Függetlenség, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Angol-ném­et légiharcok a skót partok felett Ax er6s hideg e g/előre Budapesten «klet —« délben • hŐ­­mérséklet —si fék, a ten* gerszintre átszimított lég* nyomás 768 mm; mérsékel* ten emelkedő irányzatú. — Várható időjárás: Mérsékelt délnyugati—nyugati szél. Növekvő felhőzet. Több he­­lyen köd. Néhány helyen — inkább csak északkeleten — kisebb havazás. TelefonsxAm. [ jJUJf ] FICCEn Sxcrk. ca fciadóhlv*: Bpett, Vili- Jexxef-lkSrfit B­exAm Előfizetési ár egy hóra 1 , 50 fillér Teleki Pál gróf miniszterelnök újév napján délben megjelent a Stúdióban, hol hang­felvételt készítsenek rádiószózatáról, ame­lyet az évforduló alkalmából magyar, angol és ruszin nyelven a külföldön élő magyarsághoz intézett. A rádió vezetősége ré­széről Kosma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigaz­gatója és Schell Gyula báró, a rádió műsorigazgatója fogadták a miniszterelnököt, a rádió ve­zető tisztviselőinek élén. A hang­­felvételt Tomcsányi István po­s­­tai műszaki tanácsos vezette, után 1 órakor HAT 4 kivételes adón 32,88 méteres hullámhosz­­szon. A hétfő éjszakai rövidhullá­mú adásokat Erkel: Hunyadi László című operájának nyitá­nya vezette be, majd a minisz­terelnök rádió­szózata követke­zett. Teleki Pál gróf miniszterelnök először magyarul mondta el rövid beszédét, majd angol és ruszin nyelven. A délamerikai adásban ezután még külön spanyol és portugál nyelven is ismertették a minisz­terelnök rádió­szózatát. A Him­nusz és a Rákóczi-induló zárta be a műsort, amely összesen mintegy 35 percig tartott. Ame-­­rikában újév napján a koraesti órákban, rádióhallgatás szem­pontjából tehát a legkedvezőbb időben hallották az adásokat. A Duce és Teleki miniszter­­elnök újévi táviratváltása Új esztendő első napján Teleki Pál gróf miniszterelnök a kö­vetkező táviratot intézte a Dúcéhoz: „Az újév alkalmából a magyar nép legőszintébb jókívánságait küldöm Excellenciádnak és csato­lom ehhez mind a magam, mind a magyar kormány legmelegebb jókívánságait“. Mussolini a következő távirat­tal válaszolt: „Köszönöm üdvözlő táviratát, amelyet az újév kezdetén hoz­zám intézni szíves volt. A jókí­vánságokat szívből viszonzom. Fogadja mind Ön, mind korm­á­­nya a magyar nemzet iránti ba­ráti érzelmeim megismételt kife­jezését“. A háromnapos csata Suomu­­salmi környékén zajlott le. Itt a finnek öl­­öklő harc után teljesen megsemmisítették a 163. számú szovjetorosz hadosztályt. Ebben az ütközetben a finnek hatalmas hadizsákmányt ejtet­tek. A finn hadijelentés a követ­kező hadizsákmányt sorolja fel: 27 különböző kaliberű ágyút, 6 páncéltörő ágyút, 11 harci­kocsit, 2 páncélkocsit, 2 lég­elhárító géppuskát, 150 te­herkocsit, egy 500 kocsiból és 250 lóból és 12 tábori konyhából álló szállító éso­Petsamo környékéről napokon át nem érkeztek jelentések, mert a telefonösszeköttetés elromlott. Kedden délelőtt sikerült újból helyreállítani a telefonösszeköt­tetést, a kedden délelőtt Helsin­kibe érkezett első közvetlen te­lefonjelentés szerint a szovjet csapatok előőrsei jelenleg mintegy száz kilo­méterre állnak a Jeges-ten­ger partvidékétől és elővéd vonaluk rrkajervi község déli határában húzódik. A dermesztő hideg miatt az utóbbi napokban nem voltak na­gyobb harcok és a szemben álló partot, valamint nagymeny­­nyiségű másféle fegyvert és lőszert. Ezekben a csatákban közel húsz­ezer szovjet katona pusztult el A győzelmes csata fő eredmé­­nye nemcsak az, hogy a szovjet­csapatokat majdnem a határig visszaszorítják, hanem az, hogy sikerült elvágniuk egymás­tól az északi és déli szovjet­orosz haderőket. Ez — katonai szakértők szerint — maga után vonhatja azt is, hogy a szovjet kénytelen csapa­tait Pezsamo és Karélia területé­ről is hátrább csoportosítani, felek állásaik kiépítésével foglal­koztak. A Pitkajervi mögött felsorakozott oroszok létszámát tízezerre becsülik. Murmanszk­­ból állítólag újabb csapatmegerő­sítések vannak útba erre a vi­dékre. Újév reggelén a hőmérő mínusz negyven fokot mutatott. Norvégiából, Oslóból érkező je­lentés szerint egyes finn síoszta­­goknak ezen a környéken sike­rült egész a tengerpartig előre­hatolnia és a szovjet csapatok háta mögött zavart kelteni. „Erős akarattal, fülsetlen erővel és bátor nyugalommal állunk vártánkon" — mondotta Teleki Pál gróf miniszterelnök a koifardi magyarsáshoz intézett újévi rádiószózatában Elpusztult egy tőrbecsalt szovjet hadosztály a Krasta-tő szétbombásosűt felén Felszakadnia egész Finnországot a suomisalmhi győzelem Elérték a Jeges-tengert a finn járőrök Beássák magukat a szovjet csapatok a Mannerheim-vonal előtt Anglia minden segítséget megad Finnországnak HELSINKI, Január 2. Az északi fronton nagy bun győzelmet hozott az új esztendő. Háromnapos véres csata után a finn csapatok mindenütt visszaver­ték a szovjetorosz támadásokat, majd ellentámadásba menve át, visszavonulásra kényszerítették a szovjetcsapatokat. A szilveszteri és újévi győzelemmel Finnország elhárította magáról a fojtogató fenyegetést és ma már —­ mint a Havas-iroda jelenti — gyakorla­tilag a szovjethadsereg nincs is többé finn területen, kivéve Pet­­samo vidékét és a karéliai földszorost. A Sínnek óriási hadizsákmánya A Kiasta-tó beszakadt Jege nyerte el a 163-ik hadosztályt A snomnsalmi csatának a finn harcmodorra legjellemzőbb eseménye a 163. szovjethadosztály elpusztítása volt. A finnek itt a hadosztály körülbelül húszezer emberét szinte az Indiának harci módszereivel ejtették tőrbe a Kiasta-tó jegén. A tavon felvonuló szovjethadosztályra a környező erdőkben lesel­kedtek és egyszerre minden oldalról géppuska tűzzel árasztották­­ az ellenséget. Közben finn repülőgépek bombázták a tó jegét. A jég beszakadt és majdnem az egész gépe­sített s­z­o­v­j­e­t h­a­d­o­s­z­t­á­l­y a vízbe fulladt. A menekülőket a finn sítalpasok vették üldözőbe és csak igen keve­sen érték el közülük, minden felszerelésüket elhajigálva a szovjet­­határt. Elérték a Jeges-tengert a finn járőrök Hivatás tudatta! teljesítiik feladatainkat "A miniszterelnök a következő rádiószózatot intézte a külföldi magyarsághoz: — Magyarország népének ne­vében testvéri szeretettel üdvöz­löm újév napján az óhazától távol és az államunk határain kívül élő magyarokat. New Eng­­landtól Floridáig és a Facalicig. Kanadában, Brazíliában és min­denütt, messze és közel azokat, akik emlékezésből, akik vágyból idegondolnak, de azokat is, akik örömök vagy nélkülözések között elfeledtek volna már a magyar hazára gondolni,­­ mert mind­nyájan összetartozunk. Hallják és nyugodjanak meg: 11 magyar, áll Buda még! Istenben bízva, erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és a sok év­százados nemzeti lét bizodalmá­val állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős közepén. Az ország a most befe­jeződött évben újra megnagyob­bodott a ruszinok lakta három vármegyével. Sok új feladatot ró reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, amelyeket hi­vatástudattal és szorgalommal igyekszünk teljesíteni. Szeretettel ápoljuk a határainkon túl lakó és a széles e világon elszórt, vérben vagy lélekben hozzánk tartozók érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat. Velük va­gyunk különösen ezen a napon és érezzük, hogy viszonozzák ér­zelmeinket. Észak- és Délam­erikában a legkedvezőbb időben hallották a rádiószózatot A miniszterelnök rádió­szóza­tát a magyar rádió hétfőn éj­szaka kétszer sugározta ki irá­nyított adással: külön Dél-Amerika és külön Észak-Amerika felé. A Dél-Amerika felé irányított rendkívüli adás, 23 óra 30 perckor történt 25.32 méteres hullámhosszán; időpontját és hullámhosszát úgy állapították meg, hogy a legjobb vételi lehe­tőségeket biztosítsák Dél-Ameri­­kában. Az északamerikai adás a rendes napi rövidhullámú adás keretében hangzott fel éjfél Esterh­ázy János grófyiégi üdvözlete a szlovvákiai magyarságh­oz Pozsony, január 2. (Bud. Tud.) Esterházy János gróf újévi köszöntet írt a szlovák­sziai magyarsághoz. — Az 1940-es év — mondja a többi között — szintén súlyos év lesz, talán még súlyosabb, mint volt a most lezárult esztendő. Nekünk, magyaroknak minden nem­zeti erényünk teljes vértezetével kell készen állnnunk arra, hogy az esetleges megpróbáltatásokdal meg tudjunk küzdeni. Mi a keresztény magyarnák mara­dunk, úgy mint­ azt nekünk első szent ki­rályunk előírta. Voltak, vannak és lesznek isteni és természeti erők, amelyek megszabják a népek és nemzetek sorsát. Ezek az erők nem engedik meg, hogy azo­kat, akiket a sors egy terüle­­egybe, bármilyen emberi elgondolással

Next