Függetlenség, 1933. március (1. évfolyam, 12-36. szám)
1933-03-01 / 12. szám
Szerda, 1933 morcuat Megkezdte a Ház a közigazgatási reform tárgyalását Viharral kezdődött az ülés Részleteiben is elfogadták a mezőgazdasági bérek rendezéséről szóló javaslatot Pártkülönbség nélkül tiltakozott a Ház a kenyérdrágítás ellen Czettler Jenő elnök néhány perccel öt után nyitotta meg a Ház ülését. A csendesnek ígérkező ülés mindjárt az elején váratlanul viharos lett. Pekár Gyula Ugyanis személyes megtámadtatás címén szólalt fel és visszautasította Peyer Károlynak a múlt szerdai ülésen ellene intézett támadását. Felszólalása viharos ellentmondásokat váltott ki a szélsőbaloldalon. Biztosította-e a Peidl-kormány a népbiztosok menekülését? Pekár Gyula: Az a durva és inparlamentáris támadás — mondotta —, amelyet Peyer Károly a múlt szerdai ülésen ellene intézett, egy olyan sajtónyilatkozaton alapszik, amelyet én a Peidl-kormánynak a románokkal való viszonyáról mondtam, de ez a nyilatkozat teljesen eltorzítva jelent meg abban a lapban. Visszautasítom azt, hogy a Fehér Ház a románok beavatkozását kérte, vagy kegyeit kereste volna. Viharos közbeszólások a balodalon: — Mossolu tábornok, arról beszéljen! Pekár Gyula: Soha, amíg hatalomra nem jutottam, sem hivatalosan, sem magánemberként románokkal nem tárgyaltam. Amikor uralomra jutottunk, akkor hazám és nemzetem érdekében igenis tárgyaltam velük. Ezután felolvasta az első nemzetgyűlés jegyzőkönyvéből Friedrich István akkori beszédét, amely megokolta, hogy miért vált szükségessé a Peidl-kormány eltávolítása. A beszéd szerint a Peidl-kormány első minisztertanácsát a munkástanács termében tartotta meg és első intézkedése az volt, hogy a népbiztosok menekülését biztosítsa. Sürgönyöket menesztett az összes hatóságokhoz, hogy az átutazó népbiztosokkal a legelőzékenyebben kell bánni, sőt a bécsi követ utasítást kapott, hogy szükség esetén pénzzel is támogassa a szökött népbiztosokat (Viharos zaj.) Az egész Házban óriási felháborodással fogadták Pekár Gyula felszólalását, sőt a szocialisták állandóan zajongva támadják. Az elnök alig tudta a rendet helyreállítani. Miniszterek a munkabérjavaslatról Ezután áttért a Ház a mezőgazdasági m munkabérkövetelésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatására. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter szólalt fel elsőnek. Ezzel a törvénynyel — mondotta — nagy szociális feladatot véltem megoldani, örömmel állapítom meg, hogy nemcsak a nemzeti egység pártjában, hanem a túloldalon is nagy helyesléssel találkozott ez a törvényjavaslat Kérte, hogy Kéthly Anna, Györki Imre, Farkas István és Propper Sándor indítványait vesse el a Ház és a javaslatot fogadja el részletes tárgyalás alapjául. Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel ezután. Ezért a javaslatért — mondotta — a magyar törvényhozást a mezőgazdasági munkások százai és ezrei fogják áldani, őszintén irigylem igen tisztelt szocialista képviselőtársaimat, mert ahányszor valamilyen javaslat kerül napirendre, mindig azzal jönnek, hogy ez a javaslat nem megoldás, hanem mindent megoldana az általános titkos választójog (Derültség.) Irigylem őket, mert boldogok, akik hisznek. Én nem tudok hinni általános csodaszerekben, de hiszek abban, hogy szakszerűen és lépésről-lépésre haladva, igenis előbbre jutunk a nemzetépítés terén. Farkas István szólalt még fel, majd Czettler Jenő elnök befejezettnek nyilvánította a vitát és a Ház többsége általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, a kisebbségi indítványokat pedig elvetette. A részletes vitában Kóródi-Katona János, Malasits Géza, Simon András, Inkey Pál báró, Lázár Andor igazságügyminiszter és Rabinek István vett részt A Ház a javaslatot Babinek István több rendbeli módosító indítványával részleteiben is elfogadta. Ezután áttért a Ház a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására A javaslatot Mikecz István előadó ismertette. — A javaslatnak az a célja — mondotta Mikecz István előadó, hogy az élet ütemét követve a közigazgatás olcsó, demokratikus, népszerű és gyors legyen. A közigazgatási tisztviselőkkel szemben sokszor éleshangú bírálat hangzott el, pedig ez a tisztviselői kar mindig tudta mivé tartozik a hazájának és ennek a karnak magyar faji öntudattól áthatott szívós munkája mentheti csak az országot a végpusztulástól A jelenlegi javaslat a takarékosság szempontjai mellett egyszerűsíti a közigazgatást, kikapcsolja a fellebbviteli fórumokból a kormányhatóságokat, így a kormányhatóságok mentesülnek a konkrét ügyek intézése alól és eredeti hivatásukat a kormányzást, az irányítást és az ellenőrzés szerepét tölthetik be. A javaslathoz elsőnek Büchler József szólt hozzá. — Az ország lakossága — mondotta ,— soha a közigazgatásnak úgy kiszolgáltatva nem volt, mint most. A jegyzők valóságos kiskirályok. Közbeszólások jobboldalról: Ne bántsa a jegyzőket! Azok becsületesen teljesítik kötelességüket. Napirendi vita a kenyérdrágításról Büchler József beséde után az elnök öt percre szünetet rendelt el, majd napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház mai tárgysorozattal szerdán délután öt órakor tartja legközelebbi ülését. A napirendi indítványhoz elsőnek Kabók Lajos szólt hozzá és élesen támadta a pékeket az indokolatlan kenyérdrágításért. Kimutatta, hogy amíg a liszt ára kilónként négy fillérrel emelkedett, a pékek tizennyolcfilléres újabb nyereségre tettek szert. Kelemen Kornél: Az előttem szóló képviselőtársam fejtegetéseit a magam és pártom nevében teljes egészében osztom. Én is követelem, hogy a kormány nyomatékosan járjon el a pékek lelketlen manipulációja ellen. (Általános helyeslés.) Láng Lénárth nem fogadta el az elnök napirendi indítványát, hanem azt követelte, hogy a Ház szerdán délelőtt tíz órakor tartson ülést és tűzze napirendre a tavaszi vetőmaghitel és zöldhitel kérdését. Követelte, hogy legalább az interpellációs napokon mindig délelőtt legyen ülés. Láng Lénárt általános helyeslés közben jelentette ki, hogy a független kisgazdapárt ugyanúgy kötelességének tartja, mint a jobboldal, hogy a népet ne izgassa, hanem ellenkezőleg — megnyugtassa. A miniszterelnök úr és a pénzügyminiszter úr egyaránt megígérték Jászberényben — mondotta —, hogy megőrzik a pártatlanságot. (Felkiáltások jobbról: Úgyis van!) Mégis kivont karddal mentek neki Baráth Endre híveinek. Felkiáltások: Nem igaz, nem igaz, ön tudja a legjobban, aki ott volt, hogy ez nem igaz. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Én is ott voltam, nem igaz! Gödöllőnek rossz a levegője és egészségtelen a vize. Ezeket az alaptalan kijelentéseket a cserkészszövetség és Pest vármegye törvényhatósága is visszautasította. Erről a helyről is tiltakozom ez ellen a teljesen alaptalan támadás ellen. Mert ezzel Petrovácz Gyula nem tett jó szolgálatot sem az ügynek, sem hazájának. A Ház ezután elfogadta az elnök napirendi indítványát azzal, hogy a szerdai interpellációs napon már hét órakor rátérnek az interpellációk tárgyalására. Szilágyi Lajos személyi megtámadtatás címén kért szót. — Hozzá vagyunk szokva — mondta —, hogy amikor a választások előtt az úgynevezett néma hét következik, akkor egyesek a parlament nyilvánosságát használják fel arra, hogy agitáljanak. Némelyik napilapban olyan atrocitásokat soroltak fel Jászberényről, amelyekről egyetlen jászberényi polgár sem tud. Senki sem látta és senki sem hallotta azokat. Visszautasítom az agitációnak ezt a módját. — A jászberényi választás példája lehet a tiszta választásnak. Az ellenpárt főemberei velünk egy szállodában laknak, a szomszéd asztalnál étkeznek, csendőrt alig látná Mondhatom, soha még olyan nyugalmat hét nappal a választás előtt egyetlen városban sem láttam, mint Itt. A hatóságok mintaszerű igazságosssággal működnek. Ahol nekünk engedélyeztek gyűlést, ott az ellenfélnek is megengedték. Ha nekik megtagadták, megtagadták nekünk is._Ha pedig egy, a gyűléstől távoleső helyen egy embert megüt egy csendőr és a rendőr kardot ránt anélkül, hogy támadója megsebesülne, akkor Pesten óriási rendőrrohamról és sok sebesültről írnak egyes lapok. (Láng Lénárdhoz fordulva): Csodálkozom, hogy éppen a képviselő úr ül fel ilyen alaptalan híreszteléseknek. Káng Lénárt személyes megtámadtatás címén kijelentette, hogy valótlanságot nem mondott, csak jegyzőkönyveket olvasott fel és nem volt szándékában az amúgly is éles hangulatot még jobban kiélezni. Az ülés háromnegyed tízkor ért véget. A gödöllői jamboree a Ház előtt Endre Zsigmond. Szintén a napirendhez szólt hozzá és azzal a támadással foglalkozott, amelyet Petrovácz Gyula intézett a cserkészszövetség ellen, amiért nem Budapesten, hanem Gödöllőn rendezik a világ jamboerét. Petrovácz odáig ment a támadásban, hogy azt állította: Nem drágítunk! Változatlanul 38 fillérért kapja mindenütt a Perl félfehér kenyeret Elkerülhetetlen az osztrák vasutasok tüntetősztrájkja Bécs, február 28. Az eddigi jelentések szerint nincs remény arra, hogy a vasutasok holnapra tervezett tiltakozó sztrájkját elkerüljék. Ma éjjel 12 órakor jár le az a határidő, amelyen ki kell mondaniuk, hogy a sztrájktól elállnak. Mint az Extrablatt jelenti, a hatóságok minden intézkedést megtettek esetleges Szimpátia-sztrájkok megakadályozására. Egyes lapok ugyanis azt írták, hogy főképpen a bérautóvezetők készülnek ilyen sztrájkra. Gömbös Gyula: ,,Nem foglalkoztunk eléggé azoknak érdekeivel, akik erettünk harcoltak* A rokkant törvényjavaslatot, melyet Gömbös Gyula miniszterelnök a nyúlt héten terjesztett a képviselőház elé, kedden délben féltizenkét órakor kezdte tárgyalni a Ház véderő- és pénzügyi bizottsága. A bizottsági ülés előtt a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének húsztagú küldöttsége jelent meg Láng Boldizsárnál, a bizottság elnökénél és átadta neki a szövetség memorandumát, azzal a kéréssel, hogy az abban foglalt észrevételeket e törvényjavaslat tárgyalásánál vegyék figyelembe. Láng Boldizsár kijelentette, hogy a kormánynak is az az álláspontja, hogy amennyiben a pénzügyi viszonyok engedik, figyelembe veszi a hadigondozottak kívánságait. Az együttes bizottságban ezután Farkas Elemér előadó ismertette a javaslatot általánosságban és részleteiben, majd Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel. Közvéleményt szeretnék csinálni a törvény kapcsán, amelytől azt az eredményt remélem, hogy törvényes nyomás nélkül is mindenki, aki teheti, részt vesz a rokkantak ellátásában. Ezt röviden nemzeti szolidaritásnak vagy hálának is nevezhetem azokkal szemben, akik értünk harcoltak, értünk vesztették el egészségüket és sokszor munkaképességüket is. Minden háború után aszerint, hogy a háború nyertes vagy vesztes háború, különféle hangulatok kapnak lábra. Miután ezt a háborút mi, sajnos, elvesztettük, — állítom, hogy nem a harctereken, — gazdasági viszonyaink és a megszállások következtében olyan hangulat keletkezett, hogy nem foglalkoztunk eléggé azok érdekeivel, akik erettünk harcoltak. Ismerek olyan felfogást is, egyes bürokratikus körökből, hogy még nincs eldöntve, várjon az íróasztal mellett teljesített háborús szolgálat, vagy a frontszolgálat volt-e nehezebb. Számomra ez nem lehetett vitás kérdés, mert, aki ezt a poklot végigcsinálta, az nagyon jól tudja, hogy abban a pokolban egy óra súlyosabb volt, mint négy év meleg szobában, az íróasztal melletti frontszolgálatban. (Úgy van! Úgy van!) A frontszolgálat mindenkire nézve rendkívül áldozatos volt. Valamennyiünknek, akik a háborúban voltunk, van egy kis egészségi hibánk, a front mindegyikünknek megrágta az idegzetét. Ez a törvényjavaslat alkalmas lesz arra, hogy a frontszolgáltatot teljes tettek javára hangolja a közvéleményt. Ez a törvény egyben nemzetnevelés akar, lenni. Kötelességet teljesítünk a hadirokkantakkal szemben, amikor ebben a törvényben exisztenciájukat és helyzetüket az állammal és mindenkivel szemben meghatározni kívánjuk. Bejelentem a t. Bizottságnak, hogy ezeknek a kiadásoknak 590.00 pengőnyi tágítását a magam részéről a honvédelmi tárca terhére hajlandó vagyok vállalni, ezen túl azonban nem mehetek. Ezután a miniszterelnök részletesen is foglalkozott a javaslat egyes fontosabb rendelkezéseivel. Hangsúlyozta, hogy a javaslat ügyét nem teszi pártkérdéssé.