Függetlenség, 1934. április (2. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
Jüggdienä^ Vasárnap, 1934 ^vrlUm ! JOBB A RADIO TUNGSRAM RÁDIÓCSŐVEL a kereskedelmi cseravolamen Ribenisse Fag sikincenk: missoubi elhatározása szintű alapffit ad Ausztria alá — Ausztria nem akar mást — és ebben a célkitűzésben egy ösvényen haladunk Magyarországgal és Olaszországgal — mint a gazdasági együttműködést kifejleszteni és előbbre vinni. A kereskedelmi cserevolumen kibővítése nem teoretikus kívánság, hanem — amiként azt épen a magyarokkal lefolytatott legutóbbi tárgyalások is beigazolták —, tényleg gyakorlatilag keresztülvihető. Az utóbbi 15 Párt, március 31. A Függetlenég párisi munkástársának telefonjelentése) A világpolitika vezető államai köztü kilönösen Franciaország kísérte élénk figyelemmel a római tárgyalásokat és tekintve a francia politika középeurópai kapcsolatait, kétszeresen jelentős az, hogy miként vélekednek az egyezményről Párisban. A Függetlenség párisi munkatársa felkereste Pierre Baudouin-Bugnet francia képviselőt, a francia parlament középeurópai csoportjának elnökét, aki a római egyezményről a következőket mondotta munkatársunknak: Az önellátási polilika megakadályozta a gazdasági fejlődést — örömmel válaszolok a Függetlenségnek arra a kérdésére, hogyan látom én, a középeurópai kérdésekkel intenzíven foglalkozó francia politikus, a római egyezmény következményeit. Szerintem a háború utáni autarchikus gazdasági politika természetellenes és túlzásba vitt fejlesztése megakasztotta a gazdasági fejlődés rendes menetét. Legtipikusabb példa épen Magyarország eddigi gazdasági elszigeteltsége. Agrárország lévén, kénytelen volt messze piacokat keresniterményeinek és a szállítás legyőzhetetlen akadályokat gördített eléje, annál is inkább, mert nincs tengeri kikötője. A Duna nem kárpótolja teljesen, tekintetbe véve folyásának irányát. . Sejthető volt tehát az adott körülményeknél fogva, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria olyan gazdasági politikai felé fogja irányítani érdeklődését, amely által kikötőhöz jut. Ezt az orientációt magas évben mindig azt hangoztatták, hogy a Duna-medence országaiban olyan befolyások jutnak érvényre, amelyek a megegyezést meghiúsítják. Ezen ma már túl vagyunk, mert ma egy cél lebeg szemünk előtt, hogy politikai és gazdasági békepolitikát csináljunk is jeleztem már, mikor a múlt ősszel Közép-Európában jártam. — Hisszük és reméljük, hogy a római egyezmény által Közép-Európa visszanyeri azt az életképességét, melynek jótékony hatását különböző országok érezni fogják. Az egyezményből látszik, hogy a tárgyalások valóban objektív határok között mozogtak és hogy kitűnő hatással lesznek a Duna völgyének gazdasági helyzetére. Minden ellenvélemény dacára a közös gazdasági kapcsolatok oly régi tradíciókon nyugszanak, hogy az egyik ország felszabadulása okvetlen a másik előnyét szolgálja. Szándékosan használom ezt a szót, hogy „felszabadulás“, mert Közép-Európában azt a fájdalmas benyomást nyertem, hogy a gazdasági erők gúzsba vannak kötözve. Ez a gúzsbakötés, ez az összezsugorítás különböző tényezők következménye, melyek ahelyett, hogy öszetevődtek volna, megsokszorozódtak és hatásuk annál mélyebb lett. Azsigiismkrepiiistqueen felel meg a gazdasági adottságoknak . Lehetetlen elfelejteni, hogy az új államok politikai területe nem felel meg a gazdasági adottságoknak, minden javulás lényeges iránya a gazdasági megszervezettség visszaállítása, de számolni kell a háború utáni idők fejlődésével és változásával. — Tévedés lenne Közép-Európa helyzetéről elvont képet alkotni és a múlt idők körülményeivel párhuzamot vonni. Sajnálatos, hogy az államok sokfélesége, melyek között nem volt mindig barátságos viszony, oda vezetett, hogy megbénították minden ország külkereskedelmi cselekvőképességét. Az utolsó tizenöt esztendőben a politika megbénította a gazdasági fejlődést. Ideje, hogy az utóbbi kerüljön előtérbe, és ha ezt regionális alapon csináljuk, akkor gyakorlati példáját adjuk meg annak a módszernek, amellyel ez a munkaterület bizonyos előfeltételek mellett más szomszédos országokkal ieővíthető volna. Ausztria függetlensége — A politikai kérdésekre csak azt válaszolom, hogy Ausztria semmikép sem hajlandó külföldi befolyásoknak engedni, mert én a szabadság és függetlenség politikáját tartom legszentebb célomnak, mert csakis egy független Ausztriában lehet a gazdasági fejlődést szerencsésen biztosítani. — Ausztria népe megértette eme bélés külpolitikai fejlődés alapgondolatának fontosságát és így nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az osztrák kormány a népesség túlnyomó többségének egyetértésével végzi nehéz alkotó munkáját és ha ebben testvér népeink, elsősorban az általunk nagyrabecsült magyar nemzet oly szeretettel és megértéssel támogat bennünket, mint ahogy ezt tettekkel bizonyítják, akkor bizalommal remélhetjük, hogy a kívánt végcélt mielőbb sikerülni fog elérnünk. NOVÁK TIVADAR Ebben a tekintetben a római egyezmény nagy és örvendetes lépést jelent s bizonyára oda fog vezetni, hogy magának Franciaországnak különböző szempontból Bécs, március 31. A Herrengassei, páratlan szépségű empire ízlésű kancellária palotában óriási a sürgésforgás, hogy előszobában és váróteremben vannak az audienciára jelentkezők elosztva. A helyettes kancellár sajtófőnöke, Altmann dr. Jóbiztos nagy előzékenységgel közvetíti kérésünket és már másnap rendelkezésünkre áll Fey helyettes kancellár nagyértékű nyilatkozata, melyet a húsvéti ünnepek alkalmából tett a Függetlenségnek. — Ma, amidőn a marxizmus lehetetlenné van téve Ausztriában .— mondotta Feyh. kancellár — és a nemzeti szocialista párt is megszűntnek tekinthető, föfigyelmünket arra kell fordítanunk, hogy a kettős győzelmet az ausztriai össznépesség javára fordíthassuk — Hogy nem voltunk restek, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy február 10-én levertük a marxistákat és már március 17-én a kancellár úr aláírta a római egyezséget. Ezt az egyezséget az osztrák újjáépítés egyik alapjának kell tekintenünk. Ez annyiban ad nekünk erőt politikai támaszt, amennyiben ennek aláírásával az egyetlen szomszédos felfegyverkezett . Józan gondolkodással nem lehet rólunk feltételezni, hogy támadó szándékaink lennének, annál kevésbé, mivel elég gyakran adtuk annak fényes bizonyítékát, hogy mi egész Európával békességben és barátságban akarunk élni. Különösen azt hangoztatták mindig - és ezt a római egyezményben újólag is megerősítettük, hogy összes szomszédjainkkal a legtisztább politikai és gazdasági megértéssel akarunk együttműködni Ezt tartom minden gazdasági fejlődés előfeltételenek mind Ausztriában, mind pedig a többi dunai államban. SZELVÉNY Szabad csók előadásához A szelvény felmutatójának a Városi Színház pénztára a húsvét vasárnapi és hétfői délutáni előadásokhoz, valamint a Budai Színkör a vasárnapi és hétfői esti előadásokhoz több mint 60 százalékkal olcsóbb jegyet ad. A legdrágább hely mindkét színházban 1 pengő 80 fillér, a legolcsóbb 20 fillér. A Városi Színház pénztára vasárnap és hétfőn d. e. 10—4 órák között, a Budai Színkör pénztára pedig d. e. 10— d. u. 4—8 órák között árusít jegyet, indíttatva, hatékony akciót kell kezdeni. Először is, törvényes befolyásával hasson oda, hogy az elfogadott megoldások ne kerüljenek, a valóságnak meg nem felelően, abba a látszatba, mintha a kisantant ellen lennének irányítva, hanem ellenkezőleg egy együttes terv felé irányuljon. Egy olyan dunai federáció, mely hat államtagból áll, csak kétes egzisztenciához vezetne; nagyobb felvevő képességű piacokkal kell kiegészíteni és Olaszország felismerte ennek szükséges és sürgős voltát. Franciaország és Közopeuróspa — Most pedig kivatos, hogy mi, magunk jelöljük meg szándékainkat és ez egy második kezdeményezést jelent. Ha az Adria-kikötőkben megújul az élet, tervszerűen szemügyre kell venni a helyzetet, mert hiszen a francia gyarmatok áruinak minősége és sokfélesége nagyon érdekelnék a középeurópai piacot. Hogy szándékainknak irányt szabhassunk, a jövőben a középeurópai nemzetközi vásárokon Franciaországnak nagy arányokban kell képviseltetni magát. Így Franciaország, mialatt Közép-Európa érdekeit szolgálná, előnyt találna olyan eredményekben, melyek a nemzetek együttműködése szempontjából fontosak. — Mindenesetre ki kell jelentenem, hogy Gömbös miniszterelnök nagy államférfiúi bölcsességéről tesz tanúságot, mikor felismerte azt az Irányt, mely a középeurópai összműködéshez vezet. PAULINE FAVRE nagyhatalom minden „ha“ és „de“ nélküli kezese lett függetlenségünknek és önálló Ságunknak. Ez a kezesség nagy jelentősége abból világult ki, hogy Olaszország a cél érdekében gazdaságilag a legmesszebbmenő áldozatokat hozza, mert bölcsen belátta, hogy Ausztria fggetlensége gazdasági újjáépítés nélkül csak illuzórikus lehet. Mussolini elhatározása szilárd politikai és gazdasági alapot nyújt, amely biztosítja egyensúlyunkat az eddig labilis helyzettel szemben. — Mint katona, azonban azt az álláspontot képviselem, hogy egy állam függetlensége nem alapozható kizárólag Internacionális garanciákra, hanem elsősorban saját erejére kell támaszkodnia és ezért egyik leglényegesebb feladatunknak tekintem a véderőnk kifejlesztését. Abszolút biztosítékot kell az Irányban teremtenünk, hogy honvédelmi és közbiztonsági berendezéseink a haza védelmét és szabadságát kifelé és befelé biztosítani tudják. Legfőbb gondosságnak oda irányul, hogy a munkanélküliséget csökkenthessük. E tekintetben már minden előkészületet megtettünk és megteszünk minden eme cél elérésére. Elsősorban azonban a kilfölddel való árucserét kell növelnünk, hogy ipari termékeink nagyobb szükséglete több munkaerőt követeljen. Ezen az úton óhajtjuk hazánkat boldogabb és szebb jövő felé vezetni. Ennek a szándéknak a sikere lényegében az állam teljes biztonságától függ, amely viszont össze van fonva a hazaszeretet, az öntudatosság és a nép véderőkészségének dicső eszméjével. NOVAK TIVADAR francia k£guisai@, a francia kamara kUzCgauHipai csoportjanak elnöke a rsimal eipezmiaviien BfUzipenpapa m fetPszaitíHilia Politikai is gazdasági megkiisit A csillagvédtető’ű unghani órák mint az egész világon, magyaropszáson is vezetésen Csak szaküzletekben kaphatók