Függetlenség, 1934. december (2. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

/ /í­M/1 RyÍDlé MSEIÍICRKI ^ ÁRJl ^^udaiiesl i934 december 1, szombat. II. évfolyam 271. sz. leletonuimok Szerkssdösig; 23B-08. kiadóhivatal: 318-17.utazási inda: 397-48 Hirdetés osz*álv 291-38 Posla'akatakDenztái csekkszámla 49.9 Z? POLITIKA N APILÍAP , - .KO:' lófizetés ára egy hónapra t P 20 till., negyedévre 3 P 60 filL gyes szám ára. Hétköznap 4 Hllár, vasárnao 10 fillér Szerkesztősén'VI. Rózsa-u. 111 Kadá'i vafa Vili. Józset-krt 5 A MAGYAR ERDŐK Genfben zúg a vihar, kavarognak a szenvedélyek egy alaptalan vádaskodás körül. Szenzációk kergetik egymást, idegeskedik a diplomácia, benn az or­szágban pedig a képviselőház az élet rendes menete szerint végzi a belső építő munkát. A magyar földmívelés- ügyek minisztere bejelenti, hogy elké­szült a tervezet az Alföld fásítására s e tervezet alapján, évenkint 12 ezer hol­das periodusolíban tizenöt év alatt 189 ezer katasztrális holdon létesülnek er­dők az Alföld futóhomokjának, szikjé­nek, árterületeinek és vadvizeinek he­lyén. Fedezet van a nagyarányú erdősí­tés véghezvitelére, a pénzüg.\Tniniszter rendelkezésére bocsátja az összeget s a munka akár már a jövő héten megin­dulhat. Genfben robbannak a szenzá­ciók, egy nemzet életét azonban soha sem a szenzációk és az izgalmak viszik előbbre. A magyar mezőgazdaság történetéből tudjuk, hogy a középkorban egész Euró­pát bámulatba ejtette a magyarok cso­dálatosan gazdag mezőgazdasági kultú­rája. Nemcsak szemtermelésünk, nem­csak állattenyésztésünk volt tökéletes, de a külföldi utazó meglepődve szemlél­te az Alföld dús ligeteit, pagonyait, vi­rágoskertjeit. Tehetünk-e róla, hogy rajtunk, Európa egyetlen és önfeVidozó védőin vágiggázolt a török s hog>' lerom­bolta falvainkat, kipusztitotta erdőin­ket, tönkretette egész mezőgazdasági kultúránkat? Amikor kivonult, sivatag volt az Alföld, most kerülnek elő röm- badöntött falvak alapkövei, kipusztult a nép, a kiirtott erdők helyén feltört a vadvíz, szétterült a mocsár, hogy ké­sőbb, a vízszabályozások kor.szaka után a kiszáradt föld mélyéből előtörjön a szik. Nem, minderről nem tehetünk. Sőt nem tehetünk arról sem — vagy legalább is nem tehetünk teljes mértéli- neb róla —, hogy amikor a vész elvo­nult felőlünk, amikor hozzákezdhettünk volna a rombadőlt ország újjáépítésé­hez, akkor egy idegen központi hata­lom rendszeresen és következetesen el­tuszkolta itt éppen a faj magyarságot az élet asztalától. Az újjáépítés költségein idegen étvágyakat csillapítottak, idegen bendőket töltöttek meg, idegen fajok kaptak takaros tanyás birtokokat. Vad kiturása folyt itt évszázadokon keresztül a magyarságnak és éppen annak a szín­tiszta alföldi magyarságnak, amelyik büszkeségében, önérzetében, hagyoiiíá- nyaiban megalkuvás nélkül volt híve a független ^Iagyarország történelmi gon­dolatának. A sváb birtokot kapott, az oláh iskolát kapott, a szerb vasutat ka­pott, de a magyar nem kapott egy lat- nyi szeretetet, egy csipetnyi gondosko­dást. És tovább pusztultak az alföldi magyar erdők, tovább terjengett a mo­csár, tovább hódított a szik, tovább vág­tázott a nagy alföldi pusztákon a futó­homok, hogy megfeküdje a kis magyar gyerekek tüdejét és meleg ágyat ves­sen a legborzalmasabb népbetegségnek, a tüdőbajnak. Nem, erről sem tehettünk. Arról azonban tehetünk, hogy most, amikor a magunk független állami életét éljük: most gondoskodjunk az elhanyagolt, mostohagyereksznmba vett magyarság­ról. Gondoskodjunk róluk szerénv anyagi lehetőségünk, vékony bugyellá- risunk szerint. Gondoskodjunk, róla, hogy újra dús ligetek létesüljenek az Alföld oldott vidékein s a magvor efd"' •árnyékában épül ion és nőj jön fel az új magyar nemzedék, .ámelyik már mir den bizonnyal megéri azi- az időt. ami­kor valósággá válnak a magvar földmí velés első emberinek ama szavai, hog’ a most tárgv'alt erdőtörvénvjava«’' nemcsak a dunántúli, nemcsak az al­földi. nemcsak a felvidé'<-i erdőkre akar vr>T>!>tkoTTii. hanem minden magvar er dőre. Kivétel nélicitl: minden ■ magyar erdőre. ___________________ SZERB FOIJDÖH KÉSZnEniK ÉLŰ R mEREHVLEIET Eckhapdt Tibop a horuátok nyuglalanságárfii-ii kéke- reuiziéra akart közvetett csapást merni a kisantant Berlin, november 30. A Berliner Tageblatt genfi levelezője beszélgetést folytatott Eckhardt Tibor magyar megbízottal. Eckhardt ezeket mondotta: — Megállapították, hogy magyar földön semmiféle előkiászület nem töi'tcnt sem a merényletre, sem az egész összeeskü- vési ügyre. Az a három bűnrészes, aki egyideig Magyarországon tartózkodott. nem Magyarországon lépett az össze­esküvésbe, hanem külföldön és ott is készített elő mindent. Azzal a másik állítással szemben, hogy a bűntetteseknek magyar útlevelük volt és akadálytalanul utaztak el Magj-ar­országról, Eckhardt határozottan kijelen­tette, hogy ezek az emberek bebizonyíthatólag sohasem kaptak útlevelet a magyar hntóságnktóL A jugoszláv emlékirat a merényletet olyan terrorakció eredményének mondja, amelyet éveken keresztül magyar terüle­ten tápláltak és támogattak. Ezzel szem­ben a magyar kiküldött kijelentette, hogy a merénylet olyan összeesküvés ered­ménye, amely jugoszláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyar megbízott ezután a horvát kér­désről szólott és ezeket mondotta: míűrt szaRffiPodnah éupűi-Svpe a mepinyíeiek? ■— 800 éven keresztül egy államban él- j el seiii egyik, sem másik oldalon merény­iünk a horvátokkal és sohasem követtek | letet. uwvwuvi wimf ft n vrriivif^AY>iWiiTimi¥iAY^iiriiini¥iViiniwi*iYVii^ A GENFI CÉLLÖVÖLDÉBEN Gáspár Antal rajza JEFTICS: Volt taldlnt? A TÖLTÖGü-TÖ: Ojjé! Túl is lőttünk a célon... Jugoszlávia 15 év óta él együtt a hor­vátokkal és a merényletek évről-évre szaporodnak. Horvátország európai műveltségű állam volt és sohasem alkalmazott balkáni mód­szereket. Egyébként nem szabad elfelej­teni, hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amelyet az állampolgárok gyakorol­nak a hatóságokkal szemben, hanem egy sokkal veszélyesebb terrorizmus is, ame­lyet a hatóságok folytatnak az állampol­gárok ellen. A magyar kiküldött emlékeztetett arra, hogy Radicsot a jugoszláv parlamentben erőszakos módon agyonlőtték és ez a gyilkosság a horvát lakosságot nagymértékben felizgatta a mostani kor­mányrendszer ellen. Ezóta szóródtak özét az egész világon a horvát menekültek, amire még nem volt példa. Minden állam­nak, ahol horvát menekültek élnek, ugyanazokat a nehézségeket okozták, mert a horvát forradalmi menekültek min­denütt a nyugtalanság elemei voltak. A felelősséget tehát nem szabad Magyar- országon keresni annyival kevésbbé, mert a magyar kormány végrehajtotta mindazokat az intézkedéseket, ame­lyeket Jugoszlávia követelt. A magyar delegátus ezutá.i az ügy po­litikai kérdését ismertette és azt mon- dotia, hogy a,kisantant célja; közvetett csapást mérni a békemódösítási politi­kára. Rűnsa leiíesen magvaporszűg meüsis íagiaii aílűst Páris, noveiübsr 30. A francia sajtó részletesen foglalkozik az olasz sajtónak a jugoszláv emlékirattal szemben tanúsított magatartásával és a la­pok megállapítják, hogy a római félhivata­los Giomale d’Italia cikke után kétségte­len, hogy Róma teljesen Magyaror.szág mellett foglalt állást. Ismerteti a Messaaero cikkét, amely rendkívül gúnyos hangon foglalkozik ' az emlékirat történetével és arra mutat rá, hogy a jugosz'áv kor­mány féltünőap megcsonkítva terjeaztotta elő az április 26-iki magyar jegyzéket, amelyen így akarja bizonyitani, hogy a budapesti kormány előre tudta volna a hor­vát terroristák terveit, _

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék