Függetlenség, 1934. december (2. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

HA VALAMI SZÉPET AKAR LÁTNI NÉZZE MEG PULLLOVEREIMET! Ugyancsak ismertetik a Popolo di Roma vezércikkét, amely szintén rendkívül gúnyo­san szedi ízekre az egész emlékiratot. Ki felelős a kíván­­gyilk­osságért Az emlékirattal kapcsolatosan a legna­gyobb szenzációt Párisban azonban nem is az olasz és általában a külföldi lapok állás­foglalása jelenti, hanem Sabiani képviselő­nek, Marseille helyettes polgármeserének az az előadása, amelyben a királygyilkosság­gal kapcsolatos felelősség kérdésével foglal­kozik. Sabiani tényekre és okmányokra támaszkodva bebizonyította, hogy a felelősség elsősorban a francia hatóságok egy részét terheli. — Ha a francia nemzetbiztonsági hi­vatal — mondotta — közvetlenül együtt­működött volna a merénylők­kel, a dolgok akkor sem történhettek volna másképpen. Rámutatott továbbá a belügyminiszté­rium teljes kötelességmulasztására és saj­nálkozott afelett, hogy volt idő, amikor ma­gát Marseille városát akarták odaállítani bűnbaknak, holott a biztonsági intézkedések megszerve­zésénél a marseillei városi tanácsot teljesen mellőzték. Végül is Sabiani szerint a felelősséget teljes mértékben Sarraut, az akkori belügy­miniszter és annak hivatalnokai viselik. ilht eoyszer rab­bosszton éli... Ekkor derült ki, hogy az öngyilkos álnevet haszn­ált, valódi neve Schwim­mer Leó és a Hungária Egyesült Gőz­malom Rt volt igazgatója. Sc­hwhim­mer néhány évvel ezelőtt egy nagy bűnügy középpontjában állott. 1932. év nyarán feltün­é­st keltett Schwimmer Leónak, a Hungária Egyesült Gőzmalmok Jund­em^ Ssombaig W34 decemtter ! Il­l stínes múll és a b­örtön ezülétte halálba kergette Schmiammer Leó volt unalom­igazgatót Egy elhibázott élet fejeződött be ször­nyű módon a svábhegyi Nagyszálloda egyik csendes, elegáns szobájában. Schwimmer Leó, a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. volt igazgatója egy kony­hakéssel összeszurkálta magát úgy, hogy rövidesen belehalt súlyos sérüléseibe. Két nappal ezelőtt bejelentették a főka­pitányságon, hogy Schwimmer Leó eltűnt a Logodi­ utca 74. szám alatt lévő lakásá­ról. A rendőrség megindította az ilyenkor szokásos vizsgálatot, de az nem vezetett eredményre. Ugyanebben az időben, amikor ez a be­jelentés történt, egy elegánsan öltözött, őszülő hajú férfi vett ki szobát a svábhegyi Nagyszál­lodában. A bejelentőlapra ezt írta: Sebes László, 50 éves építési vállalkozó. A szobája szá­ma I. emelet 125. volt. Két napig csendes visszavonultságban élt a 125-ös szoba lakója. Alig mozdult ki a szobájából, csak néha sétált egy-egy órát a néptelen svábhegyi sétautakon. Ezért pénteken délelőtt sem tűnt fel, hogy még 11 óra után is zárva volt az ajtaja. Csak később, amikor a takarítóasszony a folyosón a szoba előtt foglalatoskodott, hallotta a szobából a halk hörgést. Rög­tön figyelmeztette a szálloda gondnokát, aki intézkedett, hogy rendőrt hívjanak és feltörjék az ajtót. A szobában az ágyban hatalmas vértócsában hálóingben fe­küdt a magányos szállóvendég. Kezé­ben görcsösen szorongatott egy hatal­mas, véres, közönséges konyhakést. R­ögtön kuti" -t." a mentőket, de a men­­tőorvo­ már nem segíthetett. A szeren­­c.­.-etlen ember néhány perc múlva meg­halt. s hamarosan me­gér­kezett a rendőri bi­zottság is. A bizottó­,7 két búcsúlevelet talált az éjjeli szekrényen. Az egyik a r ■­dőrségnek­, a másik pedig Bekény Ar­túr , "élöbirtokosnak volt címezve, az U1a.- -'' tov 17. szám alá. A rendőrség­­he­z címzett téveiben Seb.Cz László aláírással az közölte az öngyilkos férfi, hogy önszántából sa­ját kezével vet ■ iset elrontott életé­nek. Bocsánatot kért a szálloda igazgatóságá­tól, amiért kellemetlenséget okozott és be­jelentette, hogy a s­zoba ára, 40 pengő, ká­bé‘j,i z sebében vm. Mi.fiat" a bizott.páp a helyszíni szemlét te.i ‘ *, eg.v ftMuit férfi érkezett a szál- Jo­ ab.'i: B( ':ány /­rtúr szőlőbirtokos. Bö­kény kn­ób... a r."r.dd­-ti­sztviselővel, hogy sógorától levelet k^^^.t, amelyben beje­lent cz., hogy a svábhegyi Nagyszállodá­­ban örg iiho’ b .ír. A halottban fel is is­­merte a sógorát Rt. igazgatójának letartóztatása. Az igaz­gatóról ugyanis kiderült, hogy eszten­dőkre visszamenőleg közel 200.000 pengővel károsította meg a malmot. A bíróság Schwimmert, aki a főtárgyalá­son bevallotta a sikkasztást, kétévi és nyolchónapi börtönre ítélte. Ennek a bün­tetésnek kétharminc részét ki is töltötte Schwimmer. Az utolsó harmadát jó maga­viselete miatt elengedték és feltételesen szabadlábra került. Azóta állás után futkosott. De minden kísérlete reménytelen maradt. A börtön­viselt embert sehol sem akarták alkal­mazni. Schwimmer egyre csüggedtebb, le­­hangoltabb lett. Családtagjai előtt egyre azt hajtogatta, hogy a társadalom kivetett­e őt és nem tud elhelyezkedni. Folyton kísérti a múlt, a bűn és a börtön. Schwimmer Leó ezt a súlyos problémát — mint a sógorához írt búcsúlevelében meg is írta — végre is öngyilkossággal oldotta meg. Hatalmas konyhakéssel ha­lálra szúrta magát. Heves földreng­és Anconában Ancona, november 30. Ma hajnalban 4 órakor Anconában he­ves földrengést éreztek, amely húsz má­sodpercig tartott. Később egy második földlökés is következett. Az álmukból fel­riadt lakosok tömegesen tódultak az utcákra. A rengést, mint jelentik, Velencében, Triesztben és Zárában is érezték. Azt hiszik, hogy a rengés fészke Jugo­szlávia területén volt. Eddig még nem tudják, hogy a rengés minő károkat okozott. Stu­b­tjak­i jelentések szerint az ottani készülék is erős földrengést jelzett.. A rengés fészke valószínűleg a Keleti Alpok területén volt. Honoluluból szintén erős földrengést jelentenek. A Kizaue tűzhá­nyó földrengésjelző készülékei Hawaitól nagyobb távolságra szokatlanul súlyos földrengést jeleztek. A földlökések oly hevesek voltak, hogy e jelenségből szökőárra követ­keztetnek. A helyőrség egész éjjel készenlétben ál­lott. Pallavicini tajnálkozása után megszüntették az ellene indított eljárást Ez év áprilisában a Budai Vigadóban a legitimista politikusok gyűlést rendez­tek s a vacsora során Pallavicini György őrgróf országgyűlési képviselő beszédet mondott, amelyben többek között a kö­vetkező kitételeket használta. Itt most szabadon beszélhetünk, mert nincsenek jelen kémek, sem haza­árulók, sem vezérkari tisztek. Az őrgróf kijelentései miatt felhatalma­zásra hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége címén bűnvádi eljárás indult. Az ügyben a főtárgyalást pénteken tartotta a büntetőtörvényszék illdyes­ tanácsa. A főtárgyaláson a vádlott őrgróf nem je­lent meg,­­ helyette védője jelentette be, hogy halaszthatatlan családi okok foly­tán kellett távolmaradnia. A főtárgya­lásra tanúképpen megidézte a bíróság Hubay Kálmánt, a Függetlenség felelős szerkesztőjét, továbbá Tors Tibor, Pethő Sándor, Oláh János, Schannen Béla dr., Béry László, Lengyel László dr., Radvány Ernő és Dessewffy Tivadar gróf hírlap­írókat. Az ügy érdemleges tárgyalása előtt Párkány Frigyes dr. védő felemelkedett helyéről és a következőket mondotta: — Ügyfelem, Pallavicini György őrgróf ügyében az alábbi nyilatkozatot van szeren­­csém a királyi büntetőtörvény­szék elé ter­jeszteni: „A budai Vigadóban 1934. évi ápri­lis hó 10-én tartott legitimsta vacsorán ba­rátaim felkérésére rögtönzött beszédet mon­dottam. Ennek keretében, a rögtönzés hevé­ben, visszaemlékezve a közelmúltban meg­jelent egyik kommünikére, nem szándékolt c­soportosítással a vezérkari tisztek kifejezést oly kapcsolatban használtam, amely inten­cióm ellenére kijelentésemnek sértő jelleget adott. Ezúttal is készséggel kijelentem, hogy t.-­vol állott tőlem az a szándék, hogy szavaimmal akár a honvédség általam nagyrabecsütt tisztikarát, vagy annak egy részét, akár a miniszterelnök úrnak vezérkari megjelöléssel többször említett személyét sértő kapcsolatban akartam volna aposztrofálni . Őszintén sajnálom, hogy kijelentéseim szándékom ellenére ilyen bántó értelmet nyertek.“ Szádeczky-Kardos Lajos dr. ügyészségi alelnök a nyilatkozatra kijelentette, hogy azt elégtételül elfogadja és az őrgróffal szemb­en a vádat elejti. Ezek után a ta­nácselnök enundiálta, hogy a bűnvádi el­járást megszünteti. Franciao­rszá­g és Német­ország kibékülését és Hitler helyettesének látogatását készíti elő Ribbentropp Párisban . Páris, november 30. A lapok jelentése szerint Ribbentropp Parisba érkezett. A Petit Journal úgy véli, hogy Ribbentropp Párisban azokat a meg­beszéléseket készíti eő, amelyeket He­ss szándékozik a német kormány megbízásából különböző francia sze­mélyiségekkel folytatni. Az Excelsior a következőket írja: Tel­jes hidegvérre van szükség. Nincs helye a nagyközönségben sem időszerűtlen sötétlátásnak, sem pedig kínos kiábrán­dulásokra vezethető vérmes reménykedés­nek. Franciaországnak a várakozás állás­pontjára kell helyezkedni. A francia kormány nem fog­ja Né­metországot elcsüggeszteni abban a törekvésében, hogy közvetlen tárgya­lások útján keresse az igazságos és az észszerű kibékülést, de a korábbi csalódások óvatosságot pa­rancsolnak. Arra kellte következtetni Baldwin be­szédéből — fűzi hozzá a lap —, hogy Anglia közvetíteni akar Berlin és Paris között a fegyverkezés korlátozása ügyében. Ez nem valószínűtlen. Az angol kezdeménye­zéshez most társul a németek tárgyalási készsége. Ribbentropp és Hess ugyan csak a francia hadviseltekhez fordul­nak, de a francia kormány hozzájárntt ahhoz, hogy Parisba jöjjenek. Ez olyan erkölcsi útlevél, amelynek a jelentősége több egy­szerű útmutatásnál. Elásta, majd elégette rokonának újszülött gyermekét: háromévi­geg­yházra vélték Ez év május 21-én az egyik pestszentlő­rinci munkásház félreeső helyén egy fia­talkorú leány gyermeket szült, de a cse­csemőt bedobta a gödörbe és ott hagyta. Órákon keresztül hallatszott a gyermek­sírás, mire a szomszédok figyelmeztették a fiatalkorú leány rokonát, Vozár József­­nét, ez azonban mit sem törődött a dolog­gal. Mikor este a munkások hazaérkeztek, az újszülöttet kihúzták a félreeső hely gödréből, átadták Vozár József­­nének és kérték, hogy azonnal hívjon orvost. Az asszony nem tett eleget a kérésnek, hanem a gyermeket becsavarta egy ken­dőbe, kitette a fáskamrába, ahol az rövi­desen meghalt. A halott csecsemőt az­után Vozárné az éjszaka folyamán elásta, majd ismét kiásta a földből és a tűzhelyen elégette. A pestvidéki törvényszék Aolán-tanácsa pénteken tárgyalta a gyermekgyilkos asszonyok bűnügyét. Vozár Józsefné azzal védekezett, hogy fiatalkorú leány­rokonát akarta megmenteni a szégyentől, amikor a bűncselekményt elkövette, olyan lelkiállapotban volt, hogy azt sem tudta, mit csinál. A fiatalkorú leány sírva adta elő, hogy nem akarta kisfiát megölni és nem is tudja, miképpen ju­tott az a gödörbe. A törvényszék a bizo­nyítási eljárás lefolytatása után Vozár Józsefnél 3 évi fegyházra, a fiatalkorú leányt pedig tízhónapi fog­házra ítélte.

Next