Függetlenség, 1934. december (2. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
/ M/1 RyÍDlé MSEIÍICRKI ^ ÁRJl ^^udanest 1934 december 1. szombat. II. évfolyam 271. sz. teletoniimok Szerkssdésig: 23B-08. kiadóhivatal: 318-17.utazási inda: 397-48 Hirdetés osztály 291-38 Posta'akatakDenztár csekkszámla 49.97? POLITIKA NAPILIAP . .KO:' lófizetés ára egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fil. gyes szám ára. Hétköznap 4 gitár, vasárnap 10 fillér Szerkesztősén VI. Rózsa u. 111 Kadá'i vasa Vill. József-krt . A MAGYAR ERDŐK Genfben zúg a vihar, kavarognak a szenvedélyek egy alaptalan vádaskodás körül. Szenzációk kergetik egymást, idegeskedik a diplomácia, benn az országban pedig a képviselőház az élet rendes menete szerint végzi a belső építő munkát. A magyar földmívelésügyek minisztere bejelenti, hogy elkészült a tervezet az Alföld fásítására s e tervezet alapján, évenként 12 ezer holdas periódusokban tizenöt év alatt 189 ezer katasztrális holdon létesülnek erdők az Alföld futóhomokjának, szikjének, árterületeinek és vadvizeinek helyén. Fedezet van a nagyarányú erdősítés véghezvitelére, a pénzügymminiszter rendelkezésére bocsátja az összeget s a munka akár már a jövő héten megindulhat. Genfben robbannak a szenzációk, egy nemzet életét azonban soha sem a szenzációk és az izgalmak viszik előbbre. A magyar mezőgazdaság történetéből tudjuk, hogy a középkorban egész Európát bámulatba ejtette a magyarok csodálatosan gazdag mezőgazdasági kultúrája. Nemcsak szemtermelésünk, nemcsak állattenyésztésünk volt tökéletes, de a külföldi utazó meglepődve szemlélte az Alföld dús ligeteit, pagonyait, virágoskertjeit. Tehetünk-e róla, hogy rajtunk, Európa egyetlen és önfelidoző védőin végiggázolt a török s hogy lerombolta falvainkat, kipusztította erdőinket, tönkretette egész mezőgazdasági kultúránkat? Amikor kivonult, sivatag volt az Alföld, most kerülnek elő rombadöntött falvak alapkövei, kipusztult a nép, a kiirtott erdők helyén feltört a vadvíz, szétterült a mocsár, hogy később, a vízszabályozások korszaka után a kiszáradt föld mélyéből előtörjön a szik. Nem, minderről nem tehetünk. Sőt nem tehetünk arról sem — vagy legalább is nem tehetünk teljes mértéknek róla —, hogy amikor a vész elvonult felőlünk, amikor hozzákezdhettünk volna a rombadőlt ország újjáépítéséhez, akkor egy idegen központi hatalom rendszeresen és következetesen eltuszkolta itt éppen a faj magyarságot az élet asztalától. Az újjáépítés költségein idegen étvágyakat csillapítottak, idegen kendőket töltöttek meg, idegen fajok kaptak takaros tanyás birtokokat. Vad kitárása folyt itt évszázadokon keresztül a magyarságnak és éppen annak a színtiszta alföldi magyarságnak, amelyik büszkeségében, önérzetében, hagyontányaiban megalkuvás nélkül volt híve a függetlenagyarország történelmi gondolatának. A sváb birtokot kapott, az oláh iskolát kapott, a szerb vasutat kapott, de a magyar nem kapott egy latnyi szeretetet, egy csipetnyi gondoskodást. És tovább pusztultak az alföldi magyar erdők, tovább terjengett a mocsár, tovább hódított a szik, tovább vágtázott a nagy alföldi pusztákon a futóhomok, hogy megfeküdje a kis magyar gyerekek tüdejét és meleg ágyat vessen a legborzalmasabb népbetegségnek, a tüdőbajnak. Nem, erről sem tehettünk. Arról azonban tehetünk, hogy most, amikor a magunk független állami életét éljük, most gondoskodjunk az elhanyagolt, mostohagyerekszámba vett magyarságról. Gondoskodjunk róluk szerény anyagi lehetőségünk, vékony bugyellárisunk szerint. Gondoskodjunk, róla, hogy újra dús ligetek létesüljenek az Alföld oldott vidékein s a magyar erd'árnyékában épüljön és nőjjön fel az új magyar nemzedék,amelyik már minden bizonnyal megéri azt az időt, amikor valósággá válnak a magyar földmívelés első emberinek ama szavai, hogy a most tárgyalt erdőtörvényjava«’' nemcsak a dunántúli, nemcsak az alföldi, nemcsak a felvidé~i erdőkre akar vr@T›r%tkoTTi, hanem minden magyar erdőre. Kivétel nélkül: minden ■ magyar erdőre. ___________________ /í- SZERB FŐIJDÖH KÉSZ MENIK ÉLŐ AEREHÜLESET Eckhardt Tibor a horvátok nyugtalanságáran is kékerevsziéra akart közvetett csapást mérni a kisantant Berlin, november 30. A Berliner Tageblatt genfi levelezője beszélgetést folytatott Eckhardt Tibor magyar megbízottal. Eckhardt ezeket mondotta: — Megállapították, hogy magyar földön semmiféle előkszület nem történt sem a merényletre, sem az egész összeesküvési ügyre. Az a három bűnrészes, aki egy ideig Magyarországon tartózkodott, nem Magyarországon lépett az összeesküvésbe, hanem külföldön és ott is készített elő mindent. Azzal a másik állítással szemben, hogy a bűntetteseknek magyar útlevelük volt és akadálytalanul utaztak el Magyarországról, Eckhardt határozottan kijelentette, hogy ezek az emberek bebizonyíthatólag sohasem kaptak útlevelet a magyar hatóságoktól A jugoszláv emlékirat a merényletet olyan terrorakció eredményének mondja, amelyet éveken keresztül magyar területen tápláltak és támogattak. Ezzel szemben a magyar kiküldött kijelentette, hogy a merénylet olyan összeesküvés eredménye, amely jugoszláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyar megbízott ezután a horvát kérdésről szólott és ezeket mondotta: miért szaffiPodnak cupai-Supe a mepingjeiek? ■— 800 éven keresztül egy államban élj el sen egyik, sem másik oldalon merénylünk a horvátokkal és sohasem követtek életet. uwvwuvi wimf ft n vrriivif^AY>iWiiTimi¥iAY^iiriiini¥iViiniwi*iYVii^ A GENFI CÉLLÖVÖLDÉBEN Gáspár Antal rajza JEFTICS: Volt találat? A TÖLTÖGETŐ: Ojjé! Túl is lőttünk a célon... Jugoszlávia 15 év óta él együtt a horvátokkal és a merényletek évről-évre szaporodnak. Horvátország európai műveltségű állam volt és sohasem alkalmazott balkáni módszereket. Egyébként nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amelyet az állampolgárok gyakorolnak a hatóságokkal szemben, hanem egy sokkal veszélyesebb terrorizmus is, amelyet a hatóságok folytatnak az állampolgárok ellen. A magyar kiküldött emlékeztetett arra, hogy Radicsot a jugoszláv parlamentben erőszakos módon agyonlőtték és ez a gyilkosság a horvát lakosságot nagymértékben felizgatta a mostani kormányrendszer ellen. Ezóta szóródtak szét az egész világon a horvát menekültek, amire még nem volt példa. Minden államnak, ahol horvát menekültek élnek, ugyanazokat a nehézségeket okozták, mert a horvát forradalmi menekültek mindenütt a nyugtalanság elemei voltak. A felelősséget tehát nem szabad Magyarországon keresni annyival kevésbbé, mert a magyar kormány végrehajtotta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket Jugoszlávia követelt. A magyar delegátus ezután az ügy politikai kérdését ismertette és azt mondotta, hogy a kisantant célja közvetett csapást mérni a békemódosítási politikára. Rónsa teljesen magyarország mensis tagjan a plasz Páris, november 30. A francia sajtó részletesen foglalkozik az olasz sajtónak a jugoszláv emlékirattal szemben tanúsított magatartásával és a lapok megállapítják, hogy a római félhivatalos Giornale d’Italia cikke után kétségtelen, hogy Róma teljesen Magyarország mellett foglalt állást. Ismerteti a Messanero cikkét, amely rendkívül gúnyos hangon foglalkozik az emlékirat történetével és arra mutat rá, hogy a jugoszláv kormány féltűnőap megcsonkítva terjesztetta elő az április 26-iki magyar jegyzéket, amelyen így akarja bizonyítani, hogy a budapesti kormány előre tudta volna a horvát terroristák terveit. _