Függetlenség, 1934. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-25 / 45. szám
14 Jür Melkin, Vasárnap, 1934 február 25 Ifiri Aáa A magyar-német kereskedelmi szerződés gazdaságpolitikai jelentősége A megállapodás mezőgazdaságunk részére olyan biztosított kontingenseket nyújt, amelyeknek áruértéke kétszeresen meghaladja eddigi passzivitásunkat . Kiegyenlítődik a magyar-német kereskedelmi mérleg Az elmúlt hét két nagy gazdaságpolitikai eseménye a magyar-német kereskedelmi pótegyezmény aláírása és Savici olasz külügyi államtitkár háromnapos budapesti látogatása volt. Mind a két esemény érthető izgalmat keltett a kisantant köreiben, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország két irányban is kiutat talált abból a gazdasági körülzárásból, amit évtizedes munkával igyekeztek a magyar gazdasági élet függőségben tartására kidolgozni. Az olasz-osztrák-magyar gazdasági együttműködés külső formái és belső tartalma ma még nem tekinthetők át világosan, hiszen az idevágó három országközi tárgyalások még távol állanak a befejezéstől. Annyi azonban kétségtelenül megállapítható a Sávich-féle budapesti megbeszélések alkalmából kiadott hivatalos nyilatkozatokból és talán még inkább az ellenséges irányú külföldi lapvéleményekből, hogy elhatározó jelentőségű lépés készül. A német-magyar gazdaságpolitikai viszonyt rendező új egyezmény azonban már ismeretessé vált a hét folyamán és azzal szemben a magyar közvélemény különböző tényezői kifejtették az álláspontjukat. A Függetlenség jól beavatott helyen kérdést intézett a magyar—német pótegyezmény politikai és gazdaságpolitikai jelentősége tekintetében s a következő felvilágosításokat nyerte: — Az új német megállapodás jelentőségét főleg két szempontból kell vizsgálnunk. Az egyik szempont a magyar—német külkereskedelmi mérleg kérdése. Ez a mérleg állandóan passzív Magyarország terhére s az utolsó négy évben a következőképen alakult: — így tehát a passzivitás évről-évre csökkent és az összforgalom aránya, — ez az új fogalom, amit a magyar—osztrák kereskedelmi szerződés híres 1:1,5 aránya hozott be a kereskedelempolitikába, évről-évre javult. Mégsem törődhetett bele a magyar gazdaságpolitika, hogy Németországgal szemben állandóan fenntartsa nagyméretű passzivitását. Azt a nyomást, amit éppen Ausztriától kaptunk a kereskedelmi mérleg befolyásolása tekintetében, tovább kellett adnunk egyéb irányokban és ha beletörődtünk abba, hogy aktivitásunk Ausztria felé csökkenni fog, egyéb partnereinknek is el kell fogadniuk azt, hogy csökkenni fog az ő aktivitásuk mifelénk. — Erről történt gondoskodás a német— magyar megállapodásban, mely a magyar mezőgazdaság részére olyan biztosított kontingenseket nyújt, melyeknek áruértéke mintegy kétszeresen meghaladja eddigi passzivitásunkat. Miután az egyezmény Németország részére is biztosít fokozott kiviteli lehetőségeket, a jövőben kiegyenlített kereskedelmi mérleggel számolhatunk. Ezeket a kiviteli lehetőségeket: 500.000 mázsa búza, 500.000 mázsa tengeri és 250.000 mázsa árpa, 30.000 mázsa közönséges disznózsír és 90.000 mázsa pure lard, 50.000 mázsa bab és megfelelő mennyiségű tojás, vaj és magféleségek, végül 6000 darab vágómarha a Függetlenség már részletesen ismertette. Azonban külön ki kell emelni a zsírkérdésnek a német egyezményben történt rendezését, mely a másik nagy szempontja az új megállapodás értékelésének. Eddig Magyarország zsírsertésállományát két fontos piac: Ausztria és Csehszlovákia felé értékesítette. Az osztrák piac — hála az érvényben lévő Kállay-féle osztrák-magyar szerződésnek jól funkcionál, de a cseh piac a szerződésen kívüli állapot miatt aránylag csak igen keveset vesz fel s ezt a keveset is alaposan meg kell fizetni egyéb téren nyújtott gazdasági ellenszolgáltatásokkal. A Németországba irányuló zsírkivitel új elrendezése ezt a problémát egészen más alapokra helyezi: egyrészt az élőállat kivitel helyett a közgazdaságilag sokkal előnyösebb készzsírkivitelnek nyit teret, másrészt pedig függetleníti a magyar mezőgazdaság érdekeit a cseh piac bizonytalan esélyeitől. A magyar kereskedelempolitika taktikai pozíciója a középeurópai zónában ezáltal alig felbecsülhető mértékben megjavult és a magyar állattenyésztés kiszolgáltatottsága hosszú időre megszűnt. , . Megnövekedett kiviteli lehetőségek a mezőgazdaság részén, biztosított piac, a kereskedelempolitikai hatalmi helyzet javulása, a magyar-német kereskedelmi mérleg kiegyenlítésének lehetősége, ezekben foglalható össze az új magyar-német pótegyezmény jelentősége magyar szempontból. Ezzel szemben a magyar iparnak nem szabad zúgolódni azokért az áldozatokért, melyeket ez a megállapodás reá ró. Győzelmeket nem ismer a kereskedelempolitika, csak olyan egyezményeket, melyek mind a két fél érdekeit kielégítik.)Megindultak a szerződéskötések olajmagtermelésre. Mindazoknak a gazdáknak, akik ez évben szerződéses lenmag termelésére jelentkeztek, az olajmagértékesítő szövetkezet, amely ebben az évben egyedül köt lenmagtermelési és értékesítési megállapodásokat, megküldötte a termelési szerződésblankettát. Mihelyt a gazdáktól a szerződési blanketta aláírva a szövetkezethez beérkezik, a szövetkezet ellenlevélben fogja elismerni és nyugtatni a megállapodás létrejöttét. Vetőmaggal való ellátás végett mindazok a termelők, akik eddig is a növényi olajgyárakkal állottak szerződéses viszonyban, a szükséges vetőmagmennyiségeknek rendelkezésre bocsátása céljából közvetlenül fordulhatnak a növényi olajgyárak központi irodájához, viszont azok a gazdák, akik a növényi olajgyárakkal nem voltak szerződéses viszonyban, hanem most jelentkeznek először szerződéses termelésre, vetőmaggal való ellátás végett a Futurához, V., Gróf Tisza István utca 6. szám alá fordulhatnak, amely ugyanolyan feltételek mellett, mint a növényi olajgyárak, látja el a termelésre jelentkező gazdákat vetőmaggal. (■—) Jövő héten megindul a hajóforgalom. A dunai hajósvállalatok közlése szerint hétfőn hivatalosan is megindul a hajózás és ezzel elszállításra kerülnek Braila felé azok a búza- és rozstételek, amelyeket a hajózás beszüntetése óta eladtak a nyugaterurópai piacokra. Az eladott tételek jelentős része a budapesti nyilvános tárházakban fekszik, a tárházak telítettsége tehát a közeli hetekben előreláthatóan megszűnik. (2) Svájci kontingensek Magyarország számára. A svájci szövetségtanács az idei kontingensek szétosztása alkalmával Magyarország számára különböző cikkek bevitelét engedélyezte. Az engedélyezett mennyiségek a következők: a rozs 30.000, árpa 150.000, baromfi 1000, tojás 450, gömbfa, bükkfa és egyéb lombfa 40.000, fenyőfa 40.000, deszka 7000 mázsa. Ezenkívül különböző egészségügyi cikkek, vörösrézkészítmények és textiláruk bevitelére állapított meg kontingenseket. (2) Tengerihossz a tőzsdén. A szombati forgalomban újabb nagy áremelkedés volt a tengeripiacon, a tengeriből felhozatal már alig van és a szórványosan eladásra kerülő tételekért már közel 11 pengőt fizettek. Az új tengeri ára szintén közeledik a 9 pengőhöz és a napok óta mutatkozó viharos keresletet azzal magyarázzák, hogy a tőzsdei spekuláció a tengeri expormak állami ellenőrzés alá való helyezésétől tart, szabályokkal bíró magyar ház, illetve telektulajdonos-egyesületek, szövetségek, vagy más, hasonló elnevezés alatt működő önálló érdekképviseletek lehetnek. A Központ a legkedvezőbb kilátások mellett alakul és kezdi meg működését. A vidéki ház- és telektulajdonos-egyesületek nagy számban történt csatlakozása és a tény, hogy a fővárosban a Ház- és Telektulajdonosok Országos Egyesülete (HÁTOE) a Központ célkitűzését magáévá tette és azzal magát azonosítja, biztosítja a Központ számára a magyar házbirtokban érdekelt egyesületek komoly, jelentékeny hányadban való részvételét. Fájdalmas volna, ha nem értené meg minden magyar ház- és telektulajdonos-egyesület, hogy a Központban van a helye, de remélni szeretném, hogy ami késik, nem múlik, s előbb-utóbb hiány nélkül minden magyar ház- és telektulajdonos-egyesület csatlakozni fog a Központhoz, hogy kivegye részét annak értékes és komoly gazdasági munkájából. A Központ kapui tárva-nyitva vannak a magyar házbirtokos egyesületek számára. — Mert a Központnak, mint a magyar házbirtok egyetemes képviselőjének rengeteg cselekednivalója lesz. Hivatása kiharcolni, hogy a magyar házbirtokos számára az adó- és a többi közterhek elviselhetőbbek legyenek, s azt az atmoszférát, mely a házbirtokkal szemben, sajnos, néha az animozitásig megy, megváltoztassa s meggyőzize a magyar gazdasági élet és társadalom minden rétegét arról, hogy a nemzeti vagyonnak olyan számottevő tényezőjét, mint a házbirtok, nem ellenszenvvel, hanem a lehető legmesszebbmenő jóindulattal és megértéssel kell kezelni. Maffyapbehozatal Magyar kivitel Németországból Németországból 3 ■sc || tohra 6» 3 K ■n ■ i% 83 .63 si3 si s C3-3 iaS 'S a “ 1930. 174.9 21.2 94.1 10.3 1931. 131.3 24.3 72.6 12.7 1932. 75.1 22.4 48.7 14.7 1933. 61.5 19.6 44.6 11.3 ’§ »0 aa a 'S ~ as o u 'S ® £ o| oS •1 80.8 100:186 58.7 100:181 26.4 100:154 16.9 100:138 a célja és programja a ház- és telektulajdonosok új érdekképviseleti csúcsszervezetének ? Az új házbirtokos központ már megkezdte működését Szende Péter Pál dr. ügyvezető elnök nyilatkozata A Függetlenség legutóbb beszámolt arról, hogy megalakult a Magyar Ház- és Telektujdonos-egyesületek Országos Központja, amelynek tiszteletbeli elnöke Szörtsey József kor- ■ÄJSHfcdMfjifcilmányfőtanácsos, országos elnöke Somssich Tihamér gróf, ügyvezető elnöke pedig Szende Péter Pál dr., a Magyar Általános Ingatlanbank igazgatója lett. Az új házbirtokosi központnak a célja és feladata az, hogy az összes fővárosi és vidéki háztulajdonos érdekképviseleteket egyesítse. Az új központ célkitűzéséről és munkaprogrammjáról, amely iránt közgazdasági körökben élénk érdeklődés nyilvánul meg. Szende Péter Pál dr. ügyvezető elnök a következőket mondotta a Függetlenség munkatársának: — Szörtsey József a Függetlenség múlt vasárnapi számában Egyesületi élet Csonkamagyarországon címmel foglalkozott az egyesületi kérdéssel és cikkében sok igazságot mond és megszívlelendő, tanulságos megállapítást tesz. Nagyon helyesen állást foglalt az egyesületek túltengése ellen, amit az egyesületek inflációjának nevezhetnénk. Aki ismer, tudja, hogy a magam részéről semmiféle inflációnak híve nem vágyik, s így az egyesületek felesleges mérvben való elszaporodásának sem. Mégis nyugodt lelkiismerettel állapíthatom meg, hogy az a szervezet, amelyet Magyar Ház- és Telektulajdonos-egyesületek Országos Központja néven a múlt héten életre hívtunk, nem szaporítja a felesleges és szükségtelen egyesületek számát. Merem állítani, hogy a Központ megteremtése valóságos szükségletkielégítésre szolgált, mert a meglevő keretek azt a célt, amelyet a Központ maga elé tűzött, egyáltalán nem, vagy nem úgy voltak képesek teljesíteni, mint az a magyar házbirtok egyetemének érdekében áll. A házbirtokosi Központ a fővárosi és vidéki ház- és telektulajdonos-egyesületek paritásos megértésen alapuló kézfogása. Célja, hogy a magar ház- és telektulajdonos-egyesületekben összpontosult erkölcsi értékeket a magyar ház- és telektulajdonosok egyetemének érdekében használja fel s országos jelentőségű kérdésekben az egyöntetű eljárást biztosítsa. A Központ igazi csúcsszervezet — a házbirtokos egyesületek TESZ-e —, mely kifejezésre jut alapszabályainak azon rendelkezéséből, hogy tagjai kizárólag önálló alap- Budapesti terménytőlESde Hivatalos árfolyamok a készárupiacon Irányzat: szilárd ÚJBÚZA 77 kg 78 kg 1 79 kg 80 kg tiszavidék_________ Felsőtisza________ Jászság....................... Dunántúl.................. Fejér megye.............. Pestvidék. ............. Bácska.................... 9.20— 9.45 9 00- 9 20 8.90- 9.00 9.30- 9 55 9.10- 9 30 9.00- 9.10 9.40- 9.65 9 20- 9.40 9 10- 9 20 9.50- 9.75 9.25 9.55 9 20 - 9.30 Rozs __ — ~ 5.55— 5.65 Tak. árpa la 9.50— 9.70 lak. árpa k. 9.25— 9.40 Sörárpa kiv 11.00 -13.15 Sörárpa la —10.50- 10.75 Sörárpa — — 9.80- 10.25 Zabla---- 10 45-10.65 Zab közén 10.30—10.40 Tengeri tiszai 10.60 10 80 Tengeri drón 10.60—10.80 Tengeri új 8.65- 8.75 Korpa ___ 7.90— 8.00 Hivatalos árfolyamok a határidőpiacon Irányzat, szilárd magyar búza Zári a' Magyar rozs Zárlat Tenger! Zárlat aki. —MáiC. 8-a4—’-82 UZ Május 8.97-8 93-9 05 9 02 903 9 00-9.01 1 Mát.- 5.5B-5-71 - Máj. 5.90-5.82-5.96 1 Okt.----------------5.77-5.80 5.95-5.95 JÚl.-----------Szept.----------Máj. 10-14 IO-IS'9-9610.15 10 Iá Programszerű kifogások Amit előre jeleztünk, az programszerűen bekövetkezett. Még meg sem száradtak az aláírások a magyar-német kereskedelmi pótegyezményen, a pártkritika már megállapítja, hogy „a német szerződést nem kell túlságosan nagy diadalnak minősíteni”. Már ez a bevezető megállapítás is nélkülözi a tárgyilagosságot, mert tudtunkkal senki nem állította be „nagy diadal”-ként az új német szerződést, legfeljebb a kormányzati gazdaságpolitika kiváló munkateljesítményének. Mert az is! Na azután jönnek a vérszegény érvek a szerződés ellen. Eddig minden oldalról, tehát liberális részről is folyton azt hallottuk, hogy legfontosabb szempont: mezőgazdasági exportunk fokozása. Most pedig, hogy a német szerződés első és legelsősorban ezt a célt mozdítja elő, a pártkritika nem az elismerés objektív hangján, hanem a beletörődés fanyar szájízével jegyzi meg: „A szerződés mindenesetre a gazda számára előnyös lesz” ... Miután nincs sok kifogásolnivaló a megállapodáson, a pártkritika ismét előveszi azt a támadó érvet, hogy árupengő ellenében szállítunk majd Németországnak. Komolytalan ez az ellenvetés, mert hiszen ma az államok legtöbbje nem valuta, hanem ám ellenében szállít árut, tehát kivételes csodákat mi sem tudunk tenni. Nem beszélve arról, hogy a termelőt elsősorban az értékesítés lehetősége érdekli és csak másodsorban jöhet tekintetbe általános gazdasági szempontból az árupergő ellenében, vagy más módon való szállítás kérdése. A külkereskedelmi megállapodások bírálatánál különben sem az a mérvadó, mi lett volna az ideális megoldás, hanem hogy az adott viszonyok között reálisan mi valósítható meg. Eddig minden alkalommal felhangzott az óhaj: kezdje meg a kormány a túlzott ipari vámvédelem lebontását, hogy minél több agrárcikket exportálhassunk. Ez most a német szerződés keretében meg is történt. A pártkritikának azonban egyszerre nem azok az ipari vámok fontosak, amiket a kormány leszállít, hanem azok, amelyek egyelőre még érintetlenül maradtak. Az ipari vámmérséklés terén nemrégen még csak kezdő lépéseket követeltek, most már ez sem elég és azt szeretnék — politikából —, ha a kormány az egész ipart lebunkózná. A pártkritika szemében a német megállapodással kapcsolatos ipari vámok leszállítása egyszerre nem lényeges és pont azoknak a vámoknak a csökkentése olcsóbbítaná a termelést, amelyekhez még nem nyúlt a kormány. De ha ez is bekövetkezik, mi lesz majd akkor a pártpolitika ellenvetése? (—) Magyarország állatkivitele. A magyar állatkivitel az év első másfél hónapjában meglehetősen élénk volt. Január 1-től február 18-ig Ausztriába 14.709 darab zsírsertést, 1496 darab hússertést, 507 darab lovat, 1557 darab vágómarhát, nagyobb mennyiségű vágott juhot, élőborjút és marhahúst szállítottunk. Olaszországba 4860 darab vágómarha és 93 darab ló, Franciaországba 4328 darab élő juh és 4864 darab vágott juh, valamint 72 darab vágóló ment. Németországba az eddigi kivitel 1330 darab használati ló és 1695 darab vágómarha volt. Csehszlovákiába 3838 darab zsírsertésen és 578 darab juhon kívül 1045 mázsa szalonnát szállítottunk