Függetlenség, 1933. március (1. évfolyam, 12-36. szám)
1933-03-01 / 12. szám
vezért tartóztattak le. Közöttük Thaelmannt, a volt elnökjelöltet is. A birodalmi kormány minisztertanácsa derült össze, hogy megtárgyalja Göring porosz belügyi kormánybiztosnak az eddigi eseményekről előterjesztett jelentését. A kormány új szükségrendeletet ad ki, amely messzemenő jogokat ad az államnak a kommunista Berlin, február 28. A birodalmi gyűlés felgyújtott palotájának képe megrázó hatással van a palota körül tolongó tömegekre. Az épületben az összes faburkolatok szénné égtek és az elolvadt fémalkatrészek szabálytalan összevisszaságban meredeznek a levegőbe. Az ülésterem karzatai mind leégtek és a gyöngyrű kupola is megrongálódott. A agitáció teljes letörésére. Igen fontos adata a nyomozásnak, hogy több tanú egybehangzó vallomása szerint Torger kommunista képviselőt és Jpy Kühne nevű kommunistát a tűz kitörése előtt együtt látták az elfogott gyújtogatóval, sőt látták ezt a két kommunistát akkor is, amikor sietve elhagyták a palotát. baloldali pártok folyosója a tökéletes pusztulás képét mutatja, egyetlen egy ablak nem maradt épségben, padló és az ajtó szőnyege, a drága festmények mind megsemmisültek. A birodalmi gyűlés épületét a rendőrség és a tűzoltóság kordona őrzi, mert még mindig fennáll annak a veszélye, hogy lángok törnek elő. Az elpusztult parlamenti palota Készenlét a birodalomban A rendőrség nemcsak Berlinben, hanem az egész birodalom területén teljes készenlétben áll, annál is inkább, mert a kommunista bujtogatás nem szűnt meg és a kommunista csőcselék a vezetők letartóztatása miatt bosszúhadjáratra készül. Amint az ilyen eszközökkel dolgozó A Vorwärts szerkesztőségéről kiderült, hogy a birodalmi gyűlés épületének felgyújtásáért a nemzeti szocialistákra akarta hárítani a felelősséget, holott ennek az ellenkezőjét a hivatalos nyomozás kétségtenül megállapította már. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy a rendőrség a Vorwirfts épületében házkutatást tartson. Ez a házkutatás eredménypártok vezetői ilyen esetben csinálni szokták, a kommunista párt parlamenti tagjainak egy része a letartóztatás elől megszökött, éppen ezért a határrendőrségen mindenütt szigorúan vigyáznak, különösen a keleti határokon, hogy a vezetők ne surranhassanak ki az országból. nyel is járt, amennyiben több százezer példány izgató szocialista röpiratot találtak. Németország többi városaiban is munkához látott a rendőrség, annál is inkább, mert teljesen jogos az az aggodalom, hogy a német birodalmi gyűlés palotájának felgyújtása jeladás akart lenni az általános kommunista lázadásra a nemzeti szocialista uralom ellen. Általános kommunista lázadás A kommunista gyújtogató A letartóztatott Van der Lübbe múltja ügyében Leidenben folytatott nyomozás során kiderült, hogy már hoszszabb ideje részt vett a hollandiai kommunista mozgalomban, és ott ő volt a kommunista szervezkedés egyik elöljárója. Azt hiszik, hogy Van der Lübbe pár nappal ezelőtt egyenesen azért ment Berlinbe, hogy előkészítse a birodalmi gyűlés ■ épületének lángbaborítását és a gyújtogatásban tevékenyen résztvegyen. Minthogy nincs állandó alkalmazásban és mindössze valami csekély járadékot élvez, egy évekkel ezelőtt szenvedett baleset miatt feltehető, hogy érdekelt körökből bocsátották rendelkezésére az utazásaihoz szükséges pénzt. függsze még Szerda, 1933 március 1 Hitler nem hirdet ostromállapotot A birodalmi kormány fennálló törvényes keretein belül a legnagyobb eréllyel veszi elejét mindenféle lázadásnak és tovább földalatti kommunista bujtogatásnak, azonban egyúttal a teljes higgadtság és nyugalom jelét mutatja a minisztertanács mai határozata, amely szerint eláll a katonai kivételes állapot proklamálásától Útját állják a gyújtogató gyilkosoknak Az esti lapok kizárólag a birodalmi gyűlés épületének égésével és az ennek következtében tett intézkedésekkel foglalkoznak. A kormányhoz közelálló sajtó lelkesedéssel üdvözli a kormány erélyes eljárását a kommunista terorral szemben. Útját álljuk a vörös gyújtogató gyilkosoknak — írja az Angriff és többek között ezeket mondja: Gyökeresen véget kell vetni ennek a helyzetnek. Mi több történhetik még, mint hogy egy 24 éves külföldi kommunista e világpestis porosz és német pártjainak megbízásából lángokba borítja a birodalmi gyűlés épületét. Mennyire vagyunk attól, hogy derék polgárokat és túszokat a fal mellé állítsanak, hogy a csőcselék kibújjék odvaiból és megkezdje a fosztogatást, hogy a söpredék kinyissa a börtönöket és vörös kakast repíten a parasztok házaira? Mi van még biztonságban ezeknek a bandáknak gonosz támadásai elől? Az ellenzéki irányú lapok szintén a legélesebben elítélik a birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett merényletet. a puccstervek vezére A rendőri vizsgálat lázas eréllyel folyik tovább. Sikerült kinyomozni, hogy a terrorista puccstervek szellemi vezére Münzenberg kommunista lapkiadó volt. Munzenberget eddig még nem sikerült letartóztatni, mert közvetlenül azután, hogy a birodalmi gyűlés palotája kigyulladt, nyomtalanul eltűnt. A kommunista párt Bülow-téri székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunisták úgy akarták végrehajtani puccsterveiket, hogy hamisított rendőrtiszti parancsokkal hatalmukba kerítették volna a laktanyákat, a nemzeti szocialista rohamosztagokat pedig a rohamosztagparancsnokok hamisított parancsaival olyan helyre vezényelték volna, ahol nem árthattak volna a kommunistáknak. A birodalmi gyűlés kommunista képviselői közül eddig négyen vannak letartóztatásban: Kasper, Sebőiéza, Schneller és Torgler. A kommunista párt összes berlini helyiségeit bezárták Berlin, február 28. Kedden délután a berlini rendőrség újabb nagyfontosságú lépésre határozta el magát a kommunistákkal szemben. A rendőrfőnök utasítást adott ki, hogy a kommunista párt összes berlini helyiségeit zárják be. A rendelkezést a kora esti órákban már végre is hajtották. Kiadták a szükségrendeletet — A rádió útján léptették életbe — öt perc alatt OO I.IT_1..^__________ 1 ^ L1. LA______| Berlin, február 28. Ma este kihirdették és azonnali hatálylyal életbe lépett a kormány legújabb szükségrendelete, amely drákói intézkedéseket tartalmaz a kommunista terrorcselekmények megakadályozására. A szükségrendeletet az alkotmány 48. paragrafusa alapján bocsátották ki és valamennyi német rádióadóállomás kedden este közvetítette annak tartalmát, úgyhogy a szükségrendelet már életbe is lépett. A szükségrendelet intézkedései a személyes szabadságra, a szólásszabadságra, az egyesülési- és sajtójogra vonatkoznak, továbbá a posta-, telefon- és távíró használatára, a levéltitok szentségére és a szükségkutatások elrendelésére. Az alkotmányban biztosított jogokat tehát a szükségrendelet, amennyiben a fenti szakaszokat illeti, felfüggesztik. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai hatáskörük keretében tartoznak végrehajtani az új szükségrendeletben foglalt intézkedéseket. Az egyes országok kormányai és hatóságai tartoznak az említett szakaszokban foglalt intézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150—15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbüntetéssel sújtandó. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a büntetőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmében hazaárulást követ el, vagy 802. paragrafus értelmében mérgezést a 307. szakasz értelmében gyújtogatást a 311. szakasz értelmében robbantást 312. szakasz értelmében árvízveszedelmet a 315. szakasz értelmében vasúti szabotázst és a 324. szakaszban foglalt közveszélyes bűncselekményeket követi el. A halálbüntetést életfogytiglani vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fennforgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen merényletet követ el, vagy merénylet elkövetésére bujtogat A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén ezen szakasz alapján ítélik el A szükségrendelet a rádión történt kihirdetéssel életbe lép. A szükségrendeletet Hindenburg elnök írta alá és ellenjegyezte Hitler Adolf birodalmi kancellár, Frick dr. birodalmi belügyminiszter és Gärtner dr. birodalmi igazságügyminszter. Gömbös Gyula miniszterelnök hétfőn tárgyal a mezőgazdasági érdekképviseletek vezetőivel a gazdasági válság megoldásáról Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Mezőgazdasági Kamara és a Földbérlők Szövetségének tagjai hónapokkal ezelőtt úgynevezett válságbizottságot alakítottak, amelynek Sommsich László gróf, Hoyos Miksa gróf, Mutsenbacher Emil dr. és Eszenyi Jenő voltak a vezetői. A válságbizottság ülésein nemcsak a válság okait regisztrálták és a fennálló válságos helyzetet tárták fel, hanem négy pontban foglalva a mezőgazdasági krízis elhárítására szolgáló módokat is leszögezték. A memorandumot ma délelőtt nyújtották át a minisztterelnökségen Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki erre az alkalomra a szakminisztereket is meghívta. A tanácskozás után Gömbös Gyula miniszterelnök a következőket mondta munkatársunknak: — A mezőgazdasági érdekképviseletek vezetői kerestek fel ma délben és erre az alkalomra meghívtam a gazdasági minisztereket is. Átvettem azt a memorandumot, amely a mezőgazdasági válság megoldására vonatkozik és abban állapodtunk meg, hogy a jövő hét elején hétfőn délután öt órakor értekezletet tartunk, amelyen megbeszéljük a mezőgazdaság aktuális problémáit. A kölségvetési hitelek fenntartásáról és kisebb Interpellációkat tárgyalt a főváros közgyűlése Éles vita a frontharcos bizottsági tagok között A főváros törvényhatósági bizottsága Huszár Aladár dr. főpolgármester elnöklésével kedden délután rendes közgyűlést tartott. Napirend előtt Perley Lajos a rokkanttörvényjavaslat ellen tiltakozott és beszéde során élesen támadta a HONSZ vezetőségét. A napirendnek egyetlen lényeges tárgya volt 1.300.000 pengőnyi költségvetési hitelnek a folyó évre való fenntartása. A törvényhatósági bizottság vita nélkül magáévá tette a javaslatot. Felkay Ferenc főjegyző a javadalmi őrség ügyében egy korábbi közgyűlésen elhangzott interpellációra adott választ, majd Lázár Emil a szikvízkartell káros tevékenységéről interpellált és azt javasolta: utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy írjon fel a kormányhoz és kérje a szikvíztermelés modernizálását. Kívánta azt is, hogy a város vezetősége gondoskodjék arról, hogy a fővárosi tisztviselők fizetéses állást ne vállalhassanak valamely kartel szolgálatában. Sipőcz Jenő dr. polgármester hangsúlyozta, hogy a székesfőváros állandó küzdelmet folytat minden kartell ellen, majd ismertette azt az esetet, amidőn a szikvízkartell egyes elöljárósági tisztviselőket megvesztegetni igyekezett. A lefolytatott szigorú vizsgálat során szigorú büntetésben részesültek a vétkesek és régi hatáskörük helyett más beosztást kaptak. Hangsúlyozta a polgármester, hogy a főváros tisztviselői kara magas etikai színvonalon áll és nagy ritkaság, ha valaki megtéved. Simonyi Simon a villamosközlekedés hibáiról beszélt, Perley Lajos a központi vásárcsarnok árusainak tarthatatlan helyzetét ismertette, majd az indítványok során Orova Zsigmond javasolta, hogy a környéken lévő kőtelepet és homoklerakatot, valamint a háborús időkből visszamaradt barakképületet helyezzék át, illetve bontsák le. Perley Lajos a kéményseprésnek székesfővárosi házi kezelésbe vételét javasolta. Árvátfalvy Nagy István személyes megtámadtatás címén szólalt fel, Perley erre válaszolt és a két bizottsági tag között éleshangú vita támadt arról, hogy ki képviseli a hadigondozottak érdekeit. Az elnök ezután beszámolt arról, hogy a közgyűlés a Közmunka Tanácsba K. Császár Ferencet, a közlekedési bizottságba Takács-Tolvaj József grófot, a testnevelési bizottságba Pollacsek Elemért választotta meg. Kedden, csütörtökön és vasárnap mélynyomású képes mellékletet ad olvasóinak a FÜGGETLENSÉG