Függetlenség, 1939. december (7. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
Péntek 1939 december 1 MaetBenrői 3- A magyar jövő nagy kérdéseiről beszélt a Házban vitéz Imrédy Béla A nemzet 90 százalékát az egészséges politikai közszellem táborába lehet állítani Péntekre várják Teleki Pál gróf miniszterelnök felszólalását A képviselőház csütörtökön rendkívüli érdeklődés mellett folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. A Ház tagjai tudták, hogy Bárczay Ferenc után vitéz Imrédy Béla lesz a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka s ezért már 10 órakor zsúfolásig megtelt az ülésterem s minden oldalon feszült figyelemmel várták Imrédy Béla felszólalását. A kormány tagjai közül jelen volt Teleki Pál gróf miniszterelnök, vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz Jaross Andor tárcanélküli miniszter. Vitéz Imrédy Béla teljes kétórás beszédét, amelyben az államférfi és a tudós, valamint a gyakorlati politikus meglátásával és szakértelmével kitért a magyar élet valamennyi problémájára. A Ház szinte percenként megismétlődő tetszésnyilvánítással, zúgó tapssal és zajos helyesléssel fogadta s a nagy beszéd után a kormány tagjainak élén a Magyar Élet Pártja, de mondhatni a Ház csaknem valamennyi képviselője hosszas, lelkes ovációban részesítette vitéz Imrédy Bélát. Bárczay Ferenc a kormány és a törvényhozás feladatáról Tasnádi Nagy András elnök 10 óra után nyitotta meg az ülést és bemutatta a közigazgatási bíróság átiratát arról, hogy a Horváth Zoltán és Nánásy Imre képviselők mandátuma ellen beadott kifogást elutasította, illetőleg az eljárást megszüntette. Bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi bizottság Széchenffi Lajos gróf bejelentése ügyében nem állapított meg összeférhetetlenséget. Bárczay Ferenc, a Maagyar filet Pártja vezérszónoka szólt elsőnak a felhatalmazási javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy az állam biztonsága két pilléren nyugszik: a Hadsereg felfegyverkezésén és a tömegjóléten. A szociális kérdések ma olyan gyújtópontot jelentenek közéletünkben, amelynek megoldása elodázhatatlan, azonban mint minden kérdés megoldásánál. Itt is megvannak az észszerű határok, amelyeket tiszteletben kell tartani. A teljesítőképesség maximája kihasználásánál továbbmenni nem lehet, mert akkor gazdasági összeomlás és az általános elszegényedés következnék be. Ezeknek a határoknak a megállapítása a kormány és a törvényhozás feladata, nem pedig az utca hangulatáé, amelyet igen sokszor mesterségesen irányítanak. Miután valószínű, hogy az állambiztonság szempontjából az ország teherbíróképességét fokozottabb mértékben kell igénybe venni, meg kellene tenni az intézkedéseket arra, hogy az ország teherbíróképessége fokozódjék. Ez három tényezőtől függ: a tőhesérződéstől, valamint az ipari és mezőgazdasági többtermeléstől. A tömegjólét emelkedésének lehetőségét a mezőgazdaság többtermelésében látja. Meg kell állapítani, hogy a miniszterelnök általános figyelem és feszült érdeklődés közben ezután vitéz Imrédy Béla állott fel szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy a appropriációs vita súlyos nemzetközi helyzetben folyik le. Háború van Európában és a nehéz időkben kell, hogy minél jobban egymásra találjunk. Ilyenkor feltámad bennünk az a tudat, hogy nemcsak a nemzet közösségének, hanem az európai téren élő művelt emberiség összességének is tagjai vagyunk. Ennek az európai közösségnek a sorsáért aggódunk most valamennyien. Ez az aggodalom arra késztett minket, hogy most lemondunk minden sallangról, olcsó siker kereséséről. (Helyeslés és taps.) Nem mondhatunk le azonban az önbírálatról. Le kell azonban mondanok a demagógia miden fajáról, így a szalon demagógiáról is, amely lázításnak és destrukciónak bélyegez minden kialadni akaró törekvést és ezzel a frazelológiával akar elfojtani minden reformgondolatot. A háborúval kapcsolatos leglényegesebb anyagi kérdésünk, hogy miképpen tudjuk elérni gazdasági teljesítőképességünk maximumát. Nem elég pusztán csak termelni, mert a termelt javaknak gazdasági értelmük is kell, hogy legyen. A termelés átállításánál tehát a valószínű szükségletekkel kell számolni. Ezen a téren célszerű tapasztalati úton, tehát fokozatosan kell haladni és az ugrásokat elkerülni. Ezektől az elvektől csak rendkívüli körülmények hatása alatt lehet eltérni. A közelmúltban hónapok alatt fejlesztettünk ki egy honvédelmi célokra termelő ipart (lelkes éljenzés!). Itt az a veszély, hogy a hadiipar a maga termelését nem tudja eladni, nem állott fenn. A haditermelésre különben is szükség van: ebben nincs véleményeltérés magyar és magyar között. Nekünk és kormánya az idő teljes kihasználásával igyekszik az összes kérdéseket megoldani, azonban itt nemcsak a kormány feladata lép előtérbe, hanem a törvényhozók fokozottabb felelőssége is. Pénzügyi és exportkérdésekről beszélt ezután, hangsúlyozta a földbirtokpolitikai reform jelentőségét és végül kijelentette, hogy a kormány külpolitikai vonalvezetése eredményezte azt a nyugodt atmoszférát, amely ma az országban van és amely a nemzet tekintélyét és erejét emeli. (Zajos taps és helyeslés a jobboldalon és a középen.) szükségünk van egy honvédelemre képes hadseregre, amely természetesen nemcsak emberekből áll, hanem a technikai felszerelés legtökéletesebb fokát is eléri. Tisztában vagyunk azzal, hogy a honvédelmi célokra szolgáló termelés gazdasági szempontból nem produktív. Közel áll a lehetősége annak, hogy a nemzet egyetemének életszínvonala csökkenni fog. Szükség van rá, tehát vállalni kell az áldozatot. Azt mondhatnák egyesek, hogy nem szükséges az életszínvonalat leszállítani, pótoljuk ezt tökével, vagy legalább csökkentsük a tökessépződést A tökében való pótlás lehetősége azonban rendkívül szűk keretek közé van korlátozva és tulajdonképpen az árukészletek felhasználásának lehetőségében áll. *— A mi modern pénzügyi politikánk — folytatta Imrédy Béla — igenis lépést tartott a korszerű pénzelmélet fejlődésével. Bevezette a jegybanktörvény a kilenchavi mezőgazdasági váltót, amellyel egyedül állunk Európában. Lehetővé tette az államnak való hitelezést is. Ezzel elértük, hogy sokkal rugalmasabb hitelszervezetre tettünk szert, és az ötéves terv finanszírozása, a rendkívüli állami szükségletek kielégítése lehetővé vált, ami óriási teljesítménye a magyar pénzügyi politikának. (Nagy taps.) — Rá kell vezetni az embereket arra, hogy a nemzeti közösség érdekei fontosabbak, mint az egyén gazdasági érdekei. Olyan társadalomban, ahol mindenki a maga érdekeit tartja szem előtt, nagy gazdasági eredményeket nem lehet elérni. A gazdasági jelenségek jelentőségét nem szabad a felüle t,ezze mértéikre korlátozzuk az életszínvonal esetleges leszállítását. Ha a haditermelés mellett nem tudjuk a produktív célokra való termelést olyan mértékben fenntartani, mint az azelőtt fennállott, akkor ennek rövid időn belül elkerülhetetlen következménye az életszínvonal leszállítása lesz. Helytelen a közgazdasági jelenségeket a pénz szemüvegén keresztül szemlélni. Szememre vetették nekem is, hogy minden áron szűklátókörű fináncpolitikát folytatunk. Beletartozott ebbe a szemrehányásba az is, hogy ragaszkodunk az aranyalaphoz, holott ez túlhaladott álláspont. Hogy ebben a kérdésben mi a felfogásom, az elárultam, mikor a miniszterelnöki széket elfoglaltam és gondoskodtam róla, hogy törvényjavaslat készüljön a jegybanktörvény módosításáról. Ez a törvény — hiába bagatelizálják néhány helyről, nagyjelentőségű változást hozott pénzügyi politikánkban. Vitéz Imrédy Béla: Lemondunk minden sallangról és olcsó sikerkeresésről A Magyar Lányok és az Én Újságom a legszebb, legolcsóbb karácsonyi ajándék Fizessen elő már most 1940 febnuár 1-től és december havában dijtalan küldjük lapjainkat. A magyar ifjúság olvasmányai MAGYAR LÁNYOK Szerkeszti Tulsek Anj^ Negyedévre 4 pengd /Ezért az összeaírt: L megküldjük hetenkit^'^a MAGYAR LANTUS^új számát, tele értékes, érdekes olvasnivalóval, 2. havonkint küldjük az OTTH()J^N-K, fc' magysir háziasszonyok lapját, divat és kéziminkamodellek'^szerveiv(il ledolgozható mintákkal, ételreceptekkel, gyakori^ cikkekkmn/tená^lrokkal^ stb., 3. küldünk továtbá havoiíkjíR esy szépen kiállított ajándékkönyvet, a magyar és külföldi irodalom értékes alkotásait. AZ ÉNBUJSÁGOM TÜNDÉRVÁSÁR Alapította Pósa Lajos Negyedévre 2 pengő Ezért az összegért: L hétenkint küldjük Az Én Újságom új számát, tele mesével, verssel, képpel, rejtvénnyel, játékkal, 2. negyedévenkint egy szépen kiállított, értékes, érdekes gyermekregényt, a magyar gyermekirodalom legkiválóbb művelőinek alkotásait. A Magyar Lányok és az Én Újságain a legszebb, legolcsóbb karácsonyi ajándék ..................................................— Itt levágandó! ----------------------——---------* Az^Én^l^ságom kiadóhivatalának, Budapest, VI., Andrássy út 16. Előfizetők 1940. január 1-től a * Magyar Lányok-ra negyedévre * 4 pengővel * Az Én Újságom * 2 ^ngővel 1939. december havában díjtalanul küldik a lapot Az előfizetési díj beküldésére befizetési lapot kérek. Aláírás: . A nem klvtet Foglalkozás: ............................ töltendő. Pont: lakdmf .■■•■•ti. — Mindent el kell követnünk tehát, hogy a termelés fejlesztésével minél kisebb A helyes pénzügyi és gazdasági polika tekről nézni. Az a körülmény, hogy emelkednek a takarékbetétek, egymagában még nem jelenti, hogy a nemzet a helyes fejlődés útján van. A nemzet gazdasági képének vizsgálatánál nagy figyelmet kell fordítanunk az úgynevezett fizetési mérlegekre. A háborús összeomlás után nagy eltolódások állottak be a nemzeti társadalomban. Megsemmisült a legértékesebb hitelezőréteg, a városi középosztály tőkéje. A fia, aki azokhoz a tőkésekhez tartozottam, akik többek közt a hadikölcsönt jegyezték, azt mondom: elveszett régen, a nemzet menjen tovább és ne törődjön a múltakkal. Az inflációt követő periódus, az úgynevezett pénzügyi újjáépítés a külföldi kölcsönök exdorádója volt. A külföldi kölcsönök kritikát a földi kölcsönnel el lehetett volna érni. Az igazi gyógyítás útja az lett volna, ha elzárkózunk a külföld felé és a termelés fokozásával hozzuk helyre az egyensúlyi állapotot Nem maradt más út, mint alacsonyabb színvonalon létrehozni a gazdasági egyensúlyt és felépíteni az igazi nemzeti gazdálkodásnak most már vihartálló épületét. (Élénk taps és éljenzés.) Keserves út volt, de végigvívtuk ezt a küzdelmet. Le kellett zárnunk a külfölddel való fizetési forgalmat, át kellett térnünk a transzfermoratóriumra, majd szanálnunk kellett az államháztartást . Nem hibáztatom, hogy az akkori kormány lekötötte a népszövetségi kölcsönt. Az ennek felvételét követő pénzügyi politikát azonban komoly kritikával lehet illetni, mert ennek eredménye az volt, hogy 1981-ben ott álltunk a négymillárd pengőt meghaladó külföldi adóssággal, amelyet a nemzeti termelésből kifizetni nem lehetett. —ein ezt a kritikát nem ma találtam ki, hanem már 1927 novembreében is megírtam álláspontomat a Magyar Szemlében. Nem állítom, hogy a külföldi kölcsönt nem kellett volna felvenni, de a gazdasági talpraállítás bizonyos eredményeit sokkal kevesebb külegészséges gazdasági élet . Ezután rendeznünk kellett a külfölddel szemben fennálló adósságokat és bizonyos devizatartalékokat kellett szereznünk. Sikerült elérnünk 1937-ben, hogy az egyévi adósságteher, amely háromszázmillió lett volna, lecsökkent ötvenmillióra. Ma már megmondhatjuk: végrehajtottunk egy devalvációt, amely azonban csak külföldi vonatkozásban érvényesült. Ezzel exportképessé váltunk és tartalékaink 1937 végére úgy felgyűltek, hogy hozzákezdhettünk az ötéves tervhez és megkezdhettük legnagyobb feladatunkat, a hadsereg felépítését s hozzányúlhattunk a szociális problémákhoz. Merem állítani, hogy ma már a gazdasági élet egészséges alapon nyugszik, sokkal egészségesebb alapokon, mint amikor a külföldi kölcsönökre volt alapítva. (Éljenzés és taps.) A háborús gazdálkodás kérdései A jövő feladatairól szólva vitéz Imrédy Béla a háborús gazdálkodás kérdéséről beszélt. — Az önellátás népszerűvé vált jelszavával — mondotta — bánjunk óvatosan. Ne építsünk fel egy olyan termelési apparátust, amely a háború után erre a kis piacra korlátozva, megint az összeomlás veszélyének lesz kitéve. Kérem a kormányt, hogy a készletekkel való helyes gazdálkodás szempontjait minél előbb érvényesítse. El kell készülnünk a legrosszabbra, mert a háború a semleges országok ellátását »a nehézzé teszi. Minél előbb gondoskodjunk tehát a me^tielő pótaoy^[«ikről. Az életnívó sem ütegekre, amelyeknek leszállítani valójuk ug^ sincs. (Nagy taps.) Nem szabad arra az útra lépnünk, hogy áremelések segítségével csökkentsük a fogyasztást. Inkább a nehezebb feladatot kel vállalnunk és a fogyasztás céljaira szolgáló készletek racionális szétosztásának útjára kell térnünk. Meg kell szüntetnünk a szakértői demagógiát. Azokat a túlzásokat, amelyek minden gazdasági reformtervvel szemben megnyilvánulnak, nevezem én szakértői demagógiának. Itt van a földreform kérdésével kapcsolatban a termelés visszaesésével való operálás. Nemcsak a kisembertől követelhetjük meg, hogy jól művelje meg a földjét, elvárhatjuk «az földbirtokosaink»