Függetlenség, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-17 / 12. szám

-4 Két angol tengeralattjárót megsemmisítenek a németek Nyusgangnai jelentenek a nyugati szárazföldi honiról Berlin, január 16. A véderő főparancsnoksága jelenti: A nyugati harctéren nem tör­­­­telt említé­sre méltó esemény.­­ A Starfish és Undine angol tengeralattjáróhajót a német vé­delmi intézkedések a Német öbölben megsemmisítették. A le­génység egy részét megmentet­ték­. (MTI.) f,Nem is kell Rornin. január 16. A Német Távirati Iroda újabb arcvona).jele­nté­ S a többi között ezeket mondja: A Starfish és Un­dine angol te­ngeralattj­árók megsemmisítése ismét előtérbe helyezte a német haditengerészetet. A német hadi­­jelentés tudomásul adja, hogy Brüsszel. január 16. A Luxemburger Zeitung jelen­tése szerint Schengen határállo­mást szombaton három gránát találta, hétfőn délután pedig Valóságos gránát-szilánkeső hul­lott a városkára. Délután fél öt­kor francia tüzérség ugy­anis bombázni kezdte Perl vasúti ál­lomást és ennek során több löve­dék luxemburgi területre eselt. magyarázat** milyen könnyen aratták a néme­tek ezt a győzelmet és ezért nincs szükség semmi tov­ábbi magyarázatra. Nyugaton ."Semmi változás nem történt. A szokásos járőrtevé­­kenység során a pfalzi erdőtől keletre a németek egy fr­ancia foglyot ejtettek. (MTI.) Így Schengen több házát igen sok gránátszilánk érte. A lakos­ság menekülésben keresett mene­déket. (MTI.) A francia hadijelentés Paris, január 16. Hivatalosan jelentik január 16-án délelőtt. Nincs semmi (MTI.) Luxemburg terü­letre estek francia gránátok jelentenivaló. A téli háború emberpusztító nehézségei Irta: Juger Ferenc Az éazarti vidékeken jelenleg dúló háborúban óriási lehet a tá­madó oros­zok vesztesége. Régi szabály, hogy a tél nem való há­borúskodásra. Az időjárás túlsá­gosan apasztja az állományt. A csapat elfogy, mielőtt számbave­­hető eredményt elérne. Ezt bizo­­nyítja a hadi tapasztalat. A legnagy­obb arányú téli had­járat — a világháború előtt — az volt, amelyet Na­póleon 1812-ben az oroszok ellen vezetett. Győzel­meket aratott, de végül is a hideg elfogyasz­tot­ta seregét. 450.000 emberrel léptek át június elején a Klemen folyót. Ez a­­s­zép had­sereg, miután több nagy győ­­zelmes csatát (Smolen­sk, Boro­dino) vívott és Moszkvát elfog­lalta, október elején még mindig 200.000 főt számlált. Ebből 310.000 fő volt Moszkvában, Napóleon ve­­zeté­se alatt. A többit igénybe vet­te az oldalak és az utánszállítás biztosítása. Október közepén kezd­te meg a hadseregnek moszkvai cappollja (100.000 fő) a vissza­vonulást. Ekkor kijelöntött be a hideg, amely rettenetesen pusztított a téli háborúra fel nem szerelt csa­patok között. November végére a sereg már le­apadt 30.000 főre és ebből decem­ber közepén m­ár csak­ 5000 fő jött vissza, sorban és rendben, a Nie­­menen. Nekünk is volt téli hadjáratunk. Ez volt a világháború alatt, 1915 január 23-ától április végéig a Kár­pátokban lezajlott az a hullámzó hadművelet, amelyet a hadtörté­nelem „Kárpáti téli csata” elne­vezés alatt foglal össze. Ennek vesztesége felülmúlta Napóleon hadseregének 1812- ben elszenvedett veszteségét, de azért nem tette tönkre, a résztvvevő seregeket, mert kéznél volt a pótlás. Annak bemutatására, hogy a téli időjárás hatáása alatt miként zsugorodik össze a csapat állo­mánya, kiragadják a 41. honvéd hadosztály kárpáti harcainak né­hány heti időszakát. Ez a hado­sztály a téli csatában február közepétől kezdve vett részt és március 10-ig volt tégraa­­dá­sban. Állománya február 1­5-én igen szép volt: 11.216 puska, vag­yis majdnem az előírt teljes hadilétszám. Március 1-ére (vagyis 33 nap alatt, miközben a had­osztálynak 4 nehezebb csata­­alapja volt) a puskaállomány 6803-ra szállt le. A 4410 főre rúgó veszteség így oszlott el: 3674 halott és sebesült, 410 beteg, 1326 eltűnt, akiknek fele halottnak és orosz kézre került sebesültnek, másik fele fogolynak számítható. Március 7-én és 8-án ismét ne­héz, de győzelmes harcai voltak a hadosztálynak. Elfogott az oro­­szok­tól 16 tisztet és 1613 embert, zsákmányolt 4 géppuskát. Ezek a siarcok a had­osztály létszámát újból erősen fogyasz­tották. A hó, fagy és vihar a csapatokat nagyon kimerítette, egyben pedig igen magasra­­ emelte a betegek, különösen a fagybetegek számát. Március 9-én a hadosztály már csak 3936 puskát számlált, de ezt az erőt is csak úgy érte el, hogy közben 1300 főnyi pótlást (menetszázadot) kapott. A lét­szám a következően oszlott el: ve­szprém­i ezred; 3468, nagy­kani­­zsai ezred; 1200, dési ezred; 648, szatmári ezred 620 puska. A következő nap a hadosztály parancsnoka jelentette, hogy a hadosztályt a fáradalmak, a hóvihar, a­me­lyenként em­bermagasságral hó támadásra képtelenné tet­ték, sok ember keze-lába elfagyott, a sebesültek nagy részét az utóbbi napok alatt nem lehetett a harc­térről elszállítani — és így meg­fagytak stb. Március 1­3-én a hadosztály ereje ,TJ.IG puskát tett ki. Április közepéig, v­agyis két tel­jes hónap alatt a hadosztály vesz­­tesége volt: 7935 f halott és sebesült, 7264 eltűnt és fogoly, 7378 beteg. Utóbbiak között 1200 fagyási eset. Ilyen nagy veszteséget a hadosz­­tály temrészetesen csak azért bírt el, mert rendszeresen kapott emberpótlást, így ment ez a hadsereg vala­­mennyi hadosztályánál. Ezért emésztett el a kárpáti téli csata mind nálunk, mind az oroszok­nál kereken 80o—SnO.OOO embert. En­nek fele tehető a betegekre. A rendelk­ezésre álló adatok nem nyújtanak­­külön felvilágosítást a hegy­ség és a zord tél okozta (va­­gy’­in vhi-telen) veszteségről, de tudjuk, hogy több volt a beteg, mint a sebesült. Az álland­óan­ ,szabad ég alatt való tartózkodás kapcsolatban a meleg étel rendszeres hiányával a szer­vezetet annyira lerontotta, hogy a zord időjárás és a fokozott testi musika (kapaszkodás, beásás, hó­lapátolás) nagyobb veszteséget idézett elő, mint az orosz fegyver­­hatás. Azt is tudj­ik, hogy nagyon sok ember m­egfagyás következtében vesztette el éle­tét. Ezek után gondoljuk el, lapor a finnországi hadszíntéren milyen rettenetes veszteségeket okozha­tott a 26—30, sőt 40 fokos hideg ill a nagy hó a silány elhelyezési és utánszállítási viszonyok mellett heteken át támadásra rendelt orosz hadoszlopoknak. Talán nem tévedünk, ha az ilyen vérnélküli veszteséget eddig a támadó csapat ndományára ajs folyta teaszalja 4 fő Beszéd Kedden kezdte meg a kép­­viselőház újévi munkáját a társulati adóreform tárgy­alá­­sával. A javaslat kormány­­párti vezérszónoka Pajor Győző volt, aki ezzel a beszédével mutatkozott be e­ képviselő­házban. A beszédnek nagy, rendkívüli sikere volt. Ezt mutatták a külsőségek, a nagy hallgatóság, feszült fi­gyelem és az ellenzéki padok­ból is minduntalan felhangzó helyeslés, elismerés. Pajor Győző be­szédével felvetődik a kérdés, mi az, ami a képviselő­házi felszólalást kiemeli a sza­vak tömegéből, mi kell ahhoz, hogy a szónok személyére egyszerre minden oldalról rá­­terelődjön a figyelem és mon­danivalója ne múljon el nyom­talanul abban a pillanatban, amikor visszaül a helyére. Pajor beszéde választ adott erre a kérdésre és megmu­tatta, milyen a modern, jó parlamenti beszéd. Volt benne tudás, a megvitatásra kerülő javaslat és a tárgyra vonat­kozó minden eddigi törvényes­­ intézkedés teljes és alapos is­merete, volt benne tényisme­ret, a törvénybe és írásba nem foglalt való élet világos és tárgyilagos meglátása. Volt benne bátorság és független­ség, amivel a hibákat és bajo­kat feltárta, éppen ezzel adott súlyt annak az elismerésnek, amelyet a kormány munkája iránt kifejezett. Végül volt benne ötlet: a gyakorlati köz­életi férfi tanácsadása, eredeti elgondolása a bajok orvoslá­sára és a kitűzött célok el­érésére. Ezt méltányolta a képviselőház, amikor Pajor Győzőt beszéde után szokatlan meleg ünneplésben részesí­tette, amit Pajor azzal is megérdemelt, hogy­­ emlékeze­tes és követendő példát adott a lelkiismeretes törvényhozó munkára és a jó beszédre. Semmi változást nem idézett elő Hore­ Belisha távozása -t- jelentette be cthamberlein ez­ensol alsóházban l­ondon, január 16. Bora Belisha felszólalt az alsó­házban és kijelentette, hogy­­senti­­lyen nézeteltérés nem merült fel közte és a kampány tagjai között. Chamberlain miniszterelnök szó­lalt fel ezután és a maga részéről is hangoztatta, hogy Belisha és a kormány tagjai politikája között semmi eltérés nem mutatkozott. Belisha lemondásával kapcsolatban kijelentette, hogy semmi változás sem várható az angol hadser­egpo­­litikában a hadügyminiszter-válto­zás következtében. Hangsúlyozta továbbá, hogy so­hasem volt lényeges nézeteltérés Berisha és a hadsereg vezetősége között sem. (MTI.) Megi­dit Erdődy Sándor gróf felsőházi tag ,­­Szorabathely, január 16. Vasmegyei vépi kastélyában 75 éves korában meghalt monyoróke­­réki ég monoszlói Erdődy Sándor gróf, cs. és kir. kamarás, felsőházi tag. Az elhunyt Varasd vármegye örö­kös főispánja, Varasd várának ka­pitánya, szolgálaton kívüli huszár­­százados és Vas vármegye tör­vényhatóságának örökös tagja volt. Nemeslelkű, igaz magyar úr volt, szociális gondolkodású férfi, aki uradalmaiban szeretettel és meg­értéssel gondosk­odott alkalmazot­tairól. Holttestét csütörtökön délelőtt a vépi kastélyból Szombathelyre szálítják, ott a Domonkosok plé­bániatemplomában ravatalozzák fel és csütörtökön délután a templom kriptájában lévő családi sírboltba temetik. Nagykörös második testvérköz­ségévé fogadta a kárpátaljai Sisentmihálykörtvélyes kisközséget, amely Rahó közelében fekszik 3 piriduszci szép íiást Szerda 1940 január 17 Hazaérkezett Milánóból az Operaház e^yü^te^e A nagyank­orú milánói vendég­­szereplése után az Operaház együttese, amely olaszországi útja során a legnagyobb megbecsülést és elismerést vívta ki Magyar­­ország számára, kedden délelőtt 11 órakor, egy órai késéssel a trieszti gyorssal megérkezett a Déli pályaudvarra. A visszatérő művészeket hatalmas tömeg várta a pályaudvaron, ahol ünnepélye­sen fogadták őket. A kultuszmi­nisztérium képviseletében Szolva József államtitkár és Marjay Ödön miniszteri tanácsos, az olasz kö­vetség részéről Wittmar Antonio sajtóelőadó jelent meg a fogadá­son. A külügyminisztériumot S­o­­monnay lászló dr., a székesfővá­rost Della-Donna Mihály dr., a Színészkamarát Kiss Ferenc kép­viselte. Jelen volt még az Opera­­ház, a Zeneművészeti Főiskola, az Operab­­rátok Egyesületének veze­tősége," val­amint a magyar szí­nésztársadalom és társadalmi éle­tünk számos előkölönsége. A meg­jelentek lelkes ellenzéssel fogadták az érkezőket, élükön Fáy István államtitkárral, Haáss Aladár dr. osztályfőnökkel és Márkus László­val, az Operaház igazgatójával. Stolpa József államtitkár rövid üdvözlőbeszédében a következőket mondotta: — ürömmel dobban meg a ma­­gyar szíve, a­mikor az Operaház együttese ismét újabb magbecsü­­lés­t és elismerést szerzett a ma­gyar névnek és ezzel bizonyságot tett arról, hogy a magyar nemzet nemcsak a szabadságért tudott vérezni, hanem a tudományos kul­túrának is elismerésre méltó sike­reket szerzett. A magyar nemzet joggal kérhet helyet a nap alatt. A Színészkamara elnöke, Kiss Ferenc üdvözlő .­szavai után Márkus Ilászló, az Operaház igaz­gatója megköszönte a fogadtatást és köszönetet mondott, hogy lehe­tővé tették a milánói kiküldetést, amellyel szolgálatot tehetett úgy­­, mint az együttes a magyar kultúrának. A művészek nagy örömmel és hálával emlékeztek meg arról a feltüntető figyelmes térvrel és ro­­konszenvről, amellyel őket milánói vendégszereplé­sük alatt az ola­szok­ elhalmozták. SZÉNGAZM­ÉRGEZÉS miatt C­sernovicban egy h­áromtagú c­sa­­ládot nagyon súlyos állapotb­an kórházba ■vittek. A dermesztő hi­­dek miatt nag­y­on megrakták a kályhát 63 a­lááramló széngáz mérgezte meg őket. A HOLLANDIAI GRONIN­GEN TARTOMÁNYBAN robba­nás következtében négy katona meghalt, kettő pedig megsebe­sült. AZ ELSŐ KANADAI HADI­­KÖLCSÖNT hétfőn bocsátották jegyzésre, amelynek összegét 220 nulló dollárban állapították meg. Noha a jegyzés két hétig tart, a hadikölcsönt már az első napon 50 százalékig lejegyezték. A BIRODALMI STATISZTI­KAI HIVATAL jelentése sze­­rint 1939 harmadik évnegyedé­ben 33.806 házassággal többet kötöttek a Néme­t Birodalom területén, mint az előző év hat­ madik negyedében. Bécsben a születések száma a múlt év fo­lyamán 350 százalékkal emelke­dett. Tűz és robbanás egy Kossuth Lajos­ utcai filmüzletben Kedden este a Kossuth­ Lajos­­utca 33-as szirmú ház félemeletén, a Fehér és Társa-férfi film és fényképészeti kereskedésben tűz támadt. A­ tűzoltók három szerel­vénnyel vonultak ki és félórát munka után sikerült eloltani a tü­zet. előfizetési ár­»­: Egy hónapra 1 P 50 f, negyed­évre 4 p no f. Egyes szám ára: hétköznap 6 f, vasárnap 10 f. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., József­ körút 3. Íz eSsd nagyszabású, tud­ományos szín­vonalú irodalmi mű B­agyarország Kormányzójáról .^z a könyv annak a férfiúnak jáz életét vetíti elénk, az minden magyar ember számára­ a legtöb­bet jelenti: a magyarság veséjéét. HORO­HY MIKLÓS művész napfeképét; az olvasó meg­­ismerteteik­ a debreceni kisdiák­kal, a tímgerésszel, Feuhinc József szách­yserédével, a Navara hösé­­vel a /Nemzeti Ha^ísereg meg­­val és fövez^ével, az ál­­amférfival, az irodalom és művé­szet patrónusával, /a kenderes! ^al, a vadásszal; öszefüggő,­­de magyar 'történetéről és \ lORTHY" A\IF­ L.O.Y., gazd­i világos képet nyer az utolsó húsz esz a nagybányai Horthy-családról. A műgonddal készült, famentes pandroson nyomtatott, 20 X 26 cm nagyságú hatalmas kötetet 80 Mptábla, kb. 120 kép díszíti. Ara vászonkötésben 14 pengő, eg­ész bőrkötésben 18 pengő, amatőr bőrkötésben, aranymetszéssel 25 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy­ az összeg előzetes beutalása elle­nében forduló postával Intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 60 fillér beutalását­­a kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drá­gítja a. könyvet. Beszerezhető PFEIFER FERDINAND könyvkereskedésében,, Budapest, Kossuth Lajos­ u­tca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00 III..

Next