Függetlenség, 1940. február (8. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
-2 Díszközgyűlésen és jubiláris vacsorán ünnepelte a TESz húszéves működését A Társaddalmi Egyesületek Szövetsége alapításainak 20. évfordulója f alkalmából a vármegyeház.i közgyűlési témnóban díszközgyűlést tartott. Az ünnepélyes külsőségek között lezsajlott gyűlésen megjelent József királyi herceg, Hóman Bálint, S Odocsny László és Jarcsa Andor miniszterek, Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke, Putnoky Móric, a képviselőház háznagya,, Tors Tibor, a képviselőház alelnöke, valamint vitéz Imrédy Béla, Tinbinyi Tihamér és Bornemisza Géza volt miniszterek. A gyűlést Uzdéczy-Zadravecz István tábori püspök, a TESz országos elnökének megnyitó szavai vezették be. Szerető szavakkal emlékezett meg az alapítókról, a volt elnökökről, a munkatársakról valamint az egyesület két új halottjáról, Darányi Kálmánról és vitéz Gömbös Gyuilánéról. Ezután köszönetet mondott a megjelenteknek és a díszközgyűlést megnyitotta. Szörtsey József orsz. ügyv. elnök betegsége miatt Borsody Gyula társelnök központi igazgató tette meg jelentését a TESz húszéves működéséről. Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, a TESz társelnöke mondott ezután ünnepi beszédet. — Elmondhatjuk bátran —mondotta .—, a TESz a keresztény magyar erők koncentrációja. Megvalósulása annak, aminek tökéletes virágzása Olaszországban a fasció gondolata. Az októberi forradalomról beszélt ezután, majd a dicsőséges ellenforradalmi gondolatról, mely végül is megesentette az országot. — Bujdosó, psi erejével fellobbanó lélek, ez volt az, ami az ellenforradalmat elindította. Ez az ellenforradalom végre is dióéira jutott. Rendet tett, rs megbüntette a bűnösöket, visszaáltota a jogot, megteremtette dicsőséges honvédségünket és odáig fejlesztette, hogy méltó lett ismét régi jóhíréhez. A társelnökök, alelnökök és választmányi elnökök nevében Szeder János orsz. képviselő, a kerületi és járási elnökség nevében pedig Hőgyészy Pál főispán mondottak üdvözlő beszédet. Ezután sor került az egyesület új zászlójának Nagykovácsy Menkó ajándékának a felavatására, majd vitéz Endre László alispán záróbeszédével az ünnepélyes díszközgyűlés véget ért, és egyesíteni. Le akarta dönteni az osztályok, hivatáskörök, pártok, felekezetek, nemzedékek és különböző eredetű csoportok közé emelt mesterséges választófalakat. Az egész magyar társadalmat egybefoglaló nemzeti egység megvalósításán munkálkodott. A benső meggyőződés erejével hirdette, hogy minden nemzetnek, a magyarnak is saját lelkisége és hagyományai szerint kell a maga életének új formáit kialakítania és a jövő fejlődés alapját megvetnie. Hitte és hirdette ,hogy a korszerű haladás eszméjét szolgáló reformtörekvéseket összhangba kell hozni a múlt tisztes hagyományaival s az ösö''.től örökölt időálló értékeket át kell menteni az utódok javára. Minden dolgozó magyarban e közösség értékes tagját, valamennyi hivatásban a nemzet szolgálatát látta. Nem hánytorgatta fel, kinek mi a politikai pártállása, hogy aszerint ítéljen felőle, mert a politikai pártokat időleges alakulásoknak tartotta. Politikai ellenfeleiben nem látott ellenséget, nem tudott velük szemben a személyeskedés, kicsinyeskedés, gyűlölködés neki annyi keserűséget okozó eszközeivel állni. — Nem ismerte el a nemzedékek közt szított ellentét igazságát és jogosságát. Az öregséget és fiatalságot nem időmértékkel, hanem a felfogás avultsága és korszerűsége szerint mérte. Az Ifjúságban nem törtető új generációt látott, hanem a magyar jövő reménységét. Nemes törekvéseit és az érvényesülésért folytatott igazságos küzdelmet meleg szívvel felkarolta. A kultuszminiszter beszédét zúgó tapssal és lelkes éljenzéssel fogadta a dísz’apjára ünneplő közönsége, amely a késő éjszakai órákig együttmaradt. Hóman Bálint kultuszminiszter ünnepi beszéde Este 9 órakor a Gellért-szálló márványtermében díszvacsora volt, amelyen felavatták a néhai Gömbös Gyula emlékezetére alapított serleget. Itt az ünnepi beszédét Hóman Bálint kultuszminiszter tartotta, aki többek között a következőket mondotta: — Midőn ma, Kormányzó Urunk országépítő kormányzásának huszonegyedik esztendejében a Társadalmi Egyesületek Szövetségének jubileuma alkalmával idézzük Horthy Miklós legodaadóbb hívének és leghűségesebb katonájának, a mi kedves barátunknak és vezérünknek emlékét, helyénvalónak vélem, hogy arról beszéljek, miképen értelmezte Gömbös Gyula a magyar testvériséget. — Gömbös Gyula politikája a magyar lelkiség és keresztény erkölcsiség, a magyar népet egybeforrasztómagyar sorsközösség és a nemzeti öncélúság pillérein épült. A Nemzet alatt mindig a magyar nép összességének s nem egyes osztályok, rétegek, közösségek, hatalmi csoportok politikai életformáját értette s ezért a faji sajátosságok megóvásával és kidomborításával és a népi erők gyarapításával és összefogásával igyekezett a nemzet erőit fokozatt Igazgatóváltás a Városi Színházban Czakó Pál visszaadta koncesszióját fridekies eseménye van a budapesti színházi vágnak, Czakó Pál, aki fél esztendővel ezelőtt vette át a Városi Színház vezetését, szerdán megvált a színház igazgatásától. Czakó az idei szezonban több új darabot mutatott be és néhány darabban komoly sikert is ért el. Huszonhét este adta elő Az ember tragédiáját. Xeádr-ciklust rendezett, új színészeket fedezett fel. Az Igazgató-válság teöaivetlen oka az volt, hogy Gzakó és a színház volt bérlőigazgatója. Föld Aurél között ellentétek támadtak. Föld Aurélt most vette fel a Színművészeti Kamara a gazdasági főnökök csoportjába, az ősszel azonban még semmiféle színházi működést nem fejthetett ki, sőt a zsidótörvény rendelkezései szerint színjháznyitási koncessziót sem kaphatott volna, még abban az esetben sem, ha a kamara már régebbenelvette volna tagjai közé. Föld Aurél, aki a várostól a színházat bérelte, szeptemberben megbízást adott Czakónak az Iganga-, tói teendők ellátására és e megbízás alapján adta ki a főváros a színjátszási engedélyt. Czakó és Föld között, miután kamarai tag lett, egyre feszültebbé.Ill. viszony, végül is január vált 16-án Föld visszavonta Czakótól az igazgatói megbízást, majd ajánlatot tett Czakónak, hogy maradjon meg a színháznál, a vezetés azonban most már bizonyos mértékben az if. Föld Aurél kezében összpontosuljon. Czakó ezek után bejelentette a fővárosnak, hogy a játszási engedély folytán reá háruló felelősséget tovább nem vállalhatja. A főváros erre a mai nap folyamán megvonta Czakó Pál játszási engedélyét és felhívta Föld Aurélt, hogy a színház részére engedélyest jelentsen be. Czakó kiválásával természetesen aszínház csütörtökön már nem tarthat előadást és a színház további nyitvatartása is csak akkor lehetséges, ha Föld Aurél, mint bérlő olyan igazgatót tud magának szerződtetni, aki nemcsak látszatigazgatóként működik majd, hanem a gyakorlatban is érvényesíti majd a keresztény és nemzeti szempontokat a főváros színházánál, mint aktív igazgató. MOST JELENT MEG,( -r MOST JELENT ME(i A zsidótörvény v^grehajtáalníik H »TELES ma^arázata a Budapesti Kereskedőiét'és Imrkamara kiadásában a n-ik zsidótör^ény 193». t.-cz és 7T2y/'1939. M. E. rendőr tárgyában Tájékoztató k^skedés iparosok részérl , 1. kötet: Az ért^hrrfaági alkalmazottakkal kapcsolatos rendelkezések P —.60 n. kötet- és ipar- is hasznothajtó jogosítványokra vonatkozó rendelkezések P —.60 Kapható: Budaipesten minden dohánytfizsdébim, SIMON GTOU, könyvkereskedésiben, VTII., tulfil-úf 16/a, STÁDIUM könyvkiadó vállalat. V., Gróf Klebelsberg-u- 8. FÜGGETLENSÉG (Hirdetési osztály) Vm. ker., ,József-körút 5. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés, rv., Kossuth Lajos-u. 5 MMMittlliütlIIIUIIIUIUni)inilllUaiUli«HllllUNnHIHH«WIII«^^ /Blaaetilauűi Olasz meleghulám érkezett Magyarorszégra Befagyott a rigai tenger öböl Szerdára virradó éjszaka érkezett Magyarország fölé az új olasz meleghullám, amely a Dunántúlra máris havazást hozott. A meteorológusok nem tudják megállapítani, várjon a napokban eléri-e az olvasdáspontot a hőmérséklet, annyi azonban bizonyos, hogy a nagy hideg országszerte enyhül és a havazás az ország egész területére átterjed. Rómából érkezett jelentések szerint egész Olaszországban csapadékos idő uralkodik, Észak- Olaszországban havazik, Dél- Olaszországban esik az eső. Ezzel szemben a szibériai hideg betörése miatt egész Skandináviában rendkívül hideg az időjárás. Lettországból érkezett jelentések szerint a rigai tengeröböl teljesen befagyott és a partról szánkóval lehet megközelíteni a Dune-szigetet. A Nagy-Beltonban jégtáblák torlódnak, ezért megszüntették a kompforgalmat. A legutolsó hajó hatszáz utassal a jég közé szorult és jégtörővel kellett kiszabadítani Norvégiában is számos forgalmi zavart idézett elő a rendkí■üH hideg. A vasúti váltók befagyása miatt a vonatok többórás késéssel közlekednek. Belgrádból jelentik, hogy az új fagyhullám az Adria s partján elpusztított sokezer olajfát. A dalmát part közelében a tenger vize annyira lehűlt, hogy a halak kábultan ellepik a víz felszínét. r,bütörtök 1940 fer íir 1 Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István srót kirügyminiszter beszéltek a felsőház külügyi bizottságának ülésén Kedden este tíz órakor, a külügyi bizottságának ülése után, a felsőház külügyi bizottsága is ülést tartott Kánya Kálmán elnöklésével. A kormány tagjai részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáky István gróf külügyminiszter és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter vettek részt az ülésen, amelyen megjelent Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke is. Kánya Kálmán elnök megnyitó szavai után Csáky István külügyminiszter tartott expozét, amely főbb vonásaiban megegyezett a képviselőház külügyi bizottságának ülésén elhangzott tájékoztatóval. A külügyminiszter expozéjához József királyi herceg, Bethlen István gróf és Szüllő Géza szóltak hozzá s több kérdést intéztek a külügyminiszterhez. A feltett kérdésekre Csáky István gróf külügyminiszter kimerítően válaszolt, majd Telesd Pál gróf miniszterelnök intézett néhány szót a bizottsághoz. A bizottság tagjai mind az expozét, mind a tájékoztatást élénk tetszéssel és helyesléssel fogadták. Kánya Kálmán elnök a bizottság nevében köszönetet mondva a kormány tagjainak felvágosításaikért, este 9 óra után bezárta az ülést. Német lapu Teleki Pál gró kijelentéséről Berlin, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Frankfurter Zeitung idézi Teleki Pál gróf miniszterelnöknek azt K .újelencését, amely szerint a mai időkben a magyarok sem élnek “rózsáskertben ez méltatja ennek a kijelentésnek a jelentőségét. Rózsás kert alatt — írja a lap - azok az elképzelések értendők, amelyek titokban szívesen besurrannnak az emberek agyába. Köröskörül veszély, — Magyarországon pedig békés, rendes élet, amely már több háborús hónap óta megszokottan folyik tovább. Az első idők súlyos aggodalmai alaptalanoknak bizonyultak s így észrevétlenül támadt az az elképzelés, hogy ott az emberek egy jól körülkerített kertecskében nyugodtan élnek. Pedig nem — folytatja a lap. — Nem szabad az embernek átengednie magát a szép álomnak — így szól a magyar kormány figyelmeztetése. A Zéra komolysága már kivétel nélkül egész Európát elborította a ha a hétköznap külsőleg teljesen megszokott, békés lefolyású is, az uralkodó hangulat, nem a rózsáskert idillikus varázsa. A kültigyminiszteri fecszémel a vissz lanya Róma, január 31. Az összes olasz lapok vezetőhelyen emlékeznek meg, Csáky István gróf külügyminiszter bizottsági beszámolójáról és kiemelik azt az általános tetszést, amellyel a miniszter fejtegetéseit a bizottságnak összes tagjai pártkülönbség nélkül fogadták. Ugyancsak valamennyi román lap közli a Magyar Tá.-irati Iroda jelentését Csolici It.án gróf kedden tartott külpolitikai beszámolójáról. „Németország sorsa a mai nemzedék kerében van“ montonta Hitler vezérkancellér kerdi rédióbeszédéban Hitler vezér és kancellár a nemzeti szocializmus uralomrajutásának hetedik évfordulóján kedden este történelmi jelentőségű beszédet mondott a berlini sportpalotában. A gyűlést dr. Göbbels birodalmi propaganda-miniszter nyitotta meg, akinek rövid bevezető beszéde után rögtönHitler Adolf kancellár lépett a szónoki emelvényre. A német nép vezére klasszikus tömörséggel foglalta össze a jelenlegi háború etikai, nemzetgazdasági és diplomáciai előzményeit. Rámutatott arra, hogy a német nép egységes ereje nélkül nem tudták volna lerázni Versailles bilincseit. Anglia háromszáz esztendő óta azt a célt követte, hogy megakadályozza Európa igazi konszolidációját, éppen úgy, mint Franciaország is sok évszázadon át igyekezett megakadályozni Németország egységbe tömörülését. Hitler válasza Chamberlainn uk Hitler kancellár személy szerint válaszolt Chamberlainnek, Churchillnek és Daladiernek. Chamberlainnek maró gúnnyal mondta oda, hogy az angolok nyolcszáz esztendő óta minden háború kitörésekor úgy beszéltek, mint ő. — önök állítólag — mondta többese között a kancellár — mindig csak Istenért és vallásért harcoltak, azonban háromszáz esztendő alatt kereken 40 millió négyzetkilométernyi területet vettek uralmuk alá. Majd Churchalt idézve azt mondta a kancellár, hogy az angol admiralitás lordja őszintén megmondta, hogy a jelenlegi háború célja Németország felosztása és megsemmisítése. — Iseniis’elorazág valószínűleg engedett volna, ha az angolok nem biztattál. — Nekik harc kellett és ezt megkapták. Németország felkészült a harcra, különösen az elmúlt öt hónap alatt többet végeztek, mint a megelőést hét esztendő alatt. Beszédének befejező részében a vezér élesen szembeszállott Daladier kijelentéseivel s kijelentette, hogy gyermeteg az a reménység, hogy enymástól el tödják választani a népet és a pártot, a pártot és az államot a pártot és a hadsereget, vagy a hadsereget és öt. Huszonöt évvel ezelőtt a német nép felkészületlenül vette fel a rákény■szerített harcot, de mégis utolsó pillanatig keményen küzdött. De ma 80 millió német lép sorompóba ■ velük szemben ugyanannyi ellenség áll. Ennek a 80 millió németnek a legnagyszerűbb belső szervezete van, egyformán azt vallják, hogy mindaddig nem lehet szó megegyezésről, amíg jogaikat teljes mértékben nem érvényesítették. A kancellár beszédét azzal végezte, hogy Németország sorsa a mai nemzedék kezében van és Németország élni fog. A beszéd visszhangja az európai sajtóban Természetes, hogy Hitler kancellár beszédének az egész világon nagy visszhangja volt és talán a legérdekesebb az, hogy beszédével s annak kitételeivel nem vitatkoznak még a nyugati hatalmak lapjai sem. A belga lapok megállapítják, hogy a kancellár Caladistnek válaszolt, de mindeeekelőtt Angliát támadta. Rómában valamennyi lap azt tartja, hogy Hitler legfontosabb megállapítása Németország új, hatalmas fegyverkezési programjának megvalósítása és az, hogy felkészült ,a háború második szakaszára. Az amerikai lapok teljes részletességben közöölték a kancellár beszédét, megjegyzést nenekiztek hozzá. Angol politikai körökben pedig a kancellár beszédinek legrészét abban látják, hogy bejelentette a háború második sz,'«’"'«-^nak megkezdését. Arra következtetnek, hogy belátható időn belül nagy német offenzíva indul meg a nyugati fronton. A román lapok tartózkodnak a megjelnléstől, de teljes szövegében adták a kancellár