Függetlenség, 1940. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-30 / 71. szám

Római véteményt isA tavasz meghozza a döntést fCe an­t FiC£En ix millAatt 1940 március 30. Budapest, VIII. évf., 71. sz. Előfizetési ár esni hóra 1 P 50 fillér Megrendítő jelentések az ár¥íz pusztításáról Pócsmegyer szörnyű küzdelme az áradó Dunával — Újabb veszedelem a lórévi gátnál Ujszász és Szolnok emberfeletti harca —Abaújban 40.000 hold~ Kiskunhalas környé­kén 30.000 hold áll víz alatt — Szomorú helyszíni szemle a borsodi tenger vidékén A Duna áradása szombaton éri el tetőfokát Az országszerte fenyegető árvízveszedelemről érkező hírek egyrre komorabb és aggasztóbb képet nyújtanak a rendkívüli tél után ránk­­sza­kadt újabb természeti csapásról. A lakosság és a hatóságok mindenütt emberfeletti erőfeszítéssel viaskodnak, hogy a veszedelmet elhárítsák, a félelmetes ellenség, a víz azonban egyre újabb és újabb áradatban zúdul, nő, dagad és ostromolja a gátakat. A Duna­­mentén a szentendrei-sziget helyzete a legsúlyosabb és a múltkori veszedelem után most ismét katasztrófális méreteket öltött az áradás a Csepel-sziget déli részén is. Az ország többi árterületei közül különösen a Jászságból, Borsodból és Szegedről érkeznek nyugtala­nító jelentések. Anglia és Franciaország háborús intézkedésekre készül a skandináv vizeken Angol repülők ismét megsértették a dán semlegességet­ ­. Kopenhága, március 29. A legfelsőbb haditanács üléséről kiszivárgott hírek azt a benyo­mást keltik a skandináv közvéleményben, hogy az angol hadi- és légiflotta sorozatos akciókat fog végrehaj­­tani az északi államok felségjogai alá­ tartozó területeken. Ez a terv életbe lép, mihelyst az angol és francia kormány megtár­gyalja a helyzetet a skandináv fővárosokban működő diplomatáival. A kopenhágai, stockholmi és oslói angol követeket Londonba akarják rendelni a helyzet megvitatása céljából. Ez a londoni értekezlet nyomon követi majd a délkeleteurópai angol diplomaták londoni tanácskozá­sait s valószínűleg április 10-én kezdődik az angol fővárosban. A dán és a norvég sajtó kétségtelennek tartja, hogy Anglia és Franciaország háborús jellegű intézkedéseket lép­tet életbe a skandináv vizeken. A skandináv államok londoni diplomatái csütörtökön egym­ásután tájékoztatást kértek az angol kormánytól. Francia jelentés a semleges vizek ellenőrzéséről Páris, március 29. A külügyminisztériumhoz kö­zelálló Temps-nek az a közlemé­nye, amely szerint a szövetsége­sek nem tartják többé tisztelet­ben a norv­ég felségvizeket, nagy feltűnést keltett. A francia lapok a jelentéssel kapcsolatban azt írják, hogy a Temps közleménye nem hivatalos állásfoglalás. A hivatalos jelentés viszont minden félreértést kizárólag idézli, hogy a szövetségesek fel­ügyeletet gyakorolnak semleges vizeken is, ha német hajók na­gyobb számban jelennek meg ott. Németellenes top­cédulákat szórt Dániába egy angol gép Kopenhága, március 29. Mint Mariboból jelentik, Laaland északnyugati része felett csütörtö­kön egy idegen repülőgép motor­­zúgását hallottuik. Arminkeben Naksko közelében később, németellenes röpiratot talál­tak. Hiyerben is találtak ilyen röp­­­cédulákat. Kétségtelen tehát, hogy ismét angol repülőgépek száll­tak el dán felségterület fölött. Hogy­ a sem­legességnek megis­­m­étődő b­egyértését meggátolják, Jütland nyugati partján tizenhárom nagy faállvány fel­állítását tervezik, amelyekre a dán nemzeti színeket festik. A táblákat éjszaka erősen bevilágítják. Oslo, március 29. A kormány törvényjavaslatot terjeszt be az országgyűlés elé,­­amelynek értelmében a kormány felhatalmazást kap lakóházak­­egyes részeinek lefoglalására. Ezeket a helyiségeket olyan kormányhivatalok és más köz­hivatalok számára tartják fenn, amelyeket a háború idejére át lehet helyezni. (MTI A háború új korszakát jelenti a francia nyilatkozat,­ BELGRÁD, március 29. A „Politika“ szerint Ber­linben úgy tartják, hogy az a francia közlemény, amelyet a Skandináv Államok semlegessé­gével kap­csolatban tettek közzé, a háború új korszaká­nak bevezetését jelenti. Pócsmegy­er ebben a pillanatban az árvíztől legink­ább szenvedő köz­ség. Az 1600 lakosú község a szentendrei szigeten terül el a nagy Duna és az úgynevezett kis Dunaág között. A magas vízállás a Duna és a kis Dunaág mentén elhúzódó védőgátakat már napok óta erősen ostromolta. Katonai árkászszázadok a lak­ossággal együtt mindent elk­övettek, hogy a gátat erősítsék és annak át­­szak­adását megakadályozzák. Az áradás azonban eg­yre emel­kedett és a víz nagy nyomása több helyen már azzal fenyegetett, hogy átszakítja a töltést. A nagyobb veszély a nagy Duna­ág old­aléji volt. Itt a töltés már alig bírta a víz-­­ nyomást. Márpedig, ha itt áttörik és átsza­kad a gát, menthetetlenül elpusz­tul az egész falu. A Folyammérnöki Hivatal kikil­dött műsza­ki tanácsosi, ekkor eré­lyes műtétet látott szükségesnek. Megállapította, hogy a nagy Duna partján lévő gátat csak úgy tudják megijédeni attól, hogy a nagy víznyomás szétlökje, ha a gát a száraz­földi oldalról is ellennyomást kap. Vagyis, ha megnyitják a kis Duna­ág zsilipjeit és így vizet engednek be Pócsmegyer község határába. Ez a másik oldalról bejövő víz az­után saját súlyával olyan ellennyo­mást gyakorol a nagy Duna felől a töltésekre nehez­edő nyomással szemben, hogy a gát a beszakadástól megmene­kül. Megnyílnak a zsilipek A műtét fájdalmas volt, mert hiszen így ők­ként kellett ráeresz­teni a vizet Pócsmegyerre és a környékre. Mégis meg kellett tenni és felny­itották a Zsilipet. A víz el is lepte a Pócsmegyer környéki, földeket­ és elöntötte a falu nagy részét is. A délutáni órákban már a község felét körülbelül húsz centiméter ma is víz borítja. A zsilipen beengedett víz áradása egyre tovább tart és az­ éjszakai órákra az egész község víz alá került. Csupán Pócsmegyer magasabban épült része, a községháza, a mel­lette lévő templom és az első utca épületei maradtak, szára­zon. A községet még a zslipek fel­nyitása előtt kiürítették. A lakos­ságot ideiglenesen részben a­ köz­ség határában lévő szérüskertel, pajtáiban helyezték el, részben a magasabb helyeken fekvő gazda­sági épületekben is. Felnyitották­ az ugyancsak magasabban fekvő Surányi fürdőegyesület ny­aralóca fürdőtelepének víkendházait, amelyek szintén többszáz ember befogadására alkalmasak. Vitéz Bonczos Miklós kormány­­biztos, amikor értesült a pócsme­­gyeri eseményekről a péntek dél­utáni órákban, azonnal odasietett ,és átvette az intézk­edést. Pócsmegyer víz alatt Felnyitoták a zsilipeket, hogy elkerüljék a még nagyobb veszedelmet Teleki Ibn­ gróf miniszterelnök Rómában az olasz földrajzi társaság ünnepyi illésén vettei át díszoklevelét

Next