Függetlenség, 1934. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-02 / 122. szám
MM RÁllé MilttKlCI * gio/i 4 FiccKa Budapest 1934 Junius 2. szombat B. évfolyam 122. szám TcWssuémI. Sitftnzllsti battMnW: S»n. duisl nztUr: NZ-41 Hirdetési osztály 291-38. Postatakarékpénztári csekkszámla 49.9T7 Előfizetés éra egy hónapra 1 P 20 fill, negyedévre 3 P 60 tilL Egyes szén éra: Hétköznap 4 fiilér, vasérasp 10 fillér. Szerfőasztónég VI. Rózsa-a 111 Kiadóhivatal Vtfl. József-krt . A GENFI PCR Genfi telefonjelentés szerint a magyarszerb határincidensek ügyében beadott magyar panasz tárgyalását hétfőre halasztotta a Népszövetség. Nem látunk ebben az új dátumban elodázást, mint ahogy az elodázásra nem is lenne semmi indok és alap. Nem szokatlan, hogy a Népszövetség az elébe kerülő kényes és bonyolult kérdésekben halogatja a döntést, remélve, hoz hoz az idő olyan megoldást, ami azután a genfi testület állásfoglalását feleslegessé teszi. A magyar petíció kérdése azonban sem nem kényes, sem nem bonyolult, így hát nem is vonható a Népszövetség bizottságai által haladásra ítélt ügyek fogalmi körébe. Politika — bármennyire szerettek is volna a panasz benyitásába bizonyos oldalról politikumot keverni — nincsen az ügyben. Magyarország nem kér és kíván semmi mást, mint hogy a trianoni határon álljon vissza a nemzetközi érintkezésnek európai formája s hogy a szerb határőrség részéről ne veszélyeztessék ártatlan magyaroknak sem életét, sem testi épségét. Hogy ebben a jogos követelésben az egész magyarság mennyire egységes, mi sem mutatja jobban, mint hogy a kormány a panasz ügyében a hivatalos Magyarország képviseletére a belpolitikai ellenzék egyik legjelentősebb vezérférfiát kérte föl és hogy ez az ellenzéki politikus habozás nélkül tett eleget az egész magyarság követelésének képviseletére. Mi nem akarunk ebbe a kérdésbe politikát keverni, de joggal kívánhatjuk, hogy a túlsó oldalról se keverjenek abba politikát, mert ha a kérdést politikai szempontból kezeljük, úgy az föltétlenül a két ország viszonyának elmérgesedésére vezethet. A magyar társadalomnak és a magyar kormánynak megvan a maga jogilag, erkölcsileg, politikailag, történelmileg és gazdaságilag megalapozott véleménye a trianoni kaprokról. Ezt a véleményt soha nem tikoltuk, viszont mindenkor hangsúlyoztuk, hogy Magyarország a maga törekvéseit békés úton és békés szándékkal óhajtja elérni. Ami azt is jelenti, hogy Európa érdekében, szomszédaink érdekében és a magunk érdekében szeretnénk, ha a trianoni határokon az egyes államok polgárainak érintkezése megfelelne a nemzetközi követelményeknek. Az azonban legkevésbé sem szolgálhatja a békét, ha magyar embereket, legyenek bár a magyar állam, vagy Jugoszlávia polgárai, ártatlanul a leválogatottabb okvetetlenkedésének teszik ki, testi épségükben, sőt életükben veszélyeztetik őket. A nemzetközi érintkezésnek ilyen értelmű kezelése nem szolgálhatja Jugoszlávia érdekeit sem, mert hiszen az ilyen magatartás Európa minden erkölcsi alapon álló tényezőjének jogos kritikájét kihívja maga ellen, márpedig tudtsunkkal Jugoszlávia számára sem lehet közömbös az európai népek jóindulata. Véletlen játéka a sorsnak, hogy a magyar panasz pont június 4 én, a trianoni békeszerződés kényszerű aláírásának tizennegyedik évfordulóján kerül tárgyalásra Genfben. A dátumoknak ez a véletlen összetalálkozása önkénytelenül rátereli a figyelmünket a gyúanyagoknak arra a halmazatára, amit a trianoni békeszerződésben elraktároztak, de — reméljük — alkalmat ad annak elismerésére is, hogy tizennégy esztendő után valóban a tárgyilagosság érvényesül az ilyen kérdések elbírálásánál a gyűlölet és az elfogultság helyett. A trianoni békeszerződést a politikai elfogultság diktálta, ezért nem tudott nyugalmat és igazságot teremteni. Elvárhatjuk, hogy legalább a békeszerződés folytán a túlsó oldalról elkövetett, vagy eltűrt incidenseket kezeljék végre politikamentesen és adják meg számunkra azt a hitet, hogy másfél évtizeddel a háború befejezése után nem érvényesül velünk szemben még mindig a kétféle mérték politikai elfogultsága. Étellegytiglani fegyházra itétték a püski kettős gyilkost BORUEHDÉG FERENCET a Korminyzó Kinevezte Budapest idpeigazmesterevÉ általános Oiatnas megnyitiHifis lógatna a iiinevezést - uaiaszinaiea junius 5-an lesz az instaitáiű kOzauOias uaiaszinoiea instaiiaiú klzgyoias Visel irt a sipioR uralma a uarosuazan As a kihatásában nagyfontosságú akció, amelyet a kormány a poltikamezges város,háza megteremtése és a főváros megrendült anyagi egyensúlyának helyreállítása érdekében hónapokkal ezelőtt indított, pénteken jelentős állomásához érkezett el Félhivatalos jelentés szerint ugyanis a kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Huszár Aladár dr. főpolgármestert állásából saját kérelmére felmentette és megengedte, hogy részére odaadó és buzgó szolgálatáért újólagos elismerését tudtul adják. Egyben a kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Borvendég Ferenc alpolgármestert Budapest székesfőváros főpolgármesterévé kinevezte. Ezzel a kinevezéssel, amely a főváros lakosságának minden rétegében osztatlan örömet és megelégedést kelt, végre megszűnik a pártok uralma és túltengő befolyása a főváros életében és az adminisztráció működését egyedül és kizárólag a Szakszerűség és realitás szempontjai fogják irányítani. A kormányt elhatározásánál, amellyel Borvendig Ferencet az ország fővárosának élére állította, tisztán az a cél vezette, hogy minden politikai szempont kikapcsolásával az új főpolgármester kiváló kátermettsége útján előmozdítsa a főváros pénzügyeinek teljes szanálását, az üzemek racionalizálását, általában a főváros egész háztartásának rendbehozatalát s ezzel Budapest, továbbfejlődését és a fővárosi polgárság terheinek könnyítését lehetővé tegye. Ezért csak a szanálási tervezet végrehajtása után lesz felmérhető igazán a maga valódi jelentőségében az a kormányzati gesztió, amely a párturalom megszüntetésével, az új fővárosi törvény megalkotásával és Borvendég Ferenc főpolgármesteri kinevezésével a szakszerűség jegyében harcba indult a főváros megmentéséért. - fogja kézbesittetni a főpolgármesteri hivatalnak a szanálási tervezetet, amely azután megszabja a főpolgármester részére a további teendők útját Meg kell állapítanunk, hogy a városkázán is örömmel fogadták Borvendég Ferenc főpolgármesteri kinevezését, mert azok a fizetés- és munkabércsökkentésekre stb. irányuló híresztelések, amelyekkel bizonyos pártpolitikai körök hangulatot szerettek volna teremteni Borvendég ellen, teljesen alaptalanok és ezt a tisztviselői kar is igen jól tudja. Az Installáló közgyűlés, amely Borvendég Ferencet a főpolgármesteri hivatalba iktatja, eddigi tervek szerint június 6-án, szerdán délután lesz és csak ennek megtörténte után lát hozzá az új főpolgármester a szanálási tervezet alapján a rekonstrukciós munkához. Pz m főpolgármes!8. Az 58 éves Borvendég Ferenccel erőskezű, tiszta jellemű férfi és minden tekintetben rátermett, kiváló képességű szakember került Budapest főpolgármesteri székébe. Egész élete a kora fiatalságától kezdve, kemény munkában telt el és a maga erejéből küzdötte fel magát mai előkelő pozíciójába. 1897-ben került a főváros adminisztrációjába, ahol előbb a gazdasági hivatalban, majd a kerületi közigazgatásban működött. 1907-ben osztották be központi szolgálatba a középírási ügyosztályhoz, majd 1913-ban tanácsjegyzői minőségben a vízvezetéki és világítási ügyosztályba helyezték át. Ekkor jutott szorosabb kapcsolatba az ügyosztályvezető állandó helyetteseként a főváros három nagyüzemével: a Vízművekkel, a nem sokkal azelőtt megváltott Gázművekkel és a fejlődés kezdetén lévő Elektromos Művekkel. Fogékonysága és szeretete a gyakorlati kérdések iránt figyelmét és munkaerejét fokozott mértékben fordította a fővárosnak a terebélyesedő intézményei, általában az üzemi kérdések felé, úgy hogy rövidesen a székesfővárosi üzemek " üdének minden szála az ő erélyes, biztos és szakavatott kezébe futott össze. 1922-ben vette át a vízvezetéki és világítási osztály vezetését, eleinte, mint főjegyző, majd mint helyettes tanácsnok, 1923 októberében pedig tanácsnoknak, majd 1931 március 4-én alpolgármesterré választották meg. Szombaton kézbesítik a városházán a szalalcsi tepirazetet Borvendég Ferenc főpolgármesteri kinevezésével a kormány bizonyságot tett arról, hogy az új fővárosi törvénnyel és a szanálási tervezettel, amely természetszerűen maga után vonta a főpolgármes- teri székben beállott változást, semmi más célja nincs, mint a főváros pénzügyeinek teljes rendbehozatala, az üzentek racionalizálása és minden adadály elhárítása a főváros további naggyá fejlődése elől. A belügyminiszter szombaton délben Ki lesz az új alpolgármester Borvendég Ferenc főpolgármesteri kinevezésével természetesen megindultak a kombinációk az alpolgármesteri állás betöltésére vonatkozóan. Az új alpolgármester minden valószínűség szerint Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok lesz, aki közvetlen munkatársa volt Borvendég alpolgármesternek, kitűnő szakember és legapróbb részleteiben is ismeri az új főpolgármester terveit és intencióit. De változatlanul előtérben van Szemethy Károly dr. főügyész neve is az alpolgármesterségre. Nemcsak a főváros közönsége, de a városházán és a politikai életben is általános a meggyőződés, hogy Borvendég Ferenc főpolgármesteri kinevezése a tisztulás és fejhidca új korszakát fogja megnyitni a főváros életében, annál inkább, mert a polgármesteri székben változatlanul Sipőcz Jenő dr. marad, akit változatlanul osztatlan megbecsülés és bizalom vesz körül Budapest közössége és az illetékes politikai faktorok részéről