Függetlenség, 1881. szeptember (2. évfolyam, 240-269. szám)

1881-09-11 / 250. szám

Bu­c­pean, 1 381. — A nagyzerindi véres rablásról újabb részletekként azt irja az A. és V. levelezője, hogy a gazdag miskei Cala Mitrut, kit midőn a gyulai vásárról haza felé ment, támadtak meg s annyira megverték, hogy életéhez kevés a remény. Vele levő 15 éves fiát pedig annyira megkinoz­­ták, hogy már meghalt. A beteg ember azt valja, hogy veje, násza és 3 vadászi oláh voltak a tettesek. E megvert embernek, már a tava­szon egy 18 éves fiát a legelőn a szó teljes ér­telmében felkonczolták. A gyanú akkor is a vőre, illetőleg a sógorra volt, és pedig állitólag azért, m­ert a szétkonczolt egy sógora által el­követett ökör lopást kibeszélt volna. A gyanusi­­sitottak a tettet nem akarják beösmerni, s ezt kideríteni a járásbiróság fogja a napokban. — Nemzeti költő-irka. Ily czimű­, elemi iskolák tanulói számára való irkákat bocsátottak forgalomba „Frankl J. unokaöc­cseiJ budapesti papirkereskedő czég. Előlapján a czim alatt egy-egy kitünőbb hazai költőnk arczképe van, hátsó lapján pedig ugyanattól a költőtől egy vagy két költemény. Valóban megérdemlik, hogy a közönség, illetőleg a szülők és tanítók felkarolják, s ily módon az elemi iskolákban általánosan elharapózott háromnyelvű („Irka,“ „Schreibheft,“ „Pisanka“) irkák teljesen kiszorittassanak. 1000 darabnak az ára 7 frt. — Százhétéves asszony halt meg a múlt hó végén Nagy-Zerinden. Mint az Arad és Vi­déke levelezője irja, a nagy időt élt öreg as­­­szony egy úri családnál , mint dajka és sza­kácsnő 53 évig szolgált. Élete végéig jó egész­ségnek örvendett, csak­is halála előtt közvet­lenül néhány napig betegeskedett. — Hírek a városból. Öngyilkosság. Tegnap este 6 óra után, a Bodnár-féle uszoda szomszéd­ságában egy férfi holttestet vontak ki a fürdő szolgái a Dunából. A személy­azonosság konstatálásánál kitűnt, hogy a kifogott holttest , Reichel József zongora tanító volt, ki a múlt vasárnap eltűnt, s mint a következmény mutatja a Dunába ölve magát öngyilkossá lett. Az ön­gyilkosnál találtak 201 irtot bankjegyekben 1 frt 30 krt ezüst pénzben, 2 arany inggombot, két kulcsot s a vörös kereszt egylettől kiállított egy nyugtát. A holt testen semmi külerőszak jele nincsen ; — a kerepesi temető tetemházába vitetett. — Baleset a Lipót­városi bazilikánál. Kapitány János 18 éves, a lipót­városi bazilikánál dolgozó napszámos mai reggel 8 órakor a kupola melletti állványról saját vigyá­zatlansága folytán lezuhant és fejét, bezúzta. A szeren­csétlent a Rókusba szállították. Életben maradásához kevés a remény. — A II.-Várad és székesegyház. Teljes lehetetlen megbotránkozás nélkül látni azt az indolenéziát, — írja a Biharmegyei Lapok, — mel­lyel felülről viseltetnek a helybeli várban feltalált műemlékek iránt. A hadügyminiszter szűkkeblűsége alig érthető. A közoktatásügyi miniszter sürgős kérelme sem vezetett czélra s még mindez ideig nem érkezett felülről parancs az építkezési munkálatok beszüntetésére. A felügyelettel megbízott tisztek a legjobb akarat mellett sem tehetnek üdvöset a czél érdekében, K­enselmann és Steinhaus urak itt vesztegelnek s fájdalommal nézik, mint temettetnek be a felta­lált drága romok. Az építkezés a legközelebbi napokban az ős­templom portáléjáig haladt. A felügyelő tisztek kijelenték, hogy az omladvá­­nyos anyagot nem használhatják az építésre, mint útba levőt azonban kénytelenek lesznek széjjel hányatni. Henselmann és Steinhaus urak kérelmére aztán szives készséggel en­gedték át a templom romjainak e részeit, melyek nagy műgonddal emeltettek ki. Stein­haus úr azonnal lerajzolta a portálét. A teg­napi városi ülésen tárgyaltatott ifjabb Gya­­lokay Lajosnak ez ügyben tett indítványa, hogy a váracsbeli építkezések korlátozása és az ős-székesegyház alapjainak kiásatása iránti kér­­vén­nyel járuljunk ő felsége elé. Kubinszky Lajos elfogadja az indítványt s igy mellőztetik ifjú Gyalokay Lajos azon szóval előterjesztett javaslata, hogy a kérvényt ő felségéhez egy küldöttség vigye. Főispán ur felszólalása folytán — elfogadtatván a polgármester és illetve ifjú Gyalokay Lajos indítványa — a felirat ő fel­ségéhez a kultusminiszterium utján fog felter­jesztetni. — A hivatalos lapból. Rendjelviselés. A király megengedte, hogy a közös külügyminisztérium következő tisztviselői és pedig : báró Konradsheim Vil­mos miniszteri tanácsos a spanyol királyi III. Károly­­rend csillagos középkeresztjét, lovag felinaui Pelz József miniszteri tanácsos a szerb fejedelemségi Takova-rend középkeresztjét és wattenwyli Brunner Emil miniszteri fogalmazó a spanyol királyi kath. Izabella-rend lovagke­resztjét elfogadhassák és viselhessék. — Kinevezé­se­k: A pénzügyminiszter, Mandlik Alajos pénzügyigaz­gatósági számtanácsost, a pénzügyminiszteri központi számvevőségek személyzeti létszámába számtanácsossá ne­vezte ki.­­ Az igazságügyminiszter, Szimic Tivadar fehértemplomi kir. törvényszéki írnokot, a károlyfalvi kir. járásbírósághoz helyezte át. A pozsonyi törvényszék elnöke, Wieland Lajost a pozsonyi kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Alapszabá­lyok megerősítése. A gyurgyevói szerb olva­sókör alapszabályai a bemutatási záradékkal ellátottak.­­Ügyvédi kamarákból. A kassai ügyvédi kamara lajstromából Papp István volt kassai lakos ügy­véd elhalálozása következtében kitörültetett, s irodája részére Kiszely József ügyvéd neveztetett ki gondnokul. Ugyanazon dr. Freund Sándor, ki lakását Homonnáról Zentára tette át, Goldberger Jakab volt kassai ügyvéd pedig önkéntes lemondása következtében, — a kamara lajstromából ki­töröltettek. — Egyszerre tizenegy feleség. Máshol nem is történhetett, mint Amerikában. Sok kutatás után augusztus 19-én fogták el New­ Yorkban Merritt Arthurt, kit több nejűséggel vádoltak s kiről a rendőrség eddig már fölfedezte, hogy tizenegyszer nősült meg a legutóbbi rövid négy hónap alatt. Körülbelül minden tiz napra uj asszony! — Merritt az áldozatok legtöbbjét az egyházi lapokban közzétett házassági ajánlatok utján csalta lépre, mely működésében nagyon előnyére szolgált megnyerő külseje. A pap azon­ban, ki az esketéseket végezte, nem volt igazi pap, hanem egyik pajtása. Az eset még Ameri­kában is nagy feltűnést kelt és rendkívül érde­kes törvényszéki tárgyalást várnak. — Névmagyarosítások: Krippel József győrszemerei lakos Jászaira, Reisch Bernát pécsi lakos Perényire, Hecht Károly komáromi lakos Havasra, Klein Jenő aradi lakos Falvira, Schönberger Jakab zsolnai lakos Szeré­nybe, Tenk János győri lakos Zádorra, Feuer Czili szen­­­­tesi illetőségű kiskorú árva gyámja Gunszt Dávid által Gunsztra, és Sloszárik Sándor karczagi lakos Szalaira változtatták nevüket. az ezredtől végbucsut vett s hazatért szülőhelyére Jászladányra. Itt mint földbirtokos, gazdasági ügyek­kel foglalkozott, egész 1848. november elejéig, mi­dőn mint nős és családatya, másodízben a hadipá­lyára lépett s az akkoriban Pesten alakított 49 ik honvédzászlóaljhoz, (minthogy ez időben tisztelt már csak a csatamezőn neveztettek ki) mint őrmester, az akkori honvédelmi tanács által beosztatott, s mint szakértő katona, a zászlóalj szervezésénél hasznos szolgálatott tett. Zászlóaljuk megalakulása után azonnal Komá­romba küldték s mint őrmester a zászlóalj élelme­zési hivatallal bízatott meg, mely hivatalt 1849. márcz. 16-ig pontosan kezelte. Ekkor a hadügymi­nisztérium által hadnagyi rangra léptetett elő, mely rangot ugyanazon év május 21 ig Budavár bevéte­léig viselte s mint tiszt több csatában részt vett. Szünet alatt, majd mint futár, s kórház-alakító lett megbízva, miglen a rákosi táborból a Dunán át­kelve Budavár ostromához, a szent Gellérthegyen foglalt állást. Az ostrom alkalmával máj. 21. éjjeli 10 óra­kor, két századdal a Nádor kertbe rendeltetett, hol állást foglalva, reggeli 3 óráig a legnagyobb golyó­zápor közt az ellent foglalkoztatta. Három óra után azt a rendeletet vette, hogy Budán a szarvas ká­­véház előtti térségen összehordott lajtorjákat, osz­tálya által a vár alá hordássa és feltámogassa, e megbízatását folytonos kartács zápor között 6 óra tájt végezte. Majd midőn zászlóaljuk parancsot ka­pott a lánczhid védelmére készített palizádok meg­támadására, mely alkalommal Ladányi kilenczed magával, a hidfői palizádokat megrohanta s be­vette, a tiszteket, valamint az egész őrizetet lefegy­verezte s ha csak pár perczczel előbb érkezik, ma­gát Alnoch ezredest, ki a hídfőt fölvettetni szándé­kozott elevenen fogja el, de csak már mint halottal számolhatott be. E hősi tettéért május 22-én főhadnagyi rangra emeltetett. Budavár bevétele után zászlóaljuk előbb Érsekújvár védelmére, később Komáromba rendelte­tett, honnan Ladányi junius végén Pestre küldetett egy 365 főből álló ujoncz csapat átvételér , melyet junius hó elején, a legveszélyesebb időtájban sze­rencsésen Komáromba vezetett, mely alkalommal megsebesülvén, kórházba vitetett. E tette után Ká­­szonyi ezredes s hadtestparancsnok ur ajánlatára századosi rangra emeltetett. A kórházból csak nov. elején bocsáttatott ki, midőn mindenétől megfosztva, visszatért szülőhelyére Jászladányra, hol is mint írnok a városnál, később tanácsnok telekkönyvve­zető s árvagyám 1867-ig működött, ekkor átköltö­zött Jászberénybe, hol mint törvényszéki iktató hi­­vataloskodott 1878-ig a midőn féltestét szélhüdés érte s 4 év óta folyvást élőhalott volt. Négy gyer­mek siratja halálát. Temetése a közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Jelen voltak a jász­berényi honvéd-egylet tagjai s városi és törvény­­széki hivatalnokok közül is igen számosan. Áldás emlékére, nyugodjék békével ! A garstingi kisértet. Az angol lapoknak most ugyan csak dolgot ad ama kisértet viselt dolgainak szellőztetése, a mely Corn­wallis grófság Garsting falujában jár-kél, és ijesztgeti a jámbor falusiakat. Lancashire, Cornwallis és Cumberland grófságnak nagy hirök van a babona terén. Igaz hivő anglikánusai­­nak képzelődése még most se szabadult fel a boszorká­nyok, lidérczek, garabonczás diákok és kisértetek lelki önsúlya alól. Ő belőlük mostanáig se verte ki a korszel­lem a babonákat. Könyves Kálmán királyunk törvényé­nek, hogy a boszorkányokról, a­melyek nincsenek szó se legyen, nem ad­ott hitelt a paraszt nép között senki, legfőlebb az egy­szarvú tü­zesszemü, kénköves lángokat okádó ördög. Most is jár bsz ott egy kisértet a szegény garstin­­giek nagy ijedelmére. Hisznek is benne el annyira, hogy alkonyatkor ki nem menne istenfélő ember, ha csak nem czimborál a kisértettel. A garstingi kísértetre eddig két hiteles személy esküszik. Mind a kettő tanúvallomást kész tenni, hogy látta Az egyik ezek közül a levélhordó. Este egy ma­gános utczában találkozott vele. Meg is állította a kisér­tet, beszélt is vele. Aztán nagy úr lehet, mert megpa­rancsolta, hogy térjen azonnal oda vissza, a­honnan jött. A levélhordó le is írja, hogy néz ki a kisértet. Óriás termetű, halálsápadt arczu, hófehér öltözet fedi, már t. i. a kísértetek ez örökös divatu színe. Karját úgy rángatja mint a szélmalom lapátszárnyait. Mikor e kisér­tet kiadta a levélhordónak a visszatérési parancsolatot, a szepegő ember remegő lábakkal engedelmeskedett, majd összeszedve bátorságot futott, mint a nyúl. Másnap lemondott állásáról. Ő a szenteknek se húrozol többé levelet, mert nem akarja megújítani a kí­sértettel az ismeretséget. Nem sokára egy leány is találkozott a kísértettel. Leírása és vallomása megegyez a levélhordóéval. A Lánynak is abban az utczában volt hozzá szerencséje, a melyben a levélhordónak. Rémültében kötényével fedte el az arczát, hogy ne lássa az óriás halotti ábrázatát. Alig vánszoroghatott haza. Az ijedtség beteggé tette s most az ágyat őrzi. Mindez egy ribillió hatásával van a szegény gar­stingi lakosokra. Néhány bátor legényt mégis csak rávet­tek a felvilágosult emberek, hogy lessenek rá a kísér­tetre. De ennek a kísértetnek is meg van a rosz ízlése, mint valamennyi fajtájának, hogy nem szereti a tömeges megtiszteltetést, csak az egyes emberekkel szeret mó­kázni. Elfogásáig vagy leleplezéséig ezen fordul meg a világ sorsa Garstingben. A szabadságharcz egy hőséről. Jászberényben f. hó 4-én temették el Ladányi József nyugalmazott honvédszázadost, ki szélhüdés következtében már négy év óta nyomta az ágyat s valóságos élőhalott volt. A 71 évet élt honvédbaj­­társra nézve, valódi jótétemény a halál, mely meg­szabadította őt hosszú, kínos szenvedéseitől. Életére vonatkozólag lapunk egyik barátja a következőket írja nekünk : Ladányi József 1811-ben született Jászladányon jómódú tekintélyes családból. Atyja földbirtokos volt. A hetedik gymnázium bevégezté­­vel 1832. végén, a cs. kir. hadseregbe, akkoriban báró Máriássy nevet viselő 37. sz. gyalogezredbe, mint közember önként lépett be , hol 7 hó kivéte­lével, mint szakaszvezető s raktárkezelő altiszt, hazáját főbb tisztjei megelégedésére 12 évig híven szolgálta­ — 1844. évben, mint kiszolgált altiszt­i Háború pókok ellen. Japánt most czivilizálják. Széchenyi Béla uta­zásaiban le van irva, hogy néha bizony az az után­zás kissé furcsán üt ki. Mi azonban nem a mikádó birodalmának európai ruhákat divatul behozó műkö­déséről szólunk most, hanem a távirdahálózatról, a czivilizáczió ez­eréről. Japánban sebbel lobbal épí­tenek vasutat és állítják fel a távirda huzalokat. Ezek ellen a huzalok ellen rohamot intéztek és meg is szállták a pókok. Jeddóban haditanácsot ültek, hogy mit csináljanak ez ellenséggel szemben, a­mely mintha tudná, hogy a távirdadrót diplomácziai szö­vevények villanyos áramú telepe, jogot formál a térhez és köti, szövi hálóját, hogy befonja vele a drótot s megakas­sza a politika pókjainak háló­vetését. A baj pedig sokkal nagyobb, mint mi gondol­nánk, a­kik csak ősszel „szűz Mária ezüst haja“ gyanánt levegőben úszni látják a pók guzsajának fonaleresztését, vagy olykor-olykor fognak lottógyűj­­tőnek présház zugában egy-egy keresztes pókot. Japánban nagy velük a baj. Távirda vonal szom­szédságában úgy ellepték a fákat, mint a sáska, s úgy dolgoznak, mint az a mesebeli lány, a­ki oly rokka birtokába jutott, a­melyen a szellemek éjjel mázsa számra eresztették a fonalat. E japáni törpe szövővilág is bámulatosan dolgozik. A Jeddóban megjelenő Lumiére electrique azt írja róluk, hogy fonalaikkal behálózzák az egész távirdát oszlopostól, izolátorostól és drótostól. Az élő fák és távirda­ FÜGGETLEN­SÉ­Gr. czölöpök között a pókháló, mint valami vászonfüg­göny borítja el a felület körét. Ha a harmat meg­­nedvesíti a hálót, akkor jó villanyvezetőkké válnak, a­mi által természetesen a kikopogtatott szavakat legfőlebb a pók nemzetiség olvashatná, ha Japán­ban ennyire képesek volnának czivilizálni őket. A jeddói kormány harczra kelt e távirdafog­­lalók ellen. Az egyetlen mód velők szemben a pókhálófonalaktól a drótot bambuszseprőkkel meg­szabadítani. Ez a módszer azonban vajmi keveset használ. A pókok szorgalma leküzdi az emberek harczát. A bambusz náddal nem bírnak annyi hálót szétszakítani, a­mennyit az apró jószágok mindjárt rá újra összefonnak. Kémrendszer Franciaországban. A radikális párisiak nagyon fel vannak izgatva egy oly eset miatt, mely oda mutat, hogy Fran­cziaországban még most is dívik a politikai kémke­dés, még­pedig úgy, hogy azt Gambetta javára al­kalmaztatja a kormány. Egyik franczia lap arról értesít, hogy Noyon a Tony Révillon bizottság egyik tagja levelet inté­zett Camescasse rendőr prefektushoz, melyben ma­gát nála mint a szoczialisztikus radikális anti-oppor­­tunisztikus bizottság titkárját mutatja be és fel­hívja figyelmét a Tony Révillon választói közt al­kalmazott rendőri eljárásra. Egy ember, ki se nevét, se lakását meg nem nevezte, a maronnei választás előtt Noyon úr szál­lására jött s itt a kapusnénál tudakozódott Noyon úrról és családjáról. Noyon úr azt kérdi Cames­casse rendőr prefektustól, vajjon ő rendelte-e el ezt a kémkedést és azt szeretné tudni, mióta fog­lalkozik a rendőrség az ő személyével, vagy váljon ez a látogatás talán megkezdése azon fenyegetés foganatosításának, melyet Gambetta a Sainte Blaise utczában formulázott, midőn azt mondotta, hogy ellenfeleit egész a maguk odúiban fogja felke­resni. Azon ember, kiről Nayon úr beszél, csakugyan rendőr kém volt. Úgy látszik, hogy Gambetta javára a császár­ság leggyalázatosabb eljárását ismét életbe léptetik. A császárság alatt a választások alatt a rendőrfő­nök a következő körlevelet küldötte szét a helyha­tósági rendőrségi hivatalokhoz: „A helyhatósági rendőrség főnöke ezennel felszólíittatik, hogy tüzetes részleteket küldjön be X. úr magaviseletéről, családja állapotáról, politikai nézetéről és összeköttetéseiről, minthogy a nevezett ur a Z úr jelöltségére kinevezett bizottság tagja, és erre nézve a rendőr prefektusnak okvetetlen fel­világosításra szüksége van.“ Andrieux idejében a tudakozódás e­leme még mindig divatban volt. Igen valószínű, ha Camescasse a kormány pa­rancsára ugyan ezt az eljárást követte, akkor azt az állást, melyet rá róttak, megutálhatta és ez valószínűleg az oka, hogy magát kamarabeli tagnak megválasztotta, hogy azután az inkompatibilitás kér­dése megvitatásakor, ha a két hivatalt meg nem tarthatja, a képviselőséget elejébe teendi a rendőr­főnökségnek. Feltűnő volt az is, hogy a rendőrfőnökség ép­pen a leghirhedtebb realczionáriust Girardot bízta meg, hogy tudakozódjék Noyon és a charonnei ke­rület bizottsága más tagjai felől. Mindennél fogva nem lehet csodálkozni azon, hogy a rendőrfőnökség­nél a leggyalázatosabb rágalmakkal tett jelentések találhatók. Ha a legközelebbi kamarának csak bármi csekély politikai becsület érzéke van, akkor egy kormányt, mely ily módokhoz nyúl czéljai kivite­lére, ahhoz képest fogja megbélyegezni. Mindenki vissza fogja utasítani s megbotránkozással tekin­­tendi a rendőrség ez eljárását és a közvélemény már most is utálattal fordul el azoktól az emberek­től, kik magukat ilyesmire használtatják. — Bartalus István összegyűjtött népdalait közelebb fényes diszkiadásban fogja kiadni a ’ rózsavölgyi­ czég. A legtöbb dalhoz kiváló mű­vészek rajzolnak képeket, így Zichy Mihály, Jankó János, Vastag György,­­ Mészöly Géza, Gregus János és Imre, Feszty Árpád, Tölgyessy Arthur, Aggházi Gyula, Kacziány stb. A tiszta jövedelem húsz százalékát a szerző egy a fes­tők számára alapítandó nyugdíjintézetre szánta. Színi előadások 1881. szeptember 7- én. Nemzeti színház. „Csók.“ A gróf Teleki ala­pítványból 100 arany pályadíjjal jutalmazott ere­­deti vígjáték 3 felv. Irta Decsy Lajos. Ezt meg­előzi: „A szikra.“ Vígjáték 1 felv. Irta Pailleron E. Fordította Huszár I. Népszínház. „Olivett lakodalma.“ Operett 3 elvonásban. írták H. Chivot, és A. Duru, fordította Évva Lajos. Zenéjét szerzette Edmond Audran. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde, 7.85 áru. — Szeptember 10. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Búzát ma mérsékel­ten kínáltak, de az üzlet nem fejlődhetett teljesen ki, mivel az eladók magasabb árakat követeltek s a malmok ezen követeléssel szemben rendkívül tartózkodók voltak, elkelt változatlan szilárdul tartott áron néhány ezer mmázsa. Egyéb gabonaneműekben nem volt üzlet. Hi­vatalosan egy kötés sem jegyeztetett. Határidőüzlet : Szokványbuza ta­vaszra 13.4272 p­, 13.47­/2 áru, őszre 12.80 pénz, 12.85 áru. Zab tavaszra 8.42y2 pénz, 8.45 áru, őszre 7.80 pénz Kukoricza május-jun.-ra 1882. 7.75 frt pénz 7.80 áru. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 13 °/8 pénz, 14.— áru. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Búza 12000 méter­mázsa forgalom mellett szilárd, legtöbb esetben 5 krral drágább, 78.2 kilós tiszavidéki búza 13.40 adatott el 3 hónapra. Más gabonaneműek szintén szilárdak. Határ­időre a hangulat csendes, elkelt ujancebúza 2600 mm. szeptember-októbere 12.82, 2500 mm, tavaszra 13.45. Bánáti tengeri 1882-iki május-juniusra eladatott 2500 mm. 7 frt 68 és 2500 mm. 7.80 kron. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A bágyadtság már már engedni látszott, midőn Cairóból jött lázadási hirek általános visszaesést idéztek elő. A Járadékok szépen keresve eleinte, később szinte sokat kínálva maradtak. 4%-os ár. jár. 89.75-ig. Papir 89.20 ig. Osztr. hitelr. 352.80 után 351. A déli tőzsdén volt a legalacsonyabb árfolyam. Uj ár. 89.55-ig Papirj. 88.90-ig. Vasúti kölcsön 133.25. Tiszai sorsj. 123.50, 6 °­ C-os ár.­jár. 117.93. Osztr. hi­telr. 351.60—350—350.90. Magyar hitelr. 343.50—342.50 Anglo 160.30, Unió 148.80. Osztr. államvasut 352.50. Mol­. és sütők 319. Arany gyenge. Nap. ar. 9.36. Berlin is gyengébb árakat sü­rgönyöz. Hivatalos leszámítoló árfolyamok Magyar aranyl. 117.75, magyar ált. hitelbank 346.­, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 122.—. m. föld­­hitelintézeti részv. —, magyar jelzálogbank részv. —, osztrák hitelrészvény 351.— , angol-osztrák bank —m­.j Unicbank —, tiszai és szegedi kölcsön 113.—, magyar papirjáradék 89.—. Pénznemek: Magyar királyi arany 5.59—5.61, Reczés arany 5.57 - 5.59, Osztr.-magy. 8 forintos arany 9.35-----9.37,— 20 frankos arany 9.36-----9.37—, Török aranylíra ——9.83. O.­m. ezüst 100.—100.10, Német birodalmi bankjegy 100 k. m. 57.70—67.65. BéC8, szept. 9. (Osztrák értékek zárlatja.) Hitel­részvény 351.30, Lombard 154.—, Aranyjáradék 93.75, London 117.85, Galicziai 318.—, 1864-es 172.—, 1860-as 131.—, Frankfurt —, Nemzeti bank 835.—, Angol­­osztrák 163.25, Államvasut 354.—, Napoleond’or 93.55, Járadék 76.75, Hitelsorsjegy 179. — , Porosz pénztári utalvány 57.45, Cs. arany 5.59, Török sorsjegy 26.­/i, Ezüst járadék 77.45. Becs. szept. 9. (Magyar értékek zárlatja.) Magyar földteherm. kötv. 98.25, Erdélyi földt. kötv. 97.25, M. zálogt. 101.50, Erdélyi vasút 167.—, Magyar keleti vasút 95.75, Magyar sorsj. 95.50, Szőlődézsmav. 94.50, Arany­járadék 117.95, Tiszavölgyi sorsjegyek 113.30, Magyar vasúti kölcsön 133.—, Magy. hitel 343.25, Alföldi vasút 173.25, Magyar északk. vasút 166.60, Keleti vasúti elsőbbs. 90.40, Tiszai vasút 247.—, Magyar leszámítoló bank —.—, Kassa-oderbergi vasút 149.—, Magyar pa­pirjáradék 89.—, MŰVÉSZET. — Atala, Schauer Ferencz, nemzeti szín­házunk zenekari tagjának öt felvonásos nagy operája végleges megállapodás szerint október hó elején kerül színre. A korábbi szereposztás azóta némi változást szenvedett ; e szerint Ata­­lát Bartolucci Viktória k. a., Mirát Nádainé, Marittát Spányik Irma k. a., Schaktászt Gassi, Tomárt Ney, Aubry hittérítőt Odry, Lop­ezt Tallián, Diegót Kiss, Ruyt Erdei fogják éne­kelni. A negyedik felvonásban a virágkirálynőt Coppini k. a. játsza. A darab első felvonása egy gazdag spanyol grand termeiben történik, a második a perui hegyek közt, a Nap­ isten tem­ploma előtt, a harmadik az Amazon folyó part­ján egy indián tanyán, a negyedik az őserdők­ben s az ötödik a hittérítő barlangjában. A darab a lehető legnagyobb dís­szel kerül színre. A díszletek és a jelmezek, melyek már legna­gyobb részt készen vannak, rendkívül változa­tosak és díszes kiállításuak. Fősúlyt fektetnek a negyedik felvonás nagy hallétjére, melyben erdei- és virág­tündérek lépnek fel, s az ezt követő zivatarra, melyben a gépezetnek lesz nagy szerepe. A darab végén előforduló Apo­­theozis szintén nagyszerűnek ígérkezik. — Tizennégy éves festő. A Fővárosi Lapok irja: A Garay család egy tagja: Garay Ákos, a költő unokaöc­cse, a festő pályán halad, még pedig nagy reményekkel s a kétségtelen siker számos biztató jelével. Puszta-Apátiban, Tolna megyében, e nyáron is érdekes tanulmányokat, állat- és csend­­életképeket festett, melyek eredeti felfogásról s a természetesség iránti meglepő érzékről tanúskodnak. A kezdő művész még csak tizennégy éves és tanul­mányait Irinyi Sándor pécsi rajztanár és festő ve­zetése alatt kezdte meg; haladásáról a többi közt Aggházy Gyula is elismerését nyilvánitá, ki Puszta- Apátiban járva, műveit végig nézte. A tehetséges ifjút atyja, Garay Antal később külföldre küldi teljes kiképeztetése végett. — Károlyi Lajos színigazgató és társulata ismert ügyére nézve a magyar színész egyesü­let központi igazgató tanácsa kimondta, hogy Károlyi a társulat tagjaival szemben pontosan teljesítette kötelezettségét s nem Károlyi osz­latta fel a társulatot, hanem ennek tagjai tagad­ták meg a további működést. A tanács külön­ben beleegyezett abba, hogy a társulat tagjai saját hasznukra-kárukra folytassák előadásaikat a krisztinavárosi színkörben. — Színházi műsorok. A nemzeti szín­­házban hétfőn Váljunk el, kedden Tannhäuser, szerdán Bajazet, Dandin György, csütörtökön Phi­lemon és Baucis, Coppélia, pénteken A láncz, szom­baton Álarczos bál, vasárnap Szentivánéji álom, hétfőn Mama, Nyelvtan.­­ A népszínház­ban hétfőn Huszárcsiny, kedden Boccaccio, szer­dán Olivette lakodalma, csütörtökön Nagyapó, pán­tekon Olivette lakodalma, szombaton Üdvöske. A­­ legközelebbi újdonság A jó Isten czimü eredeti­­ életkép lesz, mely e hó 23-án kerül először szinre. Sertésvásár­ — Budapest-Kőbánya, szeptember 9-től. Csekély kínálat, s jó vételi kedv folytán az értékes áruk tulaj­donosai megtalálták számadásukat. Az üzlet szempont­jából eszközlött vásárlások is elég élénken folytak le a jelenlegi heten. Heti középárak: magyar kiváló faj 250—280 klgm súlyú 56 57 kr 183—220 klgm súlyú 57 V2—58, 300 klmon felüli elegsertések 66; vidéki 57 -57­/2 hízók: 120—220 klmig 52—59; átme­netileg: szerbiai 56'/2—57, oláhországi 56 -56'/2. T­a­karmányárak: tengeri bánáti 7.10, oláhországi 7.15, árpa pedig 7.90. — Bécsi vásár: Felhaj­tás 3494 drb, 1462 db lengyel, árak 51­ 52, gyengébb­nél 43—50 100 klomonként. Dresdai vásár felhajtatott 576 vidéki 549 helybeli, árak 59—66 fening. Berlini vásár: felhajtás 6960 db árak 46—52 magyar faj 56—58 marha. — Ne­w-Y­o­r­k­i vásár: A sertészsír kevéssé keresett s Inkább üzérkedési czikk gyanánt vétettet. Szalona nyers 12—13, füstölt 14—75 centimen áruitatott. Lisztüzlet, Budapest, szept. 10. (A Függetlenség er. tudósí­tása.) A forgalom ismét valamivel szilárdabb jelleget öltött. — Miután a búzaárak a hét folyamában emelkedő irányzatot követtek a kereset különösen az alárendelt lisztnemekben terjedelmesebbé vált, mert a kereslők a lisztárak felszökésétől tartván, alacsonyabb árak mellett akarták szükségleteiket fedezni.­­ A liszt­árak tényleg nem jelentéktelen mérvben szálltak fel és előreláthatólag, a búzapiacz jelenlegi emelkedett állása szerint ítélve, to­vábbá emelkedésnek lesznek részesei. A külföldi üzlet igen korlátolt kiterjedésű volt. A takarmányi czikkek között a durva korpa volt keresettebb a finomnál. Utolsó jegyzésünk 100 kilogrammonként összsúly tiszta súly gyanánt. Szám :­1­2 3­4­5 o.é. sz. 23.— 22.30 21.60 20.80 20.10 19.30 6­7­8 8­/a 88/4 18.60 18.— 17.10 16.70 12.80; finom korpa 4.90; durva korpa 4.60. — A mai időjárás áttekintése : Európában: A nagy légnyomás (762-763) a kontinens délnyugati részéből jön, a depesszió (756 — 757) annak északkeleti részében van. Mérsékelt szelek mellett az idő nagy rész­ben borús, helyi esőkkel. A hőmérséklet kisebbedett. — Hazánkban: Különböző irányú, részben észak­nyugati és északi, mérsékelt szeleknél a hőmérséklet északnyugaton alább, keleten fölebb szállt; a légnyomás északnyugaton nagyobbodott. — Az idő az északnyugati nagyobb félben felhős-borús, inkább éjjeli esőkkel s égi háborús jelenségekkel, mivel Budapesten és Csáktornyán voltak; délkeleten napos felhőssel változó. — A rövid tartam­ boruló hűvös időt derülő jellegű egyre szárazabb idő követi a jövő napokra. — J­ó­s­l­a­t Hazánkban : Általános csendes, derülő időt várhatni, helyi eső kevés és gyéren északkeleten lehet. TÁVIRAT. A nagy hadgyakorlatok. MISKOLCZ, szept. 10. A király gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter társaságában, ki az ud­var részéről kapott lovagló paripát, nemkülön­ben b. Mondel altábornagy főhadsegéd, valamint b. Mertens és gr. Wolkenstein-Trottburg őrnagy szárnysegédek, továbbá h. Thurn-Taxis Imre főlovászmester és Berzeviczy testőrcsapatbeli őr­nagy kíséretében ma reggel 6 órakor kilovagolt a gyakorlótérre. A nagy számmal összegyüleke­zett közönség a királyt mindenütt a leglelke­ Szeptember 11. sebben üdvözölte. Reggeli 7 órakor b. Nyáry f főudvarmester kíséretében József félig is kilova­golt ugyanazon irányba. Miskolcz, szept. 10. Tisza Kálmán miniszterelnök ma délben ide érkezett s a pályaudvaron b. Vay fő­ispán, Soltész-Nagy polgármester, Jekelfalussy minisz­teri tanácsos, valamint a városi küldöttség által fo­gadtatott. Ónod, szept. 10. A mai gyakorlatok, illetve a két hadtest mozdulatai és csatározásai minden várakozáson felül érdekesek s tanulságosak vol­tak. A tegnapi eredményekről szóló utolsó jelen­tések csak éjfél után 3 óra felé érkeztek az itt székelő főhadvezénylethez, melynek éjjel kibocsá­tott utasításaira is csak reggel érkeztek a két hadtest-parancsnok és az egyes hadosztályok ré­széről ezen utasítások alapján elrendelt intézke­désekről szóló jelentések. A király kíséretével és Károly Lajos fő­­herczeg társaságában reggeli 7 óra után érke­zett Ónodra, a hol a lakosság nagy lelkesedés­sel üdvözölte őt, ki — miután Albrecht fő­­herczeg kíséretével együtt már korábban elin­dult volt tovább lovagolt Bogán keresztül, melynek lakossága ép úgy, mint Zsolcza né­pessége mindenütt rokonszenvesen üdvözölte, és azután Nagy-Csécsen átlovagolva balfelé vette útját, miután itt a Sajó mellett Kis-Cséc­csel átellenben nagyobb csapatmozdulat eszközöl­tetett. Ez alatt mind­két részen a következők mentek végbe: A déli hadtest lovassági had­osztálya zömével a Sajón való átkelést a Págá­­tól Sajó-Örösig terjedő vonalon sorozírozta, hogy az ellenséges gyalogság kiszállását — a­miről értesítéssel bírt — Tisza-Luczon megnehezítse. Egy lovas­század a Póga alatt, egy másik lovas­század pedig a Girincstől keletre fekvő gázló­kat szándékozott felhasználni, a­mi azonban lehe­tetlennek bizonyult, miután a folyó azon helye­ken, a­hol ezelőtt 2 órával még járőrök kel­tek át, erős áradást tüntetett fel, úgy hogy a lovak kénytelenek voltak úszni. Az átelle­nes parton egy ellenséges lovassági csapat tűnt fel, melynek rövid idő alatt egy egész lovas­század — e század előbb a csécsi pusztánál állott — segélyére, mely csapatok legénysége leszállva lovairól élénk puskatűzhöz fogott. A déli hadtest két lovasszázada felhasználta ez alatt az alkalmat és Sajó-Örösnél — habár nehézsé­gekkel küzdve — átkelt a vizen s messze előre­nyomult Tisza-Lucz felé. Nemsokára azonban kénytelenek voltak visszafordulni, miután a Vi­­lasics vezérőrnagy parancsnoksága alatt ma reg­gel óta az Erdődy-majorban összpontosított 2 ik lovashadosztályból 4 lovasszázad került eléjük. A király élénk érdeklődéssel kisérte a moz­dulatokat és b. Mendel főhadsegéd, valamint gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszterrel együtt Kis-Csécsnél egy kis ladikon, melyet egy leány kormányzott átkelt a vizen s itt vette szemügyre a lovasság előnyomulását. A közelben összegyűlt nép csak most jó darab idő múlva ismerte meg az uralkodót, ki ekkor visszatérve ismét lóra ült és visszalovagolt Ónodra, útközben azonban felült az eléje jövő udvari fogatra s 1 óra után behajtatott ismét Miskolczra. Miskolcz, szept. 10. Az esti 5 órai udvari ebédre a katholikus klérus és főként a szomszédos megyék főispánai hivatttak meg. A király jobbján József főherczeg, e mellett Samassa egri érsek, ez­után Szende s mellette Pászthély püspök, továbbá Darvas Abauj megye főispánja, balról Tisza Kálmán miniszterelnök ültek. Ebéd után a király a vendé­gek majd mindenikével váltott szívélyes szavakat. Fél 8 órakor indult meg az impozáns fáklyásmenet 400 fáklyával, lampionokkal és transparentekkel. A király ablakai alatt a dalárda énekelni kez­dett. A király az öröm látható jeleivel üdvözölte az elvonulni kezdő fáklyás menetet. A lelkesedés és éljenzés a király láttára szűnni nem akart. Fel­hivatta a dalárda elnökét és melegen megköszönte a szép éneket és nagy élvezetet, melyet nyújtottak neki. A főutczán sürü tömegekben állott a nép. Minden közlekedés fennakadt. Holnap reggel nyolcz órakor mise lesz, melyen a király is megjelenik. Péchy Tamás megérkezett, hogy mint a tiszai egy­házkerület főgondnoka az egyházkerület küldöttsé­gének bemutatásánál mint annak vezetője részt vegyen. Bécs, szept. 10. Rudolf trónörökös, Bylandt-Rheidt gróf hadügyminiszter és a külföldi katonatisztek külön vonattal Miskóczra utaztak. London, szept. 10. A Reuter ügynökség a következő hírt közli Kairóból: 4000 katona 30 ágyúval körülvette az Aldin palotát s a főrangú személyi­ségek összehívását és az összes miniszterek leköszönését köve­telte. A khedive beleegyezését adá a minisz­­terváltozáshoz. A történteket megelőzőleg kör­iratot intéztek a külföldi képviselőkhöz és kon­zulokhoz, mely megállapítja, hogy a tüntetés nem az európaiak ellen van intézve. Általában azt hiszik, hogy idegen megszállás fog szüksé­gessé válni. Zára, szept. 10. A tartománygyülés elnöke elintézetteknek nyilvánitá az ügyleteket és be­­rekeszté a gyűlés ülésszakát. A képviselők ő felségét lelkesen éltetve oszoltak szét. Zágráb, szept. 10. Ma tarta Krestics Mik­lós az I. kerület volt képviselője, beszámoló be­szédét. A sűrűn látogatott gyűlés tetszéssel fo­gadta a beszédet és újból egyhangúlag Kresticset jelölte ki képviselőül. Megválasztatása biztosnak tekinthető. BéCS, szept. 10. A Wiener Abendpost tel­jesen alaptalannak nyilvánitja a Neues Wiener Tagblatt által közzétett azon hírt, hogy a kor­mány az egyes tartományok számára előadókat fog kinevezni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: VERHOVAY GYULA. " N­y­i 111 é­v. Egy 29 éves nőtlen vidéki gyakorló ügyvéd, ki már több éve önállóan ügyködik, ajánlja magát egy nagyobb irodába, mél­tányos feltételek mellett iroda­vezetőnek. Szives ajánlatok e lapok kiadóhivatalához intézendők. Vidkére egy keresztény úri családhoz gymnasiumi tanulók mellé kedvező feltétellel nevelő kerestetik. Bővebbet e lap kiadóhiva­talában. (nehézkórt) gyógyít levélileg Dr. Killisch különleges orvos Drezdában (Szászország). A nagyszerű eredményért (8000) a párisi tudományos társulat nagy arany érme.

Next