Függetlenség, 1934. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-01 / 172. szám

Az utolsó szó jogán a két vádlott állott fel. Panetta nyugodt, kemény hangon ezeket mondotta: — Nem tudom, holnap élek-e még. Nem vagyok gyáva gyilkos és nem ölési szándék­kal cselekedtem. Sajnálom tettemet és kérem, értesítsék erről a kancellár feleségét. Holzweber szintén nyugodt hangon mondotta el utolsó szavait. _—Friedrich kapitány szerepét csak azért játszottam el a szövetségi kancellári hi­vatal megszállásánál, mert már biztos voltam benne, hogy nem lesz vérontás és hogy mintelen ott lesz. Amikor senki sem volt ott, f­­élóráig tartott a bíróság tanácsko­zása. Délben 1 óra 25 perckor vonultak be a díszruhás katona-bírák. Utoljára a tárgyalásvezető polgári bíró lépett az emelvényre és Az egyik védő beszédében valóságos nemzeti szocialista propagandát tartott. Kétségbe vonta a jelenlegi osztrák alkot­mány érvény végét és ennélfogva a most összeült katonai bíróság illetékessé­gét is. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak fanatikus idealisták, akik abban a meggyőződésben cselekedtek, hogy hazájuknak szolgálatot tesznek. Beszéde végén a hallgatóságot a hitle­­rizmushoz való csatlakozásra szólította fel, mire az elnök rendreutasította. A két vádlott mindkét oldalán két-két fegyőrrel, mereven, katonás tartással ál­lott a bíróság előtt. — Az osztrák szövetséges állam nevében — kezdette a tárgyalásvezető a felolva­sást —, a bécsi katonai törvényszék élő­szóbeli tárgyalás után a következő ítéle­tet hozta: ne kelljen végignéznie társa halál­­küzdelmét. Holzweber Ferencet a vezérőrnagy át­adta az ítéletvégrehajtónak, hogy teljesítse kötelességét. Holzweber nyugodtan állt a bitófa elé. Amikor a hóhér a nyakába hurkolta a kötelet, harsány hangon felkiáltott: Bécs, július 31. — A Függetlenség bécsi tudósítójának telefonjelentése. — A katonai törvényszék tárgyalása alatt, minden eshetőségre felkészülve, az osz­trák kormány szigorú katonai készültsé­get rendelt el. Az összes középületeket megszállták és megszállva tartják hol­nap is, amikor a katonai törvényszék tovább folytatja a tárgyalását. Holnap vonják felelősségre Hudl fakereskedőt is, aki a puccs ve­zetésében szintén tevékeny részt vett. Az osztrák fővárosnak kedden este is­mét szenzációja volt. A bajor határ kö­zelében elfogtak egy müncheni portást, akinek hosszú tartózkodásra szóló útle­vele volt és ad­­­atai között megtalálták a puccskísérlet részletes haditerveit. A haditervek mellett ott volt a titkos siffre-kulcs is, amelynek segítségével a bizalmas utasítások és tervek tit­­ ook mellett szól maga az esemény lefolyása is, továbbá az, hogy feltétlenül halált okozó fegyvert hasz­náltak egészen közelről, súlyosbító körülménynek számították Pa­­nettánál a két bűncselekmény halmazatát, továbbá azt a körülményt, hogy két lövést adtak le, úgyszintén a szövetségi kancellár személyének fontosságát az egész hazára. Enyhítő körülmény büntetlen előéletük le­hetett. Az ítélet felolvasása után a tárgyalás­vezető a papírlapot letette maga elé az asz­talra és így szólt a vádlottakhoz: — Miután megjegyzéseknek nincs helye, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Planetta és Holzweber némán meghajtot­ták a fejüket. kés írással írt rejtélye megoldhatóvá vált. A haditervek között a július 25-iki puc­­­csal kapcsolatosan a lázadókkal el kellett volna foglalnia egész Ausztriát, birto­kukba kellett volna venni minden köz­hivatalt és épületet. A letartóztatott portás irataiból fog ki­derülni a puccs értelmi előkészítésének min­den titka és nyilvánosságra kerülnek azok az irá­nyító magasrangú személyiségek is, akikhez a puccskísérlet szálai vezet­nek. Szerdára a puccs további résztvevői ügyé­ben tűzték ki a tárgyalást. N. T. 5—Kerékpárok, alkatrészek, külföldi világ­kiril gyártmányok óriási választékban. Árusítás nagyban és kicsinyben. Ezer- vne/r 'Xis lépes árjegyzék ingyen. DIADAL ÁRU­­HÁZ, Budapest, VII., Thököly-fű­ 26. Telefon: 404—38, a kegyelmi kérvényre elutasító válasz érkezett. Ez teljesen lesújtotta a két elítéltet Szót sem szóltak többet, csak révetegen meredtek maguk elé. öt perccel negyed 5 óra után a fog­házőrség kivezette a két halálraítéltet a tartományi törvényszék épületének ud­varára. Itt már egymás mellett állott a két akasz­tófa. Az udvaron megjelentek a bíróság tagjai, az államügyész és a három védő. Rajtuk kívül senki sem vehetett részt a kivégzé­sen. — Németországért fialok meg. Éljen Hitler!... Aztán elnémult. Hat perc múlva az orvos jelentette: — Meghalt. A bíróság elnökének­­utasítására ez­után Panetta Ottót vezették vissza az udvarba. Tíz perc múlva ő is halott volt. Ő is „Éljen Hitler“ kiáltással az ajkán halt meg. Háromnegyed 5 órára befejeződött a hivatalos aktus és a kancellárgyilkos és puccsistavezér holttestét leemelték a bitófáról, hogy elszállítsák és elföldeljék. ápolás mellett a kancellár éle­tét? — kér­dezte az elnök az orvosszakértőtől. — Nem hiszem — válaszolta Székely dr. —, mert bár­ a halál lassú elv­érzés és így a teljes elgyengülés következ­ménye volt, kétségtelen, hogy a leggondosabb ápolás is csak né­hány nappal tudta volna meghosszab­bítani a kancellár életét. A gerincsérülés folytán a karok, a válak és az égéses gerinc megbénult, s a kan­cellár menthetetlen volt, a kancellárt két lövés találta. A lőpor okozta perzselésből arra kell kö­vetkeztetni, hogy a lövést legfeljebb 15 centiméter távolságról adták le, s a golyó hat centiméterrel a bal fül alatt hatolt be, átfúrta a nyakat, majd átütötte a tarkó tájékon a gerincet is és végül a jobb hónaljban jött ki. A golyó több véredényt is átütött. A gerincsérülés feltétlenül halálos volt. — Meg lehetett volna menteni gondos Szenvedett-e sorfuss? — Sokat szenvedett-e a kancellár, mi­közben haláltusáját vívta? — kérdezte a tárgyal­ásvezető. — Azt nem tudjuk megállapítani A szakértők kihallgatásával a bizonyí­tási eljárás befejeződött és az elnök a védelemnek­ adta meg a szót az esetleges indítványok beterjesztésére. A védők új tanúk megidézését kérték, hogy tisztáz­zák azt a kérdést, volt-e joga az igazságügyi hatóságok­nak a per megindítására. A védelem elsősorban Miklas elnök és Schuschnigg kancellár' tanúként!' meg­idézését követelte, azzal az indokolással, hogy ők felelhetnek arra a kérdésre, nem kell-e azonnal beszüntetni ezt a pert, tekintettel ara, hogy a felelős osztrák kormány szabad el­vonulást biztosított a puccsistáknak. Az államügyés­z ellenezte a védők in­dítványát. A bíróság a védelem , összes indítványait el is utasította. Az elnök ezután befejezettnek nyilvánította a bi­­zonyítási eljárást és átadja a szót az államügyésznek a vádbeszéd megtartására. esszütybe sodorták Ausztriát Az ügyész félóra hosszat tartó vádbe­szédben hangoztatta, hogy a hazaárulás kétségtelenül fennforog. A polgár­háború ennek az árulásnak volt a követ­kezménye. Nevetségesnek tartja a vád­lottaknak­ azt az állítását, hogy azt hitték, itten legális akcióról van szó. Az ügyész ezután izgalomtól remegő hangon így folytatta vádbeszédét: — A lázadók veszélybe sodorták Ausz­triát. Egy szikra elég lett volna és idegen katonaság, idegen nép, idegen hatóság nyomult volna be hazánkba. A polgárháború a legborzasztóbb dolog a világon és ezt a két embert a polgár­­háború felidézéséért terheli a felelősség. Tudjuk, hogy az országban egész sor ha­lott volt. Ki tudja, hogy az események utórezgései meddig tartanak még, de vi­lágos képünk van arról, hogy milyen helyzetbe vitték a tettesek máris az országot. Végül a gyilkosság vádjával foglalko­zott az ügyész. Hangsúlyozta, hogy a gyilkosság tekintetében a tényállás csak­nem kétségtelen. A gyilkosnak az a vé­dekezése, hogy véletlenül sült el a revol­vere, nevetséges állítás. A gyilkolási szándék kétségtelen, mert hisz abban a pillanatban, amikor beléptek Dollfuss szobájába, a gyilkos nyom­ban lőtt is, mégpedig kétszer és a gyilkosság egyet­len tanúja, az ajtónálló határozottan azt állítja, hogy a gyilkos célzott, csak kaland, Kipenk­hiáda vani - mondták a védők Ezután a védők kerültek sorra. A vé­dők beszédjükben főleg arra fektették a fősúlyt, hogy a lázadóknak szabad elvo­nulást, illetőleg pertörlést ígértek. És ha nem is formálisan és ünnepélyes ke­retek között, mégis tény az, hogy megígérték nekik, hogy salvus kon­­tuktust kapnak és a határig kísé­rik őket. Az egész kaland különben is inkább csak egy köpenickiáda volt, semmint egy haza­áruló célzatú lázadás. M m tudom, holnap óm-e snfigr* megnyitottam a szívem Fey miniszter előtt és azt mondottam neki, ime itt állok és nem tudom, mit csináljak. Azáltal, hogy mindjárt tárgyalásokat kezdtem a kancellári palota felszabadí­tása ügyében, sok vérontást kerültem el. — Ha mi fegyveres kézzel védekeztünk volna, az polgárháborúra vezetett volna. Mi a minisztereket csak elfogni akartuk é­, nyugodtan akartuk megvárni, hogy mi történik. Azt hittük, majd jön valaki és rendet csinál. Amit tettem a haza iránti szeretetből tettem és cselekményem minden következ­mé­­nyét vállalom. ffiz osztrák szántségos «Kun neusten...­­ A két vádlott ezután katonásan össze­vágta bokáját és feszes vigyázzállásban meredten álltak az emelvény előtt, ami­kor a bíróság tagjai felemelkedtek és visszavonultak, hogy ítélkezzenek életük és halálur e felett halálos csendben kezdte meg az íté­let olvasását. Az augusztus 4 és 5-i szegedi szabadtéri előadásokra számozott ülőhelyek kaphatók a FÜGGETLENSÉG Utazási irodájában, József-krt 5. Telefon: 397-48 A Megtalálták a puccskísérlet részletes haditerveit Panetta Ottó bűnös abban, hogy jú­­­­­ius 25-én Dollfuss Engelbert dr. kancellárt ölési szándékból megölte. Másodszor: mindkét vádlott Panetta Ottó és Holzweber Ferenc bűnös ab­ban, hogy társaikat felfegyverezve a szövetségi kancellári hivatalt meg­szállották, az ott találtakat foglyul ejtették és különösen azáltal, hogy az ott talált személyek közül Dollfuss kancellárt és Fey minisztert és Kar­­winszky államtitkárt fogságba ejtet­ték, hazaárulást követtek el és vezető személyiségei voltak olyan cselekede­teknek, amelyeknek célja a polgár­­háború volt. Kötaianati halál — Ezáltal elkövették mind a ketten a hazaárulást, Panetta pedig ezenkívül a gyilkosság bűntettét is. Mindezekért a bűneiért a katonai bíróság mindkettőjüket kötül általi halálra és a perköltségek megtérítésére ítéli. A halálos ítéletet először Holzwebe­ren, azután Panettán kell végrehaj­tani. Panetta és Holzweber egy arcizma sem rándult meg a halálos ítélet kihirdetése alatt. Szemüket a tárgyalásvezetőre függesztve, fi­gyelték az ítélet minden szavát. Stilposhitt kSrDiming a kancellár személyinek fontossága A halálos ítélet indokolása kiemeli, hogy a felségárulás bűntettének tényálladékát, amellyel a két terheltet vádolták, hiánytala­nul bebizonyították. Mind a két vádlott tagja a nemzeti szocialista német munkáspártnak és beismeri, hogy részt vett a szövetségi kancellári hivatal elleni akcióban, továbbá, hogy tudomása volt arról, hogy a kormányt foglyul kell ejtenie. Az épületbe összesen 150 ember hatolt be, amiből már ki­tűnik, hogy a lázadás ismérvei fenn- C . U . forognak. A két vádlottnak főszerepe volt. Ami a Pa­netta terhére rótt gyilkosság bűntettét il­leti, ő maga bevallotta, hogy rálőtt a szö­vetségi kancellárra. A tanúvallomásokból az is kitűnt, hogy Panetta kétszer lőtt a szö­vetségi kancellárra és hogy az automatikus kettős lövés lehetetlen volt. Az ölési szán­nincs kegyelmi A két elítéltet ezután levezették a fog­ház épületébe. A védelem az utolsó per­cig reménykedett hogy a két elítélt ke­gyelmet kap és noha rendkívüli katonai törvényszék felállításáról szóló törvény értelmében kegyelemnek a halálraítéltek számára nincs helye, a három ügyvéd mégis megkísérelte a kegyelmi kérvény benyújtását. Panetta és Holzweber a síralomházban várták a döntést mert védőik biztatták őket hogy kegyelmet kapnak. Negyed öt órakor azonban a védők­ a kegyelem helyett közölték velük a hírt, hogy Bonteeztoton... A fegyőrök kivezették a két elítéltet az udvarra. Oberweger vezérőrnagy még­­egyszer felolvastatta előttük az ítéletet, s ezután Panetta Ottót kivezették az udvarból, hogy A bíróság elhagyta a termet Sze­rda, 1934 augusztus 1

Next