Függetlenség, 1940. február (8. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-25 / 45. szám

­.fo HETI színházi híradó Nyirő Józsefnek, a kiváló er­­délyi írónak történelmi drámája után, amelyet „Új haza’’ címen március elején mutat be a Nem­zeti Színház, egy finn népdráma szerepel a Nemzeti Színház ran- Borán. Az orosz elnyomatás ellen küzdő finnek szabadságharcát eleveníti meg a finn drámaíró Jä Tviruoma „Északiak” című színműve, amely március köze­pén kerül színre. A Nemzeti Szính­áz igazgatósága a napok­ban levelet kapott a helsinki állami színház díszlettervezőjé­től, aki értesítette,­az igazgató­ságot, hogy am­ennyiben meg­tudta, hogy Magyaror­szágon elő­adják a finn drámát, meg­tervezte a szín­mű díszleteit és útnak is indí­totta már a rajzokat Buda­pestre. A finn festőművész tervei m­indez­­ideig még nem érkeztek meg a színházhoz, ahol türelmetlenül várják az érdekesnek ígérk­ező díszletrajzokat. A film dráma szereposztása megtörtént már, a vezető szerepeket Jávor Pál, Uj­­laky László, Somogyi Erzsi és Olthy Magda játszák. • Szalay Karola, az Operaház ballerinája most vidéken turnézik, mint operettszínésznő. A közel­múltban Kecskeméten lépett fel, ezen a héten pedig Jakabffy De­­zső társulatánál, Miskolcon játsza a nagysikerű Szilágyi-Huazka ,,Er­zsébet” című operettjének prima­donna szerelmét.* Lehár Ferenc tervei ellenére nem utazott el Budapestről. Mint megírtuk, a nagyu­evil magyar komponista szombaton szándéko­zott elutazni Budapestről. Péntek Iken délután váratlanul megjelent a Városi Színházban és vgignézte a Lehár-ciklusban szombaton este felújított Kék ma­dur próbáit Maga is élénk részt vett a próbák irányításában és annyira bele­­melegedett a próba vezetésébe, hogy éjfélig a színházban maradt. A­ szombat esti előadáson is meg­jelent és csak vasárnap utazik el Budapestről. • Két jubileumi előadás volt az el­múlt héten. Az Andrássy Színház­ban pénteken este került 25-ször előadásra Macchiavelli mulatságos vígjátéka, a ,Mandragora” és hu­­­szonötös jubileumot ünnepelt a Kamara Varieté „Orfeum a pokol­­ban” című varieté műsora is. A német rádió meghívására Eys­­aen Irén Bécsbe utazott, ahol a kiváló magyar énekesnő magyar dalokat énekel a mikrofon előtt. Énekszámairól hanglemezeket is k­észítenek Bécsben.­­ A szegedi városi színház már­­­cius elsején mutatja be Vándor Kálmán vígjátékát, a „Trieszti gyors”-ot. A kitűnő vígjáték a Kordos-cseretársulat eredeti tajmu­­tató darabja, amely először^'as­­sán került színre igen nagy sier­­rel. Ebben a vígjátékban­ káperít fel OIIII!ll!!iIi­ i!!!! Szilágyi Szabó Eszter, aki a Trieszti gyors­ hadn aratott sikere alapján a fővárosba egy film fe- Szerepáre is leszerződtettek. Sze­geden is ő alakítja a női főszere­pet s partnere Mester Tibor lesz. Rajtuk kívül vezető szerepet ját­szik még Hotti Éva és Garami Jolán. A szegedi előadást meg­tekinti egy budapesti magánszín­ház vezetősége is és valószínűleg még a tavasz folyamán, Budapes­ten is bemutatják a vígjátékot. A Misztlésium-előadá­rt rendez dr. Mészáros János érseki helytartó védnökségével a budai­­Szent Imre Kollégium ifjúsága a Belvárosi Színház művészeinek közrem­űk­ö­­désével pénteken délután a Bel­városi Színházban. Előadásra ke­rül gróf Fál­ffy Erzsébet „Oltá­rok szentje” című misztérium-drá­mája. Az előadás jövedelmét jóté­kony célra fordítják. • A hollywoodi magyar filmszí­nésznő, Hajmássy Ilona, a „Ba­­lalajka” című film főszerepében , igen nagy si­kert aratott Amerikában. A remek hangú magyar énekes­nő legközelebb egy filmdaljá­ték főszerepét játsza el,­ utá­­­­­na pedig egy drámai filmben lép fel. A fil­men kívül most a „Balalajk­a” si­kere napján szerződést kapott há­rom amerikai rádiótársaságtól rádióhang játékok főszerepeire. • Vasárnap este a Zeneakadémia kamaratermében Rubinyi Tibor, az ismert nevű színész előadóestet ren­dez. Az érdekesnek ígérkező est bevezetőjét Terstyánszky Józsi Jenő mondja. Közreműködnek dr. Palló Imre, Tímár József, Pataky Jenő, Olthy Magda, Raffay Erzsi, Bársony és Dajbukát, Bánky Zsu­­zsi és Récsey Marianna, A I­ „India csodái” címen tart Bak­­tay Ervin dr., az ismert keleti utazó és író vetített képes előadást India legpompásabb látnivalóiról vasárnap délelőtt 11 órakor az Urániában. A Pódium bemutatója A Pódium új műsora kevés el­térést mutat a régebbi Pódium­­műsoroktól. Mindössze a politika kevesebb és a Békefy-konferaszok­­ból hiányzik az a bizonyos, olykor kimondott, olykor félmondatokban sejtetett pikantéria, amely néha el­képesztette, máskor meg tapsra ingerelte a közönséget. Egy sereg igen ötletes és friss aktualitású tréfa mellett találtunk unalmat is, áll ez elsősorban az első, valamint a második részt záró tréfákra. Kü­lönben az egész elég ügyes és jól szórakoztató, az egyetlen pesti ka­baré második idei műsora nagyvo­nalakban nem marad az előzők mögött. A színészek közül a tehet­séges Raffay Blanka, további Kon­dor Ibolya, Kőváry Gyula, Mihályi, Hegyi, Anday, Magyari és Koltay nevére emlékeztünk egy nappal mutyi után. ’lllilllillllilll Dévai új vipotém v­ Vígszínházban Premierx csütörtökön, február 29-én A Vígszínház csütörtökön, február 29-én nagy esemény színhelye lesz. Először , kerül színre Jacques Deval-mk, a világhírű francia színi­írónak legújabb munkája, az I,Amsel“, amely Bókay János fordításában az­­ ÁLOMLOVAG címet kapta. Dévainak, Tovaris és e szerzőjének ezt / színe Rabját is, a Francia szojialárjy-­­z hason­lóan, a Vígszínházo­n­tatja ki először a konítiens^ A dalt női főszerep­ Tolnay lesz, aki hosszas szünet után ebben a szerepen lép újra a közönség elé. Nagyszerű alakí­tásra nyílik alkalma Peéry Pirinek, akit a színház rendkívül érdekes szerepének eljátszására meg­hívott. A férfi főszerepeket : Somlay, Básti és Dénes , György játssották. Az újdonság többi sze­repeiben fSzepes fia, Márkus Marpt, / Sass /Piroska és Kc^ws \ l Sándor \ f f­ gi^totunk hálás íművészi Maday­hoz./ \ri­­ndező: Hegfemüil Tibor. líszlettervez/ ^e^el Béla. IAz előadás ügyeit^már árusít­­_.. A berautó után az Álom­lovag az Qhok házasság­gal fel­váltva fog színre kerülni. alany, gsiker |lilllllllllllll!llll|ilfflllllin!lllllllllilllllll A „Kék mazar” próbáján a Városi Színházban: Lehár Ferenc és Tihanyi Vilmos igazgató Juli'Iirum a K­amara Varietéb­en Szombaton este huszonötödször került színre a Kamara Varetté­­ben a farsangi műsor. A zsúfo­lásig megtelt színház közönsége sokat tapsolt az előadás kitűnő szereplőinek. A mostani műsort természetesen további sorozatos előadásokon játsza a kis színház. 000 (•) A Színészkamara választ­mánya bizalmat szavazott Kiss Ferencnek. A Színművészeti Ka­mara­­Einművészeti főosztályának választmánya legutóbbi Ülésén Vértes Lajos alelnök indítványára foglalkozott azokkal a sorozatos és tendenciózus sajtótámadásokkal, amelyekkel egyes lapok hónapok óta különös beállításban foglalkoz­nak Kiss Ferenc kamarai elnök le­mondásának hírével. A választ­mány egyhangúlag visszautasította az alaptalan híreszteléseket és nagy lelkesedéssel bizalmat szava­zott Kiss Ferenc kamarai elnök­nek. A választmány állásfoglalását küldöttségileg hozza a vallás- és közoktatásügyi miniszter tudomá­sára. JUAREZ igazi hőse ennek az érdekes és­­szép történelmi filmnek nem a címet adó Benito Juarez, az 1864—67-es mexikói szabadság­harcok markáns alakja és a mexikói köztársaság harcos elnöke, hanem Habsburg Miksa császár, akit III. Napóleon politikája ültetett a mexikói császári trónra. Uralma rövid volt, viharos és tragikus ki­menetelű. A császárságot elsö­pörte, Mik­sát pedig a kivégzés­ négyszögbe állította a köztársasági és szabadságeszmék fanatikusa, az indián eredetű, kérlelhetetlen Juarez. Paul Mwni Juarez e posz­tóval bevont gránitszobor. Nagy alakítás, de nem érezzük ki azt, mi az, amivel Juarez hipnotizálni tudta a tömeget. Brian Aherne Miksa császára sokkal emberibb és művészibb. Drámai és megható Bette Darcis Sarolta császárnője. A film alapjában véle szép munka és csak ott-ott csúszott bele olcsó hatáskeresés. (Forum ). Precizión gépezetű detektívfilm. Min­den úgy forog, mint az óramű és A Kiel REJTÉLY éppen ez a hiba. A rio de janeirói gyilkosság elkövetőjének és a ká­­bítószercsempészbanda vezetőjének kinyomozása menetrendszerűen pe­reg. Izgalom, meglepetés, ötlet és frappázis fordulat nélkül. Egy-két mulatóbeli görl-jelenet és egy-két revolverdörrenés visz változatossá­got a kihallgatások hosszú soro­zatába. A braziliai miliőnek kar­ton­szaga van s a színészek leg­többjéből hiányzik a meggyőződés. A néma­filmek népszerű sztárját, Petrovics Ivánt látjuk viszont eb­ben az átlagnál nem jobb német fimben. (urógiai: 00 0 A (i!f)armoniikusos« Csajkovszk­i» hangversenye A Belharmóniai Társaság pénte­ken Operaházban tartott hang­versenyét Csajkovszkij születésé­nek százéves jubileuma alkalmából a nagy orosz zeneszerző szellemé­nek szentelte. A gyengélkedő Doh­­nányi Ernő dr. helyett Ferencsik János vezényelte a zenekart. Szin­te beugrásszerű dirigálásával neám­ közönséges lelki rugalmasságot árult el, amellyel kitűnően bele­élte magát az alig néhányszor pró­­bált művek szellemébe. A hang­versenyen Csajkovszkijt nemcsak a négytételes V. szimfóniája idézte vissza, hanem a másik nagy orosz zeneszerző, Stravinsky „Tündér csókja” című allegórikus balett­­zenéj­éről készült Divertimento szvitje is. ötletes, változatos rit­mikai beosztású, raffináltan stili­zált balettmuzsika a Budapesten, először bemutatott Stravinsky-mű, amelyben a technikának jelentős szerepe van. A világot járt ma­gyar zeneszerző Takács Jenő, a kairói zeneakadémia tanára és zon­­goraművész maga játszotta az est másik újdonságának, „Tarantella” című művének zongoraszólamát. A zongorára és nagy zenekarra írt mű kétségtelenül érdekes. Kissé keleti hatásokra emlékeztető hang­­szerelése különös érzékiséget ad a szicíliai tánc forró hangulatának. Nem válogatós a hatások elérésé­ben, éppen ezért nagy közönség­­sikerre számíthat. (—t —r) Vasérnap, 1940 feb­ruár 25 Első diadal Galamb Sándor színműve a Nemzeti Szín­házban Még fel se ment a függöny, a nézőt már ünnepi érzés keríti ha­talmába. Mátyásról hall majd, a legnagyobb magyar királyról, fel­vonulnak a Hunyadiak, Garák, Új­lakiak, egy karéj magyar történe­lem elevenedik meg, amelynek íze számunkra olyan, mint a tápláló, erősítő, friss kenyér. Ideális lenne, ha történelmünk egy-egy korsza­kát úgy eljátszhatnék színpadon, mint teszem azt, a Henrik- vagy Richárd-drámákat, Shakespeare tárházából. Sorozat helyett meg kell elégednünk egy-egy színmű­­vel Annál nagyobb örömünkre szolgál, hogy’ a Hunyadiak k­oráról szóló darabokat megszerezte egy­­gyel a kitűnő Galamb Sándor. Vörösmarty „Czillei és a Hunya­diak” drámáját és Herczeg Ferenc „Árva László király'’-át időbelieg triológiává egészíti ki az Első diadal, amellyel a Nemzeti Szín­ház Mátyás király félévezredes ju­bileumát üli. Galamb Sándor, a tudós komoly felkészültségével, a sok sikert lá­tott rendező színpadismeretével és az esztétikus ihletett ízlésével fo­gott hozzá munkájához, amely méltán illik az ünnepi alkalomra. Akár csak a darab Jeromos diák­jában, Galamb Sándorban is egye­sül az énekmondó és az „oskola­­mester”. Átható hangulattal, finom és erőteljes jelenetek szép­ségével, emelkedett párbeszédekkel mondja el Mátyás és Katalin há­zasságát. Másik lénye pedig ugyan­ak­kor gondosan ügyel a történeti tényekre, képzeletét nem engedi elkalandozni, alig változtat, soha­sem torzít a história anyagán. Annál értékesebb, hogy a darab még­sem pusztán képsorozat, ha­nem, ha kissé lassú kézmozdulat­tal is, de erőtelj­s drámai csomóvá bogozza a budai és prágai eskü összeütközését. Probléma feszül a színpadon, amelyet Mátyás old fel és ekkor plasztikus erővel nő meg szemünk előtt: gyermekből ki­rállyá, szerelmét nemzeti célokért feláldozó diplomatává, a rette­­szánsz­ Magyarország megteremtő­jévé. Galamb írói ereje itt a leg­teljesebb, itt dől el javára a siker. A szerző maga rendezte darab­ját Horváth János szép díszletei­ben. (A rendező — kétszemközt —­ némi rövidítést ajnálhatna a szer­zőnek). Vincze Ottó írt hangulatos muzsikát az újdonsághoz, amelyet a közönség melegen, sok tapssal fogadott. Az Első diadal nem az első diadala Galamb Sándornak a Nemzeti színpadán — és nem is az utolsó. Apáthy Imre gondosan rajzolja meg Mátyás lelki fejlődésének vo­nalát. Mindössze kissé több ke­ménységet várnánk tőle. Ahol ez kirobban belőle, ott hiteles és si­keres az alakítása. Finom szív­­hangjaival hat N. Tasnády Ilona nemes, mely Szilágyi Erzsébetje, egy-egy kitörése, felcsattanó hang­ja a darab döntő színészd értéke. Szeleczky Zita őszintén csendíti meg behízelgő hangjait, kedvessé teszi Katalint, Szörényi Éva mind­jobban fejlődő drámai ereje emlé­künkbe vésődő Gara Máriát állít elénk. Nagyon érdekes Petheő A. Ilma, mosolygó Podjebrádja és Lehotay Árpád, mint izzó, szer­telen, kemény Újlaki vajda. Két remek maszk: Kovács Károly erő­teljes Szilágyi Mihálya és Pethea Sándor pernye-szakállú huszita püspöke. Külön szó illeti Abonyi Gézát jószó Jeromos diákjáért, Nagy Adorjánt, Garájáért és Tó­­ray Ferenc bölcs püspökét. Kí­vülük Gobby Hilda, Eöry Kató, Füzesi Anna, Ujlaky, Bodnár, For­gács, Kenessey s az ifj. Galamb ad még néhány jól sikerült portrét a történelmi arcképcsarnokhoz. INNOCENT VINCZE EKNO iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Filharmóniai Társaság VT. bérleti hangversenye március 8-án az Operában. Vez.: Gui Vittorio. Jegyek az Opera elő­vételi pénztáránál 1—10­­-ig. RÓZSAVÖLGYI RENDEZÉSEI: Kőváry estje ma: 7. 8. 3 órás ragyogó műsor. Jegyek egy nap a Zeneakadémián. Waldbauer-quartett kedd, 8. Baethoven: Szeptett, Olasz szerenád, Debussy; 3. DIZŐZ-PARÁDÉ vasárnap d. u. 5. Ani Kiss Manyi, Medgyas Rácz Vali, Sólyos Suli, Szilágyi helyi Blanka rossy Mari! Pethes Sándor, Ilma, Anna ombat­­ta, Já- Pál, Sándor a legszebb sanzonokkal, legújabb slágerekkel, ku­lékkal. Jegyek 1—4 . Rózsavölgyinél, Zene­­akadémián. GIULIO ROMANO kiváló fiatal tenor, olaszországi és angliai nagy sikerei­ént& egyetlen ária- és daláetét,4d 4-én. Közt.: Delia de S^ti^ (szoprán). Damokos László 7-i estjének nagyszerű i­^Enusor^ Beethoven (Apia^ionata,v Bach, Mozgft, Schimann, Liszt. BÉKEFFI LÁSZLÓ n. konferansz-est teljesen új műsorral 9-én. PÉCSI ÖREG DIÁKOK Szeleczky Zitával 3 órás vidám műsort adnak 10-én. Jegyek • 1—6 P, Beethoven VII. és VIII. szimf., G-dúr verseny (Bagossy Judit) 12-én. Vez.: Komor. A „KONCERT"* RENDEZÉSEI: KONCERT MESTERBÉRLET 4 nagy’ est: Fischer Edwin, Schuricht—Dohnányi, Sauer ze­nekari, Weingartner — Frances- Tatti. Bérletek 5—­3^P. (3 rész-SCHUURMA,9?’^ZÉNYLI 28-án a Slangv.^.,4 zenekart. Közr.: Dora Gassicl IPOLYI gyula 6-án Sc^Amanul Chopin, Liszt-művek, E*ICHI^HIAN NOEMI 8-án tart zongoraestj­ét. Műsor: Aven; Mondsehein-szonáta, Bach; „Wohltemperiertes Kla­­vier“-ból, Chopin, Liszt, stb. FISCHER ANNIE 11-én 7. i/év. Műsor: Bach: Toccata C-dur, Mozart: A-dur, Beetho­ven: Esz-dur szonáták, Bach: d-moll verseny kamarazenekar­ral, Schumann: Karnevál.. BLAHA MARTA ZONGORAEST 13-án. ^ !»S ^l^C^R EDWIN 18-án. I^rálelőjátékszík, Beetho­­en, op/lll.^^Mobert: Wande­­­rer-Fanraal#^!Schumann, stb. Tavaszi Jazzolimpiász husvét­­kor! CANTATE HANGVERSENYEI: Orkesztikai játékszín ma és szerdán este VzS. Vendel-u. 3/b. Ságody Ottmár szerzői magyar dalestje márc. 7. csütörtök 1 8 Budai Vigadó. Zöldi Sándor hegedű 7. már.1­5-én / I / h

Next