Függetlenség, 1933. október (1. évfolyam, 186-211. szám)

1933-10-01 / 186. szám

1933 fisti ÉS­TÉKi divat szövetújdonságait ~ angol, francia, valamint bel­földi köpeny-, kosztüm- és ruhaanyagokat — ai­d megiatin­a pamapumumi Hatalmas választék. Újszerű szövések. Divatszínek. Olcsó árak. Vidékre mintákat készséggel küldünk! LÁSZLÓ ás FEKETE Budapest, IV. Petőfi Sándor­ utca 14-16 nek. A kormány általában minden erővel a hitelkamat-színvonal csökkentésére törekedett. Aktív lett külkereskedelmi mérlegünk A kormány alkotó gazdaságpolitikája az egyhelyben topogás és passzivitás helyett a gazdasági élet vérkeringésének felfrissítését és a ter­elő munka lendületbe hozását tűzte ki céljául. Legfontosabb kormányfeladat meg­felelő külkereskedelmi megállapodások és egyezmények létesítése volt. Ej tekintetben a kormány sokoldalú és eredményes munkát végzett, mert a kereskedelmi szerződések és megállapodások sűrű hálózatával szincokat biz­tosított a magyar agrártermékek részére. Előnyös kereskedelmi szerződést kötött Auszt­riával, kompenzációs árucsereforgalmat létesí­tett Csehszlovákiával, Franciaországgal már­cius 3-án két megállapodást kötött, amely 400.000 méter mázsa tengeri exportálását teszi lehetővé ré­szünkre preferenciális vámkezelés mellett. Kompenzációs megállapodást létesí­tett Görögországgal, Jugoszláviával és Len­­gyelországgal, Németországgal pedig a folyó évben kötött kereskedelmi szerződés kiegészí­téseképpen július 22-én pótegyezmnyt létesí­tett, amellyel agrárexportunk javára sikerült némileg rést ütnünk Németor­szág elzárkózó gazdasági klitikáján. Olaszországgal megállapodást létesített je­lentősebb búzáfmennyi­ség szállítására, Romá­niával pedig kompenzálta,­ árucseremegállapo­dást kötött, amelyben sikerült a román labe­­hozatalt leszorítani. Svájccal főleg balsakivi­­ttelü­nk érdekében történtek számottevő meg­állapodások. Törökországgal augusztus 1-én létesült új árucsere és Kliringiegyezmény. Kül­kereskedelmi megállapod­ásaink e folyton bő­vülő hálózatának köszönhető, hogy az idei nagy gabonatermésből körülbelül 6 millió m­é­­termázsa exportját siker­ült biztosítani, amely mennyiségből 6 millió métermázsa máris el­adásra került, még­pedig jórészt a világpiaci nívót meghaladó árakon. A kormány a mezőgazdasági és ipari ex­portintézetet Külkereskedelmi Hivatal név alatt egyesítette. Az új hivatal, amely a kül­kereskedelemnek eddig szétágazó adminisztrá­cióját szakszerűen és bürokratamentesen köz­pontosította, kitűnően bevált és fejjeg a mező­­gazdasági cikkek kivitelének megszervezése és előmozdítása terén fejtett ki eredményes te­vékenységet. Külkereskedelmi forgalmunk lé­nyeges javulását mutatja, hogy amíg Magyar­­­ország egész kivitelének értéke a múlt év el­ső nyolc hónapjában 200,1 millió pengő volt, ez az összeg az idén az év első nyolc hónapjában 22.1.6 millió pengőre emelkedett. A múlt év el­ső nyolc hónapjának 17.8 millió pengő külke­reskedelmi passzívájával szemben a folyó év első nyolc hónapjában a külkereskedelmi mér­legünk SS.5 millió pengő aktívát mutat fel. Ez a­­szám talán leghaszéde­sebb bizonyíték a kor­mány gazdaságpolitikájának helye,­ vonalveze­tése mellett. f?f«KBnn.é Irta: SZENTGYÖRGYI FERENC Születésének évfordulóját ünnepelték. A drága, értékes bútorokkal zsúfolt ebéd­lőben, a roskadásig megrakott hosszú asztal körül ültek a rokonok, vele szem­ben a férje, jobboldalán katonatiszt fia csillogó aranyos dolmányban, baloldalán piedig a leánya, üdén, ham­vasan, kissé hűvös, büszke szépségben, ő maga akarta, hogy így legyen. Hogy a mámo­ros ifjúság között az érett asszonyi szép­ség állítsa meg a kíváncsi, kutató tekin­teteket. — Cifra, aranyos keretben az értékes, régi kép, — gondolta. Az ebéd alatt kissé bágyadt volt, néha valami Csendes, alig észrevehető szomor­kás mosolyféle is megjelent az arcán, de aztán lehunyta a szemét, v­alami eszébe jutott és a bágyadt­ságát fölváltották a kellemes, nyugodt érzések bizsergései. Amikor felbontották a pezsgőt és a habzó, gyöngyöző ital a nyelvét érintette, csillogni kezdett a szeme, szíve hangosan muzsikált és öröm suhant át a lelkén. A pezsgőspoharat fenékig kiitta és utána piros, nedves szájaszéle, amikor egészsé­ges, friss mosolyra húzódott, olyan volt, mintha külön életet élt volna. Egyszerre jókedvű lett, hangos, kacagós jókedvű és amikor egy szélesebb, bátrabb mozdula­tára válláról kissé lecsúszott a ruha, nem nyúlt utána, nem igazította meg, — az a tudat, hogy vállának fehérségéből csak egy parányival is több a szokottnál oda­tapasztja a pezsgőtől kábult rokonok te­kintetét, s ez a tudat izgatta és jól esett neki. A pezsgő után cigarettára gyújtott, hátradőlt a székében, kacagott, élesen, jókedvűsen és lassan elfeledte, hogy a jobboldalán katonatiszti dolmányban ül huszonkét esztendős fia, a baloldalán pe­dig hűvös, büszke szépségben diadalmas­kodik a leánya. Születésének évfordulóján, az ifjúság vad mohóságát, forró lázát, lüktető ele­venségét érezte az asszony és meg tudta volna csókolni saját gömbölyű, fehér karját. Ebben a kábult percben valaki felemel­kedett az asztal egyik sarkán. Kezében pezsgős pohár volt és beszélni kezdett. Kö­szönteni az ünnepeltet. Lerótta a hálát a gazdagon terített asztallal szemben. Az asszony nem figyelt rá. A szavak dicsérő áradata tompa h­angon zuhogott feléje. Nem érdekelte. Lehunyt szemekkel, égő arccal ült a helyén és titkos örömöktől reszketett mosolygó ajka. Csend lett. A dicsérő, magasztaló szavak tompa zu­­­hngása megszűnt. Újra elmúlt néhány pillanat. Ekkor felállott a férje. Az asszony nem mozdult meg, ü­lt bele süppedve a színes illúziókba, élvezve véré­nek pezsgését, szíve bolondos muzsikáját. Aztán egyszerre, mintha valami dermesztő, fagyos szél csapott volna feléje, fájdalmas ütést érzett a mellében és szívében. Az első pillanatban ijedten némult el a vér ritmikus lüktetése. Gyilkos, kegy­etlen szavak süví­tettek feléje. A férje mondta, ott, vele szemben, pezsgős pohárral a kezében, nagy, tiszta, ünnepélyes csendben. ----A hajnali ébredések, az ifjúság örö­mei, de a reggeli napsugár ragyogó pom­pájában ravatalon érzi magát az ember, ha ... Kegyetlenebb, gyilkosabb az asszony öregsége, mint a halál... Ezt hallotta. Zúgtak, hömpölyögtek a szavak feléje, marcangolták, tépték, hasították a lelkét. Arcából kiszökött a vér, a pezsgő, az ita­lok gőzétől, a cigaretták, szivarok füstjétől, a ruhákból, halakból áradó illatoktól a ká­bító levegőben — didergett az asszony. A férj tovább beszélt A természetet emlegette, a bölcs jóságos Istent, aki a legkegyetlenebb fájdalmak el­viselésére is megáldotta az embert gyó­gyító, enyhét, megnyugvást adó balzsa­mokkal. — Melletted ül, sugárzik, él és diadal­maskodik az ifjúság. A te és az én múló életem folytatása. A fiunk és a leányunk... Azután poharak csendültek össze, piros, kövér arcok mosolyogtak és felcsattant az éljenzés ... Szédült fejjel, zugó halántékkal, sápad­tan, összetörten, megalázva, tántorgó lé­pésekkel ment a szobájába. A pamlagra dobta magát, ott hánykolódott, kínlódott, vacogott és valahányszor odakint a ven­dégek kezében megcsörrent a pohár, úgy érezte, mintha a szíve üvegből lett voln­a és egy-egy darabka a földre hull izzó­porrá törve. Végre csend lett odakint. Elmentek. Egyedül volt. Akkor valahogy össze­szedte magát és odatámolygott az íróasz­talhoz. A toll sokáig bámult tételenül, mozdulatlanul az eléje terített levélpa­pírra, vagy ötször mártotta a tintába, amíg végre leírta az első szót. ■— Kedves barátom — mondta a levél —, kérem, ne haragudjék reám, hogy a régi, szokott időben, helyettem ez a levél érkezik magához. Ne várjon reám és ne várjon reám ezután se. Hogy miért, ne kérdezze. Nem akarom az illúzióitól meg­fosztani, mint ahogyan nem akarom azt sem, hogy idővel —­ talán előbb, mint hiszi — kénytelen legyen maga hazudni nekem. Azok az esztendők, amelyeket ma­gának adtam asszonyi életemből és ame­lyekért soha mást, mint nyílt, becsületes őszinteséget nem kívántam magától, — ezek a bűneiben is nekem drága évek fel­jogosítanak arra, hogy amikor rájövök az őszinteség — közös őszinteségünk — el­múlására, az örök elválás mellett dönt­sék. Mi magunkat sohasem csaltuk, de bűnösök lennénk abban a pillanatban, amikor hazudnunk kellene egymásnak. Ez pedig bekövetkeznék már most. Én kezdeném, maga pedig folytatná, velem együtt. Közös emlékeink örök szépsége nevében nem akarom ezt és kérem adjon nekem maga is igazat. A levelet elolvasta még egyszer, kétszer, háromszor, megcsókolta a papirost, búcsú­zott a saját magától. A levelet borítékba tette, megcímezte, aztán sokáig gondolko­zott azon, hogy milyen színű pecséttel lás­sa el. A vöröset ízléstelennek találta, a fe­ketét komornak. Végül is a kék mellett döntött. Amikor készen volt, már erősen alkonyo­­dott. Megnézte az óráját. Egy percet sem akar késni. Azt akarta, hogy amilyen pon­tos volt , éveken át, olyan pontosan érkez­zék meg ez a levél is. Az ablakhoz ment, az időre volt kíváncsi. Kitárta az ablak­szárnyakat. A csipkefüggönyök meglebben­­tek és a tavasz itatós, mámoros lehelete áradt be az ablakon. A könnyű szél belo­­pózott a ruhája nyílásain, a csipkék, a fodrok közé és a testét cirógatták. A nehéz, fojtó illatoktól terhes májusi levegőben benne zsibongott, muzsikált az újjászületett élet és a tavaszi alkonyatban rejtelmes, titkos gyönyörök zamatját érezte az asszony. Nyugtalan szívére szorította a kezét és fanatikus elszántsággal, kábultan, félig józanul, de valami furcsa, idegen han­gon kimondta: —­ Hát azért se! Keskeny cipőjének talpa idegesen tette a felkiáltójelet a mondat végére. A levél, a lezárt borítékban az íróaszta­lon hevert, két lépésnyire az ablaktól... És akkor kinyílt az ajtó és belépett a leán­ya. Az asszony összerezzent. Testével úgy védte az íróasztalt, mint a csinytevésen ért gyermek a bűnjelt.­­— Mi... mi az kislányom? — kérdezte és mosoly, rosszul sikerült mosoly ereszke­dett a szája szögletére. A kislány, a kis nagy lánya arca olyan rózsaszínű volt, mintha angyalok csókja égett volna rajta. Megállott a becsukott ajtó előtt és az anyjára nézett ijedt, kö­nyörgő szemekkel, hogy­ a következő pilla­natban odarohajtjon hozzá és az ijedt, kö­nyörgő szemekből kicsorduljanak a világ legszebb gyöngyei, a leánykönnyek. — Anyuskám!... Édes anyuskám!... Az asszonyt váratlanul érték ezek a leányszemekből gyöngyöző könnyek. — Dehát mi ez?... Mi van veled? Az asszony tekintete a leány tekintetét ker­este. A könnyektől áztatott leánysze­­mekre azonban ráborultak a szempillák és eltakarták, mint valami sűrű lomb­­sátor. JuggdkM, Vasárnap, 1633 ort/címser ! A terményértékesítés és agrártermelés előmozdítása Az export fejle­sztésére tett intézkedéseken kívül a földmivelésügyi kormány még külön­ös állandó tevékenységet fejtett ki a­ termény- értékesítés megkönnyítése és előmozdítása ér­dekében. A zs­ákok árát 22%-kal lec­sökken­­tette, jelentősen mérsékelte a mezőgazdasági cikkek vasúti farmvettételeit, az élőállatokra is fuvarkedvezményeket engedélyezett, a gyü­­mölcs 5- és zöld­ségexport előmozdítá­sa céljábó­l a P. K. részére 1,5 millió pengő váltóhitelkere­­tet engedélyezett, leszállította a növényegész­ségügyi vizsgálati díjakat és lehetővé tette az exportra kerülő küldemények külföldi vasúti fuvardíjának pengőben való bérmentesítését. Komoly intézkedések történtek a kormány részéről a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében is. 148 vagon búzavetőmagot osz­tott szét a földmívelésügyi kormány, amely lehetővé tette 15.000 katasztrális hold ő­szi bevetését és megfelelő búzaféleségeket bizto­sított továbbszaporításra a búzatermelés egy­ségesítése célján. A kormány folytatta a bur­gonyavetőmag kiosztását és messzemenő intéz­kedéseket tett a bortermelés érdekében. 593 ezer vesszőt osztott szét a csemegeszőlőre való áttérés céljából, 1 millió pengő értékű bort vá­sárolt a termelőktől a hadsereg részére, 50 százalékkal csökkentette a borfogyasztási adót és 43 vágón rézgálicot osztott ki hitelre a szőlősgazdák között. Jelentős áldozatokat hoz zott a növényvédelem fejlesztése és a vízi­­munkála­tok kiterjesztése érdekében is. A befagyott hitelélet meg- Indítása A kormánynak — amennyire csak a nehéz viszonyok megen­­edték — sikerült megindí­tania a befagyott hiteléletet is. Ez év tava­szán a kormány kezdeményezésére a Nemzeti Bank megfelelő hitelkeretet biztosított a hitel­­hálózat részére, hogy a gazdasági élet vér­­ke­ringése fokozottabban meginduljon. Ugyan­­csak a kormány kezdeményezésére a tavaszi m­ezőgazdasá­gi munkálatok elősegítése céljá­ból a pénzintézetei­ földhitelt folyósítottak. Ez év nyarán a kormány úgy intézkedett, hogy a nagyobb gabonatermelő helyeken a gazdák tárolt gabonájuk értékének 50%-a erejéig 6 havi ráttóhitelhez juthassanak, hogy ne legyenek kénytelenek gabonájukat rossz áron piacra dobni. A kormány tatarozási és kisipari hitelakciót indított és a vizitársum­­tok kölcsönei tekintetében is kedvezményeket nyújtott A külföldi hitel ezek­ alapjából 15 millió pengő beruházási ételt vett igénybe és e célból megs.lti^itvaa az Ipari Munkaszervező Intézetet, amely mek mű­­ködé.^e jótékonyan segítette elő az i­'^rM^la­­latok foglalkoztatását. Reális, józan közérdekű gazdaságpolitika az egész vonalon A kormány előrelátó gazdaságpolitiká­jában az elmúlt év alatt az ipar körében is serényen és akadálytalanul folyt a termelő munka. Hatalmas összegeket fordított a kormány út- és hídépítésekre, általában jelentékenyen fejlesztette a közlekedést és idegenforgalmat. A kor­­mányelnök közvetlen kapcsolatot tartott fenn az összes gazdasági ágakkal és az árkérdésben is józan realitással, bölcs mérséklettel, de a közérdek követelmé­nyeinek szigorú ,szem­élőtt tartásával igyekezett összhangot teremteni a ter­­melés és fogyasztás érdekei között. Anél­kül, hogy az Árelemző- és Kartelbizott­­ság nagyhangú jelentéseket tett volna közzé, a közszükségleti cikkek egész sorában szállítja le­tt kormány az árakat: e tekintetben elég utalmunk a kenyér, szén­é.A textiláruk árának legújabban tervbe­­vett, ismételt csökkentésére. A kormány az egész vonalon kisembervédő politikát folytatott és a kisemberek alá­támasztására, megerősítésére s a szociá­lis ellentétek kiküszöbölésére törekedett. Különböző inségakciókka­l és beruházási munkálatokkal munkaalkalmakat terem­tett, a munkanélküliség tekintetében az országot a legjobb helyzetben lévő álla­mok sorába emelte, fokozottabban meg­­terhelte a nag­y jövedelmeket, hozzálá­tott az álláshalmozások megszüntetésé­hez és a túlzottan nagy jövedelmek le­faragásához s megkezdte az államilag támogatott intézmények legerélyesebb ellenőrzését. A közéleti erkölcs és tisztaság, a szociális igazság és a közérdek fokozot­tabb Szolgálatának Szellemét vitte be a ma­gyar életbe. A szabadkéz politikája kifelé, a rend, nyugalom, alkotó munka politikája befelé Gömbös Gyula a maga építő gazdaság­politikáját a nemzet mai helyzetének, adottságának és lelkiségének megfelelő külpolitikával igyekezett alátámasztani. Ez a külpolitika Róma—Bécs—Berlin—C­­lsius—Paris útvonalán keresztül a sza­badkéz politikáját érvényesítette, am­ely a békeszeretet mellett teljes egyenjogú­ságot követel a nemzet részére is reví­­ziót a jog és igazság szellemében. Ennek a külpolitikának méltó és szükséges ki­egészítése az a politika, amely befele a nemzeti öncélúság gondolatának den irányban való érvényre juttatását az öncélú életet élő nemzet függetlensé­­gének a megőrzését és kultúrájának a fejlesztését hirdeti. Gömbös Gyula miniszterelnök kor­mányzásának első esztendeje alatt bel­­politikai téren is az ellentétek áth­idalá­­sának, a megértésre való törekvésnek, az ellenkritika tiszteletben tartásának, bé­kés, alkotó munka biztosítására való tö­rekvésnek és a tár­sadalom­ egy táborba való tömörítésének abban az emelkedett szempontú irányában haladt, amely a nemzet vezetéséhez szükséges államfér­fiúi elhivatottságát mindennél ékesebben bizonyítja. Magyarország népe a rend, nyugalom és polgári munka békés lég­körében él és dolgozik s ezt a Gömbös­­kormány elmúlt esztendei eredményes munkájának köszönheti. Hálából meg­érdemelné a miniszterelnök, hogy a nem­zet egysége, amelyet ellenfelei pártpoli­tikai frázisnak szeretnek feltüntetni, amelynek érdekében azonban ő komo­lyan és elszántan dolgozik, egyszer már Valóra váljék. ____(p. egy.) Nem hangzatos reklám, hanem létező valóság Divatos őszi szövetmaradékok­ból remekszabású férfiöltöny, át­meneti felöltő vagy télikabát mérték szerint, kétszeri próbával 35 pengőért rendelhető. Vezér­elvünk: szolid kiszolgálás, becsü­letes munka! Ruhakereskedelmi Vállalat, Ferane-körút 39, I. em.

Next