Függetlenség, 1934. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

A KÁRTYA Ezen a héten már harmadszor tárgyalt a törvényszék olyan bűnügyet, amely a pesti kártyadzsungel rejtett homályából került napfényre, a hivatásos kártyarendezők, slepperek, krupiék és zsetonosok világából, hogy a maga rothadt erkölcstelenségével, kíméletlen és mohó pénzéhségével és rablásával megdöbbentsen mindenkit, aki józan becsületességgel keresi még most is szűkös kenyerét. Kártyanagyvállalkozókról esett szó a bíróság komoly és szigorú épületében, akik egyszerre öt, hat klubban söprik be a verejtékkel szerzett garasokat, slepperekről, akik húsz pengő jutalomdíjat kapnak minden játékos után abban a pillanatban, amikor az leül kártyaasztal mellé. Megdöbbenve hallgattuk, vagy olvastuk ezeket a vallomásokat és örkénytelenül eszünkbe jutottak azok az állástalan ezrek, akiknek betevő falatjuk sincsen akkor, amikor a pinkalovagok lokálról-lokálba járva két kézzel szórják gyalázatosan összeharácsolt aranyaikat. A hatósági intézkedések, a razziák, a toloncház réme nem ijesztik meg őket. Kevésszámú, de jól szervezett társaság ez; az amerikai gangszter prototípusa mindahány, aki csak gazdagodni akar, mindegy hogy hány embert hajt börtönbe, hányat kerget öngyilkosságba. Ha valaha szükség volt arra, hogy a magyar fővárost megtisztítsák ezektől az elemektől, akkor most elérkezett ez az idő, mert vakmerőségük már nem ismert határt és minden elmulasztott nap, vagy óra csak növeli azoknak a szerencsétlen áldozatoknak számát, akiket magához ölel a kártya Molochja és soha többé nem tudnak megszabadulni tőle. Ezeket a lezajlott pereket az ott elhangzott tanúvallomásokat mély tisztelettel ajánljuk az illetékes hatóságok figyelmébe és kérjük őket: kérlelhetetlen szigorral teremtsenek rendet abban a mocsárban, amelynek sara és piszka mindig nagyobb és nagyobb területet önt el. Újabb pénzügyi botrány Franciaországban PARIS, január 31. Alig alakult meg az új francia kormány, amely a panamák kíméletlen letörését írta zászlajára, máris újabb pénzügyi botrány híre érkezik. A bar le duci bíróság csődeljárást indított a bar le duci és nancyi ipari és mezőgazdasági szövetség ellen, a konszern alapítója, Moreau Emil ellen pedig körözőlevelet bocsátott ki. Moreau konszernje az eddigi megállapítások szerint mintegy húszmillió frankkal károsított meg magánszemélyeket és testületeket. Olaszországban lesz a japán ipar európai eladási központja Amszterdam, január 31. Azok a hírek, amelyek szerint Japán európai eladási központja Bécsben lesz, nem felelnek meg a valóságnak. A Távolkeletről érkezett hírek szerint Japán Rómában vagy Milanóban akarja felállítani eladási központját. Ez idő szerint egy japán küldött Rómában tárgyal erről az akcióról és a lapok tudósítója előtt úgy nyilatkozott, hogy az európai válság fő forrása, hogy a paraszt lakosság a mezőgazdasági termékek árának csökkenése következtében nem vásárlóképes. Japán tehát elsősorban azokba az országokba igyekszik olcsó áruival, amelyek agrárjellegűek és így a válság következtében különösen sokat szenvednek. Japán saját hajóin fogja az Európába irányuló áruszállítást lebonyolítani. A dunai államok búzaexportkontingensét négymillió bushellel felemelték Londonból jelentik. A nemzetközi búzatanács új londoni ülésszaka azzal a megállapítással végződött, hogy a világpiac búzakészletei még mindig túlságosan nagyok és hogy ebben az évben minden eszközzel szorgalmazni kell a búzakivitelt, hogy megszabaduljanak attól a nyomástól, amelyet ezek az óriási készletek a búzaárakra gyakorolnak. A búzatanács nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy Magyarország, Románia, Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Államok a folyó évben lényegesen csökkentették a búzával bevetett területeket, leszögezte azonban, hogy ugyanakkor Anglia és Bulgária növelték búzával bevetett területeiket. A konferencia végül kimondotta, hogy a négy dunai állam részére engedélyezett búzakiviteli kontingenst négymillió bushellel felemeli. Jüggzék még Csütörtök, 1934 február 1 AIDA ÉS MIMI A NÉZŐTÉREN Az Operabál főpróbája Szerdán délelőtt az Operaház színhezbejárója előtt pompás magánautók sorakoztak. Az Operabálon szereplő előkelő vendégeket hozták a bál műsorbeli részének házi főpróbájára. A nézőtéren a széksorok még szabályos rendben vannak, csupán a kormányzói páholyt koszorúzó és az egész első emeleti páholysort körülölelő villanyfüzér áraszt bizonyos ünnepélyes fényt a szűkkörű hallgatóság közé. Szinte percek alatt szerelték fel a színpadra azt a köralakú emelvényt, amelyet a bál alkalmával a terem közepén fognak felállítani. Palló Imre beköszöntője után a már híressé vált „Első találkozásokra" került a sor. Sorra vonult el szemünk előtt a leghíresebb dalművek egy-egy részlete, amelyben a hősnő először találkozik a főhőssel. Ezek azonban nem egyszerű páros jelenetek, hanem a nagy „találkozás” aláfestésére bőséges statisztéria is szolgál, amely az Operaház tánckarából került ki. •Pompázó ruhájában.várja a János vitéz francia királykisasszonya, Mme Guy de Schoubeete Kukorica Jancsit, akinek daliás alakját Károlyi István gróf viszi színpadra. És ezzel vége is van az első operarészletnek. Másodiknak a Bolygó hollandi című operából látjuk Senta és a hollandi találkozását. Rudnay Alexa és Lipthay István báró ennek a párnak a megszemélyesítői, míg Erik szerepében ifj. Pallavicini György őrgrófnak tapsolt a közönség. Az arisztokrata szereplők, miután a színpadon kitűnően megállták a helyüket, kosztümben, kifestve foglalnak helyet a nézőtéren. Itt láttuk viszont Széchényi Hanna grófnőt, mint Aidát, Apponyi Géraldine grófnőt mint a Bohémélet Mimijét, Verebély Esztert, mint Lakmét, Sorg Jenőnét, mint Karenina Annát, Ángyán Bélánét, mint Toscát, Almássy Dénesné grófnét, mint Sába királynőjét, Majláth Zenke grófnőt mint a Lohengrin Elzáját, Gdlonna hercegnét mint Francescát, Károlyi Viktorné grófnét mint Carment és még a szereplők egész sorát.• Az Operabál rendezősége a legnagyobb rendet kívánja fenntartani a bál ideje alatt Erre vonatkozólag a következőkre figyelmezteti a közönséget: Az Operabál műsora pontosan fél tizenegy órakor kezdődik. A torlódás elkerülésére az Operaház kapuit kilenc órakor nyitják meg, mielőbbi érkezés ajánlatos. A jegyek a belépésnél azonnal átadandók, tehát előre kézben tartandók. Páholytulajdonosok vendégeinek vagy páholyszelvén,t vagy személyjegyet kell felmutatniok. Kocsifelhajtás: a Vilmos császár út felől érkező járóművek a főbejáratnál és a Dalszínház-utcai oldalbejáratnál, míg az Oktogon felől érkezők a Nagymező-utcán bekanyarodva az Ó-utcán át a Hajós-utcai oldalbejáratoknál állnak meg. Úrvezetők kizáróllag a Révay-utca Operaház felöli részén állíthatják fel kocsijaikat. Egyéb magánautók a következő helyeken, de kizárólag este tizenegy órától állhatnak fel: Révayutca, Ó-utca, Paulay Ede-utca, Kazár-utca, továbbá a Hajós-, Dalszínház- és Paulay Ede-utcák, Dreschler-palota körüli részein. Az Andrássy-úton a felállás tilos. Érdekes rágalmazási per Bucsinszky Lajos kártyaklubjai körül Érdekes rágalmazási pert tárgyalt szerdán a büntetőtörvényszék Aféfees-tanácsa. A vádlottak padján Zeller Jenő nyugalmazott huszárszázados, Böhm Jenő szeminárium tulajdonosa,Bíró Ernő villanyszerelő és Renner Jenő gazdálkodó ült. Az ügyészség hatrendbeli, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádolta őket, mert beadványt szerkesztettek a belügyminisztérium számára s abban olyan tényeket állítottak egyes közfunkcionáriusokról, amelyek a valóságuk esetén eljárás megindítását tették volna szükségessé. A sértettek sorában Sasa Elemér és Boór Aladár belügyminisztériumi miniszteri tanácsosok, Páskándy János miniszteri titkár, Schnell József detektívfelügyelő és két detektív szerepelnek. A tárgyalás megnyitása után Méhes elnök ismertette a belügyminisztériumba küldött beadványt, amely különösen Bucsinszky Lajos ismert kártyarendező személyével foglalkozik hosszasabban, megállapítva, hogy Bucsinszky, mint Budapest legnagyobb kártyavállalkozója, hat különböző fővárosi klubban kártyáztak egész megszervezett slepper gárdát tart fenn s felhajtói minden játékos után 10— 20 pengőt kapnak. Feltűnőnek tartja a beadvány, hogy bár a hatóságok újságcikkekből értesültek Bucsinszky üzleti vállalkozásairól, mégsem jártak el ellene kellő erénylyel. A beadvány hosszasan foglalkozik még a Nemzeti Néppárt Országos Pártkörével, majd azzal vágódik, hogy a kártyahiénákat anyagilag és erkölcsileg tönkre kell tenni és ki kell irtani a hazárdjáték területéről ezt a szervezett rablóbandát. A beadvány ismertetése után elsőnek Zeller Jenő ny. huszárszázadost hallgatták ki. Elmondta, hogy a beadványt aláírta, de nem érzi magát bűnösnek. Egy alkalommal Páskándy miniszteri titkárnál feljelentést nyújtott be a kártyaklubok ellen, miután ez alkalommal nem történt semmi intézkedés, szükségesnek tartotta a jelenlegi, Böhm Jenő által megszerkesztett beadványt is aláírni. Hangoztatta, hogy nem volt szándékában a belügyminisztérium és a rendőrség tisztviselői karát megsérteni, csupán a suttogó pletykákra hívta fel a figyelmet. Böhm Jenő, a követlező vádlott hangoztatta, hogy a beadványt teljes jóhiszeműséggel szerkesztette meg, hiszen mindenki tudta abban az időben, hogy Bucsinszky Lajos egyszerre hat kártyaklubban rendeltet játékot s jelenleg is három kártyaklubban van érdekeltsége. Biró Ernő és Renner Jenő ártatlanságukat hangoztatták és a bizonyítás elrendelését kérték. A bíróság a valóságbizonyítási indítványt elutasította, mert a vádlottak azzal elkéstek, majd a perbeszédek elhangzása után kihirdette ítéletét. A törvényszék mind a négy vádlottat bűnösnek mondotta ki s ezért Böhmöt 600, Zellert 500, Birót és Rennert pedig fejenként SOO pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ÓRAJAVÍTÁS Jveg mutalé 40 ml. Potaade a) Karrésze két leitolezóbban számít ́ tik. fifryön étállés Tftrhí»tetlen órailvejr mecvAriiaM fiamias áras.»U£8um> K0rat 2. sz. 2. Csalás miatt letartóztattak egy volt gimnáziumi tanárt A rendőrség letartóztatta Barkó Gyula volt gimnáziumi tanárt, az OTI volt tisztviselőjét. Barkó a „meglévő kereskedelmi szerződések kihasználására" vállalatot akart alapítani és ehhez pénzes társat keresett. Borsay József bornagykereskedő vállalkozott, hogy alaptőkének 4000 pengős kötött takarékkönyvet helyez letétbe a Magyar Áttalános Takarékpéntárnál. Borsay ez után elutazott Amerikába. Amikor hazatért, rájött, hogy Barkó Gyula az ő aláírásával ellátott meghatalmazás alapján 2800 pengő kölcsönt vett fel a takarékkönyvre. Feljelentette a volt tanárt, aki zavaros védekezéssel állott elő, másokat kevert az ügybe, de ártatlanságát bizonyítani nem tudta. A rendőrség csalás és magánokirathamisítás miatt letartóztatta. Hatévi fegyházra ítélték a pécsi vízüzem sikkasztó tisztviselőjét Pécs, január 31. A pécsi ítélőtábla ma délelőtt tárgyalta a pécsi városi víz- és csatornaüzemnél történt sikkasztás ügyét. Smida Géza, a városi víz- és csatornaüzem tisztviselője, három éven át sorozatos visszaéléseket követett el, közel 33.000 pengőt sikkasztott. A sikkasztó tisztviselőt letartóztatták. Elsőfokon a pécsi törvényszék vonta felelősségre és két és félévi fegyházra ítélte. Fellebbezés folytán került az ügy a pécsi ítélőtábla elé, amely a sikkasztó tisztviselő büntetését súlyosbította. A folytatólagosan elkövetett sikkasztás és többrendbeli közokiratamisítás bűntettében bűnösnek talált Smida Gézát a tábla összbüntetésől hatévi fegyházra és tízévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlott fellebbezett. Cellájában felakasztotta magát a nisi tömeggyilkos Belgrád, január 31. A nisi törvényszék fogházában szerdán reggel cellájában felakasztotta magát Vidánovics Bogdán, „Nis Kürten Pétere", akit a kéjgyilkosságok hosszú sora miatt helyeztek vád alá. Vidánovics a reggeli cellalátogatást bevárta és amikor a fogházőr távozott cellájából, felakasztotta magát. A Vidánovics ügyben lefolytatott főtárgyalás nem hozott teljesen megnyugtató bizonyítékokat, úgy hogy ügyében elrendelték a vizsgálat kiegészítését. A legtöbb gyamok azonban bűnössége mellett szól és valószínű, hogy öngyilkosságát félelemből követte el a tömeggyilkos. ,Budapest örök szerelmese'. Sekib Arszlán szíriai emir nyilatkozott a Függetlenségnek Napok óta érdekes vendége van Budapestnek: Sekib Arszlán szíriai emir, a Népszövetségnél működő Szíriai palesztinai delegáció vezetője. A 64 éves, fehérhajú, volt fejedelem, aki egy híres arab folyóiratnak, a La Nation Arabe főszerkesztője és akit az arab nép „Emir-ul-Baján”-nak (a tudományok hercegének) nevez, a háború előtt a török parlamentben elnöke volt az arab képviselők csoportjának. Szíria volt fejedelme Esplanadeszállóbeli lakásán fogadta a Függetlenség munkatársát és útjával kapcsolatosan a következőket mondotta: — Nagyon helytelenítem, hogy egyes budapesti lapok olyan nyilatkozatokat közölnek, amelyek nem tőlem erednek. Utazásomnak semmi politikai háttere nincsen. Mint fővárosuk örök szerelmese vagyok itt újra, hogy felmelegedjem a régi madar barátságban és élvezzem Budapest és Vájatos gyógyfürdőit . Természetesen érdeklődöm a kis magyar mohamedán kolóniának a sorsa iránt is. Egyes újságok híreket terjesztenek az itteni mecset felépítéséről, ami valóban kívánatos dolog volna egy olyan szép városban, amelynek sok izlám emléke van, mint például Gül- Baba sírja, de hogy Budapesten egy méltó mecset épülhessen, nagyon nagy összegekre volna szükség. Amíg az ehhez szükséges tőkék együtt lesznek, addig bizony meg kell elégednünk azzal, amit kevés pénzből is meg lehetne csinálni. Hangsúlyozta, hogy nagyon üdvös volna megtalálni a módját annak, hogy közelebbi barátság jöhessen létre az izlám népek és Magyarország között. Az emír csütörtökön este az APA keretében francia nyelvű előadást tart aVigadóban. Az arabok szerepe a viágcivilizációban címen és e hét végén utazik Genfbe. Áldott állapotban levő nők és ifjú anyák a természetes „Ferenc József” keserűvíz használata által rendes gyomor- és bélműködést érnek el. A modern nőgyógyítás képviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták.