Függetlenség, 1935. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

Magyar darabok uralják a Belvárosi Színház műsorát A Belvárosi Színház új évadjának mű­során jobbára magyar szerzők újdonságai sze­repelnek. Ezek között a legnevezetesebb Zilahy Lajos Csónak a viharban című vígjátéka, to­vábbá Fodor László, Ináig Ottó, Hevesi Sán­dor, Meller Rózsi, Nyiri Tibor, Békeffi Ist­­ván, Szép Ernő, László Aladár, Martos Fe­renc, Jacobi Edit, Károly Sándor színdarabjai. Az idegen darabok közül Shaw Szent Jo­hannája és Maugham kínai kaland­ja van tervbe véve. M­indenesetre azt kell kívánnunk a Bel­városi Színház igazgatóságának, hogy a dara­bok­ gazdag tárházából minél kevesebbre le­gyen szüksége. A többit elteheti a jövő évre. (?) Glatz Oszkár köszönete. A Függetlenség megemlékezett arról a kedves és sikerült népies ünnepségről, amelyet Buják község abból az alkalomból rendezett, hogy Glatz Oszkárt díszpolgárává avathatta. A kitűnő művész i­ioat a következő sorok közlését kérte: Leg­­k­olllisabb köszönet mindazoknak, akik minket augusztus 25-én Bujákon megtiszteltek jelen­létükkel, de egyszersmind töredelmes bocsá­natkérés. Annyi hibát követtünk el — jóma­gam éppenúgy, mint a jóakaró, áldozatkész, de teljesen tapasztalatlan rendezőség —, főleg a­ gyomor körül, hogy igazán csak a mesés időnek és a vendégek nagy idealizmusának köszönhetjük, hogyha minket meg nem átkoz­nak. Nehéz mesterség a díszpolgárság, nehe­zebb a piktúránál, senkinek sem ajánlom. Reméljük, hogy mindennek dacára viszont­látásra! Tanultunk! Glatz Oszkár s. k. Bemutatták!... A kis ezredes. (Játssza: Radius, Corso.) Az egyke és az egyese ellen harcol az ország... Kell, hogy az embernek eszébe jusson ez, amikor Shirley Temple legújabb filmjét nézi, mert a kis gyermek­színész filmje ismét a legjobb propaganda a gyermekáldás mellett. Ahogy a kis Shirley a filmben megpuhítja kérgesszívű nagypapá­ját, úgy puhítja meg azokat a nézőket is, akik még mindig nem akarnak hallani gyer­mekről. Annyi és főleg nem­ erőszakolt bájos­ság, kedvesség van ebben a kis gyermekben, hogy ezzel össze lehet békíteni a nagypapát a mamával és a papával, a fehér embert a­ négerrel. És tetejébe nagyon épkézláb a filim meséje. Dél és Észak háborúja, aranyásó­ gazemberek, néger keresztelés (egy nagyszer néger táncos külön is sikert arat)... A kis Shirley partnere ezúttal az őszhajat kapott Lione Barrymore. Amikor­­ők ketten össze­kerülnek, akkor bevonul a derű az egész néző­térre. Fox parádé 1935. (Játssza: Forum.) Azt mondják, hogy a legjobb filmoperatőrök a Fox-nál dolgoznak. Úgy látszik ez is az egyik oka annak,­ hogy a Fox minden évben meg­csinálja a maga revüfilmjét. Mert a revü­­filmet azután kell­ tudni fotografálni. A mese vajmi kis szerepet játszik itt. Éppen csak, hogy összefogja­­ a sorozatos revüjeleneteket. A revüben­ bemutatják a hunkadola nevű új táncot, amelyben úgy dobálják a nőket, mint a gyermekek a játszótéren a labdát. A sze­replők közül nekünk Cliff Edwards tetszett a legjobban. Három kis paródiát játszik el s különösen a Rómeó és Júlia (a zene hozzá mai!) paródiája kacagtat meg nagyon. Jó a másik komikus,­ Ned Sparks is. Alice Faye, a primadonna sem rossz, de feltűnően utánozza Jean Varlowot. A filmet, különösen a mai, színpadi revükben szegény világban, érdemes megnézni. (R- R-) mj * ■ ■ ■ ^ Filmhírek Reginald Denny, a régi híres filmsztár, aki még manapság is kap néha szerződést,­­ anyagilag teljesen tönkrement. A fekete angyalt, Bánky Vilma nagy sikert aratott néma filmjét Hollywoodban elkészí­tették hangosan. A főszerepeket Merle Obe­ron, Herbert Marschall és, Frederic March játssza. Augusztus 31-én lesz a film világ­­bemutatója Philadelphiában. Berlinben csak most kezdhették el Willy Fritsch és Lilian Harvey „Fekete rózsa“ című filmjének forgatását. A film szöveg­könyvét ugy­anis négyszer átgyúrták. Hollywoodban újra Katherine Hepburnről beszélnek. Hepburn művésznő új filmjéhez feláldozza a szép haját. Lenyíratta egészen fiúsra. A siker kedvéért mi mindent meg nem tesznek ... ■BqpMTPNVP"" SZEPTEMBER Szörényi Éva (Angelo foto) UeU JUuidá Szeptember elseje néhány évvel ezelőtt még jjp Ug szezon kezdetét jelentette. Amióta azonban ’^t^fi^magyar tavasz úgyszólván teljesen meg- T^i£ff^egy átmenet nélkül adjon helyet a nya^fgn a hegyes ősz adja a kárpótlást az eiman^Km sÉLímájusi napokért. Ez pedig jó mindating^^^^^, akik a természet barátai vagyunk.S kedves a színházigazgató­nak, aki amny.­Min szabadtéri vacsorázással és a szerelmesek szigeti andalgásával nem tud versenyezni. Úgy látszik, okosan kezdi mindig későn szezonját az Operaház és ehhez a sze­rencséhez jut, az építkezések jóvoltából, a Nemzeti Színház is. De megnézte a meteoro­lógiai jelentést a fürge Vígszínház is, amely az augusztus hűvös végén nagy dérrel-durral már szeptember 7-re hirdetett premiert, de azt egy héttel bölcsen elodázta. Persze kell ki­vételnek is lenni. A Magyar Színház, dacolva Celsiussal, már e hét végén nyit kaput, abban a reménységben, hogy Fedák és Rózsahegyi megtörik a nyár erejét. A direkciónak igaza lehet. Ugyancsak a melegben merészkedik pre­miert csinálni a Terézkörúti Színpad, amely bízik abban, hogy Békeffy kedvéért a budai kisvendéglőről is lemondunk. Persze, az igazgatók reménykedése sem egy­séges. A kőszínházak abban bíznak, hogy a dámák rövidesen felveszik egy-két-sok róká­jukat, míg a Budai Színkör, amely nyáron esőért drukkolt, most tartós szép időt kíván. A jelekből ítélve a budai fohásznak lesz foga­natja és a Honthy-produkció kihúzza az egész szeptembert a Horváth-kertben. Ha pedig színházi politikáról beszélünk, mondjuk el mindjárt azt is, hogy ideje lesz már annak, hogy a színházak komolyabban vegyék a nyarat. A Szent István-hét nagy idegenforgatagában szinte szégyeltük magun­kat azért, hogy a messzi földről idesereglő idegenek és megszállott területi magyarjaink az egy nyári színházon kívül csupa zárt ka­put találtak. Ha London kibír nyáron több mint 30 nyitott színházat, úgy Budapest is kibír kettőt, különösen ha azzal is számolunk, hogy az idegenforgalom mindinkább növek­szik és hogy ennek az idegenjárásnak a leg­nagyobb része éppen a nyárra esik. Ma már megdőlt a színházigazgatóknak az a véleke­­kedése, hogy Szent István-hetében csupán a tarisznyázó nép­ érk­ezik Budapestre. Ajánljuk ezt a fontos kérdést megfontolni, mi a ma­gunk részéről jobb színházi hónapnak tartjuk a nyár derekát, mint a szeptembert, amelyről azt is tudni kell, hogy a beiratások és iskolai könyvek beszerzésének hónapja. Nem egy színházi zsöllye lesz üres azért, mert az árán Vasárnap, 1935 szeptember 1 a számtant, földrajzot és növénytant vettük meg az antikváriumban. Nevezzük talán röviden Zalainak azt a színházigazgatót, akinek a színháza kicsi, szí­vében azonban állandóan a legnagyobb szere­­lem­ üt tanyát. Nem követünk el indiszkréciót, hiszen mindenki tudja, hogy Zalai több éven át egyik legtehetségesebb és legsikkesebb szubrett­­jünkért lelkesedett és ez a lelkesedés nem is volt egészen viszonozatlan. Persze a boldog­ság akkor lett volna teljes, ha a kiűltó szub­­rett az­ igazgató színházába hurcolkodik. Va­lahányszor azonban ez szóbak­erült, a színész­nő mindig nemet mondott:­­ — Nézze, én nem vagyok barátja annak, hogy az igazgatóval a magánéletben is­ jóban legyek. Mert mit csinál szegény­ színésznő, ha az igazgató nem fizet pontosan, végre is az ember nem perelheti be a saját­­ vőlegé­nyét ! ... . • Amikor Zalai úr az új évadra szervezke­­­tt, megint csak előkerült ez a téma. A­di­­tor így érvelt: " Az én Ids színházam idén­ sokkal nívó­sabb lesz, mint tavaly. Ami pedig a fizetést íri ki, ha akarja, harrminc előadásra előre ki­fizetem a gázsiját. A szubrett hajthatatlan­ ma­radt. Zalai úr kétségbeesve járta be a várost, míg végül az ismert színházi ügynök ráütött a vállára: — Kedves direktor úr, ne búslakodjék. Ajánlok­ én egy olyan színésznőt, aki szóról szóra olyan, mint az, akit hiába bombáz szer­ződési ajánlatokkal,­­ i­s történt. Az ügynöknek igaza volt és az új kis színésznő átvette a­ parancsnokságot Zalai színházában. Tetszik a közönségnek, és tetszik a színházigazgatónak, aki szerelme­­sebb, mint valaha. — T­gy van ez a derék Zalai — mondotta egy öreg színházi róka —, mint az a férj, akit a felesége kávépótlékkal csap be. A fő az, hog az ember elhigyje azt, hogy kávé az, amit elébe tesznek.­ A koffein hiányát észre sem veszi az ember. Zalai megtalálta a maga nagyszerű pótkávéját és ez a boldog ember többet nem is fog már igazi kávét kérni... Nem babonás ember a Király Színház új igazgatója, aki pénteken és — tessék meg­­fogódzni: 13-án nyit kaput. A serencsétlen­­nek tartott napok e furcsa halmozására még nem volt példa a színházi világban. Amikor pedig a direktort erre figyelmessé tették, így nyilatkozott: — Nem véletlen, hogy pont ezen a napon kezdem meg a munkát. Pénteken ismerkedtem meg egy szép és kedves leánnyal és a vélet­len úgy hozta, hogy 13-án látogattuk meg az anyakönyvvezetőt. Azóta élem a legboldogabb házaséletet a feleségemmel és házamból nem fogyott ki soha a dal, poézis és jókedv... Ezzel a három fontos kellékkel akarom a jövő hét péntekjén a Király Színházat meg­tölteni!­­ ■'•dr.! Végül beszéljük el amely Nyiri Tiborral, tént meg a napokban, nem a világ legrendez, így semmi csodálat^' ha kijelentjük, hol a vezető budapes- ■ érteni, hogy a,, kávéházban Vin­cérhez fordult­­ azt ,az igaz történetet, a tehetséges íróval tör- A fiatal színpadi szerző f­bben élő embere és • mondunk azzal, int nincs betétje ' '. így lehet meg­kban a Balaton­­i híres irodalmi pin- ,:l: — Rettenetes helyz­etben vagyok. A dara­­bomat elfogadta a Belvárosi Színház, át kell adnom a kéziratát és nincs legépeive. Vilmos legyintett: — Ha csak ez a baj, akkor könnyen segít­hetek. Telefonálok a leányomnak, aki ki­tűnően gépel, magával hozza a kis hordozható másm­át, leülnek együtt egy távolig sarokba és író úr lediktálja a hátralékos két fel­vonást, így is történt. Nyiri diktált, _ a kisasszony igen ügyesen és gyorsan kopogott és esti nyolc órakor a szerző elégedetten intette ma­gához Vilmost, a nagyszerű röpincért: — Fizetek! Volt két pikolóm és két fel­­vonásom! írja fel, kérem, a többihez!... . Jegyárusítás szegi. 4-től egész napon át BUDAPEST LEGOLCSÓBB SZÍNHÁZA St f..150m­Kr-niPESS MEGNYITÁS PÉNTEKEN, SZEPTEMBER 13-ÁN NAPONTA 2 előadás 4.30 és 8-kor, VASÁRNAP 3 előadás 2, 5 és S-kor Jegyek ren­­delhetők telefonon is 44-8-43 Ruhatári díj személyenként(nem dsra- CO fill­ionként) mm­p ||||.

Next