Függetlenség, 1935. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Csütörtökt, 103. au­gusztus 1 l,Vííl|­gy,^» Szignóra minőséget és csomag­olási ellenőrzést léptettek életbe­­ a g­yümölcskivitelnél Speciális hűtőkészülékekben szállítják az őszibarackot Angliába . A gyümölcsexport helyzete A belföldi idénycikkpiacokon a forgalom az utolsó napokban erősen megnövekedett. A barackszezon végefelé jár és ezidőszerint már csak rózsabarac­kot hoznak fel, állan­dóan csökkenő meny­­nyiségekben. A ró­zsabarack kivitele az osztrák és a német piac felé irányul, a múltévi nagy meny­­nyiségnek azonban csak egészen csekély töredékét sikerült az idén külföldön elhelyezni, mert — mint is­meretes — a fagy és a jég az idei barack­termés túlnyomó részét teljesen elpusztítot­ta. Az utóbbi napokban egyre jobban előre­tör a belföldi piacon az őszibarack, amely­ből az „Amsden”-fajta kerül most értékesí­tésre. Ez a fajta már exportképes áru és így a kivitel rövidesen m­egindul. Vasárnap az első őszibarackszállítmányt Anglia felé útnak indították. Ez a szállítás containe­­rekben, tehát különleges hűtőkészülékekben történt és tulajdonképpen kísérletet jelen­tett az Anglia felé irányuló kivitelnél. Az eddigi szokásoktól eltérően ugyanis az őszi­barackot érettebb állapotban helyezték el a containerekben, hogy kipróbálják: várjon a magyar barack szállításképes lesz-e Anglia felé e­bben az állapotban. A második ok, amiért ezt a szállítási módot választották, az, hogy az exportőrök az érettebb magyar őszibarack kiváló aromájával akarják m­eg­­ism­ertetni az angol fogyasztóközönséget és felkelteni, illetve fokozni annak figyelmét a magyar őszibarack iránt. Az exportra kerülő őszibarackszállításokat rendkívül si­­golú minőségi ellenőrzés alá vetik és fel­­­teli kedvezményeket csak kitűnő minőségig előhűtött, megfelelően válogatott és kifo­­gástalanul csomagolt szállítmányok kaphat­­nak. A Külkereskedelmi Hivatal állandóan ellenőrzi a minőségi és csomagolási követel­mények pontos betartását. Az őszibarack­­szállítások Anglián kívül egyébként Auszt­ria felé is megindulnak, mert a magyar— osztrák fürdőegyezményben szereplő agrár­cikkek közé az őszibarancot is felvették. A belföldi piacok két legnagyobb forgal­mú cikke, a szilva és az alma, egyre jelen­tősebb tételekben kerül felhozatalra. Ebben a két gyümölcsfajtában a termés mennyisé­ge a többi gyümölcsfélékkel szemben lénye­gesen nagyobb volt és a fokozódó felhoza­tal következtében a kivitel is olyan mérték­ben növekedett, hogy a múlt héten már az előző hetek mennyiségével szemben az ex­port négyszeresére emelkedett, de természe­tesen még mindig lényegesen kisebb mint a múlt év hasonló időszakában lebon­yolított kivitel. Az almát és a szilvát Ausztria, Né­metország, Lengyelország és Csehszlovákia felé szállítják, szilvát Angliába is exportál­nak. A szállításokat növényegészségügyi szempontból szintén szigorúan ellenőrzik és ezért a termelők helyesen teszik, ha meg­felelően válogatott szállítmányokat hoznak­ a piacra, mert a keres­kedők csak ebben az esetben veszik át kiviteli célokra a felkínált árut. Szőlőből a „Csabagyöngye” felhozatala indult meg az elmúlt héten. A szőlőtermés a kedvezőbb időjárás következtében sok he­lyen megjavult úgy, hogy előreláthatóan ki­elégítő készletek állnak majd a belföldi piac és a kivitel rendelkezésére. Minőség tekintetében sincs eddig panasz, ami külö­nösen azért fontos, mert csak minőségi áru­val tudjuk ellensúlyozni a külfödi piacokon a bolgár versenyt. A szőlőkivitelt minőségi és csomagolási szempontból a Külkereskedelmi Hivatal a határállomásokon és vidéki feladóállomáso­kon szintén állandóan ellenőrizteti. Sárga­dinnyében a kínálat fokozatosan erősödik, a tennés mennyisége közepes, szállítások az osztrák és a német piac felé történnek. A görögdinnye forgalmának nagyobb arányú megindulása a közeli napokban várható. Ebből Csehszlovákia is nagyobb mennyisé­gek átvételére vállalt kötelezettséget a leg­utóbb megkötött kereskedelmi egyezmény­ben. Az idénycikkek közül ,az uborkaszállítá­­sok befejezéshez közelednek, a paradicsom­­kivitel pedig állandóan fokozódik. Szállítá­sok a ném­et, osztrák, lengyel, cseh és sváj­ci piac felé történtek. Az utolsó napok eső­zései a paradicsomtermés kilátá­s­ain — kü­lönösen a főváros környékén — sokat javí­tottak. Júliusban csökkent a kényszeres­yezségek száma A Magyar Tudakozódó Egylet szerdán ter­jesztette fel a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumhoz Hajdú Miklós dr. vezérigaz­gató beszámolója kapcsán július hónap fize­tésképtelenségeiről szóló jelentését, amely a kényszeregyez­ségek esetszámaiban a szezon­­szerű hullámzáshoz képest csökkenő irányzat­­ot mutat, az inzolvenciák összegszerűsége a hitelkockázat normalizálódását jelzi. A közzé­tett bírósági végzések szerint júliusban (zá­rójelben 1934 ugyanez időszakának megfelelő adatai, illetve az egybevetett adatok arány­­számai) csődönkívüli (30), 6 csőd (6), összesen 55 bírói fizetésképtelenség (36) esete fordult elő Az elmúlt hét hónapban egyébként 392 csődönkívüli kényszeregyezség (­309), 42 csőd (60), összesen 434 bírói fizetés­képtelenség (369) volt. Az Országos Hitelvédő Egylet közlése sze­rint júliusban az előző év hasonló hónapjához képest némi emelkedés mutatkozik az újabb egyezségi esetek számában, lényegesen csök­kent azonban az ehhez való összehasonlítás­ban is a tartozási összegek nagysága, ami annak a jele, hogy az új fizetésképtelenségek aránylag csekélyebb gazdasági jelentőséggel bírtak. A kényszer- és magánegyezségek össz­­passzívuma egymillió pengő volt a júniusi 2,5 millió pengővel szemben. (2) Június végén közel huszonhatezer gép­jármű volt üzemben az országban. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal hétfőn tette közzé a magyarországi gépjárműállományról szóló jelentését. A jelentés szerint a gépjárművek száma júniusban is erőteljesen növekedett. A magántulajdonban lévő személykocsik száma június folyamán 395 darabbal, a múlt év kö­zepe óta pedig 1705 darabbal emelkedett, ami 20,3 százalékos gyarapodásnak felel meg. Jú­nius végén 25.939 darab gépjármű volt üzem­ben az országban. é* 'n­otm'** (—) Fizetési zavarok. A bud­apesti törv­ényszék Vadász Károlyné szül. Silberspitz Hermina (Ferenc­ körút 42) férfidivatárú kereskedő kényszeregyezségi ügyében az egyezsé­s­­t jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. — A Dohányárusok Országos Hitel- és Beszerzési Szö­vetkezete ellen (Hegedűs Sándor-utca 15) 11131. év­folya­­mmián megnyílott csődöt a hitelezők beleegyezésével a királyi törvényszék megszüntette. (—) Jégvermekkel kell ellátni a tejgyűjtő telepeket. A földmivelésügyi miniszter még a télen rendeletet intézett az iparhatóságokhoz és egyidejűleg kötelezte a tejgyűjtő telepeket, a tejtermékeket gyártó üzemeket, a tej­szövet­kezeteket, a fölöző- és tejgyűjtő állomásokat jégverem létesítésére és ezeknek jéggel való megtöltésére. A hatóságoktól beérkezett jelen­tések szerint azonban a rendelet végrehajtása több esetben elkerülhetetlen akadályokba üt­között és a jelentések szerint vannak olyan esetek is, ahol a jégvermek létesítése nem in­dokolt. A földmívelésügyi miniszter most újabb rendeletet bocsátott ki és felhívta az illetékes hatóságokat, hogy az egyes tejipari vállalatoknál külön-külön állapítsák meg, hogy melyeknél mekkora jégverem létesítése indokolt, illetőleg a meglévő jégvermeknek esetleges bővítése szükséges. (2) Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat legújabb jelentése szerint a múlt év első felében 217.600, az idei év első felé­ben pedig 1.871.697 pengő értékű háziipari és iparművészeti exportot bonyolítottunk le zá­rolt pengő ellenében, ebben az összegben azon­ban nem szerepel a klíringelő államokba irá­nyuló kivitel. Napirendre kerül a fővárosi vámok revíziója A pestkörnyéki városok és községek évek óta tartó harcot folytatnak a budapesti városi vámok teljes­ megszüntetése, vagy legalább is nagymértékű revíziója érdekében. A főváros, amelynek a vámok fenntartása évente 6,7 millió pengő bevételt jelent, a mai viszonyok mellett érthetően nem mondhat le erről a jö­vedelemforrásról. A környékkel való békés együttműködés érdekében azonban már több alkalommal tárgyalásokat kezdtek aziránt, hogy a vámtételeket revízió alá vegyék és ennek során a környékbeli lakosság és a fő­város érdekeit kielégítsék. Az eddigi tárgya­lások azonban nem vezettek sikerre, mert a környékbeliek elégedetlenek voltak a főváros javaslataival. Azóta minden maradt a régi­ben, de a környékbeli városok és községek ve­zetői változatlanul folytatják a mozgalmat a revízió érdekében. Most azután Szendy Károly polgármester közölte, hogy az ősz folyamán a főváros újból napirendre tűzi ezt a kényes és sokat bolygatott kérdést és igyekezni fog­nak olyan megoldást találni, amely végre megnyugvást teremt. A főváros már folya­matba tette az új tervezet kidolgozására vo­natkozó munkálatokat, úgyhogy ősszel ez az ügy tényleg ismét a tárgyalóasztalra kerülhet. Felesleges izgalmak a tengeri körül Hetek óta foglalkoztatja a gabonatőzsdét a tengeri drágulása. A katasztrofális szárazság következtében a hizlalók részéről példátlan idegesség mutatkozik a tengerivel kapcsolat­ban és ez az idegesség fokozott vásárlásokra ösztönözte a hizlalókat. A tengeri nagy­arányú drágulásáról azonban nem lehet még beszélni akkor, amikor a zab három hét alatt hat pengővel, a takar­mányrépa pedig öt és fél pengővel drágult, ugyanakkor a tengeri áremelkedése alig másfél pengő. Sokkal in­kább feltehető, hogy a spekulánsok igyekeznek zavart teremteni a tengeri körül, amely eddig azért nem drágult nagyobb mértékben, mert a kormány állandóan gondoskodott megfelelő mennyiségű külföldi tengeri behozataláról és ezzel elejét vette annak, hogy az export szem­pontjából fontos hizlalási tevékenység meg­álljon. A tengeri drágulásában sok spekulá­ciós elem van — ez kétségtelen —, de a hiz­lalók politikája sem helyes, amikor fejvesz­tetten fedezik szükségleteiket és felesleges pánikot keltenek a piacon. A pánik hatása ugyanis nem m­arad elszigetelt, hanem át­terjed a húspiacra, a zsír áralak­ulására és nehéz helyzet elé állítja az exportot is, amelyre pedig ma fokozottabb mértékben van szükségünk, mint bármikor. (b) Anglia beviteli vámot tervez vajra és sajtra. Londoni jelentés szerint az angol mezőgazdasági miniszter legutóbbi nyilatko­zatából kitűnik, hogy a kormány tejgazda­sági politikájával kapcsolatban a hüsvém­­javaslathoz aanonbóan vaj- és sajtbeviteli iha­­mokat is tervez, hogy ilym­ódon az államház­tartást tehermentesítse. A tejgazdaságoknak 1936 március 31-ig bizonyos minimális árakat garantálnak, illetőleg az árkieséseket előle­gekkel pótolják. Egy­, a tejgazdaság újjászer­vezésére alakult bizottság ezidőszerint javas­latot dolgoz ki a tejgazdasági viszonyok sza­bályozására. A bizottság véleményezése előre­­láthatólag az év végéig elkészül. (—) Olcsóbb lett a Péti Só. A műtrágyapia­con feltűnést keltett, hogy a Péti Só árát, a mindinkább növekvő kereslet és a mezőgazda­sági terményárak részbeni emelkedése elle­nére jelentősen leszállították, amit a gazdák nagy megelégedéssel vettek tudomásul. A ma­gyar mezőgazda­ságnak, hogy a világpiacc­al lépést tarthasson és így termelését kifizető­dővé tegye, többet és jobbat kell termeszte­nie, mint azt eddig tette. A cél elérésében elsősorban a talajerő fenntartása, illetve fo­kozása játssza a vezető szerepet és döntő je­lentőségű a kellő mennyiségű nitrogén mű­trágya alkalmazása. A Péti Só új ára még a legkisebb gazdaságnak is leh­etővé teszi ennek az elengedhetetlenül fontos tápanyagnak a beszerzését és most már semmi sem állja útját annak, hogy minden gazda a kifizetődő termelés útjára lépjen. Budapesti terménytőzsde Hivatalos árfolyamok a készárupiacon Irányzat: egyenetlen BÚZA 77 kg 78 kg ♦ 79 kg 80 kg Tiszavidéki_________ Felsőtiszai _ _ _ _ Ótiszaközi _ _ _ 1 Fejérmegyei _ _ _­­ Dunántiíl­ . _ _ _ 1 14.75 -14.95 14.50-14.75 14.40-14.70 14.85-15.10 14 65-1490 14.55-14.85 15.00-15.25 14 80-15.05 14.70-15.00 15.15 15.35 14.90-15.15 14.85-15.10 Ujrozs pestvid. Í2.80 -13.00 Kgvéb______ 12 90 13.10 Uj árpa la------14.50—14.75 Uj srpa K m.__ 14.00 14.25 Sörárpa la _ —• ------­Sörárpa _ _---------­/ab la ___16.50-16.60 Zab közén _ 16.20-16.40 Zab Új középe 16.10 16.25 Tengeri tiszánt.---------­Bp. közraktár 13.90 14.20 Koma 11.80 12.60 Hivatalos Árfolyamok a határidőpiacon Irdmimi javuló Magyar búza /Arial binius----------------— 13H, 15.08 15.06-15.08 115.17-■15.15 Magyar rozs b­iniu­s------------­CW, 12.59-12.58-12.! Zárlat 12.95 12.1’ Tengeri Zárlat K­iO. 12.27-12.80 — W-12.51-12.90 — Hái.12.90-12.80-13.15 12.75-12.88 i2.9n-i2.“f '3.12-13.15 Áriiplao Bndapost Élelmiszerárak a vásárcsarnokban. Marha­hús, rostélyos 130—220, borjacomb 200—260, sertéskaraj 180—230, sertéscomb 140—156, csirke, tisztított 160—280, lúd és kacsa 120— 170, teatojás drb­ja 8—8.5, főző- és apró­tojás 6.6—7.5, tejföl 120—150, teavaj 280— 310, tehéntúró 40­—100, fejeskáposzta 20—30, kelkáposzta 20—28, tök, főző 7—10, burgony­a 8—10, uborka 8—26, zöldborsó 64­—76, pa­radicsom 20—30, sóska 20—24, zöldbab 46— 60, zöldpaprika 20—52, őszibarack 30—120, alma 20—52, körte 30—65, kajszinbarack ao ■—100, ringló 30—60, sárgadinnye 24—50, görögdinnye 30—42 fillér kg-ként. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 783, keddről maradt 680, összesen 1463, eladatlan 174 drb. A forgalom­­a sertésben élénk, hús­sertésben lanyha volt. Arak­­la uradalmi ne­hézsertés 90—91, kivételesen 93, közép 88— 90, szedett közép 85—89, kiv. 90, könnyű 70— 80, silány 64—72, fa öreg nehéz 78—82, sze­dett öreg Ha 60—70, angol sonkasüldő fa 78 —87, kiv. 89, könnyű 68—77, export nehéz hátszalonna 28—30 kg-ig 110, könnyű 24—26 kg-ig 107, exportzsír (márkázott) 13­1—135, lehúzott félhús nagyban 100—118, vágott­­sertés 100—116, kiv. 118, bár 184 fillér kg­­ként. Lisztpiac. Budapesti nagymalmok lisztárui: Ogy 31.50—32.00, Og 31.50—32.00, 2-es 30.50 —31.00, 4-es 29.50—30.00, 5-ös 28.50—29.00, 6-os 25.50—26.00, 7-es 18.50—19.00, rozs­d­ás 26.50— 26.75, 01 25.00—25.60, spec. I. 22.25, norm. I. 21.00, II. 15.00, korpa 12.50. Tiszavidéki nagymalmok lisztárai: Ogg 21.00—31.50, Og 31.00—31.50, 2-es 29.50— 30.00, 4-es 29.00—29.50, 6-os 25.00—25.50, 8-as 14.00—14.50. Tiszavidéki kismalmok lisztárai: Ogg 27.­50 —28.00, Og 27.50—28.00, 2-es 26.50—27.00, 4-es 25.50—26.00, 6-os 21.75—22.25. Magpiac: lrepce 21.----21.50, mák (kék) 63—66, borsó: Viktória 23.50—28.50, expressz 16.50— 18.50, lencse, nap 35—40, közép 30—­ 33, bíborhere 40—42, szöszös bükköny 63—65, búzakorpa 11.80—12.00, 8-as liszt 15.50— 15.80, szárított répaszelet 10.50—11.60, újzab 16.10—16.25. Term­énytőzsd­e Budnocat A gabonatőzsde határidőpiacán az októberi búza irányzata átmeneti gyengülés után meg­­­szilárdult és zárlatkor 8 filléres árnyereség mutatkozott. A rozsban 38 filléres áremelke­dés volt az októberi árunál, míg a májusi ten­ger 46 fillérrel drágult. A készárupiacon­­3500 mázsa búza eladását jelentették be 5—10 fil­lérrel a keddi árak felett. A tengeri igen élénk kereslet mellett 50—70 fillérrel drágult, míg a rozs 10, a zab 15—20 fillérrel olcsób­bodott. ­ El­rtélt tőzsde B­udapest A budapesti részvénypiac irányzata szerdán egyenlőtlen volt. Külföldről nem érkeztek ked­vező jelentések és a tőzsdeidő folyamán a f­egyver 5, a többi vezető értékek pedig 1 pengővel olcsóbbodtak, viszont a Bauxitnál 2,5, a Magnezitnél 5 pengős árnyereség mu­tatkozott. A fix kamatozású értékek piacán túlnyomórészt árukínálat jelentkezett és­­ az árfolyamok lemor­zsolódtak. ti. ZÁRÓÁRFOLYAMOK (Zárójelben a keddi zárlatok.) RéMTények. N'emzeti Bank (171.5) 172.—, Eho M Bizt. (591­.—) 590.—, I­oncici­c (38.—) 37.5, I. )5­). Malom ((11.25) 11.25, Hungária malom )13 .5) 13.75, Királ,vm.alom (7.5) 7.5, B­auxit (108.— ) 110.—, Bi'oosini (22.—) 22.—, Cemenica (108. ) 108.—, Szentlőrinci (1.7)­­1.7, Kohó (—) 11.- , Gra­schi (13.—) 43. , Magnezit (230.—) 235.-, Kőszén (21­3.—) 291—, Nagybálonyi (-) 35—, Salgó (21.2) 21.1, Urikil­­nyi (68.—) 68.4, tim­bu­s (26.—) 26.—, Stephancum (8.3) V.3, Fegyver (79.5) 70.—, Ganz (23.1) 23.—, l­ámpagyár (17..5) 17.—, Rima (11.25) 42.—. .\cél (36.—) 35.^­. Ofa 120.5 ) 20.— . Nova (18.7) 18.5, Trieszt (71.5) 70.2, .Ml­im­­vasút (21.25). 24.—, Vélenkor (65. 0 65.—, .^lau^■ar Cu­kor (123.) 12.3.75, Izzó (—) 18. 5, Dreher-Slaggenma­­eher (137.—) 138.5, Krous­­szesz (115.—) 115.--n Győri Icxlil (—) .55.—, .luta (25.5) 25.5­, I*amutn­­ar (—' 57. . Sze­gedi kender (28.—) 28.1, Chinoin (—) 8.7, Dani­a 12.2) 2.6, Műh­agya (28.5) 28.5, Gumi (52.5) ,52.5, Vu.ab­­turg. (115) 11.7, Telefon (—) 8.7. Hadikölc­sönök és kötvén­yek. 1935. évi ptj. (100.—) 100.—, 1010. évi töv. (176.—) 176.5, 1911. évi töv. (.32 751 32.5, 1911. évi töv. (262.5) 262.— , 1927. évi töv. (.187.5) 59.375. .it! Valuta« és devizapiac» A Magyar Nemzeti Bank szerdai hivatalos jegyzései: PÉNZNEMEK: Angol font 16.70—17.—, belga 56.90— 57.50, cseh korona 14.15—14.35, dán korona 74.55—75.35, dinár 7.80—7.95, USA- dollár 336.30—340.30, kanadai dollár 330.— —340.—, francia frank 22.30—22.50, hollandi forint 229.50—231.50, lengyel zloty 63.90— 64.50, lev 2.90—3.10, leva 4.-----4.15, líra 29.90— 30.25, német márka 136.-----137.60, norvég korona 83.90—84.80, osztrák schilling 80.-----80.70, svájci frank 110.70—111.65, svéd korona 86.10—87.—. KÜLFÖLDI KIFIZETÉSEK: Amszterdam 220.70—231.50, Athén —.—, JBelgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.80—136.80, Brüsszel 57.02— 57.46, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 74.75 —75.35, London 16.73—16.88, Madrid —, Milánó 29.92—30.2052,­­ New York 337.70— 340.30, Oslo 84.10—84.80, Paris 22.32—22.48, Prága 14.075—14.185, Szófia —.—, Stock­holm 86.30—87.—, Varsó 64.-----64.50, Bécs —.—, Zürich 1l6.Sil—111.(2), bécsi klíring­árfolyam 80.454, szófiai klíringár­folyam 4.13.

Next