Függetlenség, 1934. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám

MM RÁllé MiltÍKlCI * yio/i 4 FiccÉa Budaoest 1934 Junius 2, szombat B. évfolyam 122. szám TcWssuémI; Sitftnzllsti battMnW: S»-n. duisl nztUr: N7-4I Hirdetési osztály 291-38. Postatakarékpénztiri csekkszámla 49.9T7 Elöflzeté« éra egy hónapra 1 P 20 fill, negyedévre 3 P 60 tilL Egyfs szén éra: HétkSznap 4 flilér. vasérasp 10 fillér. Szerfcasztóaég' VI. R6zsa-a 111 Kiadóhivatal Vtfl. József-krt 8 A GENFI PŐR Genfi telefonjelentás szerint a magyar­szerb határincidensek ügyében beadott magyar panasz tárgyalását hétfőre ha­lasztotta a Népszövetség. Nem látunk ebben az új dátumban elodázást, mint ahogy az elodázásra nem is lenne semmi indok és alap. Nem szokatlan, hogy a Népszövetség az elébe kerülő kényes és bonyolult kérdésekben halogatja a dön­tést, remélve, ho^ hoz az idő olyan meg­oldást, ami azután a genfi testület állás- foglalását feleslegessé teszi. A magyar petíció kérdése azonban sem nem kényes, sem nem bonyolult, így hát nem is von­ható a Népszövetség bizottságai által halódásra ítélt ügyek fogalmi körébe. Politika — bármennjire szerettek is volna a panasz ben^jtásába bizonyos oldalról politikumot keverni — nincsen az ügyben. Magyarország nem kér és kíván semmi mást, mint hogy a trianoni határon álljon vissza a nemzetközi érint­kezésnek európai formája s hogy a szerb határőrség részéről ne veszélyeztessék ártatlan magyaroknak sem életét, sem testi épségét. Hogy ebben a jogos köve­telésben az egész magyarság mennyire egységes, misem mutatja jobban, mint hogy a kormány a panasz ügyében a hi­vatalos Magyarország képviseletére a belpolitikai ellenzék egyilc legjelentő­sebb vezérférfiát kérte föl és hogy ez az ellenzéki politikus habozás nélkül tett eleget az egész magyarság követelésének képviseletére. Mi nem akarunk ebbe a kérdésbe politikát keverni, de joggal kí­vánhatjuk, hogy a túlsó oldalról se ke­verjenek abba politikát, mert ha a kér­dést politikai szempontból kezeljük, úgy az föltétlenül a két ország viszonyánák elmérgesedésére vezethet. A magyar társadalomnak és á magyar kormánynak megvan a maga jogilag, er­kölcsileg, politikailag, történelmileg és gazdaságilag megalapozott véleménye a trianoni kaprokról. Ezt a véleményt soha nem tikoltuk, viszont mindenkor hangsúlyoztuk, hogy Magyarország a maga törekvéseit békés úton és békés szándékkal óhajtja elérni. Ami azt is jelenti, hogy Európa érdekében, szom­szédaink érdekében és a magunk érde­kében szeretnénk, ha a t•i^noni határo­kon az egyes államok poleárainak érint­kezése megfelelne a nemzetközi követel­ményeknek. Az azonban legkevésbé sem szolgálhatja a békét, ha magyar embe­reket, legyenek bár a magyar állam, vagy Jugoszlávia polgárai, ártatlanul a le^álogatottabb okvetetlenkedé'ínek te­szik ki, testi épségükben, sőt életükben veszélyeztetik őket. A nemzetközi érint­kezésnek ilyen értelmű kezelése nem szolgálhatja Jugoszlávia érdekeit sem, mert hiszen az ilyen magatartás Európa minden erkölcsi alapon álló tényezőjé­nek jogos kritikáiét kihívja maga ellen, márpedig tudtimkkal Jugoszlávia szá­mára sem lehet közömbös az európai népek jóindulata. Véletlen játéka a sorsnak, hogy a ma­gyar panasz pont június 4 én, a trianom békeszerződés kényszerű aláírásának ti- zennegvedik évfordulóján kerül tárgya­lásra Genfben. A dátumoknak ez a vé­letlen összetalálkozása önkénytelenül rá­tereli a figvelmünket a gyúanyagoknak arra a halmazatára, amit a trianoni békeszerződésben elraktároztak, de — reméljük — alka’mat ad annak elisme­résére is, hogy tizennégy esztendő után valóban a tárgyilagosság érvényesül az ilyen kérdések elbírálásánál a gyűlölet és az elfojmltság helyett. A trianoni békeszerződést a politikai elfogultság diktálta, ezért nem tudott nyuga’mat és igazságot teremteni. Elvárhatpuk, hogy legalább a békeszerződés folytán a túlsó oldalról elkövetett, vagy eltűrt inciden­seket kezeljék végre politikamentesen és adják meg számunkra azt a hitet, hogy másfél évtizeddel a háború befejezése után nem érvényesül velünk szemben még mindig a kétféle mérték politikai elfogultsága. Éteiiogyiigiani iegyháxra iíétiók a püski kettős gyilkost BORUEHDÉG FERENCET a Korminyzű Kinevezte Budapest idpeigarmesterevÉ általános Oiütn as megnyiiiHifis lógatna a iii- neuezSst - uaiaszinaiea lunius 5-an lesz az instaitáiű kOzauOias uaiaszinoiea instaiiaiú klzgyoias Visel irt a sipioR uralma a uaros­uazan As a kihatásában nagyfontosságú akció, amelyet a kormány a poUtikamerUes varos, háza megteremtése éa a főváros megrendült anyagi egyensúlyának helyreállítása érdeké­ben hónapokkal ezelőtt indított, pénteken je­lentős állomásához érkezett eL Félhivatalos jelentés szerint ugyanis a kormányzó a bel­ügyminiszter előterjesztésére Huszár Ala­dár dr. főpolgármestert állásából saját ké­relmére felmentette és megengedte, hogy ré­szére odaadó és buzgó szolgálatáért újóla­gos elismerését tudtul adják. Egyben • kormányzó a belügyminiszter előter­jesztésére Borvendég Ferenc alpol­gármestert Budapest székesfőváros főpolgármesterévé kinevezte. Ezzel a kinevezéssel, amely a főváros lakos­ságának minden rétegében osztatlan örömet és megelégedést kelt, végre megszűnik a pártok uralma és túltengő befolyása a fővá­ros életében és az adminisztráció működését egyedül és kizdrSlag a Szakszerűség és reá. litás szempontjai fogják irányítani. A kor­mányt elhatározásánál, amellyel Borvendig Ferencet az ország fővárosának élére állí­totta, tisztán az a cél vezette, hogy minden politikai szempont kikapcsolásával az új fő­polgármester kiváló Tútermettsége útján előmozdítsa a főváros pénzügyeinek teljes szanálását, az üzemek racionalizálását, álta- Iában a főváros egész háztartásának rendbe, hozatalát s ezzel Budapest, továbbfejlődését és a fővárosi polgárság terheinek könnyíté­sét lehetővé tegye. Ezért csak a szanálási tervezet végre­hajtása után lesz felmérhető igazán a maga valódi Jelentőségében az a kormányzati gesztió, amely a párt- uralom megszüntetésével, az új fővá­rosi törvény megalkotásával és Bor­vendég Ferenc főpolgármesteri kine­vezésével a szakszerűség jegyében harcba indult a főváros megmenté­séért. Pz m löpolgú?ines!8P Az 58 éves Borvendég Ferenccel erős- kezű, tiszta jellemű férfi és minden tekintetben rátermett, kiváló képességű. szakember került Budapest főpolgármes­teri székébe. Egész élete a kora fiatalsá- kától kezdve, kemény munkában telt el és a maga erejéből küzdötte fel magát mai előkelő pozíciójába. 1897-ben került a főváros adminisztrációjába, ahol előbb a gazdasági hivatalban, majd a kerületi' közigazgatásban működött. 1907-bén osz­tották be központi szolgálatba a kőzépi- tási ügyosztályhoz, majd 1913-ban tanács- jegyzői minőségben a vízvezetéki és vilá­gítási ügyosztályba helyezték át. Ekkor jutott szorosabb kapcsolatba az ügyosz­tályvezető állandó helyetteseként a fővá­ros három nagy üzemével: a Vízművek­kel, a nem sokkal azelőtt megváltott Gáz­müvekkel és a fejlődés kezdetén lévő Elektromos Müvekkel. Fogékonysága és szeretete a gyakorlati kérdések iránt fi­gyelmét és munkaerejét fokozott mérték­ben fordította a fővárosnak a terebélye­sedő intézményei, általában az üzemi kér­dések felé, úgy hogy rövidesen a székesfővárosi üzemek " üdének mindén szála az ő erélyes, biztos és szakavatott kezébe futott össze. 1922-ben vette á/t ^ vízvezetéki és vilá­gítási osztály vezetését, eleinte, mint fő­jegyző, majd mint helyettes tanácsnok, 1923 októberében pedig tanácsnoknak, majd 1931 március 4-én alpolgármesterré választották meg. SzomDaion HézbesitiK a ubrosházán a szaiMHési tepirazetet Borvendég Ferenc főpolgármesteri ki­nevezésével a kormány bizonyságot tett arról, hogy az új fővárosi törvénnyel és a szanálási tervezettel, amely természet- szeríípn maga után vonta a főpolgármes-. téri székben beállott változást, semmi más célja nincs, mint a főváros pénz­ügyeinek teljes rendbehozatala, az üze­ntek racionalizálása és minden adakály elhárítása a, főváros további naggyá fejlődése elől. A belügyminiszter szombáton délben- focja kézbesittcfnl a főpolgármeslori hivaiuluak a szanálási tervezetet, amely azután megszabja a főpolgár­mester részére a további teendők ntját Meg ken állapítamink, hogry a városbá­kán is örömmel fogadták Borvendég Fe­renc főpolgármesteri kinevezését, mert azok a fizetés- és munkabércsökkenté­sekre stb. irányuló híresztelések, amelyek­kel bizonyos piártpolitikai körök hangu­latot szerettek volna teremteni Borvendég ellen, teljesen alaptalanok és ezt a tisztvi­selői kar is igen jól tudja. Az Inátalláló közgyűlés, amely Bor­vendég Ferencet a főpolgármesteri hivatalba iktatja, eddigi tervek sze­rint Június 6-án, szerdán délután lesz és csak ennek megtörténte ntán Iát hojEzá az új főpolgármester a szaná­lási tervezet álapján a rekonstrukciós munkához. KI lesz az űl aipoigapmesiep Borvendég Ferenc főpolgármesteri ki- nevezósóvel természetesen megindultak a kombinációk az alpolgármesteri állás be­töltésére vonatkozóan. Az új alpolgár­mester minden valószínűség szerint La- motte Károly dr. pénzügyi tanácsnok lesz, aki közvetlen munkatársa volt Bor­vendég alpolgármesternek, kitűnő szak­ember és legapróbb részleteiben is ismeri az új főpolgármester terveit és Inten­cióit. De változatlanul előtérben van Sze- methy Károly dr. főügyész neve is az al- polgármesterségre. Nemcsak a főváros közönsége, de a városházán és a politikai életben is általános a meggyőződés, hogy Borvendég Ferenc főpolirárinesteri ki­nevezése a tisztulás és fejliidca új korszakát fogja megnyitni a főváros életében, annál inkább, mert a polgármesteri szék­ben változatlanul Sipőcz Jenő dr. ma­rad, akit változatlanul osztatlan megbe­csülés és bizalom vesz körül Budapest közövsége és az Illetékes politikai fakto­rok részéről

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék