Függetlenség, 1934. november (2. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

MRÍilé MEtlKKtll 4 FILCÉn Budapest, 1934 november 3, szombat, II. évfolyam 247. szám Ttlilonsziiui !zerlieszt6stg 239-08. kiidiiiíviial: 318-77. utazási oszltlr-' 397-49 Hirdetési osztály 291-38. Postatakarékpénztár! csekkszámla 49.927 POLITIKAI NAPI Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fill Egyes szám ára: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség; VI, Rózsa>u. 111 Kiadóhivatal Vili, Józset-krt 5 A KOTYAGOSOK Mit akarnak a szerencsétlenek? Mit? Ki tudja vis.szahozni a te^api napot? Ki tudja visszafelé fordítani az idő kerekét? ők? Azt hiszik, ők? Mosolyogni kellene rajtuk, ha az ember nem érezne irántuk egy kis szánalomfélét, amit ugyan egyi­kük sem érdemel meg. Mert nemcsak be­tegek, de gonoszak is. Mégis; mit akarnak? Mire jó ez? Hisz láthatják, érezhetik, tapasztalhatják, hogy alig szöktek át a határon, a_ rendőr ség szemé már rajtuk van. A világ leg­kitűnőbb rendőrtestülete, a budapesti rendőrség tartja őket szemmel s már egymagában ez a tény biztosítja számuk­ra telies kudarcot. Mit akarnak hát? Most megint lefogtak hármat közülök. Vezérük, mikor látta, hogy hiábavaló a tagadás, hiábavaló a hamis név, hogy az üiilenyomat mindent elárul és maradék nélkül fölfedi a régi kommunista bűnö­ket, kétségbeesésében kiugrott a detek- tívfőfelügyelő szobájából az utcára. S az egyemeletes salto után holtan terült el az utca kövezetén. Szánalmas figurák. Kótyagosok. Kó- tvagosok és veszedelmesek. És főképp korlátoltak. Korlátoltak, mert elhitték, amivel Moszkvában teletömték a fejüket. Pllhitték. hogy a világ a kommunista vi­lágforradalmat várja. Elhitték, ho^ csak fel kell tenni a történelem masiriá- iára az Internacionálé kopott gramofon­lemezét és a világ pi’oletárjai marsolni fognak az egyetemes nyomorúság, a kol­lektív rablás és a megszervezett erkölcs­telenség tündértájai felé. Szegények. Rossz rájuk nézni és rossz rájuk gondolni. Építéletű, éperkölcsi ér­zékű iózaneszü ember mindig valami idegenséget, valami csodálkozásfélét érez, ha betegagyú emberek dolgairól hall. Ér­tetlenül áll előttük, mint egy különös vi­lág előtt, mert nem érti. hoars' mit akar­nak. Hát nem látják ezek az emberek, hogy mekkorát fordult a világ tizenöt eszten­dő alatt? Hogy más dallamok mellett me­netelnek a népek a maguk jövője felé? Hogy más léptek alatt dübörög a föld, mint amikor Számuellyék patkós csizmá­ja taposta sárba az emberek önérzetét? Hát nem látják, hogy egész Európa a nemzeti megújhodások lázában ég, hogy sovén nemzeti keretek között épülnek In az új szociális államok, hogy magától bomlik le minden, ami gőg volt, korha­dás volt, idejétmúlt valami volt és he­lyükben diadalmas ftatalsággal épül ki a társadalmak szociális és nemzeti frontja ? Hát nem látják ezek a szerencsétlen, ütő- dött, kótyagos fantaszták, hogj; azok is, akik régebben osztályha;:cot hirdettek, most egyre jobban érzik sorsközös­séget, amely őket a nemzet n* osztályai­val egybefűzi és egyre .j^WRin érzik, hogy csak egy egységes, erőteljes magyar nemzeti front Iriztosíthatja gazdának, munkásnak, iparosnak, polgárnak, prolo- tárnak a maga jobb megélhetését és meg- becsültetését? Szinte azt lehetne mondani: a fantasz­ták, kótyagosok munkájának eredmény­telensége független a r'endőrség éber f>- gj'elmétől. A budapesti rendőrség bámu- latraméltó gyorsasággal és tökéletesség­gel teljesíti a maga feladatát, amikor eze­ket a forrófejű legényeket kiemeli a konstruktív, építő emberek társadalmá­ból. De maga az egész nemzet, munkás és polgár egyforma értetlenséggel néz rá­juk, közömbösen fordít nekik hátat s a moszkvai agitáció úgy lepereg a magj'ar népről, mint a falra hámi; borsó. Uj esz­mék fényjelei világítanak a magyarság előtt, úi nemzeti rend hív erőteljes szer­vező munkára. Nem látják ezt a kótyagos fantaszták? Vagy nem akarják látni? Mindegy, a sorsuk ugyanaz. Süket füleknek beszél­nek és munkájuk eredmény nélkül hull a semmiségbe. ÚRItSI IZGAlOm a saar-uidéHi francia hadmozdulatok miatt Egy francia hadosztály dii KOszeniOihen a Saar-uidOn hatdrdn-ÖudlntOzkedésomiei magyarázzák a nyug­talanná hadmozdulatokat AZ angol közuiiemOnv súlyosan ol- itéll a francia kormány lépásét Paris, november 2. Mindenszentek napján, amikor Párisban is, mint minden nagy keresztény metropolisban, százezrek és százezrek vándoroltak ki a te­metőkbe, a lakosság ünnepélyes hangulatát riasztó hír zavarta meg, amelv óriási feltűnést keltett. A Matin című világlap pattantotta ki a mil­liós francia tömegeket felkavaró hírt, amely minden más kérdést háttérbe szorított, hogy Franciaország egészen váratlanul a Saar-vidéken nagyarányú csapat­összevonásokat hajtott végre. A francia kormány a Metzben állomásozó huszadik hadosztály parancsnokló táborno­kának utasítást adott, hogy csapatait vonja össze a Saa,r-vidék határán, hogy arra az esetre, ha Saar-vidéki népszövetségi bizott­ságnak segítségére lenne szüksége, készenlétben álljon a francia fegyve­res haderő. A francia sajtó az egész európai közvéle­ményt lázasan érdeklő kérdésben magyará­zattal is igyekszik szolgálni a riasztó tények közlése mellett és hangoztatja, hogv Franciaországnak nincsenek háborús szándékai, ellenben felkészül arra az esetre, ha a ja­nuárban népszavázá.s alá kerülő vitás terü­leten nemzeti szocialista puccsot akarnának előkészíteni és ennek előkészítésére akár szabályos, akár pedig irreguláris német ka tonai alakulatok vonulnának be a katonaila,": semlegesített zónába. TanKoK serege a saar-uiiii; Határáé Mindenszentek na7»ján a francia tankok félelmetes serege vonult fel a Saar-vidék határán, amely bármely pillanatban be­vonulhat a Népszövetség kormányziísa alatt álló semleges területre, ha a Saar- vidéki kormányzóbizottság elnöke megadná a jelet erre a beláthatatlan következményű lépésre. Erre akkor kerülhet sor, lia a Saar- vidéki helyi csendőrség nem tudna meg­birkózni a föltételezett puecsal. A francia kormány intézkedc.se azonban éppen azért keltett olyan óriási feltűnést, mert egé­szen váratlanul jött és nem lehet tudni, milyen értesülések alapján készült fel az egészen fan­tasztikusan hangzó állítólagos erősza­kos német beavatkozás ellen. Köztudomású, hogy januárban, a Nép- szövetség ellenőrzése alatt, népszavazás utján fog kifejezésre jutni az óhaj, hogy a Saar-vidék lakossága Franciaországhoz vagy Németország­hoz akar-c tartozni, vagy pedig a je­lenlegi rendszer fenntartását kíván­ja-e a Népszövetség kormányzása alatt. Francia részről azt állítják, hogy az egész részleges mozgósítás hátteréhen nincsen semmiféle politikai szándék. A Népszövet­ségi Tanács kimondta, hogy a kormányzó­bizottság szükség esetén a Sar-vidéken kívül álló csapatokat is hívhat segítsé­gül. F.Z természetesen vonatkozhatik belga, vagy aká” .angol csapatokra is. Ezeknek bevonása azonban, tekintettel arra az időre, amelyhez közbelépésükre szükség lenne, csak elméleti lehet. PVanciaország tehát csapatokat küldött a határra, hogy amennyiben tényleges se­gítségre lenne szükség, az rendelkezésre is álljon azonnal. Francia körök tagadják, hogy a csapat­összevonásoknak á januári népszavazás befolyásolása lenne a céljuk és arra hi­vatkoznak. hogy pusztán a Népszövetség esetleges ren­delkezéseinek gyakorlati megoldására készülnek fel, de remélik, hogy semmiféle beavatko­zásra sor nem fog kerülni. NémetországnaK nincsen nna aggödnia a nepszauazes eredménye miatt Itteni német politikai körökben reámu- tatpak arra, hogy Németországnak semmi oka sincsen aggódnia a Saar-vidéki népsza­vazás eredményét illetőleg, tehát a nemzeti szocialista pártnak és a jelenlegi Németor­szág határain belül élő német tömegeknek sincs semmi okuk. hogj­puccsterveket szőjjenek. A német birodalom nyugodtan néz a ja­nuári népszavazás elé és miután semmi alaniuk nincsen azoknak a híreknek, ho.gy német részről puccsterveket szőnének, amit a francia külnolitika vezetőinek is tudniok kell. tehát egészen másban kell a francia csapatmozdula­tok magyarázatát keresni, mint ahogy azt a francia sajtó magyarázza. Pári.si német körökben azt mondjál;, hogy a francia csapatmozdulatokkal egyrészt befolyásolni akarják a népszavazás kimenetelét, másrészt pedig provo­kálni akarnak német részről egy olyan meggondolatlan lépést, amely beavat­kozásra jogot adhatna. Franciaország eredetileg végleg magához akarta csatolni a Saar-vidékel, de ezt a ter­vet szövetségeseinek ellenállása miatt el kellett ejtenie. Franciaország nem akar belenyugodni, hogy a Saar-vidék visszake­rüljön Németországhoz és most úgy látszik arra készül, hogy ha a népszavazás Némoí- ország javára üt ki, akkor i.s megszállja ezt a gazdag terü­letet és kezében tartsa mindaddig, amíg Németországgal újabb megálla­podásra nem jut. A népszavazás eredmén.ve nem dönti el a Saar-vidék hovátartozását, mert a Nép,srö- vetségnek módjában van a népszavazás eredményével ellentétes htározatot is hozni, tehát nem lehetetlen, ho.gy Franciaorszag .ielenlegi váratlan lépésével a Népszövetséget is presszionálni akarja, előre jelezve, hog.v egy Franciaországriak nem kedvező döntés esetén a francia kor- mény a népszövetségi döntéssel is szembe­száll. Kii*is-e angol csapaton KüidOsÉt a tpancia Kormány A határtalan izgalmat egész Európá­ban csak fokozták azok a hírek, hogy a francia kormány Ígéretet akart a maga számára biztosítani az angol kormánytól. hogy csav>atokat küld a Saar-vidék védel­mére. még h? egé.sz csekély állományt is. Ezek a hírek azonban nem bizonyultak valóknak. A Press Assotiation angol hiva­talos körökből arról érdesül, hogy a fran­cia konnány nem kérte az angol kormányt csapa­tok küldésére, és nem is volt szó arró’, hogy Anglia részt vegyen a Saar-vidékkel kapcsolatos biztosító intézkedésekben. Angliát csak német támadás esetén kötelezné a locar- nói szerződés csapatok küldésére, azonban a Sarr-vidéki népszavazás kérdésében

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék