Függetlenség, 1940. február (8. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

Három angol hajót támadtak meg a német repülők Elöntetési ár egy hóra 1 , 50 fillér Románia csapatmenetesítéseket küld Besszarábiáb­a és Bukovinába Gaffencu elnököl a balkáni értekezleten •­­ Vas- és gabona­kormánybiztosságokat állít fel Románia Hatszázötven légiámadást intézett a Szövjet két hónap alatt a finn városok ellen Ismeretlen repülők észt területek ellen intéztek bombatámadást A Balkán-konferencia résztvevői közül Karadzsogiu­ külügymi­­­niszterrel az élén a török és Metaxas vezetésével a görög küldött­ség már el is indult Ankarából, illetve Athénből Belgrád felé. A pénteken kezdődő értekezletre már minden előkészület megtörtént. Megérkezett a szerb fővárosba kilenc görög, nyolc török és tizenöt roma újságíró. És kijelölték a tanácskozások elnökét is, Gafencu román külügyminiszter személyében. Minden megtörtént már, csak a tárgyalások várható eredménye nyílt kérdés még. Az újabb ötletek kategóriájába tartozik a bukaresti Universum- nak­­Rrgoseanu tollából­ megjelent cikke is, amelyben újabb blokk­alakítás gondolatát veti fel. „Most a velencei találkozó után látszik“ ■— írja az Universul —„hogy a balkáni és dunai szolidaritást, amelyet a semlegesség alapján nem sikerült megvalósítani, meg lehetne kísérelni új alapon: a társadalmi rend és a jelenlegi politika megőrzésének alapján, ahil az összes itteni államoknak közös érdeke. Egy igen regionális szolidaritás azonban a kibontakozáshoz teljes őszinteséget kívánna az összes balkáni és nem balkáni államok részéről“. Az értekezlet legnagyobb isme­retlenje kétségtelenül Románia magatartása. Ezt a magatartást egyáltalában nem tisztázza a ró­mai Stampa belgrádi tudósítójá­­nak jelentése. Az olasz újságíró ezt táviratozza Rómában .f Figye­­lemreméltó körülmény, hogy né­hány nappal a belgrád értekezlet összeülése előtt Románia csapat­megerősítéseket küld Besszarábia és Bukovina határára és befejezte védelmi munk­álatait a dobrudzsai határon is. Románia ezekkel az intézkedésekkel nyilván azt akarja kifejezésre juttatni, hogy területé­­b­­l semmit sem hajlandó átadni más fiatalmaknak és eleve eluta­sítja Belgrád és Ankara jó taná­­­­csait.” Ehhez a távirathoz ezt a kérdést fűzi hozzá a Stampa: „A belgrá­di értekezlet tehát eleve balsikerre volna kár­hoztatva?“ Majd a kérdésre válaszolva megjegyzi, hogy a román probléma olyan tüskés kérdés, amelyhez ha valaki hozzányúl, felvérezi a kezét. De talán jobb is, ha a Balkán közvéleménye tiszta képet alkot magának a helyzetről és világosan látja, mil­yen nehéz dolog a magyarokat és a bol­gárokat kibékíteni Romániáva. Nem vár most, az értekezlet küszöbén sem, fontosabb ered­ményt a konferenciától a német sajtó sem. A Berliner Börsen­zeitung ezt nem is tartja fontos­nak, mert „a balkáni értekezlet jelentősége fényesen csökkent“. A német lap szerint a Balkánt nem fenyegeti szovjet­ veszély. — Ma már a leglassúbb gondol­kodásúak is rájöttek — írja —, hogy ez a gyakran felidézett ve­szély csak képzeletszegény, ké­rődző propagandisták szánalmas Az utolsó negyvennyolc órában a legkülönfélébb módon ítélik meg a helyzetet a különböző országok sajtójában. Sőt ,egészen új, várat­lan és meglepő kombinációk is bukkannak fel a konferencia anyagával kapcsolatosan. Ezek kö­­zött szerepel a római Tribuna bel­grádi jelentése, amely szerint krre jár, hogy Románia a belgrádi ér­tekezleten azt kéri: Jugoszlávia, Görögország és Törökország ga­rantálja határát Magyarországgal és Bulgáriával szemben. Úgy lát­­szik — teszi hozzá a Tribuna bel­grádi tudósítója —, hogy a három állam nem hajladó, a balká­ egyezményen termet kötelezetts­é­­get válatni szüleménye. Szovjet-Oroszország­nak a Kárpátokon át Délkelet- Európába való betörése olyan téma, amelyről sokat lehet írni, de amelynek semmi jogosultsága nincs, tekintettel a kárpáti szovjet-magyar határról és Besszarábiáról tett félreérthetet­len szovjet kijelentésekre. Cik­két azzal a megállapításával végzi a Börsemeitung, hogy a balkáni értekezlettől senki sem vár falrengető politikai eredmé­nyeket, de senki sem hiszi, hogy az csak a szokott keretek között ülésező évi közgyűlés lesz. Romániának a szomszédaival, nevezetesen Magyarországgal való viszonyáról igen érdekes megállapítást tesz a milánói Corriere della Sera budapesti tudósítója. Az olasz újságíró ezt írja: „Rendkívül fontos hangsú­lyozni a jelenlegi kényes helyzet­ben, azaz a német-román tárgya­lások idején és a belgrádi érte­kezletet megelőzően, a következő ténykörülményt: Magyarország számára nem áll fenn sem szüksége, sem hasznossága bármely hata­lom, vagy hatalmak közvetí­tésének ahhoz, hogy megoldja immár húsz éves problémáját. Magyar­­országnak továbbra is az az ál­láspontja, hogy ilyen közvetítés senkinek sem válnék előnyére. Ez természetesen a magyar­román viszonyra vonatkozik, amelyben jelenleg semil­yen köz­vetlen érintkezés nem áll fenn“. Románia gondjai a petróleum­háború frontján még szintén nem értek véget. Az angol-fran­­cia szövetség tiltakozása elle­nére kinevezett petróleum főbiz­tos, Gheron Netta professzort ünnepélyesen iktatták be fontos és nehéz tisztébe. A beiktatási ünnepségen Anghelescu gazda­­ságügyi miniszter mondott beszé­det. Kijelentette, hogy a k­or­­mánybiztosi intézmény célját eleinte a vállalatok sem értetté­k meg. Felállítását csupán az tette szükségessé, hogy fejlesszék Románia kőolajtermelését és biztosítsák a belső szükségle­tet, valamint a kivitelt. — A háborúskodó felek közül senki sem akarja megérteni — mondotta a román miniszter —­, hogy ezek az intézkedések az ország érdekében történtek, nem pedig valaki más érdekében. Szigorúan semlegesek vagyunk és így minden tekintélyünket meg kell őrizni. Bejelentette ebből az alkalom­ból Anghelescu miniszter azt is, hogy a jövőben a kőolaj-ügyek­hez hasonlóan gabona- és vas­­kormánybiztosságokat is alakíta­ ■ 1 ‘s'T­rí: J An­ B’íSfelf ’ A finn légvédelem főparancsnokságának drámai­beszámolója HELSINKI, január 31. A finn háború eseményeiről érkező jelentések közül ma leg­­kiemelkedőb­b a finn polgári légvédelem országos főparancsnokának, Silvo tábornoknak a beszámolója. A tábornok közölte a sajtó képvi­selőivel, azokat a statisztikai adatokat, amelyeket hivatalosan összeállítottak a szovjet légierő polgári lakosság ellen intézett táma­­­­dásairó. Eszerint az ellenségeskedések kitörések november 30-ika" óta a szovjetrepülőtk­ről légitámadást hajtottak végre finn váro­sok elen és a támadások során körülbelül 21.000 bombát dobtak le. Az eredmény 407 polgári halott és 900 polgári sebesült. A fhmn légvédelem a támadó szovjet gépek közül 300-at lőtt le, 800 orosz pilótát pedig fogságba ejtett.. Új szovjet támadás indult kt a front­­szakaszon Kint a fronton Észak-Finn­­országban némi szünet állott be a harcokban. A Mannerheim­­vonal mentén csupán tüzérségi tevékenység vett. A front kö­zépső részében Suomuasalmi ré­szében új szovjet támadás jelei mu­tatkoznak. Itt újból kisért a szovjetoffen­­zíva már többször megbukott célja: előretörés a Botteni-öbölig, hogy kettévágják Filmország „darázsderekát“. Új szovjet támadás indult kedd este óta Kuhmanieni szakaszán is. Ez a frontszakasz 32 kilométerre húzódik a Szovjet határtól és hetek óta nem kerülhet itt­ sor komolyabb harcokra. Az 54-ik szovjet hadosztály most Kuhmo­­m­eni városától északra egyszerre két irányban is megkísérelte az áttörést.­­ A harcok még folynak. Észt termetet bombáztak ismeretlen repülők A szovjet repülők tevékenysé­géből nem érkeztek újabb jelen­tések. Az észtországi Talmnból azonban azt jelenti az Észt Táv­irati Iroda, hogy a Kaspal kör­zetbe lévő Konuvere közelében elterülő mezőbe és erdőbe nagy magasságban szálló repülőgépek 34 bombát dobtak le. Emberéletben nem esett kár és a bombák csak kisebb anyagi kárt okoztak. A repülőgépek nemzetiségének megállapítására vizsgálatot indítottak. A Finnország megsegítésére irányuló akció kapcsán Washing­tonból jelentik, hogy a washingtoni kormány egy javas­lattal foglalkozik, amely szerint a kormány megengedné a fin­neknek, hogy állami kölcsönköttvényeke­t helyezzenek el az amerikai tőkepiacon. Hy módon lehetővé válna, hogy Finnország az Egyesült Államok­ból teremtse elő a hadjárat­hoz szükséges költségeket. Finnországba küldik a lengyel légiót­ Kausinenről, a temioki­ „ellen­­kormány“ elnökéről — aki bizo­nyos régebbi hír szerint már' kegyvesztett lett a Kremlben — régóta nincs újabb'hír. —'Most a' Matin jelenti Helsinkiből, hogy Kansinen felesége és leánya beállott a finn Lotta­bu­li­ finn hadseregben harcol. A teriokii „kormány­elnökkel* tehát egész családja szemben áll. ■ A Popolo di Roma londoni je­lentése szerint a szövetségesek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Franciaország területén megalakul­óba­­n­ lévő lengyel­ lé­­giót kiküldik Finnország megseg­nésére.

Next