Függetlenség, 1934. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

Jüggdienä^ Vasárnap, 1934 ^vrlUm ! JOBB A RADIO TUNGSRAM RÁDIÓCSŐVEL a kereskedelmi cseravolamen Ribenisse Fag sikincen­k­: missoubi elhatározása szin­tű alapffit ad Ausztria alá — Ausztria nem akar mást — és ebben a célkitűzésben egy ösvényen haladunk Magyarországgal és Olaszországgal — mint a gazdasági együttműködést kifej­leszteni és előbbre vinni. A kereskedelmi cserevolumen kibővítése nem teoretikus kívánság, hanem — amiként azt épen a magyarokkal lefolytatott legutóbbi tár­gyalások is beigazolták —, tényleg gya­korlatilag keresztülvihető. Az utóbbi 15 Párt­, m­árcius 31. A Füg­getlenég párisi munkástársának telefonjelentése) A­ világpolitika vezető államai köztü­ k­ilö­­­nösen Franciaország kísérte élénk figyelem­mel a római tárgyalásokat és tekintve a­­ francia politika középeurópai kapcsolatait, kétszeresen jelentős az, hogy miként véleked­nek az egyezményről Párisban. A Független­ség párisi munkatársa felkereste Pierre Baudouin-Bugnet francia képviselőt, a francia parlament középeurópai csoportjának elnökét, aki a római egyezményről a következőket m­ondotta munkatársunkn­ak: Az önellátási polilika megakadályozta a gazdasági fejlődést — örömmel válaszolok a Függetlenség­nek arra a kérdésére, hogyan látom én, a középeurópai kérdésekkel intenzíven foglalkozó francia politikus, a római egyezmény következményeit. Szerintem a háború utáni autarchikus gazdasági politika termé­szetellenes és túlzásba vitt fejlesztése megakasztotta a gazdasági fejlődés rendes menetét. Legtipikusabb példa épen Magyarország eddigi gazdasági elszigeteltsége. Agrárország lévén, kénytelen volt messze piacokat keresni­­terményeinek és a szállítás legyőzhetetlen akadályokat gördített eléje, annál is in­kább, mert nincs tengeri ki­kötője. A Duna nem kárpótolja telje­sen, tekintetbe véve folyásának irányát. . Sejthető volt tehát az adott körülmények­nél fogva, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria olyan gazdasági politikai felé fogja irányítani érdeklődését, amely által kikötőhöz jut. Ezt az orientációt magas évben mindig azt hangoztatták, hogy a Duna-medence országaiban olyan befo­lyások jutnak érvényre, amelyek a meg­egyezést meghiúsítják. Ezen ma már túl vagyunk, mert ma egy cél lebeg sze­münk előtt, hogy politikai és gazdasági békepoliti­kát csináljunk is jeleztem már, mikor a múlt ősszel Közép-Európában jártam.­­ — Hisszük és reméljük, hogy a római egyezmény által Közép-Európa vissza­nyeri azt az életképességét, melynek jó­tékony hatását különböző országok érezni fogják. Az egyezményből látszik, h­ogy a tárgyalások valóban objektív határok kö­zött mozogtak és hogy kitűnő hatással­­ lesznek a Duna völgyének gazdasági helyzetére. Minden ellenvélemény dacára a közös gazdasági kapcsolatok oly régi tradíciókon nyugszanak, hogy az egyik ország felszabadulása okvetlen a másik előnyét szolgálja. Szándékosan haszná­lom ezt a szót, hogy „felszabadulás“, mert Közép-Európában azt a fájdalmas benyomást nyertem, hogy a gazdasági erők gúzsba vannak kötözve. Ez a gúzs­bakötés, ez az összezsugorítás különböző tényezők következménye, melyek ahe­lyett, hogy öszetevődtek volna, megsok­szorozódtak és hatásuk annál mélyebb lett. Azsi­giismkrepiiistq­ueen felel m­eg a gazda­sági adottságoknak . Lehetetlen elfelejteni, hogy az új államok politikai területe nem felel meg a gazdasági adottságoknak, minden javu­lás lényeges iránya a gazdasági megszer­­vezettség visszaállítása, de számolni kell a háború utáni idők fejlődésével és vál­tozásával. — Tévedés lenne Közép-Európa helyze­téről elvont képet alkotni és a múlt idők körülményeivel párhuzamot vonni. Saj­nálatos, hogy az államok sokfélesége, melyek között nem volt mindig barátsá­gos viszony, oda vezetett, hogy megbéní­tották minden ország külkereskedelmi cselekvőképességét.­­ Az utolsó tizenöt esztendőben a poli­tika megbénította a gazdasági fejlődést. Ideje, hogy az utóbbi kerüljön előtérbe, és ha ezt regionális alapon csináljuk, ak­kor gyakorlati példáját adjuk meg an­nak a módszernek, amellyel ez a munka­terület bizonyos előfeltételek mellett más szomszédos országokkal ie­ővíthető volna. Ausztria fü­ggetlensége — A politikai kérdésekre csak azt vá­laszolom, hogy Ausztria semmikép sem hajlandó külföldi befolyá­soknak engedni, mert én a szabadság és függetlenség politikáját tartom legszen­tebb célomnak, mert csakis egy független Ausztriában lehet a gazdasági fejlődést szerencsésen biztosítani. — Ausztria népe megértette eme bél­és külpolitikai fejlődés alapgondolatának fontosságát és így nyugodt lelkiismeret­tel mondhatom, hogy az osztrák kor­mány a népesség túlnyomó többségének egyetértésével végzi nehéz alkotó munkáját és ha ebben testvér né­peink, elsősorban az általunk nagy­­rabecsült magyar nemzet oly szeretettel és megértéssel támogat bennünket, mint ahogy ezt tettekkel bizonyít­ják, akkor bizalommal remélhet­jük, hogy a kívánt végcélt mielőbb sike­rülni fog elérnünk. NOVÁK TIVADAR Ebben a tekintetben a római egyezmény nagy és örvendetes lépést jelent s bizo­nyára oda fog vezetni, hogy magának Franciaországnak különböző szempontból Bécs, március 31. A Herrengassei, páratlan szépségű empire ízlésű kancellária palotában ó­riási a sürgés­­forgás, h­ogy előszobában és váróteremben vannak az audienciára jelentkezők elosztva. A helyettes kancellár sajtófőnöke, Altmann dr. Jóbiztos nagy előzékenységgel közvetíti kérésünket és már másnap rendelkezésünkre áll Fey helyettes kancellár nagyértékű nyi­lat­kozata, melyet a húsvéti ünnepek alkalmá­ból tett a Függetlenségnek. — Ma, amidőn a marxizmus lehetetlenné van téve Ausztriában .— mondotta Fey­h. kancellár — és a nemzeti szocialista párt is megszűntnek tekinthető, föfigyelmünket arra kell fordítanunk, hogy a kettős győzelmet az ausztriai össznépesség javára fordíthassuk — Hogy nem voltunk restek, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy február 10-én levertük a marxistákat és már március 17-én a kancellár úr aláírta a római egyezséget. Ezt az egyezséget az osztrák újjáépítés egyik alapjának kell tekintenünk. Ez annyiban ad nekünk erőt politikai támaszt, amennyiben ennek aláírásával az egyetlen szomszédos felfegyverkezett . Józan gondolkodással nem lehet rólunk feltételezni, hogy támadó szándékaink lenné­nek, annál kevésbé, mivel elég gyakran adtuk annak fényes bizonyítékát, hogy mi egész Európával békességben és barátság­ban aka­runk élni. Kü­lönösen azt hangoztatták min­dig - és ezt a római egyezményben újólag is meg­­erősítettük,­­ hogy összes szomszédjaink­kal a legtisztább politikai és gazdasági megértéssel akarunk együttműködni Ezt tartom minden gazdasági fejlődés előfel­­tételenek mind Ausztriában, mind pedig a többi dunai államban. SZELVÉNY Szabad­ csók előadásához A szelvény felmutatójának a Városi Színház pénztára a húsvét vasárnapi és hétfői délutáni előadásokhoz, valamint a Budai Színkör a vasárnapi és hétfői esti előadásokhoz több mint 60 százalékkal ol­csóbb jegyet ad. A legdrágább hely mindkét színházban 1 pengő 80 fillér, a legolcsóbb 20 fillér. A Városi Színház pénztára vasár­nap és hétfőn d. e. 10—4 órák között, a Budai Színkör pénztára pedig d. e. 10—­ d. u. 4—8 órák között árusít jegyet, indíttatva, hatékony akciót kell kezdeni. Először is, törvényes befolyásával hasson oda, hogy az elfogadott megoldások ne kerüljenek, a valóságnak meg nem fele­lően, abba a látszatba, mintha a kis­­antant ellen lennének irányítva, hanem ellenkezőleg­ egy együttes terv felé irá­­nyuljon. Egy olyan dunai federáció, mely hat államtagból áll, csak kétes egzisztenciához vezetne; nagyobb felvevő képességű piacokkal kell kiegészíteni és Olaszország felismerte ennek szükséges és sürgős voltát. Franciaország és Közopeuróspa — Most pedig kiv­atos, hogy mi, ma­gunk jelöljük meg szándékainkat és ez egy második kezdeményezést jelent. Ha az Adria-kikötőkben megújul az élet, tervszerűen szemügyre kell venni a hely­zetet, mert hiszen a francia gyarmatok áruinak minősége és sokfélesége nagyon érdekelnék a középeurópai piacot. Hogy szándékainknak irányt szabhassunk, a jövőben a középeurópai nemzetközi vásá­rokon Franciaországnak nagy arányok­ban kell képviseltetni magát. Így Fran­ciaország, mialatt Közép-Európa érdekeit szolgálná, előnyt találna olyan eredmé­nyekben, melyek a nemzetek együttmű­ködése szempontjából fontosak. — Mindenesetre ki kell jelentenem, hogy Gömbös mini­szterelnök nagy államférfiúi bölcsességéről tesz tanúságot,­­ mikor felismerte azt az Irányt, mely a középeurópai összműködéshez vezet. PAULINE FAVRE nagyhatalom minden „ha“ és „de“ nélküli kezese lett független­ségünknek és önálló­ Ságunknak. Ez a kezesség nagy jelentősége abból világult ki, hogy Olaszország a cél érdekében gazdaságilag a legmesszebbmenő áldozatokat hozza, mert bölcsen belátta, hogy Ausztria f­­ggetlen­­sége gazdasági újjáépítés nélkül csak illuzóri­kus lehet. Mussolini elhatározása szilárd politikai és gazdasági alapot nyújt, amely biztosítja egyensúlyunkat az eddig labilis helyzettel szemben. — Mint katona, azonban azt az álláspontot képviselem, hogy egy állam függetlensége nem alapozható kizárólag Internacionális garanciákra, ha­nem elsősorban saját erejére kell támasz­kodnia és ezért egyik leglényegesebb fel­adatunknak tekintem a véderőnk kifejlesz­tését. Abszolút biztosítékot kell az Irányban terem­­tenünk, hogy honvédelmi és közbiztonsági be­rendezéseink a haza védelmét és szabadságát kifelé és befelé biztosítani tudják.­­ Legfőbb gondosságnak oda irányul, hogy a munkanélküliséget csökkenthessük. E tekin­tetben már minden előkészületet megtettü­nk és megteszünk minden eme cél elérésére. Első­sorban azonban a k­ilfölddel való árucserét kell növelnünk, hogy ipari termékeink na­gyobb szükséglete több munkaerőt követeljen. Ezen az úton óhajtjuk hazánkat boldogabb és szebb jövő felé vezetni. Ennek a szándéknak a sikere lényegében az állam teljes biztonsá­gától függ, amely viszont össze van fonva a hazaszeretet, az öntudatosság és a nép véderő­készségének dicső eszméjével. NOVAK TIVADAR francia k£guisai@, a francia kamara kUzCgauHipai csoportjanak elnöke a rsimal eipezmiaviien BfUzipen­papa m fetPszaitíH­ilia Politikai is gazdasági megk­iisit A csillagvédtető’ű unghani órák­ m­­i­nt az egész világon, magyaropszáson is vezetésen­ Csak szaküzletek­ben kaphatók

Next