Függetlenség, 1934. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

t Budapest, 1934 január 3, szerda, II. évfolyam 1. szám Teletonszámok Szerkesztőség 238—08, kiadóhivatal 245—33. Előfizetési éra egy hónapra 1 P 20 fili., negyedévre 3 P 60 fiii. Egyes szám ára: Hétköznap 4 fiilér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VU Rózsa-utca 111 KI, HOL ES MIT? Erre a három kérdésre keres és ad fe­lelet Popovics Sándor, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, nagyon érdekes újévi cikkében, melyben a világot pusztító vál­ság okait sorolja fel és a kibontakozás útjait kutatja. Nem hozhatnak gyógyu­lást az államok önellátására irányuló tö­rekvések. Nem segítség, ha visszaesünk a primitív gazdasági viszonyok közé. Nem jelenthet orvoslást a pénz mesterséges rontása, amely a javak árát csak névle- gésen emeli. A kibontakozás első köve­telménye: megfelelő embereket a meg­felelő pozíciókba, akik ott a politikai pár­tok befolyásától mentesen a nemzet egye­temes érdajíeinek figyelembevételével fejthetik ki szakszerű gazdasági munkás­ságukat. Ki, milyen pozícióban és mit vé­Í ez: végeredményben ennek a három érdesnek helyes megoldásától függ a nemzetek és társadalmak élete. Az államkormányzás az igazgatásban és szervezésben bajosan nélkülözheti a bevált szakembereket, de bajosan nélkü­lözheti azt a lendítő erőt is, amit a fiatal­ság lelkesültsége, tettvágya és az új kö­vetelmények iránt való fogékonysága képvisel. Lehetetlen meg nem látni és le­hetetlen letagadni, hogy egy új világ új idényei óriási kérdőjelként merednek a nemzetek elé. Nincsen abban semmi csodá- látos, ho^ ezekkel a nagy kérdőjelekkel szemben értetlenül állnak a régi korszak régi emberei, akiknek tapasztalatuk, gya­korlatuk, hitük, egész lelkiségük egy más rendszer más adottságai között csírázott és terebélyesedett ki. Mint ahogy az is ter­mészetes, hogy a felmagasló kérdőjelek bozótjaiban és útvesztőiben solckal inkább <cl tud ig-azodni az a fiatal nemzedék, amelynek vágyaiból, életfelfogásából, szükségleteiből és igényeiből kél élétre az az új életforma, amely ismét talán szá­zadokra alakítja ki a politikai, gazdasági és társadalmi rendszereket. Nem szabad mellőzni a tapasztaltakat, de nem szabad félni az ismeretlenségtől, a névtelenség­től: nem szabad félni a fiatalságtól. Az olasz fasizmus diadalmas előretörése, fiatalos lendülete, világhatalmi elhelyez­kedése éppen ott őrzi titkát, hogy Olasz­országban nem áll egymással s::emben és nem néz farkasszemet két nemzedék, ha­nem az idősebbek gyakorlati tudását pom­pásan ki tudjA egészíteni a fiatalok tett­vágya és az új eszmék új igazságában gyökerező hite. Remek diplomatákat, re­mek szervező erőket, új hangú és új ere­jű publicisztákat, nagyszerű politikusokat és nemzetgazdászokat vet ki magából ez a fiatalság s a nemzet lelki e^-ségének megteremtésén fáradozó új Magyaror­szágnak kemény valóságérzete is éppen abban kell, hogy megnyilatkozzék, hogy nem húzódozik az ismeretlen és névtelen fiataloknak frontra állításától sem annál keyésbbé, mert az elmúlt másfél évtized nsegmutatta, milyen államférfiúi értékek szunnyadnak az ifjú magyar nemzedék soraiban. Végeredményben legyünk tisztában az­zal, hogy sem 1933, sem 1934 a maguk Viszontagságaival, válságaival, nehézsé­geivel nem a történelem röppályájától való időleges eltérést jelentenek, amely után az esztendők visszalendülnek abba az ívbe, amelyben a történelem nyílvesszeje másfél évszázadon át repült. Itt nem is új reformkor kezdődik, hanem már nyakig benne élünk egy új reformkor­ban, érezve annak minden nyugtalansá­gát. forrongását,^ új és eddig ismeretlen erőit. Ennek az új reformkornak új nem­zedéke van. Uj emberekkel s ezeknek az ébereknek új tempójával. Hát csak jöj- ^nek ezek az új emberek is a régi idők kipróbált politikusai és gazdasági szakemberei mellé. Jöjjenek a maguk új hitével és új erejével. Az a kérdés, ki jöjjön, hová jöjjön és mit végezzen? A felelet: jöjjön az új, fiatal Magyar- ország fiatal magyarja is, álljon oda a nemzeti élet hídfőihez és a népből sarjadt erejével segítsen kialakítani egy, a régi­nél szociálisabb, fegyelmezettebíj, akció- Képesebb és nemzetibb új Magyarorszá- gctl Ceíartúxtaífak. a VasQúrtía össssGS vGSzeíöií Romániában MEGOLDÚDOn a Mras aMWPCsmiM tuna Bognár istuánná heismerle, hogg megSite ás lei- darahoita a fáriát - önuádeimet emleget a hes- Uálls asszony - A Dunában kereslH Bognár istuán leuágott lelát a gyiiKos asszony szSrnyu uailomása az aiayi uorss Siszanaroi Az elmúlt hét csütörtökén — december 28-án — Alagon Berta János gyári mun­kás Árpád-utcai házának udvarán egy levágott alsólábszárat és egy megcsonkí­tott medencecsontrészt találtak. A véres lelet rendkívül nehéz feladat elé állította a csendőrséget. Meg kell oldania egy egyenletet három ismeretlenneL Ismeretlen volt az áldozat, ismeretlen volt, hogy mi történt vele és ehhez a két ismeretlenhez kellett hozzá keresni a harmadikat, megállapítani, hogy ki a tettes? Bpauűpos nyomozSs A csendörség bravúrosan oldotta meg nehéz feladatát. Még nem múlt el 48 óra, hogy az alagi udvaron a hullarészeket megtalálták és szombaton délelőtt már a csendőrség őrizetében ült Bognár István alagi hentesmester felesége. akit azzal gyanúsítottak, hogy meggyil­kolta az urát, a holttestét szétdarabolta és elrejtette. Szombaton még kétségbe­esetten és elszántan tagadta Bognárné a szörnyű vádat, de másnap. az elmúlt esztendő utolsó napján a bizonyítékok súlya alatt már megtört és három nappal az első véres cson­kok megtalálása után, már nem volt az egyenletben egyetlen ismeretlen sem. Kétségtelenül megállapították, hogy a darabokban talált áldozat Bognár István hentesmester, a szerénccétlen embert meggyilkolták és feldarabolták, a gyilkos pedig: a felesége. Bognár Istvánná. Szopui a hupoK A Függetlenség vasAmap reggeli szá­ma már jelentette, hogy a csendőrség őrizetbe vette Bognár Istvánnét és kö­zölte azokai. a gyanuokokat is, amelyek feltartóztathatatlanul egyre szoro­sabbra fonták a hurkot a körömszakadtáig tagadó Bognáré körül. Már akkor látható volt, hogy az asszony nem bírja sokáig tovább a tényekliel szem­ben való t'^gadást, rövidesen megtör és beismerő vallo­mást tesz. Ez a lélektani pillanat vasárnap reggel következett be. Bognárné, aki az egész éj­szakát nyugtalanul töltötte az alagi csendőrörsön, vasárnap reggel szépen fel­öltözködött, kicsinosította magát és kihallgatásra jelentkezett a nyomo­zást vezető csendörömagynál. — őrnagy úr — mondotta —, ha látha­tom a gyermekemet, akkor elmondok min­dent. Szeginv tiacsRam... Az őrnagy azonnal intézkedett, hogy Bognárné 14 esztendős fia, aki a Bu- lyovszky-utcai reáliskola jeles tanulója és aki mióta anyját őrizetbe vették, a csendőrörs vendége. meglátogathassa édesanyját. A diák ekkor még nem tudta, hogy ml történik körülötte. Hogy az édesapja halott és a gyilkos az édesanyja. Bognárné zokogva ölelte magához fiát: — Szegény fiacskám ... Mi lesz ve­led ... Ki fog téged felnevelni 7 Majd közölte a fiával, hogy otthon a szekrényben van nyolcvan pengő, azt vegye magához, abból kifizetheti a tandíjat és egy ideig élelmezheti magát. A fiút ezután elvezették és Bognárné ígéretéhez híven, hozzákezdett borzalmas vallomásá­hoz. Napäcsonv masodnaplän FÉR.IG.YIT.KOS ASSZONY CSENDÖRKÉZEN Karácsony másodnapja estélyének tör­ténetével kezdette meg Bognárné a vallo­mását. összefüggően és nyugodtan mon­dotta el, hogy ezen az estén civakodás kezdődött közte és férje között. A férfi tudta — állítja Bognárné —, hogy az asszony 80 pengőt tart odahaza. Pénzt kért tőle. Az asszony nem adott. Ezen veszekedtek egy ideig, majd lefe­küdtek. Éjjel három óra tájban Bognárné arra riadt fel, hogy a petróleumlámpa ég és az ura a szekrénynél motoszkál, ö is fel­kelt és látta, hogy Bognár kezébe veszi a retikUljét. Az asszony kirántotta férje kezéből a re- tikült. Verekedni kezdtek. A férje fojto*

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék