Függetlenség, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-17 / 12. szám

Srerda 1940 január 17 ^éiefMAá! A magyar gyáripar döntő jelentőségű szerepe az ország kiviteléb­en A napokban jelent meg­ a­­Magyar Statisztikai Évkönyv 1938-as kötete, amely ezúttal is sok érdekes új adattal gazdago­dott. A Központi Statisztikai Hi­vatal, amely ki­adványainak és kimutatásainak összeállításánál miindig nagy gondot fordít a magyar­ gazdasági életben be­állott változásokra és haladásra, ebben a kötetben az ipari sta­­ti­sztika területéről is több­ új adatsort közöl. Figyelemremél­tóak ezek közül azok a számok, amelyek­ a magyar ipar egyre n­övekedő jelentőségét bizonyít­ják, így például arra a kérdésre is választ ad a Statisztikai Év­könyv, hogy az utóbbi esztendők fejlődő külkereskedelmi konjunk­túrájában milyen része volt a magyar gyáriparnak és az ipar­inak általában. A magyar gyáripar termeléséé­rzek értéke az utóbbi években erősen növekedett. A gyári üze­mekben előállított cikkek értéke 1936-ban 2,582.5 millió pengő volt, 1937-ben 2,952.4 millió, 1938-ban pedig 3,044.5 millió pengő. A magyar gyáripar ter­mészetesen elsősorban a hazai szükséglet kielégítésével foglal­kozik, azonban szerepe a magyar kivitelben döntő jelentőségű. A külföldön eladott áruk értéke ugyanis 1936-ban 259.3 millió, 1937-ben­ 322.9 millió, 1938-ban pedig 278.3 millió pengő volt. A magyar gyáripar tehát átla­gosan termelésének egytizedét exportálja külföldre, a magyar kivitelnek pedig átlagosan körül­belül 40 százalékát szállítja. Ez a néhány számadat megmutatja, hogy gyáriparunk az ország kül­földi fizetőképessége szempont­jából ugyanolyan fontos terme­lési ág, mint az egész mezőgaz­daság. Az 1938. évi adatok kapcsán érdekes még megemlíteni azokat az ipari szakcsoportokat, ame­lyek a magyar iparnak előkelő helyet biztosítanak a külföldön is. E tekintetben első helyen a gépipar áll, amely 1938-ban ter­­melvényeinek egynegyedét, to­vábbá a bőr-, gu­mi- és rokon­szakmák ipara, amely évi ter­melésének egyötödét exportálja. Figyelemreméltó még a vasipar exportja (13 százalék) és a ru­házati ipar külföldi áruértékesí­tése (a termelt érték 15 százalé­kát adja el a külpiacokon). Nagyon természetes, hogy az európai háború ezekben az ará­nyokban jelentős változásokat okozhat. Ez azonban mit sem változtat azon az igazságon, hogy a magyar gyáripar mind belső, mind külső vonatkozás­ban olyan fontos termelési ága­zat, amelynek boldogulása szo­­ro­sa­, összefügg Magyarország megerősödésével, boldogulásával és gazdasági erőinek állandósá­gával. ­Tartott árak a vetőmagpiacon A magpiac az elmúlt héten tar­tott irányzat mellett csekély fér­­fialmat mutatott. A lóherében és lucernában nincs változás. A szöszösbükköny irány­zata szilárd volt. Tavaszbükkön­y­­b­ől a kínálat élénkebb lett, az árak azonban jól tartottab­ marad­tak. Ugyanez mondható a bajta­­csmót illetőleg is. A kölesek ugyan­csak változatlan árakat jegyez­­nek, tartózkodó kínálat mellett. A muhar irányzata szintén szilárd maradt. A hüvelyesek­ piacán a borsók iránt az érdek­lődés válto­zatlanul fennáll, a babok és len­csék változatlanul tartott árak mellett jegy­eznek. Csillag fü­rt kül­földi elhelyezési lehetőség hírére magasabb áron volt elhelyezhető, a mák viszont elhanyagolt. Árak helyi vidéki vasútállomás 100 kg-ként minőség szerint; lu­cernamag nyersaranyás 250—275, u. a. sb. Bp. paritás 320—825. ló­­heremag nyers, arankás 145—185, lóheremag ólomzárolt, Bp, paritás 210—215, biborheremag 65—75, ezöszösbükköny 56—,,b, tavaszi bükköny 39—42, köles fehér Bp. paritás 32—35, vörös köles Bp. paritás 31—31.50, csillagfürt fe­hér, lapos 17—1B, borsó, Viktória steril 42—48, borsó, expres­s, steril 40—44, lencse nagy, steril 36—47, közép, steril 27—33, kis, steril 23 —23, bab dunai szakvány 30.50— 31.25, gömbölyű fürj 33—35, mák uradalmi kék 136—135 pengő. (—) Spanyol k­ikötők­ből kiirtott kere­sk­edelmi hajók. A budapesti ,spanyol követ­ség jegyzéket bocsáj­­tott ki, melyekn fel vannak sorol­va mindazok a kereskedelmi ha­jók, amelyek spanyol kikötőkből—­ a vörösökkel annak idején való kere­skedelmi ös­szeköttetés miatt — ki­t istanak tiltva. A list­­on ma­gyar hajó nem szerepel. Esetleges érdeklődőknek a Külkereskedelmi Hivatal illetékes osztálya felvilá­­gosítást ad. (2) Bejelentési kötelezettség Romániában a magyar szárma­zású kifizetetlen árukra. A román külkereskedelmi hivatal felhívta a román importőröket, hogy január 19-ig nyúijtsák­ be a Magyarország­ból importált, de ki nem fizetett magyar árukra vonatkozó adatai­­kat. (b) Svédország is korlátozza a devizakniu­talásokat. Mint ismeretes­ a háború kitörése után a koráb­ban­­szabad devizaforgalmú orszá­gok közül Franciaor­szág, Nagy- Britannia és több semleges ors­zá­g is devizakorlátozásokat vezetett be. Most Savédországban is sor ke­rült a devizakiutalások ellenőrzé­sére. Az ellenőrzést a pénzintéze­­tek végzik, amelyek a jegybank­kal­­szsrntén kötelezettséget vál­laltak arra, hogy külföldi fizetési eszközöket csak jogos szluccigát alapján, vagyis elsősorban árm­­­m­i­ort és külföldi adósságok ki­fizetésének céljára bocsátanak ren­delkezésre, tőkekivitel céljára azonban nem. Jó ivóvíz! A számok gyakran többet mondanak­ a legékesebb szóla­moknál. Magyarországon a csonkaország kilencmillió lako­sa közül 1,800.000-et, vagyis a lakosság húsz százalék­át na­gyobb vízművek látják el, az ország két százalékának ivó­­vízszükségletét kisebb vizezeté­­kek fedezik s a fennmaradó hét­millió lakos kutakból 1zzerzi be vízszükségletét. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek ezek­ből az adataiból kitűnik­, hogy az ivóvíz kérdése a magyar nép egészségének legfontosabb pro­blémája, különösen ha tekintet­be vesszük, hogy a csonkaor­szág lakosságának még mindig több, mint egyharmada nem megfelelő, sőt sokszor egészség­telen ivóvizet használ. Ezek az adatok azonban azt is megmu­tatják, hogy milyen hatalmas nemzetmentő munkát végez a Közegészségügyi Intézet, ami­kor megkezdte és teljes erővel folytatja a tervbevett 8200 köz­kút oly­ módon való megépítését, hogy a sűrűn lakott területeken legalább minden ezer lajtosra essék egy jó ivóvízű kút. A kor­­­­mány nag­y összegekkel siet en­nek az akciónak a segítségére. Az ötéves beruházási terv so­rán átlag évi másfélmillió pen­gőt fordítanak egészséges köz­­kutak építésére. Remélhető, hogy­­ néhány év múlva el fognak tűn­­ni az egészségtelen kutak s a magyar nép egészségének meg­erősödését a ,,jó ivóvíz” táblával ellátott és rendszeresen ellen­őrzött kutak fogják hirdetni Nem maradhat el ennek nyo­mán a falusi szegényebb nép­o­sztályokat pusztító betegségek csökkenése sem. A jó ivóvíz né­pünk életének egyik leghatáso­sabb védelmi fegyvere! (—) A Irtfenntartási kültfit']­ek indexe —^ a Statisztikai Hivatal jelentés­e sze­rint — az 1913. évi ár­akat 100-zal véve opyenidnek, december hó végén lakbér­rel együtt szám­itva, az, elöző havi stn.O­­VI­.I szemben 102.3, lakbér nélkül pedig az előző h­avi 106.9-cel szemben 107.4 volt. Az emelkedést kizárólag az élelme­ zé­s körébe tartozó néhány cikk szilár­­d­ulása idézte elő. 1 Legkisebb hirdiiSés 1 m ^ g ^ ^ ^ Legkisebb hirdetés: Köznép . . . P 3.30 Köznap . . . P 3.50 Vasá­rnap . 4.— Vasárnap . . P 4.­OTTHONI MPXM cse­kély befektető.­^iyjw hjFi jMo P kere- Ff-ti lehetősé^i^.arciiy. All.-uMó foglalkoztat .'i^wranpólra. Any­agot R/állitju­k. k#sz(€nt átvet^szUk. Kér­jen prospektust K­ioenix Kerkötő­­üzem Kft. Vill., Kisfaludy-köz 5. sZw Perxsa »epít méi, olR.sá VIII.TAN síincai utca 6. a Hálók, kornBThák­ok, SZŐ­TTEK n­yagok, füftfe­nyők. Díjtalan ár­osa- ajánlatot küldünk vidékrő­la.­llOVI­TABANI Ahol rádió van, ott nem hiányozhat az Márcus 7 én és 8 én lesz Budapesten Új magya­r falvcik hol­mnark­­i országos kongresszusa A községek országos kongresz­­szusára, melyet már­cius 7-én és 8-án tartanak Budapesten az Új­városháza helyiségeiben, az elő­készületek a befejezéshez közeled­nek. A magyar falvak képviselői harmadízben jönnek össze ezúttal a világháború óta megállapítani a községi élet fejlesztésére irá­nyuló szak­javaslatokat. A kon­gresszus szebkszeni jellegének me­g­­felelően a legkiválóbb előadók ál­tal kidolgo­zott javaslatokat öt szakbizottságban tárgy­alj­a meg. Különö­s érdeklődést kelt a közsé­gek körében a közigazgatás be­jelentett egyszerűsítésével kapcso­latban a községi ágazgatás módo­­s­sításának a kérdése, továbbá­ a községi önkormányzat fokozatos visszaállítása pénzügyi viszony­latban is. A tanyai központok köz­igazgatási fejlesztésére ugyancsak időszerű és keresztülvihető javas­latok készülnek. Mindezeket a kérdéseket Bar­­csay Ákos, Pest vármegye fő­ispánja és Weis István miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt a kongresszus első szak­bizott-s­ága tárgyaljia. A gazdasági, kulturális, szociálpolitikai és egé­szségügyi szakbizottságok programjának elő­­ké­szítése folyamatban van. A „Falug Magyar Gazda és Földmí­­vesszövetség, — mint a községek elismert országos érdekképvise­le — a jövő héten küldi szét a köte-,­lékébe tartozó közel háromezer községnek a küldöttek bejelenté­sére szóló meghívókat. (—) Hízlalási hitelt­ kaphatnak a gazdák. A Magyar Keresztény Ál­­latkeresk­edők­ Országos Egyesüle­te kötelékébe tartozó keresztény állatkereskedők az 5 millió pen­gős állami hízlalási hitel ügy­é­ben készséggel állnak a hizlalni szán­­dékozó gazdák rend­elk­ezésére. Azok a ga­zdák, akik még nem ál­lanak az érdekképviselet valame­­kdk tagjával közvetlen összeköt­­tetésben, forduljanak az eg­yesület közk­ontjához. Budapest V., Bá­­thory­ utca 5., II. em. 4. Telefon: 117—253, 115—4­ 3.7. ÉRTÉKTŐZSDE ZAKÓARFOLYAMOtt (Zárójelben a bérlői tárlatok.) E^'­Kivények. Nemzetti Bfink (188.—) 188.—, El­ső Magyar Biztosító (-1110.—) 475.—, Bé­ké­scsabai (14.1) 189, Első Bp. malom (12.2p) 12.—, Hímgrária (29.—) 28.85, Bauxit (225.—) 224.—, , Borsodi s'Rén (9.85) 11.?"), (24.51 23.75, Asz­falt (6.—) 5.25, Kőszén (390.—) 292.5, Kerámia (—) 13.—, Kagibátonyi (45.75) 45.5, Salgó (42.55) 41.8, Urikányi (37.5) 37.2.5, Fegyver (41.5) 41.5, Ganz (20.5) 19.9, Káng (41.—) 41.—, Rima (95.25) 9.3.7, .OFA (12.—) 12.—, Natsici (84.5­­3.5, l.e\Sante (0.25) 0.25. Nova (17..5) 18.—. Tröszt (54.—) 62.75. .Ulamvasíti (8._) 8._. D^k­ukor (93.25) 92.8. Mo­­­gvai* cukor Il60.75) 98.5. Georgia (26.5) 26.—. Stummer (Gl 5) 59.—. * Drehor^H. (182.75) 162.—. Gschwindt (245.—) 813.—. Polgári sör (—) 136.—. Roydl (105.— ) 10­5.—. Oo­dberger (50.—) 50.—, Győri textil (54.5) 64.5, Magyar kender (13.5) 13.5, Fanuitipar (36.—) 35.—, Chinoi­i (15.—) 15.85, Diana (—) 69.—, Gumi (60.—) 68.—, Vasúti forg. (20.1) 19.7, Telefon (9.—) 8.50. Jószág, k­östvények, zálogleve­lek: 1939. (l­vi pt.jegy 100 nőv), 1910. évi fővárosi kötvény 4% 168—169 (108), 1911. évi 18 (17.5). ian. évi 320.101.­319 (319), 1927. évi 98.25-93.75 (98.25). 1 « Megjelent a Kereskedelmi Szak­­könyvtár első kötete A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ..Kereskedelmi Szakkünyv­­tár” elnevezéssel künyv.sorozat kiadá.'^át kezdte meg. Az egyes kötetek megszer­kesztésénél az volt a törekvés, hogy azok a kereskedők ré­szére .'szükséges gyakorlati tudnivalókat könnyen kezel­hető módon összefoglalják és ezáltal­ a kereskedelmi pá­lyákon működőknek és a kereskedelmi pályákra készülőknek egyaránt bizto­s útmutatóul szolgáljív­­nak. A szakkönyvtár el­ső köteteként Orel Géza: ,,Az eladó kézikönyve”, már el is hagyta a sajtót. A szerző a magyar kereskedelmi szaktanításnak egyik kimagaslt­ tényezője. Ebben a munkájában, — amely szakszerű­sége mellett is élvezetes és tanulságos olvas­mány mindenki számára — azokat a kö­vetelményeket mutatja be, amelyeket a kereskedői pálya a kere.'^kedukkel azok .személyzetével szemben támaszt. De egyúttal kidorrboritja azt is, hogy a jó kereekedü mily na­gy’fontosságú és felelősségteljes működés-t fejt ki a gaz­dasági életben. Külön fejezetben ré.^zle­­t^.sen i­smerteti a jó árusító szüksége» tulajdon.«égalt és a ro­ssz drú­sító hátr­ayos szokmait. A szakkönyvtár a Stúdium Sajtóválla­lat Rt. kiadásában jelenik meg és kap­ható kötetenkint 70 filléres árban az 6327CS könyvkereskedésekben, valamint a kereskedelmi és iparkamaránál. Leg­alább 10 kötet együttes megrendelése e.­­etén az őr kötetenkint 50 fillér, azon­ban c­sak­­ közvetlenül a ki­adónál, ami­kor 1.15 az ös­szeget a Stádium Sajtóvál­­lalat Rt. 4.736. azomna­pi sekkszámláján kell befizetni. A budapesti gabonatdzsie hivatalos jegyzásai (—) A srt Twintermő vidé­ken már kevés a felesleg. .A rozspiacon­ most már ne­gyedik hete úgyszólván tel­­je­sen szünetel a forgalom. Az érellenőrzés or­szágos kormánybizto­ssága múlt év december 26-án — mint is­­merete­g — megál­lapított­a állom­ásonként­ a rozs föl­emelt átvételi árait, azon­ban termelői kúrálat hiá­nyában tényleges üzletkö­tésekre már huzamosabb, ideje nem. Vtzült ígor. A fő rozstermő vidékeken, a Nyírségben és Pest megyé­ben a fölös­­résztet már ala­posan megcsappant. A Kis­alföldről is csak kisebb té­teleket ajánlanak. l\t’SZí'irui)iac. — Január Itr. Itáxa 1 Tiszai Frjér in.'i ]Ff iKOtibzai 77 kg 20 O5 20.05 20.05 78 kg 20.55 20.55 20.55 79 kg 2­1.85 20.85 20.85 80 kg 21.05 21.05 21.05• Roz.«, pe.stv. J­5.70—15.95 Más rzám­. 15.90—16.16 Arp«a la . 17.80—18.05 Árpa k. m. 17.30—17.5­5 Sörárpa kiv. 22.35—22.55 príma 21.2­5—21.65 Sörárpa . . 20.2.5—20.30 Zab­la . . 00.00—00.00 Zöb k. m. . 19.90—20.15 Tenge­rtúli 21.30—21.40 Egyéb áll. . 20.60—20.75 Korpa . . 14.10—14.35 8-as liszt . 16.30—17.00 iiia)iiiiamiiiuai­ ii!iimciaiituiiii«iiEC!icEii:{(9]iiiio»iiiiiii!iaiiuuiiiiii Kedden a forgalom a nyílt­­—50, kalaláus 2­1—34, lU'raj 230— k­aeiikon is v.'isarouuinokokljuu 3H0, kiurfioi tisKutva kO­ieii. sUtó- Innyha volt. tök 30—IC. A V.CSAKA’SARNOKOK fal kg . xA . . . 1­9 tx­­ 54—1­0. afinn közön.vegop, válonra­fogya-'­ztó arai Így al.sk­ultak. ja—(j., vorte. nemes faj 70— Mill.iak­ub. Rostélyos,_ fels.ál ISO na.*anr.s vörösbélű 88—120, —­60, leveahj.so.t (tata, csontos sárgabély 60—CO. mandarin 84— oldalra, szegfa?) 120, gesztenye 90-128. Borjúhús: Comb (­szeletelve) 240 —280, borjúvesés 160-­200, iir«V9«iR. .luUiús: Hátulja 140—160, eleje HLSVASAB: 120—140. _ Készlet: Nagymarha érk 180, Scrti Hlms: Karaj (hosszú, ro- elad­á­s 80, növendékmarha érk. 1, vid) 200—260, (arja, comb, lapoc- eladá­s 3, borjú érk. 914, eladás ka 168—200, oldalas 144—164, sza- 514, birka érk. 90, dadán 30, bil­l­ány érk. 65, eladás 10. Az Ir­nig- 380—186, zn­r 180—180. ^ középra Tisztított baromfi: Tyúk 1,41— Arak: ^larhahún ökör In czC-sz.- 20(1 csirke 180-280. lúd, hízott li­­ben 156, b­azul­a 172-180, eleje 131 -200, ruca hízott 450- 200, -136, tehén fa egészben 3­36-311, «ij, liszomfli Tyúk db 230—400, hátulja 150 ■ 1­56, eleje 134-126, csirke 12­^.,00. ,szegye 128, ökör fa .szegye 150— Tojás: Tea 10 db-ig dbja 1 — 152, ökör és tehén Ha egé­szben 16, tea II db-tól kg. 240—270, föző 106-126. Hátulja 114—138. eleje 100 és ai­ro 10 dbig db-ra 12—14. főző —ne, szegve 110—116. c­sontozni­ és apró 11 db-tól kg 230—240. való 7l^-30. niivendékmarha la Siuraitör­elék! Lenese kg 42—98. egészben 50, borjú bilött bőrben la borsó 12—88, bab. fehér, aprósae­ 120—130. Ha 100-118, borjú eleje IOO. lekörözötT eleje 80—90. Zöldsörfélék! burgonya, gülbaba hátulja la 150—156. Ha 330—148 1^—1­• burgonya, nyári róz­sa juh filatt. nyúzott la 80-100. Ha 15—l.T. burffonv.ti e.t.:*!' rowsn 15^ 7f\_7C oa *_____a «« makói 16—18. fokhagyma 24—96. marhabél 300—400. ' borjúfodor fejekkáp 052 tíi 36—50. kelkápos^tta elyé.«7,bf.n 30—45. Juhbél 100—107 86—50, savanyúkáposzta :10. petra- bárány 100—130 fillér kg-ként!' zselye av ^ j&árgaréjja. Helyesen Sö marhavér'^o­iller, iái. HUIMCfn SVASAH. Kesulet: éik. íki, el­adi'wi 56. n­üven­dék —, eladva —, li4*rjú érk. 351, eladás 271. juU ér­k. 216. el.idás 26. ht'írány érk. 261­, eladás IV), félsertés nyúzott 126. eladás 66, félser­tés .«,tai­»nná­­val érk. 190. eladás 100. süldő ér­­kezett, 4, eladva, malac érk. 57, eladás 57. sertész.siger kg. érk. 154, eladva, marluayiger 174 kg, ela­l-,* Ar. irányzat Ki'**1 ' Arak: Caonto.­inivaló 30—10. nö­vendék 65. borjú ölött, bőrben la 112—1­20 Iln 90—112. juh ölött. nyúzott la 76. ITa -lO—60. bárány bőr­ben 90—120. félsertés ,szalonma nélkül. lOo­­lló. szalonnával 120'­— 126. süldő 90 - 120. malac HQ-IGO. sertész.'.iger 100. marhazsiger b0 fillér kg-ként. SKKTftSV4S­K A Magyar Keresztény Alalkere­s­­kedök Orpzilgps ir-?yesztetinek je­lentése szerint a ferencváros.­­e­r­­tésvásár keddi felhajt­­si eredmé­nyei: érkezett 134 drb, hétfői vá.sári maradvány 0 drb, összesen 211 drb. A vá­sári állományból uradal­mi zsírsertés 1­31 drb, 76 drb an­gol hú­s.serté­s, míg a ffibbl sze­dett sertés volt. Keddi vásári meradviáig ninc­s. Irányzat válto­zatlan. Arak: Ha uradalmi 110, ha sze­dett 98—1111. Ha szedett 1­8—100 Illa .szedett 70—80. angol töke.Ser­­jé­s 94—ion, kivételesen 101. és I00 félée infúnkúolia élő­súlyban

Next