Függetlenség, 1940. április (8. évfolam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

mányzati és aktuális kérdésekről. A belügyminiszter után a miniszterelnököt Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter kereste fel. Délelőtt fél 11 órakor a miniszterelnök áthajtatott a királyi palotába és kihallgatáson jelen meg Magyarország kormányzójánál. A miniszterelnök Mussolini olasz miniszterelnökkel és Ciano gróf külügyminiszterrel folytatott római megbeszéléseiről tett jelentést az államfőnek. A miniszterelnök kihallgatása délelőtt fél 11-től fél 1 óráig, tehát teljes két óra hosszat tartott. Tefekd Pál gróf: római megbeszélések rendkívül értékesek voltak“ Teleki Pál gróf miniszterelnök kormányzói kihallgatása előtt olaszországi látogatásával kapcsolatban a következő nagyfontosságú és érdekes nyilatkozatot tette: — Amidőn elutaztam, azt mondtam, hogy utazásomnak magánjellege van. Ezen nem változott semmi. Mert mit jelent az, hogy magánjellegű ! Korántsem azt, hogy valaki titokban utazik. Nem is utaztam titokban. Hanem azt jelenti, hogy nem valamely külső, pillanatnyilag adott okból mentem, hanem húsvétkor, mert ilyenkor vehettem ki legkönnyebben szabadságomat és nem valamely sajátos, elérendő céllal mentem. Megmondtam, hogy a Ducéval és Ciano gróffal beszélni fogok és az lett volna a legtermészetesenesebb, ha Olaszországba megyek és nem beszélek velük. Hogy politikáról beszéltünk, az is eleve nyilvánvaló volt. A trieszti Piccolo szerkesztőjének már megmondtam, hogy ha ma két ember találkozik az utcán vagy kávéházban, politikáról beszélnek, miért lágyen ez éppen azoknak tilos, akik a politikával felelősségteljes állásban foglalkoznak. Hogy a beszélgetések hosszúak voltak, az azt mutatja, hogy sok témáról beszéltünk s nem tudom, miért jelentette volna azt, hogy bármelyikünk is új fordulatot adott volna politikájának. Megbeszéléseink rendkívül értékesek voltak, különösen reám nézve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és megerősödött az utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. Azt tartom, hogy sokkal gyakrabban kellene így a vezetőembereknek találkozniok. Joggal és józanul tehát semmi új fordulatot nem lehetett várni a Ducéval és Ciano gróffal való beszélgetésemtől. Csak azok magyarázhattak ilyent bele, akik nem értik meg azegyszerűt és természetest, vagy akiknek érdekük vagy mesterségük akármilyen csetirányt felhasználni arra, hogy célzatosan vagy szenzációkeltéskép légből kapott híreket terjesszenek. Is juttatunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, amelynek a nagy európai konflktus végével kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hivatást érző nemzetnek olyan bércére kell törekednie, amely Az olasz-magyar barátság: természetes adottság^ — Az olasz—magyar barátság nem lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság egy természetes adottság. A mi hosszú együttmunkálkodáson és együttérzésen alapuló barátságunk feleslegessé is tesz mindenféle különleges megállapodást. A nemzetek és vezető férfiak szimpátiáján egyaránt felépülő kapcsolatok sokkal erősebbek mindenféle formai kapcsolatoknál és megkötöttségeknél. — Olaszország tele van történelmi emlékekkel. Valahányszor köztük járok, sajnálom, hogy nálunk, különösen az ország megmaradt részeiben, oly kevés történelmi emlékünk maradt meg, oly kevés régi szépség, ami az embereket állandóan magasabb művelődési atmoszférában tartja, neveli, de önök a szépérzéket fejleszt. A korok összeszövődnek Róma emlékeiben és ezzel a korok harmóniája a lelkekben, amely a szépséget nem látja egyoldalúan, hanem örök értékeiben és a történelmi emlékek összeszövődő egységéből a nemzeti múlt és a nemzeti felelősség forrnak egészbe. Nekünk harctérre kellett odaadnunk hazánkat, magunk és Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lelkekben nemzedékrő il-nemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyományok felett még jobban őrködnünk, mert nekünk néhány kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. Politikánk és céljaink nem változhatnak Ez a két nép megérti egymást a hagyományok tiszteletében, de megérti egymást lelki alkatának bizonyos Séles hasonlóságából kifolyólag is. A hagyományok tisztelete, a legrégibb hagyományokhoz való visszanyúlás, azoknak soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. EZ is közelebb hozza őket Európa sok népe közt. Az ilyen hagyománytisztelő népek gondolkodásának, felfogásának lényege nem változik, ss nem változnak a leglényegesebb problémák sem, nem változnak a nemzeti élet elemei, ha valamikép problémákká is válnak. Ugyanazok maradnak azok, ugyanaz marad felfogásunk, politikánk s nem változik sem olasz barátainké, sem a miénk. — A mi politikánk és céljaink nyitott könyv és nem is változhatnak. Mindenki tudja, százszor megmondtuk. De ugyanúgy hangoztatjuk hosszú évek óta, hogy céljainkat, ha csak lehet, békés úton kívánjuk elérni. És Ugyanúgy megmondtuk azt is mindig — ha ugyan történelmünk tanulságai után ez egyáltalán szükséges —, hogy Európa egyetemes érdekeit szem előtt tartjuk, mert a mi észjárásunk természetes s természetszerű az, hogyha egy nép ebbe az európai életközösségbe lépett, kölcsönösség és önérdek szerint is ezeket az egyetemes érdekeket is kell, hogy szolgálja. Lélekben mindig erősnek éreztük magunkat dunavölgyi hivatásunk betöltésére — így fogjuk fel a Dunamedencében való helyzetünket is. Így fogtuk fel mindig: tanítással és példá- Hirdessen eg w vpw, a legelterjedtebb BUagyar napilapban van elöljárni abban, hogy ezt az érdeket szolgáljuk. Lehettünk erősek vagy gyengék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében ilyen magasabb hivatást töltsünk be. Ebből kifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, ami a római kommünikében kifejezésre erniet Fernát A kormány tagjai hétfőn délután Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterelnök tájékoztatást adott római megbeszéléseiről. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Ifjúsági munkásság A társadalom bizonyos rétegei által mutatott közönynek csüggesztő árvizéből, mint bíztató, megnyugtató Avarát emelkedik ki most két gyönyörű példaadás. Elindul a magyar ifjúság, mennek a Turul szövetség sastokas bajtársai, hogy kezükben ásóval, kapával Segítsenek azokon a szerencsétleneken, akiknek minden vagyonát, életüknek egész munkáját elvitte a rohanó áradat. Szegeden, Szolnokon, Budapesten Turulbajtársak százai ajánlják fel erős karjukat, hogy önzetlenül, fizetség nélkül dolgozhassanak a gáton. 8 a magyar intelligencia lelkes hőseihez csatlakozik egy másik társadalmi réteg: a munkás. A Nemzeti Munkaközpont építőmunkásai és kubikosai egynapi munkájukat ingyen ajánlják fel az elpusztult házak újjáépítésére. Tudják-e vájjon a közönyösek, hogy milyen áldozat ez attól a csongrádi kubikostól, aki öt, vagy nyolctagú családot tart el sovány keresetéből . Megértik-e, hogy milyen sokat ad az az építőmunkás, aki egész télen kereset nélkül tengeti életét , és milyen önfeláldozást tanúsít a magyar egyetemi hallgató, aki talicskát tol és vízben áun dolgozik magyar testvéreiért, holott nyugodtan ülhetne a kényelmes, fűtött szobában, vagy az internátusban . Bizonyos, hogy vannak még ma is olyanok, akik érzéktelenek a magyar paraszt szenvedései iránt. De kétségtelen, hogy az ifjúság és a nemzeti alapra helyezkedett munkásság örök példát adott arra, miképpen kell értelmezni és gyakorlatilag is érvényesíteni a nemzeti szolidaritás nagy gondolatát. Nagy tömésekben csatlakozik a Nemzeti Munkaközponthoz a Felvidék munkássága Imsonc, április 1. A visszatért Felvidék munkássága egyre nagyobb tömegekben csatlakozik a Nemzeti Munkaközponthoz. A szervezkedésnek jelentős álmmása volt a NMK vasárnapi Zászlóbontása, amelynek során az Egyesült Felvidéki Magyar Párt munkástagozata beolvadt a Nemzeti Munkaközpontba. A nagyszabású demonstráción megjelent vitéz Marton Béla, a Nemzeti Munkaközpont országos elnöke, akit a város határában ünnepélyesen fogadtak. Az értekezleten megjelent Losonc város számos közéleti előkelősége és mintegy 1500 főnyi munkástömeg. Matyó János textilgyári munkás, Juhász József zománcgyári lakatos, Natkó Gyula és Csomós Miklós felszólalása után vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a NMK országos elnöke mondott hosszabb beszédet. Rámutatott arra, hogy a magyar társadalomnak új és eszüsé megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélkül békés együttélését. Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségében, hanem az élet mozijában élnek. Pedig ma nemcsak érdekes, de a legnagyobb mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem anna a nagy rendezésnek szempontjából kell megítéljük, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzetnek teremteni. Aki ebben részt akar venni — és többé-kevésbé a maga nagy vagy kis körében mindenkinek részt kell vesnnie —, el kell telve lennie bizonyos hivatástudattal és kötelességérzettel. Ilyen hivatástudatok emelhetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való, magában foglalja európai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentistváni Elveszett és Jövőnélküli ember nincs többé, mert szerencsesorsjegyeinkkel kis befektetéssel oly nagy összegeket nyerhet, hogy C£y hatalmas pénzestáska szükséges azok elszállítására, üzletünk a Szent7StvárdkdrMfon 27. szám . Az ön ne] nsM eset: nyéreméi^'t Jizettmn tőlünk egy vag^Tübf szerAcrfs számú ^ 'Tsiemet ^ becsületét megtaláló.’a lesz ga^agságának, biztos és boldog jövőjén«*. Húzás már április B és 9-én. Nyolcad! sorsjegy: P S.50. Negyed: P 7.-. Fél: P 14.-. Egész: P 28.-. Minden második sorsjegy nyer: CHELTI *STABS. Budapest, Szent István-körút 17. gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hívően kereszténységünket. ' s Cadd 1940 április A Szentatya áldását adta hazánkra és annak minden fiára . És ezért minden magyar embernek mindenkor élmény,de különösen élmény annak, aki a nemzet képvisletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a pápa őszentsége előtt megjelenhet. Különösen erős ez az érzés a mai pillanatban, amikor erős hitünknek még nagyobb megerősítésére van szükségünk és XII. Pius pápa előtt, akinek fenkölt alakja élénken él az Eucharisztikus Kongresszus óta, nekünk magyaroknak lelkében. Amidőn átadtam őszentségének főméltóságú urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságú Asszony hódolatát, mély meghatottságot töltött el a Szentatyának Irántunk, nemzetünk és hazánk iránt érzett őszinte szeretete, a magyar szentek iránti érzéseinek élénksége és hazánk minden fontos kérdése iránt való bensőséges és élénk érdeklődése. Nagy szó ez egy kis ország számára a mai idők nagy problámái és gondjai közepette. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiára. Élénk érdeklődéssel viseltetik mindenféle problémánk Iránt Maglione bíboros államtitkár is, akivel nagyon örültem eszmecserét folytathatni. Még jobban meg kell ismernünk Olaszországot! Sok régi ismerőssel talákoztam Rómában, köztük Pavolíni miniszter úrral is, akivel az olasz-magyar kultúrkapcsolatok elmélyítéséről beszélgettem. Ezen a téren még sok a tennivaló. Az olasz nyelv tanítását sokkal élénkebbé és eredményesebbé kell tennünk, többet kel járni Olaszországba. Magam is, aki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1042. évi, most épülő világkiálítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz- és magánépületekkel, amelyek 1942-ben a világkiállítás céljait fogják szolgálni, azután pedig átadatnak állandó hivatásuknak, mint minisztériumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások.• Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek, Cini szenátornak vezetése alatt, aki mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat meg fognak oldani. — Meglátogattam a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Pasconieriben. Ezúttal különösen a műtermeket néztük meg s örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg. — Amint jólesett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jólesett egy órára geográfusnak visszavedlenem a Királyi Földrajzi Társaság szép parkkal körülvett római székházában. Teleki Pál gróf nyilatkozata Magyarország és Jugoszlávia viszonyáról Az Olaszországból hazatérő Teleki Pál gróf miniszterelnök a ljubljanai vasútállomáson, a gyorsvonat étkezőkocsijában fogadta a jugoszláv újságírókat, akik a római tárgyalások eredményéről érdeklődtek a miniszterelnöknél. Teleki Pál gróf a „Politika” szerint kijelentette, hogy római megbeszéléseiről nem adhat semmiféle politikai nyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy miként látja Magyarország és Jugoszlávia viszonyát, a miniszterelnök a Jugoszláv lap szerint ezeket mondotta: Magyarország kapcsolatai Jugoszláviával, akár csak Olaszországgal, barátságosak. A mi barátságunk reálpolitikai tényezőkön nyugszik és meg vagyok győződve, hogy viszonyunk tovább fog javulni, mert közös érdekünk, hogy megőrizzük a békét határainkon és távolmaradjunk az európai konfliktusoktól. gesebb szervezeti felépítésére van szükség, aminek az érdekképviseleti megszervezésen kell alapulnia. A munkásosztály világszolidaritása megbukott, mert a legnagyobb és legértékesebb erőnek, a nemzeti szolidaritásnak útjáról egy önmagát becsülő és történelmet formáló nép sohasem térhet le. Kassa város népművelési bizottsága április 10-től egyhónapos ingyenes entl főzőtanfolyamot rendez. A bizottság ezenkívül háromhónapos ingyenes háztartási tanfolyamot is indít, amelyen népi hímzést, fehérnemű és háziruha szabás-varrást, háztartási, egészségügyi és gazdasági ismereteket — villáminterjú Ujfalussy Gáborral. A Függetlenség vasárnapi száma új rovattal bővült, amelyben elsőnek vitéz Ujfalussy Gábor ny., altábornagy, a kisvárdai kerület képviselője, a magyar jobboldali nacionalizmus egyik kimagasló egyénisége nyilatkozott. Az Interjúba, amely széles körben nagy érdeklődést keltett, elírás folytán kisebb hiba csúszott be, mert az a mondat, amelyben vitéz Újfalussy Gábor választóiról beszélt, helyesen így hangzik: Alig várom a tavaszt, hogy elmehessek kerületembe és eldiskurálgassak az én kedves magyarjaimmal, akik igen nagy többséggel választottak t meg képviselőinknek.