Függetlenség, 1934. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

II FOMgeiiensaa imaawia a 100.000naiiiámil; BZÉittamadiaiil Bndi^Mot, {934 nájos I, kedd, R. évfolyam 97. szám TaMonezámok^ Sxarkeszt6tég: 238—08, idadóhivatal 2^S—33. «■MM; Sll4s. IMHMkWi: 291-n. PwWBteäninliri CMttg. <M2T '! \ Előfizetési éra egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fill. /Egyes széni éra: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Rózsa-utca 111. ALLJUK /Á HARCOT! fJSdb, mint egy hete újra felsistergett ymíh a Függetlenség körül, A feneketlen /s mérhetetlen gyűlölet, amely a pesti > 6^’tó egy részében megindulása óta kí- / sérte a lapot, e hét alatt szinte általá­nossá vált és nyíltan kirobbant. Jól meg­szervezett, központilag iránsátott táma­dd központjába kerültünk s ennek a tá­madásnak a célja: a közérdek védelmé- Tick látszatával, de o legsajátosabb ma- íiánerdekek szolgálatában kiirtani ben­nünket a magjmr sajtóéletből. A Függetlenség, fennállásának tizen­öt hónapja alatt, mindenkor gondosan tartózkodott attól, hogy a maga legbel­sőbb ügyeit olvasótábora elé vigye. Im­már több, mint százezer előfizetőnk éSj olvasónk tanúsítja: ezeket a hasáboi Vili soha a magunk számára igénybe vettük. Vívtunk diadalmas harcokat: liivalkodtunk velük! Fejünk sokszo^őtt a gondtól: nem panaszkodtunk. Di amikor a magjnr sajtó apró jágerei s nagyétvágyú, duplapuskás, mindenre el­szánt mesterlövői dúvadként vettek ben- r.ünket üldözőbe, most úg3' érezzük, hogy a Függetlenségnek beszélnie kell. Mi a Függetlenség bűne? Az, hogy a lapvállalat á maga üzleti működésében ■— mert hiszen minden lap, mint magán- vállalkozás, bármilyen ideális célok szol­gálatában álljon is, mégis csak üzlet — ,az egj^es lappéldányoknál megelégszik a legminimálisabb haszonkulccsal. A maga nagyamnalú üzleti számításait nem az egyes lappéldányok magas árára, hanem a mentői nagyobb forgalomra, a mentői hatalmasabb példányszámra alapítja. Ezt elérte. Tíz hónap alatt, 1933 kará- osonyára elértük a százezer példányt és llódító erővel megindultunk a második százezer felé. Az eddigi napi 30—50—60 ezres lappéldányszámok mellett a sikernek ez a példátlanul átütő ereje előbb meg­döbbentette, aztán feldühítette, végül el­vakulttá tette mindazokat, akik úgy hit­ték, hogy a magyar közvélemény irányí­tására monopóliumot kaptak. Beszélni kell róla, mert belékényszerí- tettek: a magj-ar lapkiadók, míg újság­jaikban keményen kritizálták a kartele­ket, maguk a legtökéletesebb lcartelszer~ vezetet építették ki. Harcoltak a mam- mutfizetések ellen, de nincs az az ipar­mágnás, akinek aklcora jövedelme lenne, mint némelyik lapvezémek ugyanakkor, amidőn újságírók létminimum alatt, vagy a létn'-inimumon valamivel felül dolgoz­nak szerkesztőségeikben. Ezek a iapkartel- vezérek megállapodást köPJttek, hogyegy- móji elbocsátott újságíróit nem alkalmaz­zák, tehát ha valamelyik lap egy munka­társát szélnek eresztette, mert ez esetleg gerincesen szembeszállt a kapott közér­dekellenes utasításokkal, akkor az elbo­csátás egyben az éhhalált is jelenthette a meggyőződéses újságíró számára. A ,lap- kartel megállapodott, hogy dacára a devizahiány által követelt oldalszámcsök- kentósnek, dacára az általános olcsóbbo­dásnak, nem adja fel és nem szállítja le az inflációs időkben megállaxntott lap­árakat. Lapjaikban az árak leszállítását követelték, önmaguk azonban nem vol­tak hai’andók lemondani a konjunkturá­lis idők nyereségeiről. Viharos péKg a Kenyérár Kérdésében niisztridnak jobb jbuiít biztosít az ű| alkotmánv Endep minisztep a FBgsatienstg munbatapstnak A távollevő nagyítómét pert «zenana eiesen ttmrita az ainotmányt - zavaré incidensen neműi fount le az esztran amotmenyoze gyütós n legfőbb szuverenitást az 59 tagból álló szövetségi közgyűlés fogja gyakorolni Bécs, április 30. Óriási érdeklődés mellett ült össze hét­főn az osztrák nemzetgyűlés. Ez az ülés a régi parlamentáris rendszer utolsó megnyilvánulása volt, de egyúttal az új rend első megnyilatkozása, mert a nem­zetgyűlés ezúttal, mint alkotmányhozó parlament töltött be funkciót. Féltizen­egy órakor az előkelő közönséggel zsú­folásig megtelt karzatok előtt nyitotta meg Ramek dr. a történelmi nevezetes­ségű gyűlést. A nagynómet pártnak csak két tagja jelent meg, azonban mégis . hivatalos szónokot állítottak Hampel dr. személyében, aki felszólalt és azt fejtegette, hogy az ülés összehívása házszabályellenes volt. Az elnök erre megmagyarázta, hogy az ülést a szövetségi kormány rendelete alapján hívták össze és miután ez a rendelet jogi hatályba lépett, tehát köte­lező minden pártra nézve. Az elnök ez­után a foi-mális ülést felfüggesztette. Alig egynegyedóri szünet után folytatták az ülést Eamek elnök jelentette, hogy a' kormány 451 rendeletet terjesztett a ház elé, köztük az új alkotinányrdl szőlő t8r- vráyt és az arra vonatkozó felhatal­mazási javaslatot A nagyRimetek szűROka Mesen tamadta Qi alkolmángl A nagynémet párt részéről Hampel dr„ aki már előzőleg is kifogásokat tett, megismételte kételyeit. Kijelentette, hogy minden rendelet, amelyet a háborús gazdálkodási felhatal­mazási törvény alapján bocsátott ki a kormány, alkotmányellenes. Élesen állást foglalt az ellen, hc^ a nemzetgyűlés . alkotmányellenesen egybehívott ülése határozatot hozzon egy olyan rendelet ügyében, amely teljesen megváltoztatja az alkot­mányt. Még szabályosan összehívott ülés Sem vehetett volna tudomásul ÉS ekkor jött a Függetlenség. Jött az­zal az elgondolással, hogy nekünk tisz­tességes munkadíjak kellenek, tisztessé­ges fizetések kellenek, de nem kellenek száz- és kétszázezer pengős évi fizetések. Nekünk nem kellenek harminc- és negyvenezer pengős RoIls-Royce-autók, hogy lapunk tulajdonosai azzal száguld- janak uj’aralni a Keleti-tenger part­vidékére. Mi szívesen kiszolgáljuk a kö- zönség-ünkat akkor is, ha autóbuszon, vagy villamoson utazunk, ott, ahol a többi küzködő, dolgozó magyar ember megy a dolga után. Nekünk nem kelle­nek kéjlakok a Duna' mellett, luxus­paloták a budai Vái'ban, mi megelég­szünk egyszerű, tiszta polgári lakással, mint azok a többi magyarok, akik mun­kájuk után nem vágyódnak a francia Riviérára, hanem hálát adnak azért is, hogy megadatott nékik a minden­napi kenyerük. És mert nem kelle­nek mammutfizetések, autók, kéjlakok, paloták, mert mindezek nem terhelik a Függetlenség költségvetését, mert nem akarunk máról-holnapra meggazdagodni és mert így megtaláljuk számításainkat a négj^filléres ár mellett: erkölcstelen­nek tartottuk volm, hogy beálljunk mi is a lapvezérek harteljébe és megterhel­jük a közönséget, amelynek anyagi te­herbíróképessége úgyis minimális. Nem dömping a négyfilléres ár. nem adunk egyetlen lappéldányt sem áron alul, csu­pán nem óhajtunk az egyetemes lerom­lottság idején százszázalékos haszonnál dolgozni, nem akarjuk a kisszakaszt úgy dicsérni, hogy mi luxusautón száguldunk a tengeri fürdők felé. Mi azért dicsér­jük a kisszakaszt, mert magunk is uta­zunk rajta. A Icartel vasárnap reggelre és hétfőn vezércikkekben támadtatja a Független­séget. Mindenütt más toll írta, de min­denütt ugyanegy szellem diktálta ezeket a cikkeket. A szerző: a kartel. A lap- kartel, amely a régi módszer szerint la akarja hengerelni a gazdaságilag gyen­gébbnek vélt ellenfelet, aki elég merész volt felvenni a közérdek harcát a kartel- vezérek magánérdeke ellen. Csakhogy ez a harc nem fog győzedelmeskedni, mert már kiindulópontjában téves. Mi ugyan­is nem vagyunk gazdaságilag gyengéb­bek náluk. Meri- nekik ugyan ott van­nak a karteluralom alr.lt összevásárolt palotáik^ nekünk viszont itt van a mi legnagyobb vagj-onunk: a Függetlenség százezres tábora, amely a maga négy fil­lérjeit minden nap eljuttatja hozzánk. És ennek a telekkönyvbe nem vezethető, leltárba nem szedhető, lelloes vagyonnak birtokában mi álljak a harcot. És ezt a mi vagyonúnkat nem cseréljük el a kav- telpalotákkál. MA JCKVif MKUilCAil

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék