Függetlenség, 1934. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám

MM RÁllé MilttKlCI * gio/i 4 FiccKa Budapest 1934 Junius 2. szombat B. évfolyam 122. szám TcWssuémI. Sitftnzllsti battMnW: S»­n. duisl nztUr: NZ-41 Hirdetési osztály 291-38. Postatakarékpénztári csekkszámla 49.9T7 Előfizetés éra egy hónapra 1 P 20 fill, negyedévre 3 P 60 tilL Egyes szén éra: Hétköznap 4 fiilér, vasérasp 10 fillér. Szerfőasztónég­ VI. Rózsa-a 111 Kiadóhivatal Vtfl. József-krt . A GENFI PCR Genfi telefonjelentés szerint a magyar­szerb határincidensek ügyében beadott magyar panasz tárgyalását hétfőre ha­lasztotta a Népszövetség. Nem látunk ebben az új dátumban elodázást, mint ahogy az elodázásra nem is lenne semmi indok és alap. Nem szokatlan, hogy a Népszövetség az elébe kerülő kényes és bonyolult kérdésekben halogatja a dön­tést, remélve, hoz hoz az idő olyan meg­oldást, ami azután a genfi testület állás­­foglalását feleslegessé teszi. A magyar petíció kérdése azonban sem nem kényes, sem nem bonyolult, így hát nem is von­ható a Népszövetség bizottságai által haladásra ítélt ügyek fogalmi körébe. Politika — bármennyire szerettek is volna a panasz benyitásába bizonyos oldalról politikumot keverni — nincsen az ügyben. Magyarország nem kér és kíván semmi mást, mint hogy a trianoni határon álljon vissza a nemzetközi érint­kezésnek európai formája s hogy a szerb határőrség részéről ne veszélyeztessék ártatlan magyaroknak sem életét, sem testi épségét. Hogy ebben a jogos köve­telésben az egész magyarság mennyire egységes, mi sem mutatja jobban, mint hogy a kormány a panasz ügyében a hi­vatalos Magyarország képviseletére a belpolitikai ellenzék egyik­ legjelentő­sebb vezérférfiát kérte föl és hogy ez az ellenzéki politikus habozás nélkül tett eleget az egész magyarság követelésének képviseletére. Mi nem akarunk ebbe a kérdésbe politikát keverni, de joggal kí­vánhatjuk, hogy a túlsó oldalról se ke­verjenek abba politikát, mert ha a kér­dést politikai szempontból kezeljük, úgy az föltétlenül a két ország viszonyának elmérgesedésére vezethet. A magyar társadalomnak és a magyar kormánynak megvan a maga jogilag, er­kölcsileg, politikailag, történelmileg és gazdaságilag megalapozott véleménye a trianoni kaprokról. Ezt a véleményt soha nem tikoltuk, viszont mindenkor hangsúlyoztuk, hogy Magyarország a maga törekvéseit békés úton és békés szándékkal óhajtja elérni. Ami azt is jelenti, hogy Európa érdekében, szom­szédaink érdekében és a magunk érde­kében szeretnénk, ha a trianoni határo­kon az egyes államok polgárainak érint­kezése megfelelne a nemzetközi követel­ményeknek. Az azonban legkevésbé sem szolgálhatja a békét, ha magyar embe­reket, legyenek bár a magyar állam, vagy Jugoszlávia polgárai, ártatlanul a leválogatottabb okvetetlenkedésének te­szik ki, testi épségükben, sőt életükben veszélyeztetik őket. A nemzetközi érint­kezésnek ilyen értelmű kezelése nem szolgálhatja Jugoszlávia érdekeit sem, mert hiszen az ilyen magatartás Európa minden erkölcsi alapon álló tényezőjé­nek jogos kritikájét kihívja maga ellen, márpedig tudtsunkkal Jugoszlávia szá­mára sem lehet közömbös az európai népek jóindulata. Véletlen játéka a sorsnak, hogy a ma­gyar panasz pont június 4 én, a trianoni békeszerződés kényszerű aláírásának ti­­zennegyedik évfordulóján kerül tárgya­lásra Genfben. A dátumoknak ez a vé­letlen összetalálkozása önkénytelenül rá­tereli a figyelmünket a gyúanyagoknak arra a halmazatára, amit a trianoni békeszerződésben elraktároztak, de — reméljük — alkalmat ad annak elisme­résére is, hogy tizennégy esztendő után valóban a tárgyilagosság érvényesül az ilyen kérdések elbírálásánál a gyűlölet és az elfogultság helyett. A trianoni békeszerződést a politikai elfogultság diktálta, ezért nem tudott nyugalmat és igazságot teremteni. Elvárhatjuk, hogy legalább a békeszerződés folytán a túlsó oldalról elkövetett, vagy eltűrt inciden­seket kezeljék végre politikamentesen és adják meg számunkra azt a hitet, hogy másfél évtizeddel a háború befejezése után nem érvényesül velünk szemben még mindig a kétféle mérték politikai elfogultsága. Étellegytiglani fegyházra itétték a püski kettős gyilkost BORUEHDÉG FERENCET a Korminyzó Kinevezte Budapest idpeigazmesterevÉ általános Oiatn­as megnyitiHifis lógatna a iii­­nevezést - uaiaszinaiea junius 5-an lesz az instaitáiű kOzauOias uaiaszinoiea instaiiaiú klzgyoias Visel irt a sipioR uralma a uaros­uazan As a kihatásában nagyfontosságú akció, amelyet a kormány a poltikamezges város,­háza megteremtése és a főváros megrendült anyagi egyensúlyának helyreállítása érdeké­ben hónapokkal ezelőtt indított, pénteken je­lentős állomásához érkezett el Félhivatalos jelentés szerint ugyanis a kormányzó a bel­ügyminiszter előterjesztésére Huszár Ala­dár dr. főpolgármestert állásából saját ké­relmére felmentette és megengedte, hogy ré­szére odaadó és buzgó szolgálatáért újóla­gos elismerését tudtul adják. Egyben a kormányzó a belügyminiszter előter­jesztésére Borvendég Ferenc alpol­gármestert Budapest székesfőváros főpolgármesterévé kinevezte. Ezzel a kinevezéssel, amely a főváros lakos­ságának minden rétegében osztatlan örömet és megelégedést kelt, végre megszűnik a pártok uralma és túltengő befolyása a fővá­ros életében és az adminisztráció működését egyedül és kizárólag a Szakszerűség és rea­­litás szempontjai fogják irányítani. A kor­mányt elhatározásánál, amellyel Borvendig Ferencet az ország fővárosának élére állí­totta, tisztán az a cél vezette, hogy minden politikai szempont kikapcsolásával az új fő­polgármester kiváló kátermettsége útján előmozdítsa a főváros pénzügyeinek teljes szanálását, az üzemek racionalizálását, álta­­lában a főváros egész háztartásának rendbe­­hozatalát s ezzel Budapest, továbbfejlődését és a fővárosi polgárság terheinek könnyíté­sét lehetővé tegye. Ezért csak a szanálási tervezet végre­hajtása után lesz felmérhető igazán a maga valódi jelentőségében az a kormányzati gesztió, amely a párt­­uralom megszüntetésével, az új fővá­rosi törvény megalkotásával és Bor­vendég Ferenc főpolgármesteri kine­vezésével a szakszerűség jegyében harcba indult a főváros megmenté­séért. - fogja kézbesittetni a főpolgármesteri hivatalnak a szanálási tervezetet, amely azután megszabja a főpolgár­mester részére a további teendők útját Meg kell állapítanunk, hog­y a városká­zán is örömmel fogadták Borvendég Fe­renc főpolgármesteri kinevezését, mert azok a fizetés- és munkabércsökkenté­sekre stb. irányuló híresztelések, amelyek­kel bizonyos p­ártpolitikai körök hangu­latot szerettek volna teremteni Borvendég ellen, teljesen alaptalanok és ezt a tisztvi­selői kar is igen jól tudja. Az Installáló közgyűlés, amely Bor­vendég Ferencet a főpolgármesteri hivatalba iktatja, eddigi tervek sze­rint június 6-án, szerdán délután lesz és csak ennek megtörténte után lát hoz­zá az új főpolgármester a szaná­lási tervezet alapján a rekonstrukciós munkához. Pz m főpolgárm­es!8. Az 58 éves Borvendég Ferenccel erős­­kezű, tiszta jellemű férfi és minden tekintetben rátermett, kiváló képességű­ szakember került Budapest főpolgármes­teri székébe. Egész élete a kora fiatalsá­­gától kezdve, kemény munkában telt el és a maga erejéből küzdötte fel magát mai előkelő pozíciójába. 1897-ben került a főváros adminisztrációjába, ahol előbb a gazdasági hivatalban, majd a kerületi­ közigazgatásban működött. 1907-ben osz­tották be központi szolgálatba a középí­­rási ügyosztályhoz, majd 1913-ban tanács­­jegyzői minőségben a vízvezetéki és vilá­gítási ügyosztályba helyezték át. Ekkor jutott szorosabb kapcsolatba az ügyosz­tályvezető állandó helyetteseként a fővá­ros három nagy­üzemével: a Vízművek­kel, a nem sokkal azelőtt megváltott Gáz­művekkel és a fejlődés kezdetén lévő Elektromos Művekkel. Fogékonysága és szeretete a gyakorlati kérdések iránt fi­gyelmét és munkaerejét fokozott mérték­ben fordította a fővárosnak a terebélye­sedő intézményei, általában az üzemi kér­dések felé, úgy hogy rövidesen a székesfővárosi üzemek " üdének minden szála az ő erélyes, biztos és szakavatott kezébe futott össze. 1922-ben vette á­t a vízvezetéki és vilá­gítási osztály vezetését, eleinte, mint fő­jegyző, majd mint helyettes tanácsnok, 1923 októberében pedig tanácsnoknak, majd 1931 március 4-én alpolgármesterré választották meg. Szombaton kézbesítik a városházán a szalalcsi tepirazetet Borvendég Ferenc főpolgármesteri ki­nevezésével a kormány bizonyságot tett arról, hogy az új fővárosi törvénnyel és a szanálási tervezettel, amely természet­­szerű­en maga után vonta a főpolgármes-­ teri székben beállott változást, semmi más célja nincs, mint a főváros pénz­ügyeinek teljes rendbehozatala, az üze­ntek racionalizálása és minden adadály elhárítása a­ főváros további naggyá fejlődése elől. A belügyminiszter szombaton délben Ki lesz az új alpolgármester Borvendég Ferenc főpolgármesteri ki­­nevezésével természetesen megindultak a kombinációk az alpolgármesteri állás be­töltésére vonatkozóan. Az új alpolgár­mester minden valószínűség szerint La­­motte Károly dr. pénzügyi tanácsnok lesz, aki közvetlen munkatársa volt Bor­vendég alpolgármesternek, kitűnő szak­ember és legapróbb részleteiben is ismeri az új főpolgármester terveit és inten­cióit. De változatlanul előtérben van Sze­­methy Károly dr. főügyész neve is az al­­polgármesterségre. Nemcsak a főváros közönsége, de a városházán és a politikai életben is általános a meggyőződés, hogy Borvendég Ferenc főpolg­árm­esteri ki­nevezése a tisztulás és fejh­idca új korszakát fogja megnyitni a főváros életében, annál inkább, mert a polgármesteri szék­ben változatlanul Sipőcz Jenő dr. ma­rad, akit változatlanul osztatlan megbe­csülés és bizalom vesz körül Budapest közössége és az illetékes politikai fakto­rok részéről

Next