Függetlenség, 1939. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

Péntek 1939 deeembei 1 MaetBenjOi 3­A magyar jövő nagy kérdéseiről beszélt a Házban vitéz Imrédy Béla A nemzet 90 százalékát az egészséges politikai kőzszellem táborába lehet állitani Péntekre várfák Teleki Pál gróf miniszterelnök felszólalását A képviselőháiz csütörtökön rendkívüli érdeklődés mellett folytatta a felhatalma­zási törvényjavaslat tárgyalását. A Ház tagjai tudták, hogy Bárczay Ferenc után vitéz Imrédy Béla lesz a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka s ezért már 10 érakor zsúfolásig megtelt az ülésterem s minden oldalon feszült figyelemmel várták Imrédy Béla fel­szólalását. A kormány tagjai közül jelen volt Teleki Pál gróf miniszteritlnök, vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz Jaross Andor tárcanélküli miniszter. Vitéz Imrédy Béla teljes kétórás beszé­dét, amelyben az államférfi és a tudós, valamint a gyakorlati politikus meglátásá­val és szakértelmével kitért a magyar élet valamennyi problémájára. A Ház szinte percenkint megismétlődő tetszésnyilvánítással, zúgó tapssal és zajos helyesléssel fogadta I a nagy beszéd után a kormány tagjainak élén a Magyar Élet Pártja, de mondhatni a Ház csaknem valamennyi képviselője hosszas, lelkes ovációban részesítette vitéz Imrédy Bélát. Bárczay Ferenc a kormány és a lörvényhozás feladaláról Taanádi Nagy András elnök 10 óra után nyitotta meg az ülést és bemutatta a köz- igazgatási bíróság átiratát arról, hogy a Horváth Zoltán és Nánásy Imre képviselők mandátuma ellen beadott kifogást elutasí­totta, Illetőleg az eljárást megszüntette. Be­jelentette, hog:y az összeférhetetlenségi bi­zottság Széchenifi Lajos gróf bejelentése ügyében nem állapított meg összeférhetet­lenséget. Bárczay Ferenc, a Mttgyar filet Pártja ve­zérszónoka szólt elsönak a felhatalmazási ja­vaslathoz. Hangsúlyozta, hogy az állam biz­tonsága két pilléren nyugszik: o Hadsereg felfegyverkezésén és a tömegjóléten. A szociális kérdések ma olyan gyújtó­pontot jelentenek közéletünkben, amely­nek megoldása elodázhatatlan, azonban mint minden kérdés megoldásánál. Itt Is megvannak az észszerű határok, ame­lyeket tiszteletben kell tartani. A. teljesítőképesség moxiwáHa kihasználásá­nál továbbmenni nem lehet, mert akkor gazdasági összeomlás ás az általános elsze­gényedés következnék be. Ezeknek a határoknak a megállapítAsa a kormány és a törv'ényhozás feladata. nem pedig az utca hangulatáé, amelyet igen sokszor mesterségesen irányitanalt. Miután való.szinü, hogy az állam biztonság szempontjából az ország teherbiróképességét fokozottabb mértékben kell igénybevenni, meg kellene tenni az intézkedéseket arra, hogy az ország teherbiróképessége fokozód­jék. Elz bárom tényezőtől függ: a tökeJiérpzö- déstöl, valamint az ipari és mezőgazdasági többtermeléstöl. A tömegjólét emelkedésének lehetőségét a mezőgazdaság többtermelésében látja. Meg kell állapítani, hogy a miniszterelnSk és kormánya az Idő teljes kihasználásával igyekszik az összes kérdéseket megoldani, azonban itt nemcsak a kormány feladata lép előtérbe, hanem a törvényhozók fokozottabb felelőssége is. Pémzüg:yi és exportkérdésekröl beszélt ez­után, hangsúlyozta a földblrtokpolitikal reform jelentőségéi és vég^l kijelentette, hogy a kormány kül­politikai vonalvezetése eredményezte azt a nyugodt atmoszférát, amely ma az ország­ban van és amely a nemzet tekintélyét és erejét emeli. (Zajos taps és helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Viléz Imrédy Béla: Lemondunk minden sallang­ról és olcsó síkerkeresésről Altalánoa figyelem és feszült érdeklődés közben ezután vitéz Imrédy Béla állott fel szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy a approprlá- clós vita súlyos nemzetközi helyzetben fo­lyik le. Háború van Európában és a nehéz Időkben kell, hogy minél jobban egymásre találjunk. Ilyenkor feltámad bennünk az a tudat, hogy nemcsak a nemzet közösségének, hanem az európai téren élő művelt emberiség összességének is tagjai vagyunk. Ennek az európai közösségnek a sorsáért aggódunk most valamennyien. Ez az aggo­dalom arra késztett minket, hogy most lemondunk minden sallangról, olcsó siker kereséséről. (Helyeslés és taps.) Nem mondhatunk le azonban az önblrálat- ról. Le kell azonban mondanak a demagógia miden fajáról. így a szalon demagógiáról is, amely lázításnak és destrukciónalí bélyegez minden Tialadni akaró törekvést és ezzel a frazelológiával akar elfojtani minden reform- gondolatot. A háborúval kapcsolatos leglényegesebb anyagi kérdésünk, hogy miképpen tudjuk elérni gazdasági telje­sítőképességünk maximumát. Nem elég pusztán csak termelni, mert a ter­melt javaknak gazdasági értelmük is kell, hogy legyen. A termelés átállításánál tehát a valószínű szükségletekkel kell számolni. Ezen a téren célszerű tapasztalati úton, te­hát fokozatosan kell haladni és az ugrásokat elkerülni. Ezektől az elvektől csak rendkívüli körülmények hatása alatt lehet eltérni. A kö­zelmúltban hónapok alatt fejlesztettünk ki egy honvédelmi célokra termelő ipart (lelkes éljenzés!). Itt az a veszély, hogy a hadiipar a maga termelését nem tudja eladni, nem állott fenn. A haditermelésre különben Is szükség van: ebben nincs véleményeltérés magyar és magyar között. Nekünk A Magyar Lányok és az Én Ojságom a iegszebii, legolcsébb karácsonyi ajándék Fizessen elő már most 1940 jeinuár I-től és december havában diJIalanM küldjük lapjainkat. A magyar iff|úság olvasmányai MAőYAR LÁNYOK Szerkeszti Tulsek Anj^ Negyedévre 4 pengd /Ezért at összeaírt: L megküldjük hetenkii^'^a MAGYAR LANTŰS^új számát, tele értékes, érdekes olvasnivalóval, 2. havonkint küldjü^az OTTH()J^N-K, fc' magysir háziasszonyok lapját, divat és kézimi0kamodcllek'^jíerveiv(ií ledolgozható mintákkal, ételrecep­tekkel, gyakori^ cikkckkm/tená^líokkal^ stb., 3. küldünk továtóá havoiíkjíR csy szépen kiállított ajándékkönyvet, a magyar és külföldi irodalom értékes alkotásait. AZ ENBuJSÁöOM TÜNDÉRVASÁR Alapította Pösa Lajos Negyedévre 2 pengő Ezért az összegért: L hétenkint küldjük Az Én Újságom új számát, tele mesével, verssel, kép­pel, rtjtvénnyel, játékkal, 2. negyedévenkint egy szépen kiállított, értékes, érdekes gyermekregényt, a magyar gyermekirodalom legkiválóbb művelőinek alkotásait. A Magyar Lányok és az Én Újságain a legszebb, legolcsóbb karácsonyi ajándék ....................................... ...........— Itt levágandó! ----------------------——---------­* Az^Én^l^ságom kiadóhivatalának, Budapest, VI., Andrássy-ut 16. Előfizetek 1940. január 1-től a * Magyar Lányok-ra negyedévre * 4 pengővel * Az Én Újságom * 2 ^ngővel 1939. december havában díjtalanul küldik a lapot Az előfizetési díj beküldésére befizetési lapot kérek. Aláírás: . A nem klvtet Foglalkozás: ............................ tOriendO. Pontw lakdmf .■■•■•ti. szükségünk van egy honvédelemre képes hadseregre, amely természetesen nem­csak emberekből áll, hanem a technikai felszerelés legtökéletesebb fokát is eléri. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a hon­védelmi célokra szolgáló termelés gazdasági szempontból nem produktív. Közel áll a lehe­tősége annak, hogy a nemzet egyetemének életszínvonala csökkenni fog. Szükség van rá, tehát vállalni kell az áldozatot. — Azt mondhatnák egyesek, hogy nem szükséges az életszínvonalat leszáJlítanI, pó­toljuk ezt tökével, vagy legalább csöCtkcnt- sük a tökeisépzödést A tökében való pótlás lehetősége azonban rendkívül szűk keretek közé van korlátozva és tulajcJojikeppen az árukészletek felhasználásának lehetőségében áll. — Mindent el kell követnünk tehát, hogy » termelés fejlesztésével minél kisebb HT fzze mértéikre korlátozzuk az életszínvonal esetleges leszállítását. Ha a haditermelés mellett nem tudjuk a produktív célokra való termelést olyan mér­tékben fenntartani, mint az azelőtt fennállott, akkor ennek rövid időn belül elkerülhetetlen következménye az életszínvonal leszállítása lesz. Helytelen a közgazdasági jelenségeket a pénz szemüvegén keresztül szemlélni. Szememre vetették nekem is, hogy mindeni áron szűklátókörű fináncpolitlkát folytatunk. Beletartozott ebbe a szemrehányásba az is, hogy ragaszkodunk az aranyalaphoz, holott ez túlhaladott álláspont. Hogy ebben a kér­désben mi a felfogásom, az elárultam, mikor a miniszterelnöki széket elfoglaltam és gon­doskodtam róla, hogy törvényjavaslat készüljön a jegybank- törvény módosításáról. Ez a törvény — hiába bagatelizálják néhány helyről, nagyjelentőségű változást hozott pénzügyi politilcánkban. A helyes pénzügyi és gazdasági poHliba *— A ml modem pénzügyi politikánk — folytatta Imrédy Béla — igenis lépést tar­tott a korszerű pénzelmélet fejlődésével. Be­vezette a jegybanktörvény o kilenchavi mező- gazdasági váltót, amellyel egyedül állunk Európában. Lehetővé tette az államnak való hitelezést is. Ezzel elértük, hogy sokInU rugalmasabb hítelszervezetre tet­tünk szert, és az ötéves terv finanszíro­zása, a rendkivtili állami szükségletek ki­elégítése lehetővé vált, ami óriási teljesítménye a magyar pénzügyi politikának. (Nagy taps.) — Rá kell vezetni az em!hereket arra, hogy a nemzeti közösség érdekei fontosab­bak, mint az egyén gazdasági érdekei. Olyan társadalcmban, ahol mindenki a maga érde­keit tartja szem előtt, nagy gazdasági ered­ményeket nem lehet elérni. A gazdasági je­lenségek jelentőségét nenx szabad a felüle­tekről nézni. Az a körülmény, hogy emelked­nek a takarékbetétek, egymagában mégnem jelenti, hogy a nemzet a hclj'es fejlődés út­ján van. A nemzet gazdasági képének vizs­gálatánál nagy figyelmet kell fordítanunlB az úgynevezett fizetési mérlegekre. A háborús összeomlás után nagy eltoló­dások állottak be a nemzeti társadalom­ban. Megsemmisült a legértékesebb hitelezöréteg; a vórosi középosztály tőkéje. — fin, aki azokhoz a tőkésekhez tartóz-« tam, akik többek közt a hadikölcsönt jegyez, ték, azt mondom: elveszett régen, a nemzet menjen tovább és ne törődjön a múltakkal. Az inflációt követő periódus, az úgynevezett pénzügyi újjáépítés a külföldi kölcsönök eW dorádója volt. A külföldi kölcsönök krilikáfa — Nem hibáztatom, hogy az akkori kor­mány lekötötte a népszövetségi kölcsönt. Az ennek felvételét kővető pénzügyi politikát azonban komoly kritikával lehet illetni, mert ennek eredménye az volt, hogy 1981-ben ott álltunk a négjmiUlárd pen­gőt meghaladó külföldi adóssággal, ame­lyet a nemzeti termelésből kifizetni nem lehetett. — fin ezt a kritikát nem ma találtam ki, hanem már 1927 novembreében is megírtam álláspontomat a Magyar Szemlében. Nem állítom, hogy a külföldi kölcsönt nem kellett volna felvenni, de a gazdasági talpraállitás bizonyos eredményeit sokkal kevesebb kül­földi kölcsönnél el lehetett volna érni. Ax Igazi gyógyítás útja az lett volna, ha elzárkózunk a külföld felé és a ter­melés fokozásával hozzuk helyre az egyensúlji állapotot Nem maradt más út, mint alacsonyabb szín­vonalon létrehozni a gazdasági egyensúlyt és felépíteni az igazi nemzeti gazdálkodásnak most már vihartálló épületét. (Elénk taps és éljenzés.) Keserves út volt, de végigvívtuk ezt a küzdelmet. Le kellett zárnunk a külfölddel vajó fizetési forgalmat, át kellett térnünk a transzfer­moratóriumra, majd szanálnunk kellett az államháztartást Egészséges gazdasági élei — Ezután rendeznünk kellett a külfölddel szemben fennálló adósságokat és bizonyos devizatartalékokat kellett szereznünk. Sike­rült elérnünk 1937-ben, hogy az egyévi adósságteher, amely három- százmillió lett volna, lecsökkent ötven­millióra. Ma már megmondhatjuk: végrehajtottunk egy devalvációt, amely azonban csak külföldi vonatkozásban érvényesült. Ezzel exportképessé váltunk és tartalé­kaink 1937 végére úgy felgyűltek, hogy hozzákezdhettünk az ötéves tervhez és megkezdhettülf legnagyobb feladatunkat, a hadsereg felépítését s hozzányúlhat­tunk a szociális problémákhoz. Merem állítani, hogy ma már a gazdasági élet egészséges alapon nyugszik, sokkal egészségesebb alapokon, mina amikor a kül­földi kölcsönökre volt alapítva. (Éljenzés éa taps.) A háborús gazdálkodás kérdései A jövő feladatairól szólva vitéz Imrédy Béla a háborús gazdálkodás kérdéséről be­szélt. — Az önellátás népszerűvé vált jelszavá­val — mondotta — bánjunk óvatosan. Ne építsünk fel egy olyan termelési apparátust, amely a háború után erre a kis piacra kor- láotzva, megint az összeomlás veszélyének lesz kitéve. Kérem a kormányt, hog.v a készletekkel való helyes gazdálkodás szempontjait minél előbb érvényesítse. El kell készülnünk a legrosszabbra, mert a háború a semleges országok ellátását »a ne­hézzé teszi. Minél előbb gondoskodjunk tehát a me^tielő pótaoy^[«ikrÓl. As életnívó le­rn üte­gekre, amelyeknek leszállítani valójuk űg^ sincs. (Nagy taps.) Nem szabad arra az útra lépnünk, hogy áremelések segítségével csök­kentsük a fogyasztást. Inkább a nehezebb feladatot kcU vállal­nunk és a fogyasztás céljaira szolgáló készletek racionális szétosztásának útjára kell térnünk. Meg kell szüntetnünk a szakértői demagó­giát. Azokat a túlzásokat, amelyek minden gazdasági reformtervvel szemben megnyilvA- nulnak, nevezem én szakértői demagógiának. Itt van a földreform kérdésével kapcsolat­ban a termelés visszaesésével való operálás. Nemcsak a . kisembertől követelhetjük meg, hogy Jól művelje meg a földjét, ’ eivárhatjnk «at fVidbtrtakosaliik»

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék