Függetlenség, 1939. október (7. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

r­\ miUIFORST annyi grandiózus film hőse és ren­dezője most egy hatalmas, új alko­tással lép a közönség elé. Témája egy idegfeszítő B n jj/M e ffl atU-akci0,j|AeI­^m a lélekzetfojtó jelenetei^g“^*''^®^^ váltakoznak a S/.Kl.IjgIKS ^GJATUKl H13UIW1ALI Eiuqn'/s gazember címe­inek az TJSZEKtJ filmnek, fletybej#WIIXI U­KST mellett a ’gyöngy^ Titmi^MAKLEN, azon­­kívüylAtTT., HIMBIOEB és OTiv. TKIJÍSI.EIt jí'üí^nnak bámullMs 'Vl rtezése, fMui, tasztiki|/A)erat| mozás I f^Les | Titok­zal csak WILU koksz tud ilyet alkotni. Kettős szerepében minden eddigi ala­kítását, r­endezését felülmúlja Szerelem ♦Romanti a sok szívvel filmet fűszerezik ezt a nagy Ho.nap Vt 10-kor OtS7ff!2Í|afiiaS Tobis-flim BiiPHIsl . * Lapunk mai mély és Társa mellékel, melyen delhi. Mindenkit füt az zete megváltozzon, számár­a a közismert Tó- Basíkház egy kartonlapot osz­tály^rsjegyet lehet ren­­d remé­ny, hogy hely­­nive emelkedjen. Ezért ajánlatos, ha a’ szer opgfts hírű Tömöry és Társa cégnél osztálySzírsjegyet rendel, mert ez lehetővé teszi, h­ogy­ egy nagyobb nyeremény megnyerésével dúsgazdaggá vál­jon. A sorsjegyár befizeése ráér a húzás elöttig. A Tömöry és Társa Bankház cmio: Budapest, VII., Erzsébet a Hörut 9—11. l«ége folyóoktabii folyamokal^n’cndezitji 2-töl injáén hetUsj^ liÉSZ éilflg­oki6^^^-rúl . Tandíj »yagja^?térílés­e ARcd­erjjproLY.tM i mindyn Tan-12.— pengi. 4. HAZ­­TAI ’Ay^AI.h'Al..MAZD1TAK RÉSZÉRE október 4-töl mh ej#s«rd­án- Tandíj anyagmestérítéssel együtt *■— ngS. A. tanfolyamok 1i hétig tartanak m­in­den­­kor plután 5-*-8-ig. Beiretási di nincs. Beiratkozás Batthyány-Titcai polgári leányiskola irodáj­á­­bai/najionlá-i­t délelőtt 11-től 1 óráig és közvetlenül a tanfolyamok megkezdése előtt. Telefon: 151—860. A Magyar lisztviselők­­ IX., Ferenc-körút ajánlja előnyös telekkel 87 aláb­írópnztára rt lu: 18­ 78) Ti­4. cekelt Olcsó családtliálTéll, Gvadányi­ és Foga ott esetleg családifji lekötéssel épitési színi iroda Baz.s:#t'iza.etré3^Mp^Vl­u. kán. vasárnap eg&tz rgrp, dely 25 ÉVIG ADÓMENTI , IXINYAY—KÖZBAU*VB^ vábbá 15 éves rés^ges Mester—Tinó»—Ipá Felvilágosítás, »ospekt, a Tisztviselők T*.arékj»^tára rt. (IX., Ferenc-körút 14, telefon: 188—878.) parcellázási osztályánál. m­iendjet adom­ányo­­irvl. A kormányzó a munkzaterelnök előterjeszté­­ére Hoffer László dr., gazdasági főtanác­sosnak, a magyar toll­­kereskedők kiviteli egyesülete elnökének a közélet terén S­serzett érdemei elismeréséül a mag­yar érdemrend középkeresztjét adomá­nyozta. npiPp^ni]in ^Sn^em^ Vasárnap, 1939 október 1 Megadták magukat a Visztulától déli irányba vissza­vonuló lengyel csapatok Wangerooge és Langeoog szigetek közelében öt angol repülőgépet lőttek le a németek Berlin, szeptember 30. A véderő főparancsnoksága közli: Keleten a Mediin feladása után a Mediin hídfőjénél, a Visztulától délre tartózkodó mintegy 5000 katona és 269 tiszt megadta magát, ötvennyolc löveget, száznyolcvanhárom gépfegyvert é­s igen sok más hadianya­got zsákm­ányoltunk. Nyugaton egyes helyeken valamivel élénkebb tüzérségi tevékenység folyt. A Skagerrak- és Kattegatt-szorosban az elm­últ két napon a német torpedórombolók és torpedó­naszádok negyvenöt hajót kutattak át, sugárut keresve és a hajók egy részét elfogták. Két angol repülőraj, amely összesen tizenkét hadirepülőgépből állt, megkísé­relte, hogy az Északi tenger partján né­met felségterületre repüljön. Az egyik raj eredménytelen támadást intézett német torpedórombolók ellen. Az angol repülőket a légvédelmi ágyúk tüzelése elűzte. Bombatalálatok nem voltak. A másik angol repülőrajjal német vadászrepülő­gépek szálltak szembe Wangerooge és Langeoog keletfrit szigetek közelében. A légicsatában­ a hat angol repülőgép­ből ötöt lelőttünk. Két kényszerleszállást végző német vadász­­repülőgép legénységét német hadihajók megmentették. .A megmentett legénység nem sebesült meg. Amikor még »lekötéssel« lopják a birkát a »sitarball­kó« 31111 ászgyerekek... Csendes mesék a kemencepadkán Kiskunh­alas, szeptember 30. A kis szobában vörös világot terjeszt a „­éllángra­ húzott lámpa. A kemencepadkán „karikába” fekvő macska nagyot nyújtózko­dik. A kuckóból, sarkokból egy pillanatra elő­­lopakodik a csönd, csak a sétálós óra ketyeg a falon. Azután megszólal a Pali bácsi is. — Tuggya, tekintetes úr, én még valamit láttam a szabadvilágból. Gyerekkoromban az Ancsa Molnár Gyulánál voltam bujtár Kö­­tönyben. Az vót az utolsó homoki betyár. Az apám is juhász vót, öregapám is. Tüllük, úgy hallomból hallottam, hogy ment a pusztán a félkézkalistárkodás, kapcabetyárkodás. Akad­tak a pusztába sokan, alak nem rösteltek gazat vetni az idegen jószágra, irtotta is üket a Búza Imre komiszáros. Pipaszortyogás, kocci­ntgatás közben elme­séli aztán Virgancz Pali­ticst, hogy szülte az alkalom a kapcabetyárokat. Megesett, hogy a csikósok cserényinél nagyon szomporgott már az iszák, kifogyott belőle a szárított hús.­ ­ »Birgehús kék ...« A Felhő Mátyást hallotta egyszer, hogy birgehú­sra éhezett. Szólt a bujtárjának: — Hallod-é, hé, itt a zsanai nyáros mellett van egy juhász. Elmegyünk, hallod, hozunk egy kis hasboldogítót... — El is mentek — meséli Pali bácsi. — Sütött a hódvilág. Mikor a szárnyékhoz érnek, látják ám­, hogy a juhász ott parazsal a gunyhó mellett a bujtárjával. Lopni nem lehet. Hát odamentek. Hogy odaérnek, kiszól a juh­ász a szőr közül (mármint a subából): — No, mi járatba vannak kentek ?.. — Hát, — szól le a rórul Felhő Mátyás, — egy kis birgehús kék a bográcsba. Kanyarodik ám ki a juhász a subából, oszt megmarkója a horgost. A csikósok is rántják elő a szűr alól a fokost. Ettől lelohadt a ju­hász, oda szólt a bujtárjának: — Hát hozd elő, hé azt a tavaszi ürüt, a szörférgest. — De nem eggyet ám hé, — mondja a csikós — hanem hármat, oszt jó húsosat, szömölyöt. — A juhász mit tehetett, fölatta nekik a taégy jó birgét a nyeregbe. De megesett cok­­ízó, hogy nem ment a dolog simán. Vereke­désre került a sor. Ha aztán a vége az lett, hogy elütották a falkáját védő juhász lám­pását, hát Jászberényben számoltak az ürü­­húséi... Elmondja Pali bácsi, hogy ha csak lehetett, a felkalmárkodó kapcabetyárok úgy érhelték el a más jószágját, hogy ne kerülgesse miatta a cserényüket a „féreg“, va­gy „zsaru“, ahogy a pandúrokat tisztelték a pusztán. Az egymás mellett legeltető pászto­rok állandóan lopkodták egymás nyáját. Hogy történt a főgyarapodás,f­ elvallatom a Pali bácsit, nem hallotta-e, hogy ment a pusztán a vagyoni gyarapodás. — Hát vót annak hájrá ezer módja. Teszöm azt a kicsehöléssel. Tavaszi bárán, heréléske nekivágtak a síknak. Dömötör­ya­zda azt sem tutta, merre jár a falka. gpt. Julászok, akik kicsehölték , kiválogattatj­ a brék javát, elhajtották a kecskeméti. '^gy, Brozsmai vásárra. Ott eladták jó péstre aztán vettek az árán eceörannyi y^s*t. rDarabszám meg vót a birge, a ga»^^l(n szóhatott. Hogy rosszak vótak, hát­­ eső, nem vót legelő. Nagy baj volt, mesélgetik, higy a régi vi­lágban a számadónak a vadak által okozott károkat is meg kellett téríteni. Hiába mon­dogatták a gazdának, hogy: — Az a­vásott birkát is meg oszt ám a far­kas ... A dunamelléki öregekből jöttek a farka­sok, leöldösték a cserény tzórül a kutyákat, aztán olyan kárt csináltak ,a XaVeában, hogy a számadónak nem volt más választása; vagy szegény ember lett egyszeribe, vagy meg­próbálta a nyájat idegen jószágból pótolni. »Gödrözés« és »lekötés«... Gyakorolták a gödrözést is. Gödröt ásott a juhász a szomszéd járásában a galagonya­bokrok, cserjék alatt. A tetejét vékon­yan be­födte gazzal. Néhá­ny birka beleesett, a szom­széd nem vette észre, aztán este elment a gödröző és kiemelte a birkákat a gödörből. A „lekötést” is csinálták. De inkább csak a surbankó bujtárgyerekek. A völgyekben, buckák között belopóztak a bujtárok az ide­gen nyáj közé. Madzaggal, gyökérrel oda­kötötték a birka lábát a galagonyabokorhoz s így azok elmaradtak a többiektől. Alkonyat után szűz alá vették, hazavitték. A „szín­ásás” is gyakori volt, de veszedelmes. Azt éjszaka, viharos időben kellett csinálni, mikor minden élő behúzódott a gunyhóba. Ásót fo­gott ilyenkor a félkézkalmár és a kiszemelt karámnak a hátuljánál kiásta a falat. Azzal számot kellett vetni, hogy a szom­széd is vigyáz, hát először a bot végeire tett kalapot dugták be a likon. Mert megesett, hogy a színásó nem volt elővigyázatos, belül­ről őt is ásóval várták és egy csapással le­metszették a nyaklóról a „gombját”. Ha a scalapra nem vágott rá belülről senki, de le­hetett mászni. — Hanem azért — teszik hozzá az öregek. .— nem igaz ám, hogy minden pásztor lopás vót. Lehetett a jószág mellett föndö­s úton is gy­arapolni. Azt c­sak a zsíros gazdák taná­­ták ki, a fúk haragattak a gyütt­ment pász­torokra ... ♦ Jóval az éjfél után ballag már a sétálós óra két „cájgerja”, amikor a ház asszonya a padkán végképpen elálmosodva leadja a jelt: —­ Hát most mán tegyék el magukat hol­napra... A földre fehér takarót borított a dér, s a völgyeken gomolyog ez eldíszfelhője a köd­­nek. Békésen, síri csöndességben alszik a puszta... (_a _e) itt a remek októ­beri műsor a VIOOS hum­orok; kor­feran.'iz.al \ föl(inii\elé»ü£yi minisztérium vizra.izl ontálya jelenti: A Duna Újvidékig apad, lejjebb árad, alacsony "Kiállású. A llin­ái vízállásoké^ Schärding 142, Passau 448, AsJiaeh 120, Sti^Hen 206, Stein —19, Bécs —28, Ba­ia 207,^nohács 240, Dráva Pijfcnál —80, Drávaszabolcsnál 31. 'A Tisza ^n'ekeh­ázigM Vásárosnamény—Záhony al269, Budapest 214, Paks 'pjB, nvisutt i'read, igen ala­ieháza —78. 57, Tokaj 9, Csongrád Halld Este 10-töl reggel 5-ig hun Szegfű Zsuzsi énekel 'Anniié.“­«*" Asztalos jazz ISTER VERTESSY IGOR AND ELLEN és a többi attrakciók 400. 300.000 100.000 70.000 60.000 UK 50.000 40.000 stb. stb. pengő. iMinden második sorsjegy nyer Húzás kezdődik október 14-én 11 sorsjegyek hivatalos ára osztályonkint. h­ fvszm golcad ns 14 ■ 7 JH-Uuá pengő pengő pvngH g «te » Értesítés. A most befejezett 42. osztály­sorsjátékon sok nagy nyereményen felül a nagy jutalmat, 400.000,pengőt és a legna­gyobb főnyereményt. S­tb.OOO pengőt ismét Török A. és Társa Bankház, Rt. (Budapest, IV., Szervita-tér 3.) szerencsés vevői nyerték. Ajánljuk t. olvasóinknak, hogy a rendelést a Török-bankháznak mielőbb beküldjék, mert Török sorsjegyeit az elért nyereményeredmé­­nyek folytán nagyon keresik. Az eredeti sors­jegyek postautalványot ii, levélben, vagy leve­lezőlapon is rendelhetőik. Arak: egé­sz 28.---, fél 14.­, negyed 7, nyolcad 3..­50 pengő. Elérhető legnagyobb nyeremény hétszázezer pengő. A a PWHWBIB Bl­­mBB .m isS KSflpperí ami ics^wd^uri­ lyRfa (Palesztina] Mally Mf (u. S. A.) Két év óta — BUDAPeST, KAHMELITA RfNOHAaC. LABORilTOR. Xlll., Huba­­utca 12. — Kapható .■^zaküzle­­tekben és a készítőnél Áro : Ki. üveg 1.20 P. N­agy üveg 3.30 P. Csik !ski íiysqb­Hn hozzuk (oioaioik­a. C.sekk számla 22036. Telefon

Next