Függetlenség, 1933. december (1. évfolyam, 236-259. szám)
1933-12-01 / 236. szám
T^éníelc, 1933 'December i TüggeBem^ FRANCIAORSZÁG NEM VÁLLALHATJA ÖRÖKRE A ZSANDÁR SZEREPÉT A DUNAMEDENCÉBEN — mondotta Bethlen István gróf csütörtöki londoni előadásában London, november 30. Nagy és díszes közönség töltötte meg a Westminster-palota hatalmas tölgyfaburkolatú bizottsági termét, ahol a Balkán-bizottság rendkívüli ülésén Bethlen István gróf megtartotta angliai előadássorozatának befejező előadását. Sir Edward Boyle elnök megnyitó beszédében meleg hangon üdvözölte a bizottság előkelő vendégét. EzutánBethlen István gróf Európa időszerű politikai problémáinak szemszögéből foglalkozott a trianoni szerződés revíziójával. Kifejtette, hogy az a széles sáv, amely a Finn-öböltől a Balkán-félsziget alapvonaláig észak-déli irányban terül el, a világháború következtében az európai kontinens politikai földrengésterülete lett. A háború előtt három nagyhatalom: Oroszország, Németország és Ausztria-Magyarország volt birtokosa ennek a területnek, ma pedig kilenc ország osztozkodik felette és ezekben nem kilenc, hanem tizenhárom nemzeti öntudatra ébredt nép lakik. Európa legnagyobb érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezen a politikai földrengésterületen végre tizenöt év után helyreálljon a nyugalom, még mielőtt a leginkább érdekelt partnerek, az orosz és a német magukhoz nem térnek, mert különben megint nekik lesz döntő szavuk ezek felett a népek felett. Ez a veszélyes terület tulajdonképpen három részre oszlik, és mindegyik különkülön súlyos probléma: van Balti-kérdés, lengyel-kérdés és a dunai államok kérdése, de különösen az utolsó probléma olyan seb Európa testén, hogy abból a geny csak úgy árad egész Európa vérkeringésébe, nemzet nyelvétől, kenyerétől és valásától fosztják meg. Vissza akarunk térni a magyar hazához — folytatta — és itt tisztázni kívánom, hogy várjon a magyar nemzet hajlandó-e biztosítékot nyújtani a tótoknak arra, hogy a régi nyelvi sérelem nem fogja újból érni. Jehlicskának Bethlen István gróf a következőket válaszolta: — Nem vagyok a kormány tagja és nem szólhatok a kormány nevében, azonnan ismételten kijelentettem már, hogyha a tótok vissza akarnak térni régi hazájukba, Magyarország tiszteletben fogja tartani a tótok nyelvét, nemzeti egyéniségét és nemzeti kultúráját, és kötelességének fogja tartani, hogy a tótoknak olyan mérvű önkormányzatot adjon, amely őket teljes mértékben kielégítse. Végül Sir Edward Boyle mondott meleg köszönetet az előadónak, kifejezve azt a reményét, hogy boldogabb időben fog újból találkozhatni Bethlen István gróffal. 3*" KISSUPI“ Az elnyomott többség rámutatott arra, hogy a volt monarchiában élő kis népek evolúció útján fokozatosan nemzeti emancipáció felé haladtak, de a békeszerződés kontár kézzel nyúlt bele ebbe az evolúcióba. Nemcsak azt tette, hogy három előkelőségi fokba sorolta a Dunamedence népeit és ezek közül a kiváltságosokra még olyan területeket is adott, amelyekre ezek nem is vágytak, hanem minden megkérdezés nélkül egyszerűen a csehekhez csatolt északi népeket és a szerbekhez déli népeket (tótok és rutének északon, a szlovének, horvátok és vendek délen). Ezeknek a nemzeteknek a helyzete a Csehszlovák és Jugoszláv államban teljesen tűrhetetlen, mert még nemzeti kisebbség számba sem mennek, hanem egy új nemzeti kategóriához tartoznak, amelyet „elnyomott többség” névvel lehetne csak kellően kifejezni. A harmadik kategóriába sorolt magyaroktól és német-osztrákoktól elvettek minden területet, amelyen bármily parányi kisebbség él és viszont a magyar népnek egyharmad részét, három és félmillió lelket idegen fennhatóság alá helyezett. Teremtettek két csonka országot, amely el van vágva a megélhetés legelemibb feltételeitől és teremtettek másik három életképtelen országot, amelyeknek létét a belső nemzeti feszültségek minden pillanatban a kirobbanás veszélyével fenyegetik. Egész Európa centrális problémája A békeszerzőik egyáltalában nem voltak tisztában a Dunamedencében élő népek egymáshoz való viszonyával és összetörték az osztrák-magyar monarchia földrajzi, történelmi és gazdasági egységét, anélkül, hogy gondoskodtak volna arról, hogy valamilyen más szervezet vegye át az általa betöltött hivatást. Emiatt ez a terület a nagyhatalmak vetélkedő befolyása alá került, ami az ellentétek kiéleződését vonta maga után. Európa öt nagyhatalma közül négyné már nem kétséges annak a felismerése, hogy az elkövetett hibákat sürgősen reparálni kell, sőt Franciaország is kezdi felismerni, hogy nem vállalhatja örült időkre egy igazságtalan jogállapot fenntartása érdekében a zsandár szerepét a Dunamedencében. Kimutatta, hogy a Tardieu-tervtől kezdve felmerült különböző megoldási tervek mind ugyanabban a betegségben szenvednek: politikai hátsó gondolatokból születtek meg és csak bele vannak burkolva gazdasági koncepciók köpönyegébe. Pedig a józan gazdasági rendezésnek éppen a politikai kérdések alkotják a legfőbb akadályát. Egész Európa centrális problémáját sem félretenni, sem megkerülni nem lehet. Minden munka addig, amíg ennek megoldására Európa vezetői magukat rá nem szánják, csak foltozás lesz, márpedig a folt a folton sohasem lehet tartós. A Dunamedencében a békeszerződésnek elsősorban területi intézkedései azok, amelyek minden téren katasztrófális helyzetet teremtettek. A magyarság bizalma Anglia felé fordul Újabban különböző megtévesztő jelszavakat indítottak útnak, amelyek közé az is tartozik, hogy nem a határok revideálására, hanem azok eltüntetésére van szükség a kisebbségi jogok liberális kiépítése révén. Ez nem egyéb, mint blaszfémia, mert a Balkán-népeknél csak egy komoly garancia van: szemet-szemért, fogatfogért A gyakorlatban ez csak úgy volna keresztülvihető, hogy ugyanannyi román, cseh, vagy szerb kerüljön magyar fennhatóság alá, mint amennyi magyart Románia, Csehország vagy Szerbia fennhatósága alatt meghagynak. De Jólírhessen a Függetlenségben, a legelterjedtebb magyar napilapban Magyarországnak nincs ahhoz kedve, hogy az így fennhatósága alá kerülő nemzetiségeket retorziós objektumokrnak tekintse. Sokkal egyszerűbb és humánusabb volna a sérelmeket igazságos módon, gyökeresen orvosolni. Befejezésében hangsúlyozta Bethlen István gróf, hogy a magyarság bizalma Anglia felé fordult, mert Angliának csak az az érdeke, hogy a Duna-medencében elkövetett igazságtalanságok kiküszöbölése révén újból visszatérjen a béke, a jólét és a megelégedés Vissza akarunk térni a magyar hazához Azt fejtegette: Az előadás során felszólaltak Noel Buxton lord. H. W. Nevinson, Stirling ezredes, majd Jedlicska Ferenc a tót nemzeti tanács képviseletében szólalt fel, hogy a tótok ezer évig éltek Magyarországon és ebből az évezredből legalább kilencszáz esztendőt zavartalan, békés boldogságban, megelégedésben és egyetértésben töltöttek el. Magyarországon a tótoknak csak egyetlen problémája volt, a nyelvkérdés, de most Csehszlovákiában három sebből vérzik a tót A székesfőváros közgyűlése csütörtökön a tanügyi költségvetést tárgyalta A serdülő fiúk oktatásánál küszöböljék ki a női tanerőket Véglegesíteni kell az iskolanővéri intézményt A székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése csütörtökön délután 5 órakor folytatta a költségvetés tárgyalását. A közgyűlés ezúttal a tanügyi költségvetéssel foglalkozott. Szentgály Antalné a kelenföldi közoktatási intézményekről beszélt. Részletesen ismertette az egyes iskolák közegészségügyi munkáit és rámutatott arra, hogy Kelend lakossága az utóbbi években nagyon megszaporodott és a rendelkezésre álló iskolák nem állanak arányban az iskolaköteles gyermekek létszámával. Stern Szerén a jobboldal helyeslése közben meleg szavakkal emlékezett meg az iskolanővéri intézményről és a rendkívül fontos szociális szervezet tagjainak véglegesítését indítványozta. Lédermann Mór után vitéz Martschényi Imre a fővárosi tanerők siralmas helyzetét ismertette, majd arról beszélt, hogy a serdülő fiúk oktatásánál küszöböljék ki a női tanerőket. Indítványt terjesztett be, hogy a polgári fiúiskolákban működő 76 női tanerő helyét férfitanerőkkel töltsék be és elsősorban hadviseltek soraiból nevezzék ki az új tanerőket. Hosszasabban foglalkozott a különböző testnevelési problémákkal és javaslatot tett a Nemzeti Stadion és a fedett diákuszoda mielőbbi megialósítására. A közeli naikikban megrendezendő tornász-világbajnokságok számára kívánatosnak tartja a főváros anyagi támogatását. Nagy László dr. a főváros alapítványairól beszélt és visszautasította a bicskei leányotthont ért támadásokat. Indítványozta a gyermekvédelmi bizottság megalakítását. Szepesy Albert a tripoliszi elemi iskola mielőbbi felépítésére tett javaslatot, Szilágyi Antal pedig iparoktatási ügyekkel foglalkozott. Cselényi Pál dr. indítványt terjesztett elő, hogy a fővárosi iskolákban működő 450 ideiglenes tanerői állásból a főváros százat véglegessé szervezzen és szüntesse meg a barakiakolákat. Temesi Győző felszólalása során Üdvözölte Bethlen István grófot, aki Londonban tart ez idő szerint előadást a magyar revízió érdekében. Oszoly Kálmán és még néhány felszólaló után a közgyűlés tíz órakor áttért a költségvetés általános vitája során elhangzott indítványok feletti szavazásra. Az általános vita során közel 300 indítványt nyújtottak be a törvényhatóági bizottság tagjai. A javaslatok egy részét elvetette a közgyűlés, a másik részéről pedig úgy határozott, hogy azokat további intézkedés megítétéle céljából kiadja a polgármesternek. Elfogadta a közgyűlés többek között a következő javaslatokat: írjon fel a főváros a kormányhoz az új nyugdíjtörvénytervezettel kapcsolatban és kérje, hogy a bírák ne legyenek hivatalból nyugdíjazhatók. Hágáévá tette a közgyűlés a gyakornoki állások betöltésére irányuló javaslatot, valamint a frontharcosok részéről beterjesztett indítványt, hogy a főváros ajánljon fel száz darab egyenként száz és százötven négyszögöles telket a vitézi rend számára. Ugyancsak hozzájárult a közgyűlés ahhoz a javaslathoz, hogy idegen állampolgárok ne kaphassanak munkát és hogy a főváros sürgesse meg a kormánynál az új adóreformot. A szavazás során élesebb összetűzés támadt az elnöklő főpolgármester és a szociáldemokrata bizottsági tagok között. A szocialisták kifogásolták, hogy a közgyűlés csak a nyolcadik fejezetig tárgyalta le a költségvetést és a többi fejezetekhez benyújtandó javasatok indokolását a főpolgármester a fővárosi törvényre való hivatkozással nem engedte meg. A főpolgármester ragaszkodott a törvény intézkedéseihez és így gyors ütemben kezdődött meg a szavazás. A közgyűlés fél egykor ért véget és annak folytatását péntek délután 5 órára tűzte ki a főpolgármester, amikor az üzemek költségvetése kerül sorra. JxtdM - ¡ (Atsil A., ICuskttniUutta 6, figyelem! Az e isdet meg lett faggszoina! Sikkasztásért az újrafelvételi tárgyaláson is fogházra ítéltek egy tapolcai ügyvédet Nagykanizsa, november 30. A zalaegerszegi törvényszék még 1931- ben sikkasztás vétsége miatt háromhavi fogházra ítélte Sólyom Gyula dr. tapolcai ügyvédet, mert az Hajós Jenő tapolcai kereskedő csődtömegéből 2000 pengőt a saját céljaira fordított. Ezt az ítéletet a pécsi tábla — bűntettnek minősítvén a sikkasztást — hathónapi börtönre emelte fel és a tábla ítéletét a Kúria is helybenhagyta. Az ügyvéd a Kúria ítélete után újrafelvételi kérelmet adot be a zalaegerszegi törvényszékhez, mely helyt adott a kérelemnek és az újrafelvételi tárgyalást csütörtökön tartotta meg a törvényszék Kovács János tanácsa. A bíróság a bizonyítási eljárás befejezése után az alapperben hozott ítéletet hirdette ki és eszerint Sólyom ügyvédet újra sikkasztás vétségében mondotta ki és ezért háromhavi fogházra, 200 pengő pénzbüntetésre és politikai jogainak egy évre való felfüggesztésére ítélte. Sólyom fellebbezett az ítélet ellen. Meglepő nagy ármérséklés Olcsón juthat most a legjobb, tökéletes HORTOHA 2. sz. főzőgép P 25., 2. SL szalonkályka cca 90 ra® helyisértet fű P 35., 0. SZ. főző-línógép P 14.50 petrolgáz-fűtő-főzőgéphez Vásárlás előtt saját érdekében keresse fel lerakatainkat: VI. ANDRÁSSY*Úr 33., VII. RÁKOCZI-Út 40.