Függetlenség, 1935. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

MI %mw% MiUtiCEil AU/I ‘Budapest. 1935 augusztus 1 csütörtök, III. évfolyam 173. sz. Iilcfonszimok: SzerleszlOsig: 238-08, tladAhlTatal: Si6*n. itaztal Iroia: 397-41 Hirdetési osztály 291 >38. Postatakarékpénztári csekkszámla 49.027 1/ \ Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 flIU negyedévre 8 P 60 fill. Egyes szám éra: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség: VI, Rőzsa-u. 111. Kiadóhivatal: Vili, Jőzsef>kri 8 JÓ ELŐJELEK Ma reggel, augusztus 1-én megkezdi működését az ipar minisztériuma. Jó előjelek között kezdődik ez a munka: még mielőtt a tisztviselők elfoglalhat­ták volna helyeiket az Íróasztalok mel­lett, már megjelent a rendelet a leg­kisebb munkabér és a negyvennyolc­órás munkahét bevezetéséről. Ez a rendelkezés, amely évtizedes, jogos kívánságokat teljesít s amely a tőke és a munka örök harcát a szociális elin­tézés eszközeivel akarja nyugvópontra juttatni, egyben azt az szellemet is jel­zi, amelynek az ipari kérdések elbírá­lásánál elsősorban kell érvényesülnie. Ez a szellem pedig: a tőkés gazdasági renden alapuló nemzeti termelés foly­tonosságának biztosítása s ugyanak­kor a munkástársadalom szociális ér­dekeinek legmesszebbmenő védelme. A bár- és munkauzsora megszüntetése az egyik oldalon, a munkásszervezetek politikai működésének tisztán szociális tevékenységgé való átállítása a másik oldalon: csak ez lehet annak a gazda­ságpolitikának a célja, amely nem is­mer és nem tűr osztályharcot, de a nemzet politikai és gazdasági előbbre- jutását a szociális ellentétek kiküszö­bölésében és a társadalmi osztályok egységének megteremtésében látja. Ám e szociális feladatok megvalósí­tásán túl is bőven lesz dolga az ipar minisztériumának. Bár egy fél évszá­zaddal ezelőtt lett volna .olyan szer­vünk, amely céltudatos munkával és kellő súllyal tudott volna megfelelő intézkedéseket tenni a magyar ipar fejlesztése és védelme érdekében! Ak­kor még megvoltak a peremek hatal­mas nyersanyag-készletei és energia- forrásai. amelyek szinte kínálták ma­gukat, hogy égbenyúló gyárkémények, jól felszerelt műhelyek, zugó-zakatoló gépek épüljenek és működjenek mellet­tük. A magyar lélekről idegen, dua­lisztikus államvezetés azonban nem tartotta szükségesnek, hogy az agrár- Magjmrország a peremeken ipari-Ma- gyarországgá váljon, hanem inkább elnézte, hogy a mezőgazdaságban el­helyezkedni nem tudó tömegek Ameri­kában és a világ egyéb sarkain keres­senek boldogulást, nem számolva az­zal, hogy ez az esetleges egyéni boldo­gulás a magyar életerő és a magyar vér szörnyű megcsapoltatását jelenti. Mi történt volna, milyen másképpen alakulhatott volna a magyarság sorsa a világháború után is, ha például az amerikai magyarság százezrei a Fel­vidék és Erdély gyáraiban, ipartele­pein, bányáiban talált volna elhelyez­kedést s ha az iparosodás révén tiszta magyar kézben lévő mozgótőke tevé- kénykedett volna a nemzeti vagj^onoso- dás előmozdításán! Most is, amikor pedig ugyancsak szűkében vagyunk a nyersanyagoknak és az energiaforrásoknak, a magyar ipar minden vonatkozásban tekinté­lyes nevet tudott kivívni magának a világpiacokon. Egy-egy vásr-r, vagy kiállítás a magyar mérnöki kar és a magyar munkástársadalom ötletessé­gét és kiválóságát dicséri. A nemzeti vagyonnak ma már tekintélyes hánya­da fekszik az iparban és ha figyelem­be vesszük az iparnak nagy népese­déspolitikai jelentőségét, úgy mindent el kell követnünk arra, hogy a másik nagy termelési ág, a mezőgazdaság ér­dekeinek teljes védelme mellett az ipar fejlesztése megvalósulhasson. Ismételjük: lesz, bőségesen lesz munkája az ipar új miríisztériumánaki De ennek a munkának révén új mun­ka fakad .• munka a gyárakban és a munka révén kenyér a munkásembe­rek kezében. És lehet-e jobb és iga- zabb politika annál, amely kenyeret teremt és a kenyér révén elégedettsé­get hoz a társadalom számára? Egy ausxirátiai ügyvéd halálos gázolása Moson határában Á Pípatlan izgaimaK eloztéK a N6psz6uets6g szerdal a X. V Genf, július 3.1. Világ jelentőségű események külső előjelei látszottak szerdán délelőtt a Népszövetség fővárosának képén. Már régóta nem uralkodott Genfben olyan izgalom és feszült várakozás, mint a szerdai ülést megelőző órák­ban. A Genfben összegyűlt újságírók már a kora reggeli órákban ébren voltak és az angol és francia delegáció kivételével már a tanácsban képviselt valamennyi kor­mány képviselője is együtt volt. Laval és Eden reggel 8 órakor érkeztek meg. A pályaudvaron nemcsak az újságírók Litvinov, a soros elnök délután 5 órakor ^ nyitotta meg a Népszövetség tanácsának 87. tömege fogadta őket, hanem a Népszövetség főtitkárságának tagjai, továbbá a Genfben összegyűlt diplomaták is. Szerdán délelőtt a legfontosabb dip­lomáciai tanácskozás Aloisi báró olasz delegátus és Laval francia mi­niszterelnök között folyt le. Laval miniszrereiTTíTK'or Aloisi báró, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Ezzel egyidőben Litvinov orosz külügyi népbiztos, a tanács mostani elnöke Avenol népszövetségi főtitkárt fogadta, majd Abesszíniának azt a két követét ké­rette magához, akik a békéltető bizottság­ban Abesszífliamegbízottjai voltak. úridsi di*dehi9ii6s mellen Kezdfidlitt meg az aids Álmatlanság (Gispir Antal rajza) Borzasztó rossz: écakáim, vannak. Alig tudok aludni. Hja, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. ülésszakát. A külső kép hasonló volt a nagy és mozealmas ülések kénéhez. A közönség zsúfolásig megtöltötte a karzatokat és a belépő tanácstagé- gat, különösen Laval francia minisz­terelnököt hosszas tapssal és éljen­zéssel fogadta, mert általában tőle várják, hogy megtalálja a bonyoda­lomból kivezető utat. Az újságírók helye is tele volt. Mintegy 300 újságíró sereglett össze a világ minden részéből. Az ülés megnyitása után a tanács tagjai zárt ülésre vonultak vissza. A zárt ülés pontosan egy órahosszat tartott. A zártülésen, először is Aloisi báró olasz főmegbízott ismertette az olasz álláspontot. amelynek lényege az, hogy az olasz- abesszin vitát az ualuali kérdésre kell korlátozni. Ezután Hawarite etióp kiküldött fejtette ki az etiópiai álláspontot, amely szerint a ta- nác.sülés vitáját az olasz—abesszín viszály teljes anyagára ki kellene terjeszteni. Látszólag ezt az álláspontot támo­gatta Eden, az angol küldöttség ve­zetője is, aki azt indítványozta, hogy a tanács bocsátkozzék bele az érdemleges vitába. Lauai ROzueiitű Indiiudnya Az olasz és az etióp megbízottak felszóla­lása után Laval francia miniszterelnök szólalt^ fel, aki szükségesnek látja, hogy közvetítő indítványt tegyen. Azt ajánlotta, hogy az ülést zárják lé és holnap, csütörtökön délután 5

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék