 78 kis 12.45, 100 mm. 78 kis 12.40, 100 mm. 76.6 kis 12.40, 100 mm. 77 kis 12.35, 100 mm. 76.5 kis 12.25, 100 mm. 75 kis 12.10, 100 mm. 74.6 kis 12.—, fehér­vári 400 mm. 78 kis 12.30, 300 mm. 78 kis 12.E0, 200 mm. 75.5 kis 11.80, pestvidéki 100 mm. 79 kis és 100 mm. 78 kis 12.20, 200 mm. 76 kis, 11.50, bánáti 200 mm. 76.5 kis 12.15, 100 mm. 76.5 kis 12.25, felsővi­déki 100 mm. 78 kis 12.45, északm. 100 mm. 76.8 kis 11.50, pancsovai 750 mm. 72.2 kis 10 frt 30 kr. Rozs 500 mm. 8.60 p., 200 mm. 8.65 p. Zab 209 mm. 6.90 p., 200 mm. 6.80 p. Határidőüzlet: Szokványbuza őszre 11.57 —11.60, tavaszra 11.95—12.—. Zab őszre 6.27—6.30. Tengeri julius—augusztusra 1(1882.) 6.65—6.70. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 13.25 pénz IS8/» áru. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Ma különösen szi­lárd napunk volt, és a mi legjelentékenyebb az, hogy az áremelkedés tulajdonképen a magyar járadékokkal kez­dődött. Magyar 6%-os­­ aranyjáradék 117.75. Új 4%-os aranyjáradék 91.77. Papírjáradék 90.35. Osztrák hitel­részvények 368.60 és 370.80 per medio. A déli tőzsdén az áremelkedés folytatódott. — Ma­gyar 6%-os aranyjáradék 117.80. Új 4%-os aranyjára­dék 91.87-ig. Papirjáradék 91.40. Vasúti kölcsön 134.75. Osztrák hitelrészvények 368.30—368.60 (370.90 per 5. aug.) Magyar hitelrészvények 362.25—361.75. Leszámítoló bank 165 -163.80 bágyadt. Anglo bank 157.80. Unic bank 147.75. Osztrák államvaspálya 356.50. Közúti vaspálya 443.50—442 — 440 szintén olcsóbb. Kassa-oder­­bergi vasút 153.50. Arany kevéssé drágább. Napol.­aj. 9.31. Általában az egész vonalon a legderü­ltebb hangulat uralkodik, sőt a javulás még mindig emeltebb árakra bizton váratik. Hivatalos leszámítoló árfolyamok : Magyar aranyl. 117.75, magyar ált. hitelbank 362.—, magyar leszámí­toló- és pénzváltóbank 164.—, m. földhitelintézeti részv. —.—, magyar jelzálogbank részv. —.—, osztrák hitel­­részvény 369. — , angol-osztrák bank —.— Unicbank —.—, tiszai és szegedi kölcsön 115.—, magyar papirjá­­radék 91.40. Pénznemek : Magyar királyi arany 5.56—5.58, Reczés arany 5.54—5.56, Osztr.­magy. 8 frtos arany 9.30‘/a—9.3120 frankos arany 9.30‘/a 9.30*/2, Török arany lira-----9.29 O.-ia. ezüst 100.——100.10, Német birodalmi bankjegy 100 b. m. 57.30—57.35. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Augusztus 3. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv ugyan korlátoltabb volt, de han­gulat szilárd, a forgalom 6000 mm., az ár változatlan tartott. Búza csendes, változatlan. Egyéb gabonane­­müekből zab, árpa hiányzik, 15—20 krral drágább, ten­geri szilárd. — Határidőre búza őszre elkelt 5000 mm. 11.55 frton, búza tavaszra 5000 mm. 12 frton. Bánáti A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, aug. 3. Búza tavaszra 11.87—11.90, máj.— júniusra —.— —.—, őszre 11.47—11.50; rozs ma­gyar 9.10—9.50 ; zab őszre 7.40—7.42, táv. 7.70—7.72, üzleti áru 8.75—8.85; tengeri julius—aug.-ra 6.57—6.60, aug.­szeptemberre 6.85—6.90, kész áru 6.85-7.— ; rep­­czeolaj kész áru 33.50—33.75, szeptember—deczemberre 32.75—33.— ; szesz kész áru 35.75—36.—, Bécs, aug. 3. (Osztrák értékek zárlatra.) Hitel­­részvény 368.75, Lombard 130.50, Aranyjáradék 94.25, London 11­7.35, Galicziai 329.50, 1864-es 175.75, 1860-as 132.—, Frankfurt, —, Nemzeti bank 837.—, Angol­osztrák 158.10, Államvasut 357.­­, Napoleond’or 93.15, Járadék 78.02, Hitelsorsjegy 183.25, Porosz pénztári utalvány 57.32, Cs. arany 5.53, Török sorsjegy 28.75, Ezüst járadék 78.80. — A mai időjárás áttekintése : Európában: A nagy légnyomás (768—770) a kontinens északnyugati felében, a depresszió (758 -760) a Balkán félszigeten van. Németországban bizonytalan változó irányú, gyenge sze­leknél az idő derült, meleg. — Hazánkban: Több­nyire északnyugati és északi erősbödött, helyenkint viha­ros szelek mellett a hőmérséklet alább szállt. Az idő felhős-borús, napos­ derülttel változó. Helyi esők gyéren voltak, égi háborúval Zágrábban. — Jóslat : Általában véve derült meleg nappalokra felhős-borus, hűvösebb éjjelek várhatók, erős szelek, helyenkint esők és zivata­rok mellett. TÁVIRAT: A király utalása. Salzburg, aug. 3. (Er. táv.) A király ma reggel fél négykor megérkezett. Miután a hiva­talos fogadás elmaradását kívánta, a királyt csak Thun gróf helytartó és Biebl polgármester fo­gadta. A király üdvözölte őket az udvari kocsi­ból való kilépéskor és sajnálatát fejezte ki, hogy éjjeli nyugalmukat zavarta. Ezután beült az ott váró udvari fogatba és a palotába hajtatott. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) Reggel hat órakor a gyakorló téren az itteni helyőrség szemléje tartatott meg. Ekkor már nagy nép­tömeg gyűlt össze. A király pont hat órakor ér­kezett meg Philippovics és Vécsey tábornokok kíséretében. A csapatok először zászlóaljanként azután a király rendeletére taktikailag vonul­­­­tak fel. A szemle teljes két óráig tartott. En­nek bevégeztével a király előlépteté a tiszteket és beszédet tartott hozzájuk, megelégedését nyil­vánítva ki a csapatok magatartása fölött. Ez­után a nép lelkes éljenzése közt haza hajtatott. A délelőtt folyamán a király, a papság, a tisz­tikar, a helytartóság, a községek és egyéb pol­gári hatóságok küldöttségeit fogadta. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) Rudolf trón­örökös, ki királyi atyja üdvözlésére fél hatkor érkezett meg, a királyt a szemléhez kikisérte, ezután pedig visszatért Hellbrunnba. Salzburg, aug. 3. (Er. távirat.) A király a fogadások bevégeztével nyitott kocsiban Hell­brunnba ment fiának és menyének látogatására. Moszkva, aug. 3. A czár Nisni-Novgorod­­ban csapatszemlét tartott, azután családjával Jurjevetzba, a kostromai kormányzóságba uta­zott, a­hol egy küldöttség kenyérrel és sóval fogadta London, aug. 3. A törvényszék Mac-Grath és Mac-Kevitk izlandiakat, kik junius 10-én a levegőbe akarták röpiteni a liverpooli városhá­zát, az előbbi életfogytiglani, az utóbbit 15 évi kényszermunkára ítélte el. Órán, aug. 3. Hatvan hazatért spanyol, mert munkát nem kaphattak, Spanyolországból ismét ide visszatértek. — Bu-Ameria hat spanyolt, kik váltságdíjat fizettek, szabadon bocsátott. London, aug. 3. A felsőház második olva­sásban, szavazás nélkül, elfogadta az írországi földtörvényt. London, aug. 3. (Er. távirat.) Hírlik, hogy Illinois államban Peoriában bizonyos Mr. Crowe-t, állítólag a liverpooli pokolgépek készítőjét, el­fogták. A féniek nyelve mindig zabolátlanabb lesz; dicsekedve mondogatják, hogy augusztus hónap elteltével egyetlen angol hajó sem lesz előttük biztos. Páris, aug. 3. Florenczből érkezett hir sze­rint, Rómában nagy feltűnést keltett Guibert bi­­bornok érsek azon levelének heves tartalma, melyet a párisi klérushoz intézett. Téves az a hir, hogy az olasz kormány felhívta a franczia kabinet figyelmét erre a levélre; azt hiszik, hogy első sorban a franczia kormányt érdekli a levél és hogy ez ügyben már kérdőre is­­ vonta volna Guibert érseket. Olyan személyisé­gek, kik a Vatikánnal sűrűen érintkeznek, fél Augusztus ’f vannak hatalmazva annak kijelentésére, hogy a pápa rosszalja mindazon fáradozásokat, melyek oda irányozzák, hogy Olaszország vagy Fran­­cziaország klérusát a politikai harczokba so­dorják. London, aug. 3. A Reuter ügynökségnek teg­napi kelettel, azt jelezik Praetoriából, hogy a boé­­rekkel kötött szerződést még nem írták alá , az an­gol kormány ratifikácziója se érkezett még meg. A benszü­löttek vezérei ma gyűlést tartottak, melyen a királyi bizottság tagjai és a boérek képviselői is részt vettek. Az angol biztos előadta kormányának Transvaalországra vonatkozó szándékait. A benszü­­löttek közül többen kinyilatkoztatták, hogy Trans­­vaalország nem a boéreké; ők tehát nem vetik ma­gukat alá a boérek uralmának, sőt szükség esetén szívós ellenállást fognak kifejteni. Madrid, aug. 3. A minisztertanács elhatározta, hogy a vatikán jegyzékére azt fogja válaszolni, hogy Spanyolország sajnálkozik a Rómában előfor­dult események fölött, azonban nemzetközi köteles­sége tiltja azt, hogy Olaszország belügyeibe avat­kozzék. Bukarest, aug. 3. (Ered. táv.) A „Monitorul“ közli a külügyminiszternek engedélyezett hitelről szóló törvényt, a Janinában és Bisoliában felállí­tandó konsulatusok költségeinek fedezésére. London, aug. 3. (Er. távirat.) A Bradlaugh meeting a Trafalgar­ Square-n nyugodtan folyt le. Bradlaugh nyugodtan beszélt és a jelen volt tizenötezer embernek csak nagyon kis r­észe követelte, hogy erőszakosan hatoljanak be a parlamenti épületbe, azonban a rendőrség eze­ket is csendre kényszerítette. A parlamentben ma minden előkészületet megtettek, hogy Brad­­laughnak j előre jelentett bejövetelét megakadá­lyozzák. Ő maga fog jönni és minden valószínű­ség szerint elfogják. London, aug. 3. (Er. távirat.) Az orvosok és gyógyszerészek nemzetközi kongresszusa igen sikerült és nagy eredményeket mutat föl. Rend­kívül sokan látogatják üléseiket és a leghíresebb nevek képviselve vannak. Az angol orvosok ál­tal rendezett fogadtatás meglepően nagyszerű volt. London, aug. 3. (Alsóház.) Gladstone jelenti, hogy a boérekkel kötött egyezséget még nem írták alá, a boérek vezetői azonban az aláírás végett már útban vannak. Labouchére jelenti, hogy Bradlaught erőszakkal távolították el a ház­ból, ő tehát azt indítványozza, mondja ki a ház, hogy a ház hivatalnokai túlmentek meghatalmazásuk határán és megsértették a képviselők szabadalmait. Az elnök kije­lenti, hogy a hivatalnokok csak az ő parancsát hajtották végre. Gladstone kormányelnök he­lyesli a speaker eljárását és ennélfogva La­bouchére indítványát ellenzi. Northcote szintén pártolja az elnök csel­ekedét. Többet kijelentik, hogy ámbár helyeslik az elnök eljárását, még­sem szavazhatnak az indítvány ellen, mert nem akarják közvetve a ház magatartását helye­selni. Holland napirendet indítványoz, mely helyesli a speaker és a hivatalnokok eljárá­sát. — A ház 191 szavazattal 7 ellené­ben elvetette Labouchére indítványát Szá­mos radikális képviselő nem szavazott és eltávozott a teremből. Holland indítványát sazavzás nélkül elfogadták. — A parlamenti palota bejáratai előtt katonák állnak. — A parlamenti tér rácsozatának kapui be vannak zárva; kívül ezrekre menő néptömeg áll, mely élénk kiáltásokkal fogadta Bradlaught. LEGÚJABB. Lapunk zártakor Nagy-Becskerekről a következő táviratot vettük : „H­árom tiszt lakásom előtt fölfegyverkezve jár s ha csak véremben fetrengve nem akarom hirdetni a sajtószabadságot, fogságra va­gyok kárhoztatva. A vizsgálat be van fe­jezve. A század ellen a legsúlyosabb vá­dak emeltettek, minek következtében a tisztek állása tarthatlan. Ma a birlapirói egyesület intervenczióját is kértem. Lét­­mányi:“ Addig is, míg e tárgyra visszatérünk, kérjük Tisza Kálmánt, a főügyész urat, és különösen Edelsheim Gyulai ő exczel­­lencziáját, hogy sajtópereljék Létmányit bármiért, bár­hogyan, de épen az általuk oly nagyon védett katonai tisztikar be­csülete érdekében, annak megóvása vé­gett, azonnal, sürgősen intézkedjenek, táv­iratilag rendelkezzenek, hogy a Bartha­­uffaire ne ismétlődjék, hogy egy ember, habár a tiszt urak nézete szerint bűnös is, úgy meg ne bosszultassék, mely újra csak a katonatiszti becsületet szennyezné be. Nem hivatkozunk arra, hogy mit irt és mit nem irt Létmányi, hanem hivat­kozunk arra, hogy a tisztikar becsületé­nek megvédése, annak tisztán tartása ér­dekében akadályozzák meg a botrányo­kat, az egész ország felingerlését. Ez kö­telessége úgy Tisza Kálmánnak, mint Edelsheim Gyulainak. Ha a botrányt el­hárították, ha a saját állásuk becsületére nem vigyázó katonatiszteknek megparan­csolták, hogy legyenek nyugodtak és állí­tólagos sérelmeikért a törvényes úton ke­ressenek igazságot, ám akkor pereljék, idézzék, czitálják Létmányit mindenféle illetékes és becsületbíróság elé, de hogy egy pár ember önmaga bíráskodjék, hogy egy pár katonatiszt úgy gyakorolja az önbíráskodást, hogy azt az oly nagyon védett portepée szeplőtlenségét újra be­mocskolja, azt ne tűrjék. Még most csak egy hatalomszóval megakadályozhatják a botrányt. Azután járhatnak el tetszésük szerint akár a ren­des, akár a becsületbíróság előtt. De e hatalomszónak azonnal, gyorsan, távirati uton meg kell adatni. Ezt nem egyedül Létmányi sorsa, ezt nem egyedül az önbíráskodás meg nem engedhetősége, hanem ezt a katonai tisztikar és így Edelsheim Gyulainak is becsülete kívánja, parancsolja.

Next