Függetlenség, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-17 / 12. szám
Srerda 1940 január 17 ^éiefMAá! A magyar gyáripar döntő jelentőségű szerepe az ország kivitelében A napokban jelent meg aMagyar Statisztikai Évkönyv 1938-as kötete, amely ezúttal is sok érdekes új adattal gazdagodott. A Központi Statisztikai Hivatal, amely kiadványainak és kimutatásainak összeállításánál miindig nagy gondot fordít a magyar gazdasági életben beállott változásokra és haladásra, ebben a kötetben az ipari statisztika területéről is több új adatsort közöl. Figyelemreméltóak ezek közül azok a számok, amelyek a magyar ipar egyre növekedő jelentőségét bizonyítják, így például arra a kérdésre is választ ad a Statisztikai Évkönyv, hogy az utóbbi esztendők fejlődő külkereskedelmi konjunktúrájában milyen része volt a magyar gyáriparnak és az iparinak általában. A magyar gyáripar termeléséérzek értéke az utóbbi években erősen növekedett. A gyári üzemekben előállított cikkek értéke 1936-ban 2,582.5 millió pengő volt, 1937-ben 2,952.4 millió, 1938-ban pedig 3,044.5 millió pengő. A magyar gyáripar természetesen elsősorban a hazai szükséglet kielégítésével foglalkozik, azonban szerepe a magyar kivitelben döntő jelentőségű. A külföldön eladott áruk értéke ugyanis 1936-ban 259.3 millió, 1937-ben 322.9 millió, 1938-ban pedig 278.3 millió pengő volt. A magyar gyáripar tehát átlagosan termelésének egytizedét exportálja külföldre, a magyar kivitelnek pedig átlagosan körülbelül 40 százalékát szállítja. Ez a néhány számadat megmutatja, hogy gyáriparunk az ország külföldi fizetőképessége szempontjából ugyanolyan fontos termelési ág, mint az egész mezőgazdaság. Az 1938. évi adatok kapcsán érdekes még megemlíteni azokat az ipari szakcsoportokat, amelyek a magyar iparnak előkelő helyet biztosítanak a külföldön is. E tekintetben első helyen a gépipar áll, amely 1938-ban termelvényeinek egynegyedét, továbbá a bőr-, gumi- és rokonszakmák ipara, amely évi termelésének egyötödét exportálja. Figyelemreméltó még a vasipar exportja (13 százalék) és a ruházati ipar külföldi áruértékesítése (a termelt érték 15 százalékát adja el a külpiacokon). Nagyon természetes, hogy az európai háború ezekben az arányokban jelentős változásokat okozhat. Ez azonban mit sem változtat azon az igazságon, hogy a magyar gyáripar mind belső, mind külső vonatkozásban olyan fontos termelési ágazat, amelynek boldogulása szorosa, összefügg Magyarország megerősödésével, boldogulásával és gazdasági erőinek állandóságával. Tartott árak a vetőmagpiacon A magpiac az elmúlt héten tartott irányzat mellett csekély férfialmat mutatott. A lóherében és lucernában nincs változás. A szöszösbükköny irányzata szilárd volt. Tavaszbükkönyből a kínálat élénkebb lett, az árak azonban jól tartottab maradtak. Ugyanez mondható a bajtacsmót illetőleg is. A kölesek ugyancsak változatlan árakat jegyeznek, tartózkodó kínálat mellett. A muhar irányzata szintén szilárd maradt. A hüvelyesek piacán a borsók iránt az érdeklődés változatlanul fennáll, a babok és lencsék változatlanul tartott árak mellett jegyeznek. Csillag fürt külföldi elhelyezési lehetőség hírére magasabb áron volt elhelyezhető, a mák viszont elhanyagolt. Árak helyi vidéki vasútállomás 100 kg-ként minőség szerint; lucernamag nyersaranyás 250—275, u. a. sb. Bp. paritás 320—825. lóheremag nyers, arankás 145—185, lóheremag ólomzárolt, Bp, paritás 210—215, biborheremag 65—75, ezöszösbükköny 56—,,b, tavaszi bükköny 39—42, köles fehér Bp. paritás 32—35, vörös köles Bp. paritás 31—31.50, csillagfürt fehér, lapos 17—1B, borsó, Viktória steril 42—48, borsó, express, steril 40—44, lencse nagy, steril 36—47, közép, steril 27—33, kis, steril 23 —23, bab dunai szakvány 30.50— 31.25, gömbölyű fürj 33—35, mák uradalmi kék 136—135 pengő. (—) Spanyol kikötőkből kiirtott kereskedelmi hajók. A budapesti ,spanyol követség jegyzéket bocsájtott ki, melyekn fel vannak sorolva mindazok a kereskedelmi hajók, amelyek spanyol kikötőkből— a vörösökkel annak idején való kereskedelmi összeköttetés miatt — kit istanak tiltva. A liston magyar hajó nem szerepel. Esetleges érdeklődőknek a Külkereskedelmi Hivatal illetékes osztálya felvilágosítást ad. (2) Bejelentési kötelezettség Romániában a magyar származású kifizetetlen árukra. A román külkereskedelmi hivatal felhívta a román importőröket, hogy január 19-ig nyúijtsák be a Magyarországból importált, de ki nem fizetett magyar árukra vonatkozó adataikat. (b) Svédország is korlátozza a devizakniutalásokat. Mint ismeretes a háború kitörése után a korábbanszabad devizaforgalmú országok közül Franciaország, Nagy- Britannia és több semleges ország is devizakorlátozásokat vezetett be. Most Savédországban is sor került a devizakiutalások ellenőrzésére. Az ellenőrzést a pénzintézetek végzik, amelyek a jegybankkalszsrntén kötelezettséget vállaltak arra, hogy külföldi fizetési eszközöket csak jogos szluccigát alapján, vagyis elsősorban ármmiort és külföldi adósságok kifizetésének céljára bocsátanak rendelkezésre, tőkekivitel céljára azonban nem. Jó ivóvíz! A számok gyakran többet mondanak a legékesebb szólamoknál. Magyarországon a csonkaország kilencmillió lakosa közül 1,800.000-et, vagyis a lakosság húsz százalékát nagyobb vízművek látják el, az ország két százalékának ivóvízszükségletét kisebb vizezetékek fedezik s a fennmaradó hétmillió lakos kutakból 1zzerzi be vízszükségletét. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek ezekből az adataiból kitűnik, hogy az ivóvíz kérdése a magyar nép egészségének legfontosabb problémája, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a csonkaország lakosságának még mindig több, mint egyharmada nem megfelelő, sőt sokszor egészségtelen ivóvizet használ. Ezek az adatok azonban azt is megmutatják, hogy milyen hatalmas nemzetmentő munkát végez a Közegészségügyi Intézet, amikor megkezdte és teljes erővel folytatja a tervbevett 8200 közkút oly módon való megépítését, hogy a sűrűn lakott területeken legalább minden ezer lajtosra essék egy jó ivóvízű kút. A kormány nagy összegekkel siet ennek az akciónak a segítségére. Az ötéves beruházási terv során átlag évi másfélmillió pengőt fordítanak egészséges közkutak építésére. Remélhető, hogy néhány év múlva el fognak tűnni az egészségtelen kutak s a magyar nép egészségének megerősödését a ,,jó ivóvíz” táblával ellátott és rendszeresen ellenőrzött kutak fogják hirdetni Nem maradhat el ennek nyomán a falusi szegényebb néposztályokat pusztító betegségek csökkenése sem. A jó ivóvíz népünk életének egyik leghatásosabb védelmi fegyvere! (—) A Irtfenntartási kültfit']ek indexe —^ a Statisztikai Hivatal jelentése szerint — az 1913. évi árakat 100-zal véve opyenidnek, december hó végén lakbérrel együtt számitva, az, elöző havi stn.OVI.I szemben 102.3, lakbér nélkül pedig az előző havi 106.9-cel szemben 107.4 volt. Az emelkedést kizárólag az élelme zés körébe tartozó néhány cikk szilárdulása idézte elő. 1 Legkisebb hirdiiSés 1 m ^ g ^ ^ ^ Legkisebb hirdetés: Köznép . . . P 3.30 Köznap . . . P 3.50 Vasárnap . 4.— Vasárnap . . P 4.OTTHONI MPXM csekély befektető.^iyjw hjFi jMo P kere- Ff-ti lehetősé^i^.arciiy. All.-uMó foglalkoztat .'i^wranpólra. Anyagot R/állitjuk. k#sz(€nt átvet^szUk. Kérjen prospektust Kioenix Kerkötőüzem Kft. Vill., Kisfaludy-köz 5. sZw Perxsa »epít méi, olR.sá VIII.TAN síincai utca 6. a Hálók, kornBThákok, SZŐTTEK nyagok, füftfenyők. Díjtalan árosa- ajánlatot küldünk vidékrőla.llOVITABANI Ahol rádió van, ott nem hiányozhat az Márcus 7 én és 8 én lesz Budapesten Új magyar falvcik holmnarki országos kongresszusa A községek országos kongreszszusára, melyet március 7-én és 8-án tartanak Budapesten az Újvárosháza helyiségeiben, az előkészületek a befejezéshez közelednek. A magyar falvak képviselői harmadízben jönnek össze ezúttal a világháború óta megállapítani a községi élet fejlesztésére irányuló szakjavaslatokat. A kongresszus szebkszeni jellegének megfelelően a legkiválóbb előadók által kidolgozott javaslatokat öt szakbizottságban tárgyalja meg. Különös érdeklődést kelt a községek körében a közigazgatás bejelentett egyszerűsítésével kapcsolatban a községi ágazgatás módossításának a kérdése, továbbá a községi önkormányzat fokozatos visszaállítása pénzügyi viszonylatban is. A tanyai központok közigazgatási fejlesztésére ugyancsak időszerű és keresztülvihető javaslatok készülnek. Mindezeket a kérdéseket Barcsay Ákos, Pest vármegye főispánja és Weis István miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt a kongresszus első szakbizott-sága tárgyaljia. A gazdasági, kulturális, szociálpolitikai és egészségügyi szakbizottságok programjának előkészítése folyamatban van. A „Falug Magyar Gazda és Földmívesszövetség, — mint a községek elismert országos érdekképvisele — a jövő héten küldi szét a köte-,lékébe tartozó közel háromezer községnek a küldöttek bejelentésére szóló meghívókat. (—) Hízlalási hitelt kaphatnak a gazdák. A Magyar Keresztény Állatkereskedők Országos Egyesülete kötelékébe tartozó keresztény állatkereskedők az 5 millió pengős állami hízlalási hitel ügyében készséggel állnak a hizlalni szándékozó gazdák rendelkezésére. Azok a gazdák, akik még nem állanak az érdekképviselet valamekdk tagjával közvetlen összeköttetésben, forduljanak az egyesület közkontjához. Budapest V., Báthory utca 5., II. em. 4. Telefon: 117—253, 115—4 3.7. ÉRTÉKTŐZSDE ZAKÓARFOLYAMOtt (Zárójelben a bérlői tárlatok.) E^'Kivények. Nemzetti Bfink (188.—) 188.—, Első Magyar Biztosító (-1110.—) 475.—, Békéscsabai (14.1) 189, Első Bp. malom (12.2p) 12.—, Hímgrária (29.—) 28.85, Bauxit (225.—) 224.—, , Borsodi s'Rén (9.85) 11.?"), (24.51 23.75, Aszfalt (6.—) 5.25, Kőszén (390.—) 292.5, Kerámia (—) 13.—, Kagibátonyi (45.75) 45.5, Salgó (42.55) 41.8, Urikányi (37.5) 37.2.5, Fegyver (41.5) 41.5, Ganz (20.5) 19.9, Káng (41.—) 41.—, Rima (95.25) 9.3.7, .OFA (12.—) 12.—, Natsici (84.53.5, l.e\Sante (0.25) 0.25. Nova (17..5) 18.—. Tröszt (54.—) 62.75. .Ulamvasíti (8._) 8._. D^kukor (93.25) 92.8. Mogvai* cukor Il60.75) 98.5. Georgia (26.5) 26.—. Stummer (Gl 5) 59.—. * Drehor^H. (182.75) 162.—. Gschwindt (245.—) 813.—. Polgári sör (—) 136.—. Roydl (105.— ) 105.—. Oodberger (50.—) 50.—, Győri textil (54.5) 64.5, Magyar kender (13.5) 13.5, Fanuitipar (36.—) 35.—, Chinoii (15.—) 15.85, Diana (—) 69.—, Gumi (60.—) 68.—, Vasúti forg. (20.1) 19.7, Telefon (9.—) 8.50. Jószág, köstvények, záloglevelek: 1939. (lvi pt.jegy 100 nőv), 1910. évi fővárosi kötvény 4% 168—169 (108), 1911. évi 18 (17.5). ian. évi 320.101.319 (319), 1927. évi 98.25-93.75 (98.25). 1 « Megjelent a Kereskedelmi Szakkönyvtár első kötete A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ..Kereskedelmi Szakkünyvtár” elnevezéssel künyv.sorozat kiadá.'^át kezdte meg. Az egyes kötetek megszerkesztésénél az volt a törekvés, hogy azok a kereskedők részére .'szükséges gyakorlati tudnivalókat könnyen kezelhető módon összefoglalják és ezáltal a kereskedelmi pályákon működőknek és a kereskedelmi pályákra készülőknek egyaránt biztos útmutatóul szolgáljívnak. A szakkönyvtár első köteteként Orel Géza: ,,Az eladó kézikönyve”, már el is hagyta a sajtót. A szerző a magyar kereskedelmi szaktanításnak egyik kimagaslt tényezője. Ebben a munkájában, — amely szakszerűsége mellett is élvezetes és tanulságos olvasmány mindenki számára — azokat a követelményeket mutatja be, amelyeket a kereskedői pálya a kere.'^kedukkel azok .személyzetével szemben támaszt. De egyúttal kidorrboritja azt is, hogy a jó kereekedü mily nagy’fontosságú és felelősségteljes működés-t fejt ki a gazdasági életben. Külön fejezetben ré.^zlet^.sen ismerteti a jó árusító szüksége» tulajdon.«égalt és a rossz drúsító hátrayos szokmait. A szakkönyvtár a Stúdium Sajtóvállalat Rt. kiadásában jelenik meg és kapható kötetenkint 70 filléres árban az 6327CS könyvkereskedésekben, valamint a kereskedelmi és iparkamaránál. Legalább 10 kötet együttes megrendelése e.etén az őr kötetenkint 50 fillér, azonban csak közvetlenül a kiadónál, amikor 1.15 az összeget a Stádium Sajtóvállalat Rt. 4.736. azomnapi sekkszámláján kell befizetni. A budapesti gabonatdzsie hivatalos jegyzásai (—) A srt Twintermő vidéken már kevés a felesleg. .A rozspiacon most már negyedik hete úgyszólván teljesen szünetel a forgalom. Az érellenőrzés országos kormánybiztossága múlt év december 26-án — mint ismereteg — megállapította állomásonként a rozs fölemelt átvételi árait, azonban termelői kúrálat hiányában tényleges üzletkötésekre már huzamosabb, ideje nem. Vtzült ígor. A fő rozstermő vidékeken, a Nyírségben és Pest megyében a fölösrésztet már alaposan megcsappant. A Kisalföldről is csak kisebb tételeket ajánlanak. l\t’SZí'irui)iac. — Január Itr. Itáxa 1 Tiszai Frjér in.'i ]Ff iKOtibzai 77 kg 20 O5 20.05 20.05 78 kg 20.55 20.55 20.55 79 kg 21.85 20.85 20.85 80 kg 21.05 21.05 21.05• Roz.«, pe.stv. J5.70—15.95 Más rzám. 15.90—16.16 Arp«a la . 17.80—18.05 Árpa k. m. 17.30—17.55 Sörárpa kiv. 22.35—22.55 príma 21.25—21.65 Sörárpa . . 20.2.5—20.30 Zabla . . 00.00—00.00 Zöb k. m. . 19.90—20.15 Tengertúli 21.30—21.40 Egyéb áll. . 20.60—20.75 Korpa . . 14.10—14.35 8-as liszt . 16.30—17.00 iiia)iiiiamiiiuai ii!iimciaiituiiii«iiEC!icEii:{(9]iiiio»iiiiiii!iaiiuuiiiiii Kedden a forgalom a nyílt—50, kalaláus 21—34, lU'raj 230— kaeiikon is v.'isarouuinokokljuu 3H0, kiurfioi tisKutva kOieii. sUtó- Innyha volt. tök 30—IC. A V.CSAKA’SARNOKOK fal kg . xA . . . 19 tx 54—10. afinn közön.vegop, válonrafogya-'ztó arai Így al.skultak. ja—(j., vorte. nemes faj 70— Mill.iakub. Rostélyos,_ fels.ál ISO na.*anr.s vörösbélű 88—120, —60, leveahj.so.t (tata, csontos sárgabély 60—CO. mandarin 84— oldalra, szegfa?) 120, gesztenye 90-128. Borjúhús: Comb (szeletelve) 240 —280, borjúvesés 160-200, iir«V9«iR. .luUiús: Hátulja 140—160, eleje HLSVASAB: 120—140. _ Készlet: Nagymarha érk 180, Scrti Hlms: Karaj (hosszú, ro- eladás 80, növendékmarha érk. 1, vid) 200—260, (arja, comb, lapoc- eladás 3, borjú érk. 914, eladás ka 168—200, oldalas 144—164, sza- 514, birka érk. 90, dadán 30, billány érk. 65, eladás 10. Az Irnig- 380—186, znr 180—180. ^ középra Tisztított baromfi: Tyúk 1,41— Arak: ^larhahún ökör In czC-sz.- 20(1 csirke 180-280. lúd, hízott liben 156, bazula 172-180, eleje 131 -200, ruca hízott 450- 200, -136, tehén fa egészben 336-311, «ij, liszomfli Tyúk db 230—400, hátulja 150 ■ 156, eleje 134-126, csirke 12^.,00. ,szegye 128, ökör fa .szegye 150— Tojás: Tea 10 db-ig dbja 1 — 152, ökör és tehén Ha egészben 16, tea II db-tól kg. 240—270, föző 106-126. Hátulja 114—138. eleje 100 és airo 10 dbig db-ra 12—14. főző —ne, szegve 110—116. csontozni és apró 11 db-tól kg 230—240. való 7l^-30. niivendékmarha la Siuraitörelék! Lenese kg 42—98. egészben 50, borjú bilött bőrben la borsó 12—88, bab. fehér, aprósae 120—130. Ha 100-118, borjú eleje IOO. lekörözötT eleje 80—90. Zöldsörfélék! burgonya, gülbaba hátulja la 150—156. Ha 330—148 1^—1• burgonya, nyári rózsa juh filatt. nyúzott la 80-100. Ha 15—l.T. burffonv.ti e.t.:*!' rowsn 15^ 7f\_7C oa *_____a «« makói 16—18. fokhagyma 24—96. marhabél 300—400. ' borjúfodor fejekkáp 052 tíi 36—50. kelkápos^tta elyé.«7,bf.n 30—45. Juhbél 100—107 86—50, savanyúkáposzta :10. petra- bárány 100—130 fillér kg-ként!' zselye av ^ j&árgaréjja. Helyesen Sö marhavér'^oiller, iái. HUIMCfn SVASAH. Kesulet: éik. íki, eladi'wi 56. nüvendék —, eladva —, li4*rjú érk. 351, eladás 271. juU érk. 216. el.idás 26. ht'írány érk. 261, eladás IV), félsertés nyúzott 126. eladás 66, félsertés .«,tai»nnával érk. 190. eladás 100. süldő érkezett, 4, eladva, malac érk. 57, eladás 57. sertész.siger kg. érk. 154, eladva, marluayiger 174 kg, elal-,* Ar. irányzat Ki'**1 ' Arak: Caonto.inivaló 30—10. növendék 65. borjú ölött, bőrben la 112—120 Iln 90—112. juh ölött. nyúzott la 76. ITa -lO—60. bárány bőrben 90—120. félsertés ,szalonma nélkül. lOolló. szalonnával 120'— 126. süldő 90 - 120. malac HQ-IGO. sertész.'.iger 100. marhazsiger b0 fillér kg-ként. SKKTftSV4SK A Magyar Keresztény Alalkereskedök Orpzilgps ir-?yesztetinek jelentése szerint a ferencváros.ertésvásár keddi felhajtsi eredményei: érkezett 134 drb, hétfői vá.sári maradvány 0 drb, összesen 211 drb. A vásári állományból uradalmi zsírsertés 131 drb, 76 drb angol hús.sertés, míg a ffibbl szedett sertés volt. Keddi vásári meradviáig nincs. Irányzat változatlan. Arak: Ha uradalmi 110, ha szedett 98—1111. Ha szedett 18—100 Illa .szedett 70—80. angol töke.Serjés 94—ion, kivételesen 101. és I00 félée infúnkúolia élősúlyban