Függetlenség, 1933. március (1. évfolyam, 12-36. szám)

1933-03-01 / 12. szám

vezért tartóztattak le. Kö­zöttük Thaelmannt, a volt elnökjel­öl­tet is. A birodalmi kormány minisztertanácsa d­­er­ült össze, hogy megtárgyalja Göring porosz belügyi kormánybiztosnak az ed­digi eseményekről előterjesztett jelenté­sét. A kormány új szükségrendeletet ad ki, amely messzemenő jogokat ad az államnak a kommunista Berlin, február 28. A birodalmi gyűlés felgyújtott palotá­jának képe megrázó hatással van a palota körül tolongó tömegekre. Az épületben az összes faburkolatok szénné égtek és az elolvadt fémalkatrészek szabálytalan összevisszaságban meredeznek a levegőbe. Az ülésterem karzatai mind leégtek és a gyöngy­rű kupola is megrongálódott. A agitáció teljes letörésére. Igen fontos adata a nyomozásnak, hogy több tanú egybehangzó vallomása szerint To­r­g­­­e­r kommunista képviselőt és Jpy Kühne nevű kommunistát a tűz kitörése előtt együtt látták az elfogott gyújtogatóval, sőt látták ezt a két kommunistát akkor is, amikor sietve elhagyták a palotát. baloldali pártok folyosója a tökéletes pusztulás képét mutatja, egyetlen egy ablak nem maradt épségben, padló és az ajtó szőnyege, a drága festmények mind megsemmisültek. A birodalmi gyűlés épületét a rendőr­ség és a tűzoltóság kordona őrzi, mert még mindig fennáll annak a veszélye, hogy lángok törnek elő. Az elpusztult parlamenti palota Készenlét a birodalomban A rendőrség nemcsak Berlin­ben, hanem az egész biroda­lom területén teljes készen­létben áll, annál is inkább, mert a kommunista bujtogatás nem szűnt meg és a kommunista csőcselék a vezetők letar­tóztatása miatt bosszúhadjáratra készül. Amint az ilyen eszközökkel dolgozó A Vorwärts szerkesztőségéről kide­rült, hogy a birodalmi gyűlés épületének felgyújtásáért a nemzeti szocialistákra akarta hárítani a felelősséget, holott ennek az ellenkezőjét a hivatalos nyomozás két­­ségtenül megállapította már. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy a rendőrség a Vorwirfts épületében házku­tatást tartson. Ez a házkutatás eredmény­pártok vezetői ilyen esetben csinálni szokták, a kommunista párt parla­menti tagjainak egy része a letartóztatás elől meg­szökött, éppen ezért a határrendőrségen minde­nütt szigorúan vigyáznak, különösen a keleti határokon, hogy a vezetők ne sur­ranhassanak ki az országból. nyel is járt, amennyiben több százezer példány izgató szocialista röpiratot talál­tak. Németország többi városaiban is mun­kához látott a rendőrség, annál is inkább, mert teljesen jogos az az aggodalom, hogy a német birodalmi gyűlés palotájá­nak felgyújtása jeladás akart lenni az általános kommunista lázadásra a nemzeti szo­cialista uralom ellen. Általános kommunista lázadás A kommunista gyújtogató A letartóztatott Van der Lübbe múltja ügyében Leidenben folytatott nyomozás során kiderült, hogy már hosz­­szabb ideje részt vett a hollandiai kom­munista mozgalomban, és ott ő volt a kommunista szervezkedés egyik elöl­járója. Azt hiszik, hogy Van der Lübbe pár nappal ezelőtt egyenesen azért ment Berlinbe, hogy előkészítse a birodal­­mi gyűlés ■ épületének lángbaborítását és a gyújtogatásban tevékenyen részt­­vegyen. Minthogy nincs állandó alkalma­zásban és mindössze valami csekély jára­dékot élvez, egy évekkel ezelőtt szenve­dett baleset miatt feltehető,­­ hogy érdekelt körökből bocsátották rendelkezé­sére az utazásaihoz szük­séges pénzt. függsze még Szerda, 1933 március 1 Hitler nem hirdet ostromállapotot A birodalmi kormány fennálló törvé­nyes keretein belül a legnagyobb eréllyel veszi elejét mindenféle lázadásnak és tovább­ földalatti kommunista bujtogatás­­nak, azonban egyúttal a teljes higgadtság és nyugalom jelét mutatja a miniszter­­tanács mai határozata, amely szerint eláll a kato­nai kivételes állapot pro­­klamálásától Útját állják a gyújtogató gyilkosoknak Az esti lapok kizárólag a birodalmi gyű­lés épületének égésével és az ennek követ­keztében tett intézkedésekkel foglalkoznak. A kormányhoz közelálló sajtó lelkesedés­sel üdvözli a kormány erélyes eljárását a kommunista terorral szemben. Útját álljuk a vörös gyújtogató gyilkosoknak — írja az Angriff és többek között ezeket mondja: Gyökeresen véget kell vetni ennek a hely­zetnek. Mi több történhetik még, mint hogy egy 24 éves külföldi kom­munista e világpestis porosz és né­met pártjainak megbízásából lán­gokba borítja a birodalmi gyűlés épületét. Mennyire vagyunk attól, hogy derék pol­gárokat és túszokat a fal mellé állítsanak, hogy a csőcselék kibújjék odvaiból és meg­kezdje a fosztogatást, hogy a söpredék ki­nyissa a börtönöket és vörös kakast repít­­en a parasztok házaira? Mi van még biztonságban ezeknek a bandáknak gonosz támadásai elől? Az ellenzéki irányú lapok szintén a leg­élesebben elítélik a birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett merényletet. a puccstervek vezére A rendőri vizsgálat lázas eréllyel fo­lyik tovább. Sikerült kinyomozni, hogy a terrorista puccstervek szellemi vezére Mü­nzenberg kommunista lapkiadó volt. Munzenberget eddig még nem sike­rült letartóztatni, mert közvetlenül az­után, hogy a birodalmi gyűlés palotája kigyulladt, nyomtalanul eltűnt. A kom­munista párt Bülow-téri székházában le­foglalt iratok tanúsága szerint a kom­munisták úgy akarták végrehajtani puccsterveiket, hogy hamisított rendőr­­tiszti parancsokkal hatalmukba kerítették volna a laktanyákat, a nemzeti szocialista rohamosztagokat pedig a rohamosztagparancs­­nokok hamisított parancsai­val olyan helyre vezényelték volna, ahol nem árthattak volna a kommunistáknak. A birodalmi gyűlés kommunista képvi­selői közül eddig nég­yen vannak letar­tóztatásban: Ka­s­p­e­r, Sebőiéza, Schneller és Torgler. A kommunista párt összes berlini helyiségeit bezárták Berlin, február 28. Kedden délután a berlini rendőrség újabb nagyfontosságú lépésre határozta el magát a kommunistákkal szemben. A rendőrfőnök utasítást adott ki, hogy a kommunista párt összes berlini helyisé­geit zárják be. A rendelkezést a kora esti órákban már végre is hajtották. Kiadták a szükségrendeletet — A rádió útján léptették életbe — öt perc alatt OO I.IT_1..^__________ 1 ^ L1. LA______| Berlin, február 28. Ma este kihirdették és azonnali hatály­­lyal életbe lépett a kormány legújabb szük­­ségrendelete, amely drákói intézkedéseket tartalmaz a kommunista terrorcse­lekmények megakadályozá­sára. A szükségrendeletet az alkotmány 48. paragrafusa alapján bocsátották ki és valamennyi német rádióadó­állomás kedden este közve­tí­tette annak tartalmát, úgy­hogy a s­z­ü­k­s­é­g­r­e­n­d­e­l­e­t már életbe is lépett. A szükségrendelet intézkedései a személyes szabad­ságra, a szólásszabadságra, az egyesülési- és sajtójogra vonatkoznak, továbbá a posta-, telefon- és távíró használa­tára, a levéltitok szentsé­gére és a szükségkutatások elrendelésére. Az alkotmányban biztosított jogokat tehát a szükségrende­let, amennyiben a fenti szakaszokat illeti, felfüggesztik. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai hatáskörük keretében tartoznak végrehajtani az új szükségrendeletben foglalt intézkedéseket. Az egyes országok kormányai és ható­ságai tartoznak az említett szakaszok­ban foglalt intézkedések ellen vétőket bí­róság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150—15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbün­tetéssel sújtandó. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a büntetőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmében hazaárulást követ el, vagy 8­02. paragrafus értelm­ében mérgezést a 307. szakasz ér­telmében gyújtogatást a 311. szakasz értelmében rob­bantást 312. szakasz értel­mében árvízveszedelmet a 315. szakasz értelmében vas­­úti szabotázst és a 324. sza­­kaszban foglalt közvesz­é­­lyes bűncselekményeket kö­veti el. A halálbüntetést életfogytiglani vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmé­nyek fennforgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kor­mány ellen, vagy pedig a kor­mány által kinevezett kor­mánybiztosok ellen merényle­tet követ el, vagy merénylet el­követésére bujtogat A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén ezen szakasz alapján ítélik el A szükségrendelet a rádión tör­tént kihirdetéssel életbe lép. A szükségrendeletet Hindenburg elnök írta alá és ellenjegyezte Hitler Adolf birodalmi kancellár, Frick dr. birodalmi belügyminiszter és Gärtner dr. birodalmi igazságügyminszter. Gömbös Gyula miniszterelnök hétfőn tárgyal a mezőgazdasági érdek­­képviseletek vezetőivel a gazdasági válság megoldásáról Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let, a Mezőgazdasági Kamara és a Földbér­lők Szövetségének tagjai hónapokkal ez­előtt úgynevezett válságbizottságot alakí­tottak, amelynek Sommsich László gróf, Hoyos Miksa gróf, Mutsenbacher Emil dr. és Eszenyi Jenő voltak a vezetői. A válság­­bizottság ülésein nemcsak a válság okait regisztrálták és a fennálló válságos hely­zetet tárták fel, hanem négy pontban fog­lalva a mezőgazdasági krízis elhárítására szolgáló módokat is leszögezték. A memo­randumot ma délelőtt nyújtották át a mi­­nisztterelnökségen Gömbös Gyula minisz­terelnöknek, aki erre az alkalomra a szak­­minisztereket is meghívta. A tanácskozás után Gömbös Gyula miniszterelnök a kö­vetkezőket mondta munkatársunknak: — A mezőgazdasági érdekképviseletek vezetői kerestek fel ma délben és erre az alkalomra meghívtam a gazdasági minisz­tereket is. Átvettem azt a memorandumot, amely a mezőgazdasági válság megoldására vonatkozik és abban állapodtunk meg, hogy a jövő hét elején hétfőn délután öt órakor értekezletet tartunk, amelyen meg­beszéljük a mezőgazdaság aktuális problé­máit. A kölségvetési hitelek fenntartásáról és kisebb Interpellációkat tárgyalt a főváros közgyűlése Éles vita a frontharcos bizottsági tagok között A főváros törvényhatósági bizottsága Huszár Aladár dr. főpolgármester elnök­­lésével kedden délután rendes közgyűlést tartott. Napirend előtt Perley Lajos a rok­kanttörvényjavaslat ellen tiltakozott és beszéde során élesen támadta a HONSZ ve­zetőségét. A napirendnek egyetlen lényeges tárgya volt 1.300.000 pengőnyi költségve­tési hitelnek a folyó évre való fenntartása. A törvényhatósági bizottság vita nélkül magáévá tette a javaslatot. Felkay Ferenc főjegyző a javadalmi őrség ügyében egy korábbi közgyűlésen el­hangzott interpellációra adott választ, majd Lázár Emil a szikvízkartell káros tevékeny­ségéről interpellált és azt javasolta: utasít­sa a közgyűlés a polgármestert, hogy írjon fel a kormányhoz és kérje a szikvíztermelés modernizálását. Kívánta azt is, hogy a vá­ros vezetősége gondoskodjék arról, hogy a fővárosi tisztviselők fizetéses ál­lást ne vállalhassanak valamely kar­tel szolgálatában. Sipőcz Jenő dr. polgármester hangsú­lyozta, hogy a székesfőváros állandó küz­delmet folytat minden kartell ellen, majd ismertette azt az esetet, amidőn a szikvíz­kartell egyes elöljárósági tisztviselőket megvesztegetni igyekezett. A lefolytatott szigorú vizsgálat során szigorú büntetésben részesültek a vétkesek és régi hatáskörük helyett más beosztást kaptak. Hangsúlyozta a polgármester, hogy a fővá­ros tisztviselői kara magas etikai színvona­lon áll és nagy ritkaság, ha valaki megté­ved. Simonyi Simon a villamosközlekedés hibáiról beszélt, Perley Lajos a központi vásárcsarnok árusainak tarthatatlan helyzetét ismertette, majd az indítványok során Orova Zsigmond javasolta, hogy a környéken lévő kőtelepet és homokle­­rakatot, valamint a háborús időkből visszamaradt barakképületet helyezzék át, illetve bontsák le. Perley Lajos a kéményseprésnek székesfővárosi házi ke­zelésbe vételét javasolta. Árvátfalvy Nagy István személyes megtámadtatás címén szólalt fel, Perley erre válaszolt és a két bizottsági tag között éleshangú vita támadt arról, hogy ki képviseli a hadigondozottak érdekeit. Az elnök ezután beszámolt arról, hogy a közgyűlés a Közmunka Tanácsba K. Császár Ferencet, a közlekedési bizott­ságba Takács-Tolvaj József grófot, a testnevelési bizottságba Pollacsek Ele­mért választotta meg. Kedden, csütörtökön és vasárnap mélynyomású képes mellékletet ad olvasóinak a FÜGGETLENSÉG

Next