Függetlenség, 1934. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

14 Jür Melkin, Vasárnap, 1934 február 25 I­f­i­ri­ Aáa A magyar-német kereskedelmi szerződés gazdaság­­politikai jelentősége A megállapodás mezőgazdaságunk részére olyan biztosított kontingenseket nyújt, amelyeknek áru­értéke kétszeresen meghaladja eddigi passzivitá­sunkat . Kiegyenlítődik a magyar-német kereske­delmi mérleg Az elmúlt hét két nagy gazdaságpoliti­kai eseménye a magyar-német kereske­delmi pótegyezmény aláírása és Savici olasz külügyi állam­titkár háromnapos budapesti látogatása volt. Mind a két ese­mény érthető izgal­mat keltett a kis­­antant köreiben, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország két irányban is ki­­utat talált abból a gazdasági körülzárás­­ból, amit évtizedes munkával igyekeztek a magyar gazdasági élet függőségben tartására kidolgozni. Az olasz-osztrák-magyar gazdasági együttműködés külső formái és belső tartalma ma még nem tekinthetők át vi­lágosan, hiszen az idevágó három­ ország­­közi tárgyalások még távol állanak a be­fejezéstől. Annyi azonban kétségtelenül megállapítható a Sávich-féle budapesti megbeszélések alkalmából kiadott hiva­talos nyilatkozatokból és talán még in­kább az ellenséges irányú külföldi lap­véleményekből, hogy elhatározó jelentő­ségű lépés készül. A német-magyar gaz­daságpolitikai viszonyt rendező új egyez­mény azonban már ismeretessé vált a hét folyamán és azzal szemben a magyar közvélemény különböző tényezői kifej­tették az álláspontjukat. A Függetlenség jól beavatott helyen kér­dést intézett a magyar—német pótegyezmény politikai és gazdaságpolitikai jelentősége te­kintetében s a következő felvilágosításokat nyerte: — Az új német megállapodás jelentőségét főleg két szempontból kell vizsgálnunk. Az egyik szempont a magyar—német külk­eres­­kedelmi mérleg kérdése. Ez a mérleg állan­dóan passzív Magyarország terhére s az utolsó négy évben a következőképen alakult: — így tehát a passzivitás évről-évre csök­kent és az összforgalom aránya, — ez az új fogalom, amit a magyar—osztrák kereske­delmi szerződés híres 1:1,5 aránya hozott be a kereskedelempolitikába,­­ évről-évre javult. Még­sem törődhetett bele a magyar gazdaság­­politika, hogy Németországgal szemben állan­dóan fenntartsa nagyméretű passzivitását. Azt a nyomást, amit éppen Ausztriától kap­tunk a kereskedelmi mérleg befolyásolása te­kintetében, tovább kellett adnunk egyéb irá­nyokban és ha beletörődtünk abba, hogy akti­vitásunk Ausztria felé csökkenni fog, egyéb partnereinknek is el kell fogadniuk azt, hogy csökkenni fog az ő aktivitásuk mifelénk. — Erről történt gondosk­odás a német— magyar megállapodásban, mely a magyar me­zőgazdaság részére olyan biztosított kontingen­seket nyújt, melyeknek áruértéke mintegy két­szeresen meghaladja eddigi passzivitásunkat. Miután az egyezmény Németország részére is biztosít fokozott kiviteli lehetőségeket, a jövő­ben kiegyenlített kereskedelmi mérleggel szá­molhatunk.­­ Ezeket a kiviteli lehetőségeket: 500.000 mázsa búza, 500.000 mázsa tengeri és 250.000 mázsa árpa, 30.000 mázsa közönséges disznó­zsír és 90.000 mázsa pure lard, 50.000 mázsa bab és megfelelő mennyiségű tojás, vaj és magféleségek, végül 6000 darab vágómarha a Függetlenség már részletesen ismertette. Azonban külön ki kell emelni a zsírkérdésnek a német egyezményben történt rendezését, mely a másik nagy szempontja az új megálla­podás értékelésének.­­ Eddig Magyarország zsírsertésállo­mányát két fontos piac: Ausztria és Csehszlovákia felé értékesítette. Az osztrák piac — hála az érvényben lévő Kállay-féle osztrák-magyar szerződésnek jól funkcionál, de a cseh piac a szerző­­désen kívüli állapot miatt aránylag csak igen keveset vesz fel s ezt a keveset is alaposan meg kell fizetni egyéb téren nyújtott gazdasági ellenszolgáltatásokkal. A Németországba irányuló zsírkivitel új elrendezése ezt a problémát egészen más alapokra helyezi: egyrészt az élőállat ki­vitel helyett a közgazdaságilag sokkal előnyösebb készzsírkivitelnek nyit teret, másrészt pedig függetleníti a magyar mezőgazdaság érdekeit a cseh piac bi­zonytalan esélyeitől. A magyar kereske­delempolitika taktikai pozíciója a közép­európai zónában ezáltal alig felbecsül­hető mértékben megjavult és a magyar állattenyésztés kiszolgáltatottsága hosszú időre megszűnt. , . Megnövekedett kiviteli lehetőségek a mezőgazdaság részén, biztosított piac, a kereskedelempolitikai hatalmi helyzet javulása, a magyar-német kereskedelmi mérleg kiegyenlítésének lehetősége, ezek­ben foglalható össze az új magyar-német pótegyezmény jelentősége magyar szem­pontból. Ezzel szemben a magyar ipar­nak nem szabad zúgolódni azokért az áldozatokért, melyeket ez a megállapodás reá ró. Győzelmeket nem ismer a keres­kedelempolitika, csak olyan egyezmé­nyeket, melyek mind a két fél érdekeit kielégítik.­­)Megindultak a szerződéskötések olaj­magtermelésre. Mindazoknak a gazdáknak, akik ez évben szerződéses lenmag termelésére jelentkeztek, az olajmagértékesítő szövetke­zet, amely ebben az évben egyedül köt len­magtermelési és értékesítési megállapodáso­kat, megküldötte a termelési szerződésblan­­kettát. Mihelyt a gazdáktól a szerződési blan­ketta aláírva a szövetkezethez beérkezik, a szövetkezet ellenlevélben fogja elismerni és nyugtatni a megállapodás létrejöttét. Vető­maggal való ellátás végett mindazok a ter­melők, akik eddig is a növényi olajgyárakkal állottak szerződéses viszonyban, a szükséges vetőmagmennyiségeknek rendelkezésre bocsátá­­sa céljából közvetlenül fordulhatnak a növé­nyi olajgyárak központi irodájához, viszont azok a gazdák, akik a növényi olajgyárak­kal nem voltak szerződéses viszonyban, hanem most jelentkeznek először szerződéses terme­lésre, vetőmaggal való ellátás végett a Futu­rához, V., Gróf Tisza István­ utca 6. szám alá fordulhatnak, amely ugyanolyan feltéte­lek mellett, mint a növényi olaj­gyárak, látja el a termelésre jelentkező gazdákat vetőmag­gal. (■—) Jövő héten megindul a hajóforgalom. A dunai hajósvállalatok közlése szerint hét­főn hivatalosan is megindul a hajózás és ez­zel elszállításra kerülnek Braila felé azok a búza- és rozstételek, amelyeket a hajózás be­szüntetése óta eladtak a nyugaterurópai pia­cokra. Az eladott tételek jelentős része a budapesti nyilvános tárházakban fekszik, a tárházak telítettsége tehát a közeli hetekben előreláthatóan megszűnik. (2) Svájci kontingensek Magyarország szá­mára. A svájci szövetségtanács az idei kon­tingensek szétosztása alkalmával Magyar­­ország számára különböző cikkek bevitelét engedélyezte. Az engedélyezett mennyiségek a következők: a rozs 30.000, árpa 150.000, ba­romfi 1000, tojás 450, gömbfa, bükkfa és egyéb lombfa 40.000, fenyőfa 40.000, deszka 7000 mázsa. Ezenkívül különböző egészség­­ügyi cikkek, vörösrézkészítmények és textil­áruk bevitelére állapított meg kontingenseket. (2) Tengerihossz a tőzsdén. A szombati forgalomban újabb nagy áremelkedés volt a tengeripiacon, a tengeriből felhozatal már alig van és a szórványosan eladásra kerülő tételekért már közel 11 pengőt fizettek. Az új tengeri ára szintén közeledik a 9 pengő­höz és a napok óta mutatkozó viharos keres­letet azzal magyarázzák, hogy a tőzsdei spe­kuláció a tengeri exporm­ak állami ellenőrzés alá való helyezésétől tart, szabályokkal bíró magyar ház, illetve telek­tulajdonos-egyesületek, szövetségek, vagy más, hasonló elnevezés alatt működő önálló érdek­­képviseletek lehetnek.­­ A Központ a legkedvezőbb kilátások mel­lett alakul és kezdi meg működését. A vidéki ház- és telektulajdonos-egyesületek nagy számban történt csatlakozása és a tény, hogy a fővárosban a Ház- és Telektulajdonosok Or­szágos Egyesülete (HÁTOE) a Központ cél­kitűzését magáévá tette és azzal magát azo­nosítja, biztosítja a Központ számára a ma­gyar házbirtokban érdekelt egyesületek ko­moly, jelentékeny hányadban való részvételét. Fájdalmas volna, ha nem értené meg minden magyar ház- és telektulajdonos-egyesület, hogy a Központban van a helye, de remélni szeretném, hogy ami késik, nem múlik, s előbb-utóbb hiány nélkül minden magyar ház- és telektulajdonos-egyesület csatlakozni fog a Központhoz, hogy kivegye részét annak érté­kes és komoly gazdasági munkájából. A Köz­­pont kapui tárva-nyitva vannak a magyar házbirtokos egyesületek számára. — Mert a Központnak, mint a magyar ház­birtok egyetemes képviselőjének rengeteg cse­­lekednivalója lesz. Hivatása kiharcolni, hogy a magyar házbirtokos számára az adó- és a többi közterhek elviselhetőbbek legyenek, s azt az atmoszférát, mely a házbirtokkal szem­ben, sajnos, néha az animozitásig megy, meg­változtassa s meggyőzize a magyar gazdasági élet és társadalom minden rétegét arról, hogy a nemzeti vagyonnak olyan számottevő ténye­zőjét, mint a házbirtok, nem ellenszenvvel, ha­nem a lehető legmesszebbmenő jóindulattal és megértéssel kell kezelni. Maffyapbehozatal Magyar kivitel Németországból Németországból 3 ■sc || tohra 6» 3 K ■n ■ i% 83 .6­­3 si3 si s C3-3 iaS 'S a “ 1930. 174.9 21.2 94.1 10.3 1931. 131.3 24.3 72.6 12.7 1932. 75.1 22.4 48.7 14.7 1933. 61.5 19.6 44.6 11.3­­ ’§ »0 aa a 'S ~ as o u 'S ® £ o| oS •­1 80.8 100:186 58.7 100:181 26.4 100:154 16.9 100:138 a célja és programja a ház- és telektulajdonosok új érdekképvise­leti csúcsszervezetének ? Az új házbirtokos­ központ már megkezdte működését Szende Péter Pál dr. ügyvezető elnök nyilatkozata A Függetlenség legutóbb beszámolt arról, hogy megalakult a Magyar Ház- és Telek­­tu­jdonos-egyesületek Országos Központja, amelynek tiszteletbeli el­­nöke Szörtsey József kor- ■ÄJSHfcdMfjifci­l­mányfőtanácsos, országos elnöke Somssich Tihamér gróf, ügyvezető­ elnöke pe­dig Szende Péter Pál dr., a Magyar Általános Ingat­lanbank igazgatója lett. Az új házbirtokosi központnak a célja és fel­adata az, hogy az összes fővárosi és vidéki háztulajdonos érdekképviseleteket egyesítse. Az új központ célkitűzéséről és munka­­programmjáról, amely iránt közgazdasági körökben élénk érdeklődés nyilvánul meg. Szende Péter Pál dr. ügyvezető­ elnök a kö­vetkezőket mondotta a Függetlenség munka­társának: — Szörtsey József a Függetlenség múlt vasárnapi számában Egyesületi élet Csonka­­magyarországon címmel foglalkozott az egye­sületi kérdéssel és cikkében sok igazságot mond és megszívlelendő, tanulságos megálla­pítást tesz. Nagyon helyesen állást foglalt az egyesületek túltengése ellen, amit az egye­sületek inflációjának nevezhetnénk. Aki is­mer, tudja, hogy a magam részéről semmi­féle inflációnak híve nem vágy­ik, s így az egyesületek felesleges mérvben való elszapo­rodásának sem. Mégis nyugodt lelkiismerettel állapíthatom meg, hogy az a szervezet, ame­lyet Magyar Ház- és Telektulajdonos-egyesü­letek Országos Központja néven a múlt héten életre hívtunk, nem szaporítja a felesleges és szükségtelen egyesületek számát. Merem ál­lítani, hogy a Központ megteremtése valósá­gos szükségletkielégítésre szolgált, mert a meglevő keretek azt a célt, amelyet a Köz­pont maga elé tűzött, egyáltalán nem, vagy nem úgy voltak képesek teljesíteni, mint az a magyar házbirtok egyetemének érdeké­ben áll.­­ A házbirtokosi Központ a fővárosi és vidéki ház- és telektulajdonos-egyesületek pa­ritásos megértésen alapuló kézfogása. Célja, hogy a magar ház- és telektulajdonos-egye­sületekben összpontosult erkölcsi értékek­et a magyar ház- és telektulajdonosok egyetemé­nek érdekében használja fel s országos jelen­tőségű kérdésekben az egy­öntetű eljárást biz­tosítsa. A Központ igazi csúcsszervezet — a házbirtokos egyesületek TESZ-e —, mely kifejezésre jut alapszabályainak azon rendel­kezéséből, hogy tagjai kizárólag önálló alap- Budapesti terménytőlESde Hivatalos árfolyamok a készárupiacon Irányzat: szilárd ÚJBÚZA 77 kg 78 kg 1 79 kg 80 kg t­iszavidék_________ Felsőtisza________ Jászság....................... Dunántúl..................­ Fejér megye.............. Pestvidék. .............­ Bácska....................­ 9.20— 9.45 9 00- 9 20 8.90- 9.00 9.30- 9 55 9.10- 9 30 9.00- 9.10 9.40- 9.65 9 20- 9.40 9 10- 9 20 9.50- 9.75 9.25 9.55 9 20 - 9.30 Rozs __ — ~ 5.55— 5.65 Tak. árpa la 9.50— 9.70 lak. árpa k. 9.25— 9.40 Sörárpa kiv 11.00 -13.1­5 Sörárpa la —10.50- 10.75 Sörárpa — — 9.80- 10.25 Zabla---- 10 45-10.65 Zab közén 10.30—10.40 Tengeri tiszai 10.60 10 80 Tengeri drón­ 10.60—10.80 Tengeri új 8.65- 8.75 Korpa ___ 7.90— 8.00 Hivatalos árfolyamok a határidőpiacon Irányzat, szilárd magyar búza Zári a' Magyar rozs Zárlat Tenger! Zárlat aki. —­­MáiC. 8-a4—’-82 UZ Május 8.97-8 93-9 05 9 02 9­03 9 00-9.01 1 Mát.- 5.5B-5-71 - Máj. 5.90-5.82-5.96 1 Okt.----------------5.77-5.80 5.95-5.95 JÚl.-----------­Szept.----------­Máj. 10-14 IO-IS'9-9610.15 10 Iá Programszerű kifogások Amit előre jeleztünk, az program­szerűen bekövetkezett. Még meg sem szá­radtak az aláírások a magyar-német ke­reskedelmi pótegyezményen, a pártkritika már megállapítja, hogy „a német szerző­dést nem kell túlságosan nagy diadalnak minősíteni”. Már ez a bevezető megállapí­tás is nélkülözi a tárgyilagosságot, mert tudtunkkal senki nem állította be „nagy diadal”-ként az új német szerződést, leg­feljebb a kormányzati gazdaságpolitika kiváló munkateljesítményének. Mert az is! Na azután jönnek a vérszegény érvek a szerződés ellen. Eddig minden oldalról, tehát liberális részről is folyton azt hal­lottuk, hogy legfontosabb szempont: mezőgazdasági exportunk fokozása. Most pedig, hogy a német szerződés első és leg­elsősorban ezt a célt mozdítja elő, a párt­­kritika nem az elismerés objektív hang­ján, hanem a beletörődés fanyar szájízé­vel jegyzi meg: „A szerződés minden­esetre a gazda számára előnyös lesz” ... Miután nincs sok kifogásolnivaló a meg­állapodáson, a pártkritika ismét előveszi azt a támadó érvet, hogy árupengő elle­nében szállítunk majd Németországnak. Komolytalan ez az ellenvetés, mert hi­szen ma az államok legtöbbje nem valuta, hanem ám ellenében szállít árut, tehát kivételes csodákat mi sem tudunk tenni. Nem beszélve arról, hogy a termelőt első­sorban az értékesítés lehetősége érdekli és csak másodsorban jöhet tekintetbe álta­lános gazdasági szempontból az árupergő ellenében, vagy más módon való szállítás kérdése. A külkereskedelmi megállapodá­sok bírálatánál különben sem az a mérv­adó, mi lett volna az ideális megoldás, hanem hogy az adott viszonyok között reálisan mi valósítható meg. Eddig min­den alkalommal felhangzott az óhaj: kezdje meg a kormány a túlzott ipari vámvédelem lebontását, hogy minél több agrárcikket exportálhassunk. Ez most a német szerződés keretében meg is történt. A pártkritikának azonban egyszerre nem azok az ipari vámok fontosak, amiket a kormány leszállít, hanem azok, am­elyek egyelőre még érintetlenül maradtak. Az ipari vámmérséklés terén nemrégen még csak kezdő lépéseket követeltek, most már ez sem elég és azt szeretnék — politiká­ból —, ha a kormány az egész ipart le­­bunkózná. A pártkritika szemében a né­met megállapodással kapcsolatos ipari vámok leszállítása egyszerre nem lénye­ges és pont azok­nak a vámoknak a csök­kentése olcsóbbítaná a termelést, ame­lyekhez még nem nyúlt a kormány. De ha ez is bekövetkezik, mi lesz majd akkor a pártpolitika ellenvetése? (—­) Magyarország állatkivitele. A magyar állatkivitel az év első másfél hónapjában meglehetősen élénk volt. Január 1-től február 18-ig Ausztriába 14.709 darab zsírsertést, 1496 darab hússertést, 507 darab lovat, 1557 darab vágómarhát, nagyobb mennyiségű vá­gott juhot, élőborjút és marhahúst szállítot­tunk. Olaszországba 4860 darab vágómarha és 93 darab ló, Franciaországba 4328 darab élő juh és 4864 darab vágott juh, valam­int 72 darab vágóló ment. Németországba az ed­digi kivitel 1330 darab használati ló és 1695 darab vágómarha volt. Csehszlovákiába 3838 darab zsírsertésen és 578 darab juhon kívül 1045 mázsa szalonnát szállítottunk

Next