Függetlenség, 1934. október (2. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
gi helyzet, igazságos szociális viszonyok, békés társadalmi atmoszféra és mindezek fundamentumára felépült nemzeti egység megvalósítása útján kívántam szolgálni és előmozdítani. Ezért hirdettem két év alatt nem csökkenő energiával és ezért hirdetem ma is ugyanezzel a hitbeli meggyőződéssel a nemzeti egység gondolatát és az igazi nemzeti egység megteremtésének szükségességét — társadalmi, politikai és lelki vonatkozásokban egyaránt. Az ugyanis a rendíthetetlen meggyőződésem, hogy a mai rendkívüli nehéz és komplikált nemzetközi helyzetben, óriási világerők, ütközése közepette, a súlyos belső problémák egész sorával megterhelt, kicsiny Magyarország csak akkor fogja tudni megállni a helyét, ha lélekben, célokban és törekvésekben összeforrva, egyöntetű falanxként áll azok mögött, akik az alkotmányos tényezők bizalmából állnak az ország élén. Az egység megteremtésére irányuló társadalmi mozgalomnak — amelyet ugyancsak minden erőmmel támogatok — az a történelmi hivatása, hogy a sorsközösség tudatára ébresztve a magyarság minden rétegét, megteremtője legyen annak a ellki harmóniának, cél és törekvésbeli egységnek, amely nélkül nagy történelmi perünket megnyerni nem tudjuk. Egyben, hogy lelki, társadalmi és népi gerendázata legyen ez egység politikai vetületének, a nemzeti egység pártjának, amelynek viszont az a célja, hogy a politika alkotmányos eszközeivel biztosítsa a kormány számára a nyugodt, stabil, céltudatos kormányzati vonalvezetés lehetőségét. Fendíthetetlen ugyanis a meggyőződésem, hogy nemcsak az erőteljes kormányzást, amelyre ma az európai hullámok csapkodása közepette mindenekfelett szükség van, de az ősi magyar alkotmányosság fenntartását is csakis egy ilyen hivatása magaslatán álló , a történelmi idők parancsszavát megérteni tudó, erőteljes kormányzótöbbség teszi lehetővé. a párt társadalmi hátterét alkotó nemzeti egység mozgalmának fejlesztésére és kiépítésére, az érdekeitek... — Az a célom, hogy ez az egyre nagyobb erőre kapó mozgalom míg új és friss népi erőkkel látja el a modern magyar közéletet, egyben szüntesse meg a társadalmi szervezkedésnek azt a hipertrófiáját, amely Magyarországon az egyesületi élet terén jelentkezik s amely a maga 18.000 egyesületével a belső magyar erők dezorganizációjához vezet. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra is, hogy az érdekképviseleteknek és hasonló szervezeteknek nem lehet feladata minden kormányintézkedéssel szembeszállani. A kormány szívesen meghallgatja az érdekeltek észrevételeit. De ha a szervezetek konkrét kormányintézkedésekkel találják magukat szembe, azoknak alá kell magukat vetniük. Erre jó példát nyújtott a Frontharcos Szövetség, amely — bár kissé túl hosszú tanácskozások után — de alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. Az ilyen szervezetek számíthatnak a kormány legmesszebbmenő támogatására, de az olyan szervezeteket, amelyek a kormány másíthatatlan, törvényes rendelkezései ellen is demonstrálnak, nem tarthatom hivatásuk magaslatán állóknak. Pártok, Mikken... -- A pártokra, klikkekre, érdekcsoportokra való szétforgácsolódás, vagy a koalíciókkal való kísérletezés ugyanis — elég példát láthatunk erre a körülöttünk zajló eseményekben — nem az alkotmányos élet megerősítésére, de annak meggyöngítésére, lejáratására vezet. Az európai diktatúrákat nem a hatalmas kormányzótöbbségek uralma, de az a körülmény hozta létre, hogy az ezerfelé húzó, a nemzet magasabb érdekeihez felemelkedni nem tudó személyek, pártok és pártocskák meddő tusakodásában elsikkadtak az egyetemes nemzeti érdekek s a politikai szenvedélyek játékszere lett a kormányhatalom és az állami tekintély. "Azzal tehát, hogy én a nemzet ősi tradícióinak megfelelő, alkotmányos eszközökkel egy, a feladataival és kötelességeivel tisztában lévő erős és akcióképes, azonos politikai világnézetet valló kormánytöbbségre építek, a jelenben és a jövőben is, nemcsak a ma olyannyira nélkülözhetetlen stabil kormányzást, de egyáltalán a tiszta alkotmányos életet és kormányzás további lehetőségét akarom biztosítani. Ezért helyezek igen nagy súlyt mind Nemzeti Egység Pártjának további szerves és céltudatos kiépítésére, mind pedig ^üggetkm^ Kedd, 1934 okóber 2 Nem volt egyszerű és könnyű munka — Ez a kormányzati tevékenység — amelynek mindennapi feladatai kormányom kétesztendős munkásságának túlnyomó tartalmát alkották — nem volt egyszerűnek és könnyűnek mondható. — Amikor ugyanis átvettem a kormányelnöki széket, meglehetős súlyos gazdasági és szociális helyzetet és ennek nyomán . Az állami gépezet működésének folytonosságát veszélyeztette a nép széles rétegeire nehezedő gazdasági válság, amely mindenfelől nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. A közhangulat leromlása már-már az adófizetésben is észlelhető passzivitásig fokozódott. Termelő és fogyasztó, kereskedő és iparos, adós és hitelező nem tudták hányadán vannak, mert a gazdasági helyzet teljes bizonytalanságában Iránytű nélkül, a véletlen szeszélyeinek kitéve, máról-holnapra élve kellett a létért való küzdelmet végigharcolniok. Elgyengültünk és elkedvetlenedtünk abban a harcban, amelyet az önálló életet élni akaró nemzet létfenntartásáért kellett folytatnunk.— E kemény és keserves harcban felőrlődött elődöm. Károlyi Gyula gróf kormányának puritán, szívós és hazafias erőfeszítése is, amellyel ők becsületes és önfeláldozó munkát végezve, a legnehezebb körülmények között próbáltak megbirkózni a feltornyosuló akadályokkal. Az ország vázolt súlyos állapota nehéz feladatokat rótt az új kormányra. Egyfelől gyors intézkedésekkel segítséget kelveszedelmes lelki depressziót találtam. Az államháztartásban jelentkező deficit aggasztó méreteket öltött, a gazdasági élet dermedt állapotban nézett a sivár jövő felé, a munka, vállalkozás, forgalom pedig meg volt bénítva a tőkeellátási és a hitellehetőségek leromlása és a devizanehézségek következtében előálló nyersanyaghiány miatt lett hoznia, alátámasztani a roskadozó gazdasági élet falait, hogy átmentsük a jövőbe azokat az értékeket, amik a nagy világkataklizmában még megmaradtak. Másrészről a jövendő számára ki kellett jelölni egy határozott irányt, amely felé haladva a nemzet tudja, miért kell elviselnie a jelen keserves megpróbáltatásait. A telkekbe reményt önteni, a csüggedt tömegekben a bizalmat újból feléleszteni, a nemzetet új erőkifejtésre serkenteni: kormányom első perctől fogva tudatában volt annak, hogy a boldogulásnak ezeket a lélektani feltételeit csakis a megrekedt gazdasági élet újbóli megindításával, új munkaalkalmakkal, a forgalom fejlesztésével, az áruelhelyezési lehetőségek fokozásával lehet megteremteni. Mindehhez azonban hiányzott a pénz, mert külföldi hitelforrások nem álltak rendelkezésünkre, a belföldi tőkeképződés pedig huzamosabb ideje szünetelt. Nyomban hozzáláttunk feladatunk megoldásához. Míg a Nemzeti Munkatervben minden irányra kiterjedő programot adtunk, a pillanat sürgetését megértve, azonnali intézkedésekkel igyekeztünk a válság hullámait leküzdeni. Elsőnek a télre fenyegető ínség enyhítéséről kellett gondoskodnunk, állapotot biztosítanunk. A külföldi hitelezőkkel megállapodásra törekednünk, amelyek az ország külföldi hitelének lehetőségeit a jövőre nézve is megóvni legyenek alkalmasak. Kormányom minden gazdaságpolitikai tevékenységének alapgondolata az volt, hogy az egyes gazdasági tényezők és ágazatok között — a magyar sorsközösség jegyében — igazságos kiegyensúlyozásra, méltányos harmóniára van szükség, mert csakis ez kiegyensúlyozás és harmónia biztosíthatja a gazdasági munkát, a társadalmi békét, az állam rendjét és a nyugodt stabil politikai életet. Ugyanezen az elvi bázison nyugszik az általam követett és követendő szociálpolitika is, amelynek alapgondolata a magyar testvériség, nem pedig az a törekvés, amely a mindennapi megélhetés kérdéseit pártpolitikai célokra kihasználva, osztályharcot szít, de amely osztályharc csak egyeseknek és nem mindenkinek biztosít érvényesülést. A Kenyikr Kerdfis Szociálpolitikánk a kenyérkérdés megoldását tűzte ki céljául és olyan világ megteremtését kívánja, amelyben a munka és a munkás megkapja verejtékezésének jutalmát, oltalomban részesül minden kizsákmányolás ellenében és amelyben mindenki részesévé válik a nemzet jólétének. Ezért helytelenítettem és helytelenítem ma is a munkanélküli segélyt, amely destruálja a munkát. De munkát adni^ munkaalkalmat teremteni A javulás felei szemémben Az államháztartás helyzete a bevételek fokozását és a kiadások csökkentését tette szükségessé. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvésünk eredményeként az 1932—58. évi 108 millió deficit 1933—34. költségvetési évben 62,5 millió pengőre csökkent, tehát 40 millióval volt kisebb, mint egy évvel és 87 millió pengővel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. A bevételek emeését célzó adózási politikánkban tekintettel voltunk a szociális és igazságos adóztatás követelményeire. A kiadások csökkentése önmegtagadást és áldozatot rótt a köztisztviselői karra és valamennyi állami alkalmazottra, akik zokszó nélkül hozták meg ezt az áldozatot. Alampénzügyi helyzetünk további javítására megvan minden reményünk. — Helytelen volna azonban ebből arra következtetni — amire némely oldalon megvan a hajlandóság —, hogy most már derure-borura elindítsuk a költséges beruházásokat és figyelmen kívül hagyjuk azt a szabályt, hogy nehéz viszonyok között csakis feltétlenül jövedelmező beruházásokat szabad megkockáztatni. De az óvatosságnak és az előrelátásnak ez az elemi szabálya irányadó nemcsak a közület, de a magángazdaság beruházásaira nézve is. Pénzügyi politikánk vezető irányelve a pengőérték megvédése. A Magyar Nemzeti Bank céltudatos devizapolitikájának eredményeként sikerült a pengő vásárlóerejét nemcsak megóvnunk, hanem fokoznunk is, amellett, hogy el tudtuk kerülni az úgynevezett deflációs pénzpolitikát és ennek gazdasági hátrányait. Kormányomnak nagy gondja volt külkereskedelmünk fejlesztésére, mert tisztában vagyunk azzal, hogy terményeinknek, de elsősorban a mezőgazdasági termékeknek fokozott exportja egyik alapfeltétele a gazdasági válságból való kibontakozásunknak. Külpolitikai erőfeszítésünk jórészét erre a nagy célra állítottuk be és sorjában kötöttünk külkereskedelmi szerződéseket, létesítettünk kereskedelmi megállapodásokat Németországgal, Franciaországgal, Svájccal, Nagybritanniával, Finnországgal, Romániával, Jugoszláviával, Bulgáriával, Törökországgal, amelyeknek betetőzése a római hármas egyezmény volt. Ennek keretében egyrészt Olaszországgal, másrészt Ausztriával sikerült olyan szerződéseket tető alá hoznunk, amelyek levették vállainkról búzafeleslegünk külföldi értékesítésének gondját, vagy legalább is gondjának nagy részét. Ez csak azért vált lehetővé, mert úgy a Duce, valamint Dollfuss, megboldogult osztrák kancellár tisztában voltak az autarchiás gazdasági politika áttörésének szükségességével és a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentőségével. A búza ára — A két római szerződésben búzánknak olyan exportárat tudtunk biztosítani, amely jóval meghaladja a világparitási árakat és ez tette lehetővé számunkra, hogy búzánknak olyan belföldi irányárakat tudtunk megszabni, amelyek lényegesen meghaladják a világpiaci jegyzéseket. Minden más beállítással és tendenciózus politikai bírálattal szemben határozottan állítom, hogy a magyar gabonaárak erőteljesebb javulása a római szerződés következtében állott elő és ma ott tartunk, hogy a budapesti gabonatőzsde jegyzései valamennyi iránytű méikül t az anamiisziai'iás as a vaiutana!isien . Az államháztartás rendjének helyreállítása is parancsoló szükségesség volt. A valuta védelmére mindenféle inflációs kísérletezésekkel szembe kellett szállnunk. A külföld elzárkózási törekvéseivel szemben utat kellett törnünk a kivitelnek, nyomban megindítva a külállamokkal való újabb kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat. Egyben tervszerű exportpolitika körvonalait megállapítanunk, ami szükségessé tette a devizapolitika megfelelő módosítását is. Munkaalkalmak megteremtése érdekében el kellett indítanunk a teljesen befagyott hiteléletet. Az eladósodott gazdáknak nyugalmi Nem puszta álom a reménység! Természetes tehát, hogy az emberiség általában arra törekszik, hogy a hangulatot, a kedvet, a reményét előidézze és fokozza. Ez leginkább elérhető a nagy. kir. osztálysorsjáték által, mert akinek sorsjegye van, alapos a kilátása, hogy egy kis befektetés árán gyorsan nagy vagyonra tehet szert: ezer, 40 ezer, 50 ezer. Hát nyerhet most 20 ezer, 25 ezer, 80 ■EÖO ezer, 200 ezer vagy 300 ezer pengőt? " Az osztálysorsjáték módot, alkalmat ad mindenkinek, hogy kisebb nagyobb nyereményben részesüljön bárki, mert mindenkinek és az összes sorsjegyeknek egyforma a nyerési esélye. Az új sorsjáték húzása már október 20-án kezdődik, tehát szerencse fel! Aki mer, az nyer! Az 1. osztályú sorsjegyek hivatalos ára az összes fzálsítóknál: Egész 34 P ról 12 PH Negyed | Nyolcad | «p r=i 3 p I Állandó és kitartó játék által érhető el eredmény! —természetesen mindig a célszerűség és a realitás határai között — csak maga a gazdasági élet tud és ezért csak az a szociális politika érheti el célját, amelyet a gazdaságpolitika a gazdasági helyzet megjavításával tud alátámasztani. Ismétlem: ez volt a kormány minden gazdaságpolitikai célkitűzésének alfája és ómegája. S hogy ily irányú munkásságunk nem volt eredménytelen, annak illusztrálására álljon itt néhány szembetűnő adat.