Függetlenség, 1934. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

M« Kins MKlliKtKl 4tta4ficcÉa Budapest, 1934 március 1, csütörtök, II. évf. 48. szám Telefonszámok: Szerkesztóség: 238—08, kiadóhivatal 249—33. Sflzetési ára egy hóttapra 1 P 20 flIU negyedévre 3 P 60 fill* lyet számára: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér* . ^jiiTÍ'.UitfV/'^löflzetési ára ^^l“lt'lltAI NAP! lítewKisIg" é, kiadóhivatal: Budapéat. VU Rózaá-utca 111* li'ILLÉR NÉLKÜL Szürke rendőri hír: előzetes letartózta­tásba helyeztek egy Déri Sándor nevű „színigazgató” urat, aki ellen 32 büntető feljelentés érkezett be kauciósikkasztás címén. És a szürke rendőri hír egy még szürkébb törvényszéki hírben fol3dató- dik: a büntető egyesbíró szerdán Déri Sándor urat tizenöt rendbeli csalás bűn­tette címén másfélévi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős stb., stb., amint ez már törvényszéki híreknél szokás. A szürkeség ott kezd eloszlani, hogy ; a „színipzgató” úr gründolt négy ínházat részint Óbudán, részint a város belterületén, szerződtetett 42 színészt és színésznőt, 16 titkárt, 8 portást, 4 fő­pénztárost, 6 pénztárkezelőt és 32 tiszt­viselőt. Talán a magyar kiráM Opera­háznak sincsen annyi alkalmazottja, mint amennyi Déri úrnak volt a Kris­tály Színháztól elkezdve a Nyári Or­feumon keresztül a Terézvárosi Revű- színpadi^ és a Kisfaludy Színházig. Ti­zenhat titkár egy kicsit mégis sok egyet­len embernek, akinek talán mégsincsen annyi titka, hogy azt 16 titkárral kelljen őriztetni. Ám, amint kiderült, Déri úr­nak voltak titkai. Első és legfontosabb titka volt, hogy az egész színházi vállal­kozáshoz egy megyeszekedett garassal sem rendelkezett. Fillér nélkül, pusztán a „tehetségével” indult neki a na^- jövőjű vállalkozásoknak. Mert tehetsége volt Déri úrnak, amit mutat az is, hogy a luftüzletre 18.000 pengő óvadékot tu­dott kicsalni a tulajdon személyzetétől. Aminek viszont a derék színészek és tisztviselők immár bottal üthetik a nyo­mát. A 18,000 pengő csekély ellenértéke­képpen Déri úr másfélévet kapott — a Markóban. Ez a jelentéktelen, ravasz kis Déri úr nem érdemelne többet öt sornál, ha Déri úr nem kezdene immár szimbólummá válni. Típussá, amellyel egyre gyakrabban ta­lálkozunk a pesti életben. A múltkor a Városi Színhazat bérelte ki egy ékszer­boltos, előadatta saját (rossz) darabját s a színészek ott is sírhattak a meg nem kapott gázsi után. Rendszer kezd ez len­ni a pesti színházi világban: valaki, akit „sőher”-nek tisztel a pesti jassznyelv, aki nem tud megélni sem az esze, sem a két keze munkája, sem az üzlete után, az egyszerre felcsap színigazgatónak, mert ahhoz nem kell egyéb, mint egy üres színházépület és — főképpen — óvadék. A színészek és színésznők pedig, akikben a kultúra szolgálatának vágya ég. akik nevelni akarnának a színpad deszkáiról s akik — mellesleg — meg is szeretnének élni abból a tehetségből, amivel az Isten megáldotta őket, csaknem minden eset­ben korgő ^omorral és üres zsebbel lép­nek le a színigazgató számára nem vilá­got, hanem másfél évi börtönt jelentő deszkákról. Elvégre a színigazgatói hivatás nagy és szent dolog. A színész munkája nem kevésbé. Egy színigazgató, egy Erkel Ferenc, egy Krecsán3d Ignác, Faludi Gábor, Beöthy László, Ditrői Mór, Ewa Lajos, Bállá Kálmán, Szendrey éppen úgy nemzedékek ízlésére, kultúrájára, igényeire nyomták rá a. ma^k nagy­szerű tehetségének bélyegét, mint ahogy egy Dériné, eg}’ Laborfalvy Róza, Blaha Lujza, Jászai Mari, Ujházy Ede, Hege­dűs Gyula koruknak vezető szellemei, egy magasrendű kultúrának kimagasló képviselői voltak. Ezeknek és a többiek­nek nagy és halhatatlanságba hajló em­lékét nem szabad, hogy prostituálja az a felelőtlen, lelkiismeretlen és erkölcste­len grájzleros-típus, amely a színházban csak „bótot” lát és azt hiszi, hogy a ki­csalt kauciókból lehet kultúrát építeni. Fogjanak itt össze a színigazgatók, színészek, legj'en segítségükre az állam, jöjjön egy új szigorú színházi törvény, amely a szélhámosokat, a széllel bélelte­ket, a csalókat és sikkasztókat kímélet­lenül kivágja Thália templomából. Mert Déri úrnak a másfél évi börtön' lehet büntetés, de a közönségnek nem lehet elégtétel. ez sz: Összeomlott egy ház Rákoscsabán, két halott, három súlyos sebesült HaLÁLOS KATASZTRÚFII dpt egy mentűautet a dunaKeszi országaién Az auM soMHa szinwaiiiaii - n menti- orvos is az ipoii süvosan magssttosliitsii A kispesti mentők tragikus keteg­szoiiitasa Háláló« szerencsétlenség játszódott le szerdán délután a Dunakeszi és Alag kö­zött az esőtől áztatott országúton. Egy mentőautó járt szerencsétlenül, amely meg- si^ott, az árokba zuhant, három embert maga alá temetve. A kispesti mentők B. N. jelzésű 77. szá­mú betegszállító kocsija szerdán délben egy beteget vitt haza a Gyöngyösi-úti szülészeti klinikáról a beteg nagymarosi lakására. A súlyosan beteg asszonyt kezelőorvosa, Bauer Ferenc dr. budapesti mentőorvos kísérte. Az orvoson kívül a beteg mellett tartózko­dott az autóban Bunda Károly, a kispesti mentők ápolója, míg az autót Kovács Ala­dár, a kispesti mentők soffőrje vezette. A beteg asszonnyal a koradélutáni órák­ban megérkeztek Nagymarosra és ott hozzá­tartozóiknak átadták, azután az autó visz- szaindult Kispest felé. Bauer ár. most ki­ült a soffőr mellé és a kocsi hátsó részébe, a hordágyon ülve helyezkedett el Bunda ápoló. Szakadó esőben ért a kocsi Dunakeszi határába. A keramit út síkos volt az esőtől. Hogyan tortont a Dopzalmas szerencsMiensOg? Egy kilométernyire lehettek a községtől, amikor egy parasztszekeret, amely eddig előttük haladt, utólértek. A soffőr meg akarta előzni a szeke­ret és nagy ívben eléje akart kerülni, a síkos keramiton azonban a kerekek megcsúsztak és a teljes sebességgel száguldó autó az úttestről lezuhanva, belevágódott a körülbelül egy méter mély útmenti árokba és onnan — nagy sebességénél fogva — a súlyos kocsi mint egy gumilabda vissza­pattant, föl az úttestre és a keramit kövezetre csapódott rá teljes erővel. Ettől az iszonyú zuhanástól az autó pozdorjává tört és a roncsok maguk alá temették a soffőrttlésbe szorult Kovács Aladárt és Bauer Fe­renc dr.-i Bunda Károly ápoló a hordággyal együtt kirepült az össze­tört kocsiból és az úttest szélén terült el eszméletlenüL UAratlan segitsag OPKezik Az összetört autó utasai ott feküdtek valamennyien öntudatlanul az országúton minden segítségtől távol. Ekkor a véletlen folytán váratlan segély érkezett Alig két perccel a szerencsétlenség után haladt arra a Fábidn-íéh magán-betegszállitóvállalat egyik autója, amelyen szintén egy súlyos beteget vitt^. Az autó rögtön megállt s a beteget kísérő két orvos a szerencsétlenül jártak segítségére sietett. Először az úttesten heverő Bunda ápoló sebeit kötötték be. Az ápoló agyrázkódást szenvedett és egész testét borzalmas zúzódások bo­rították el Az orvosok magához sem tudták téríteni, csak bekötözték a nyilt sebeket. Ezután a emelték ki. romok alól Kovács Aladárt A szerencsétlen ember szinte fel- Ismerhetetlenségig össze volt ron­csolva. Még hörgött, lélegzett, de alig félperc múlva az orvosok kezel közt meghalt Mialatt az orvosok Kováccsal foglalkoztak, Bauer dr. magához tért s nagynehezen ki­bújt az autóroncsok közül. Alig tett azon­ban egy-két lépést ájultan rogyott össze. Az orvosok magához térítették s megállapí­tották, hogy Bauer dr. sérülései aránylag a leg­könnyebbek. Bauer dr. könnyű agyrázkódást is a bal­lábán zúzódásszerű sebeket szenvedett. ParasziszeMren DunaHeszire Bauer dr. a kötözés után nagy ön­uralommal és erőmegfeszítéssel társai segítségére akart sietni. Ekkor tudta meg, hogy Kovács már halott. Bauer dr. a magán betegszállító autó orvosait kérte meg, hogy a halottat s az eszfnélet­len Bundát vigyék kórházba, ezek azonban erre nem vállalkoz­hattak, mert saját betegüket kellett tovább vinni, akinek állapota válságos volt és minden perc késedelem veszélyt jelenthetett A két orvos fel Is ült a beteg mellé és az autó elrobogott Bauer dr. ekkor egy arra haladó parasztszekeret állított meg. A holttestet és Bundát feltették a szekérre, az orvos maga is felkapaszkodott a kocsis mellé és behajtottak Dunakeszire. A község­háza előtt állottak meg. A halottat be­vitték a község halottas kamrájába. Bandát és Baner dr.-t pedig a köz­ségi orvosok látták el újabb kötések­kel és injekciókkal A községházáról értesítették a kispesti mentőket és rögtön egy autót küldtek értük. Ezen az autón azután Bundát a gróf Károlyi-kórházba szállították. Bauet dr.-t pedig hazavitték a budapesti men­tők Markó-utcai székházába, ahol ápolás alá vették. A sztrmicsfiitensAg- P6I senM sem tehet A borzalmas szerencsétlenség után itt beszélt a Függetlenség munkatársa Bauer Ferenc dr.-ral. Az orvos kimerültén és sápadtan, kötésekkel fekszik az ágyán. — Én a soffőr mellett ültem, amikor a szerencsétlenség történt. Amikor a me­netiránytól balra bezuhantunk az árokba« én ahil voltam és ekkor, ha a kocsi nem vágódik tovább, engem ér az a sors, ami szegény Kovács Aladárt érte. * A kocsi visszaugrott és az úttesten már a jobboldalára zuhant és így Kovács Ala­dárt nyomta agyon. Én felül maradtan és csak gyöngébb agyrázkódást és a ballá­bamon sérüléseket szenvedtem. Szerintem & szerencsétlenségért talán senkit sem terhel felelősség. A tragikus végétért Kovács Aladár a háború alatt tényleges tiszt volt és a harctéren mint repülőfőhadnagy számos kitüntetést szerzett. A háború után le­szerelt. sokáig nem tudott elhelyezkedni és végül évekkel ezelőtt a kispesti men­tőknél kapott állást, mint soffőr. 35 es» tendős volt.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék