Függetlenség, 1934. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
Sierna, 1934 január 3 Jegyfilme vomási részvét mellett temették el Dúcát Bukarest, január 2. Százezrek részvéte kísérte kedden délután utolsó útjára Dúca miniszterelnököt. A nemzeti gyászünnepségnek nyilvánított szertartás a legnagyobb gyászpompával folyt le. A reggeli órákban egymás után érkeztek Bukarestbe a különvonatok, amelyek küldöttségeket hoztak az ország minden részéből. Egyedül a vidékről több mint százezer gyászoló jött a fővárosba, hogy résztvegyen a temetésen. Mindnyájan gyászszalagot viseltek a karjukon s az utcákon alig lehetett olyan embert látni, aki nem vett volna fel gyászszalagot. A tömeg elvonulása a ravatal előtt déli 12 óráig tartott. Ekkor lezárták a koporsót s egy órakor megkezdődött az Athaeneum-palota előcsarnokában az egyházi gyászünnepség. Károly király nem vett részt a szertartáson, mert — a kiadott hivatalos jelentés szerint meghalt és nem hagyhatja el a szobát. A beszentelés után valamennyi párt vezére felszólalt, kivéve a disszidens liberális pártot, amelynek elnöke Bratianu György az utolsó pillanatban úgy határozott, hogy maga helyett Bánus volt minisztert kéri fel a párt nevében a gyászbeszéd megtartására. Miután a gyászünnepség programján már nem akartak változtatni, a kormány nem engedte meg, hogy Bánui elmondhassa a gyászbeszédet. Az ünnepélyes szertartás után megindult a gyászmenet a Belu-temető felé. A koporsó mögött közel kétszázezer főnyi tömeg haladt. A meggyilkolt miniszterelnököt ideiglenesen a bukaresti Belu-temetőben helyezték sírba s innen fogják később átszállítani a maldaresti-i családi kriptába. . Duca temetésén az országos magyar párt nevében Wilfer József dr. képviselő, a magyar párt parlamenti csoportjának főtitkára mondott búcsúztatót. Az országos magyar párt koszorút helyezett Duce ravatalára a következő felírással: „Utolsó üdvözlet a magyar párttól”. A ploestii bíróság folytatja Duca miniszterelnök gyilkosának és két társának kihallgatását. Sikerült megállapítani, hogy a merényletet központilag szervezték meg s a merénylők csak a központ végrehajtó közegei voltak. A vasgárdisták letartóztatása tovább folyik. Buzeuban a tömeg a letartóztatott vasgárdistákat meg akarta lincselni. A rendőrség csak nehezen tudta megvédeni őket a tömeg dühe ellen. Rekviem Budapesten Dúca lelkiüdvéért Kedden délelőtt 11 órakor a Döbrentei-téri görögkeleti püspöki templomban rekviem volt Dúcának, az elhunyt román miniszterelnök lelkiüdvéért. Az istentiszteleten részt vett a magyar kormány képviseletében Jambrekovich László miniszteri tanácsos, az egész diplomáciai kar, a budapesti román követség személyzete és a budapesti román kolónia. Massay Károly vitlasssa Fényes Lászlónak, a Mranchoster Guardianban Ugyanakkor, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök kormányprogramba illesztette a revízió kérdését, s amikor Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor angliai előadásaikkal az egész világ figyelmét felhívták a revízió szükségességére. Fényes László, aki megszökött Magyarországról, alkalmasnak látta az időt arra, hogy a magyar revíziós mozgalmat orvul megtámadja és kompromittálni igyekezzék azzal a cikkével, amelyet a Manchester Guardianban írt. A cikk országszerte megdöbbenéssel párosult visszautasító magatartást váltott ki, mert senki sem tételezte fel, hogy akadjon olyan magyar ember, aki ellenségeink hazug érvekkel dolgozó táborához szegődjék. Az angol lap cikkére Rassay Károly, a Magyar Szabadelvű Párt elnöke a Manchester Guardian főszerkesztőjéhez írt nyílt levélben válaszolt, amelyet a lap december 29-i számában „Báfrerevízió Európában. Demokrácia és nacionalizmus" címmel feltűnő helyen közölt. Az angol igazságszeretet — írja a Manchester Guardian Rassay nyílt levele alapján — mindig az elkövetett igazságtalanságok helyrehozatalát kívánta és nyilvánvaló, hogy az igazságtalanságok kiküszöbölése a nemzetközi vonatkozásokban a béke legjobb biztosítéka, míg azok fennmaradása nyugtalanságot okoz és esetleg háborúra is vezethet. Fényes azt állítja, hogy Magyarországon a békerevízióellenes álláspont hangoztatása a törvénybe ütközik és börtönbüntetéssel jár. Azonban a magyar törvénykönyvek semmi ilyet nem tartalmaznak. A magyar társadalom keretein belül még senki sem akadt, aki a ma már világszerte megbélyegzett igazságtalanságok reparálása ellen keresne érveket. Engem bizonyára nem lehet elfogultsággal vádolni a magyar kormány javára, hiszen mint a magyar szabadelvű párt vezére, tizenhárom év óta folytatok ellenzéki politikát. A demokratikus fejlődésnek azonban a legrosszabb szolgálatot azok teszik, akik a demokrácia elveit és a nemzeti jogok és szabadság alapvető követeléseit szembeállítják. Szabadelvű államférfi számára ilyen ellentét nincs és nem is lehet. Úgy erkölcsi, mint fogalmi szempontból lehetetlenség demokráciát követelni az állam polgárai számára és ugyanakkor megtagadni az állampolgárok összessége a nemzet számára a demokrácia és szabadság elemi jogait. Rassay Károly, a magyar országgyűlés nemzeti szabadelvű pártjának vezére. A szocialisták is a revizió mellett foglaltak állást a pest megyei kisgyűlésen Pest vármegye kisgyűlése kedden délelőtt Preszly Elemér főispán elnökletével ülést tartott. Az ülésnek Váry Albert volt első szónoka, aki az új év alkalmából köszöntötte a megye főispánját és tisztviselőit, majd elismeréssel emlékezett meg arról a hasznos és hazafias munkáról, amelyet Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor végeztek a magyar igazság diadalrajutásáért külföldön. Ugyanakkor megdöbbenéssel állapította meg, hogy Fényes László, aki külföldre szökött, hátbatámadta hazáját s azt állította, hogy nincsen igazunk, amikor a revízióért megindított harcunkat folytatjuk. Fábián Béla, a következő szónok teljes mértékben azonosította magát Váry Albert beszédével, kijelentve, hogy feltűnőnek tartja, hogy ugyanakkor, amikor a magyar igazságnak egy-egy gladiátora külföldön dolgozik értünk, mindig történik itthon valami, ami alkalmas a siker elgáncsolására. Bizonyosra veszi, hogy az egyetemi tüntetések is, amelyekkel a hallgatók zöme nem ért egyet, olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket a rendőrségnek kellene végre felkutatnia. Ezután Preszly Elemér főispán szólalt fel, aki köszönetét tolmácsolta azoknak a férfiaknak, akik a magyarság érdekeiért harcoltak külföldön, de kijelentette, hogy ugyanakkor nem lehet többé magyar embernek tekinteni Fényes Lászlót, hanem egyöntetű elhatározással ki kell közösíteni a magyar nemzet tagjai sorából., Fábián azt kívánta, hogy az országban rend és egység legyen, amire azt felelheti, hogy a kormánynak van ereje és akarata is ahhoz, hogy a rendet minden körülmények között fenntartsa. A főispán tapssal fogadott beszéde után Mihályi Ferenc szocialista bizottsági tag általános helyeslés közben kijelentette, hogy a szocialisták is a revíziót követelik és egyetértenek mindenkivel abban, hogy a trianoni szerződés káros rendelkezéseit meg kell szüntetni. A szocialisták is melegen üdvözlik azokat, akik a revízióért dolgoznak és megvetéssel fordulnak el azoktól, akik ezt a munkát igyekeznek elgáncsolni. Mihályi Ferenc felszólalása után Preszly Elemér az inségakcióról beszélt még, megállapítva, hogy az akció az egész megye területén a megállapított keretekben megindult. Wwp*»" " TUNGSRAM A magyar nemzet békevágyának jegyében folyt le a kormányzó újévi üdvözlése A hagyományos szokáshoz híven újév napján Horthy Miklós kormányzót szerencsekívánataik előterjesztése végett a magyar közéletnek összes vezetőtényezői felkeresték. Legelőször Gömbös Gyula miniszterelnököt fogadta a kormányzó újév délelőttjén, aki a maga és a kormány jókívánságait tolmácsolta, utána Beöthy Lászlót, a felsőház alelnökét, Almásy László képviselőházi elnököt, a magyar királyi honvédség részéről vitéz Kárpáthy Kamilla és Vogt Waldemar gyalogsági tábornokot, a katonai Mária Terézia-rend részéről Szurmay Sándor báró gyalogsági tábornokot és Lukasich Géza ny. altábornagyot, az Országos Vitézi Szék képviseletében vitéz Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornokot, majd Budapest székesfőváros küldöttségét fogadta kihallgatáson, s a tisztelgők sorát a református egyház küldöttsége fejezte be. A Budapesten székelő diplomáciai testület szerencsekívonatainak kifejezésére az új esztendő napján délben szokásos, fényes külsőségek között jelent meg a kormányzó ik őfőméltósága előtt. A diplomáciai kar élén Angelo Rotta apostoli nuncius, a következő üdvözlőbeszédet mondta: Főméltóságú Uram! — Ez az év nem éppen örömteljes körülmények jegyében kezdődik, hiszen az a bonyolult válság, amely oly régóta nehezedik az egész világra, mondhatni, súlyosbodott. A lelkek tanácstalanul állnak szemben ezzel a válsággal, amelyről nem tudják, mit hoz még a jövőben. — Ha tekintetbe vesszük azt a sok és lelkes erőfeszítést, amely a válság leküzdésére történt s amely csak kevéssé bíztató eredményekkel járt, kénytelenek vagyunk feltenni azt a kérdést, hogy várjon abban a keserves munkában, amelylyel a megoldást keresték, nem szorultak-e túlságosan háttérbe a magasabbrendű elvek s nem jutottak-e szinte kizárólagos jelentőséghez a tisztán gazdasági és politikai meggondolások. Mert ha a mai válságot alaposan szemügyre veszszük, s úgy eredetét, mint elterjedését vizsgáljuk, rájöhetünk arra, hogy gyökerei a lelki világ, az erkölcs talajába is mélyen belenyúlnak. — Kívánatos volna, hogy azok, akik a nemzetek vezetésének súlyos felelősségét viselik, Isten segítségével, céltudatos és erélyes munkájukkal végre megvalósíthassák a népek közötti jó egyetértést, amely nélkülözhetetlen feltétele a közös boldogulásnak és annak, hogy eljöjjön az igazi béke, amelyre mindenki vágyik s amely a jóakaratú embereknek megigértetett. Ugyanakkor azonban lélekemelő látvány számunkra az, hogy a magyar nemzet, amelyet pedig oly keményen sújtanak a gazdasági nehézségek, főméltóságodnak és kormányának bölcs és szilárd vezetése mellett a nyugalomnak és az erős kitartásnak oly példáját adja, hogy rendíthetetlen bizalommal nézhet a jövő elé. — Meleg szívvel kívánjuk, hogy a nemes magyar nemzetre boldogságot és virágzást hozó jövendő mosolyogjon. — Amikor ezeket a jókívánatainkat kifejezésre juttatom, egyben őszinte szívből kívánunk mindannyian Főméltóságodnak is szerencsét és boldogságot. Horthy Miklós kormányzó az üdvözlésre a következőképpen válaszolt: Különös öröm volt számomra, azokat az elismerő szavakat hallani, amelyekkel Nagy méltóságod azokra az erőfeszítésekre utalt, amelyeket Magyarország évek óta tesz jövő fejlődésének biztosítására. — Joggal irta Nagyméltóságod a most elmúlt év mérlegének teheroldalára azt a válságot, amely mindenütt oly súlyosan érezhető és amely nemcsak gazdasági és politikai jelleggel bír, hanem méginkább mély lelki, erkölcsi jelentőséggel is. — Talán mondanom sem kell, hogy a magyar királyi kormány ennek a kérdésnek állandóan a legélénkebb figyelmet szenteli. Attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az újjáépítés munkája csak a béke és nyugalom légkörében vezethet eredményre, ezt pedig a népek kölcsönös bizalma és együttműködése teremti meg, a magyar királyi kormány a jövőben is egyik legfontosabb feladatának fogja tekinteni azt, hogy tőle telhetően szorosabbra vonja a jó egyetértésnek azokat a kötelékeit, amelyek Magyarországot az idegen hatalmakhoz fűzik és reméli, hogy ez irányban való fáradozásai támogatásra fognak találni az emelkedett gondolkodású államférfiaknál, akik, akár népszerűségük veszélyeztetése árán is, segítségére lesznek abban, hogy egy őszinte, mindenkire nézve előnyös együttműködés lehetővé váljék. — Amikor meleg köszönetet mondok Nagyméltóságodnak azokért a szíves jókívánságokért, amelyeket tolmácsolni szíves volt, őszinte örömmel kívánok szerencsét és boldogságot úgy Önöknek, Uraim, mint az Önök által nálam képviselt uralkodóknak és államfőknek. A beszéd elhangzása után ő főméltósága néhány percnyi beszélgetést folytatott a nunciussal, majd egyenként megszólította a követeket és kíséretük minden tagját. A kormányzó úr kíséretében volt Kánya Kálmán külügyminiszter, Vértesy Sándor, a kabinetiroda főnöke, vitéz Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke és a szolgálattevő szárnysegéd. Uralkodók üdvözlete Az évforduló alkalmából már eddig is nagyszámú távirat érkezett a királyi palotába. Az elsők között fejezték ki szerencsekívánataikat Hindenburg birodalmi elnök, továbbá Haakon norvég király, Borisz bolgár király, XIII. Alfonz király, az osztrák, a finn és a lengyel köztársaság elnöke, a Máltai-lovagrend magyar asszociációja nevében József főherceg, Sincero bíboros, Unden svéd követ és nagyszámú kül- és belföldi előkelőség, vármegyék, testületek és a magánosok nagy számban.